Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-11 / 81. szám

4 Befejezés előtt az iskoláztatási munka első szakasza Az 1969—70-es oktatási évet érintő iskoláztatási munka el­ső szakasza befejezéshez köze­ledik Az eddini tapasztalatok­ról táiékoztat+ák az MTI mun­katársát az illetékesek. Csakúgy, mint a fővárosban, vidéken is elsősorban a szak­középiskolákba jelentkeztek többen a felvehetők számá­nál. A fiúgimnáziumokban uevanakkor kevesebben akar­nak tovább tanulni, mint ahány hely azokban rendelke­zésre áll. A szakmunkásképző iskolák iránt vidéki viszony­latban kellő érdeklődés mutat­kozik. Az iskoláztatási munka to­vábbi „menetrendje” a követ­kező: azokban a gimnáziu­mokban, ahol kétszeres, vaev még nagyobb a túlielentkezés, tájékozódó jellegű beszélgetést folytatnak a diákokkal. A szakközépiskolákban a tava­szi szünetben bonyolítják le a pályaalkalmassági vizsgálato­kat, s a fel nem vett tanulók je­lentkezési lapját április 25-ig küldik meg a második helyen megjelölt tanintézetnek. A gimnáziumokba, vagy a gyors- és gépíróiskolákba fel nem vett fiatalok jelentkezési lap­ját a második helyen megje­lölt iskolába április 30-ig jut­tatják el. Az esetben, ha a ké­relmezőt a második helyen megjelölt tanintézetbe sem ve­szik fel, a jelentkezési lapot május 15-ig megküldik az il­letékes megyei művelődésügyi osztálynak, hogy az érdekelt ta­nulókat a még esetleg üres helyekre irányíthassák. A szü­lő a felvételi kérelmet elutasí­tó döntés ellen az értesítést követő nyolc napon belül a döntést hozó iskolánál felleb­bezéssel élhet. A középiskolá­ba fel nem vett fiatalok fel­vételi kérelmére az illetékes művelődésügyi osztály június 15-ig ad választ. (MTI) Holnap folytatjuk — Nagy József vagyok, a kurdi termelőszövetkezet traktorosa, Életkorom 23 év. Már hat éve gépen dolgo­zom. 1963-ban Dalmandon háromhónapos gépvezetői tanfolyamon vettem részt, ahol jó eredménnyel vizs­gáztam. Ahogy megjöttem a tsz-be, egy UTOS-t kap­tam, mellyel másfél évig dolgoztam. A következő gépem már új volt, egy Szuper. Ezzel három és fél évet húztam le. Ez a mos­tani UE-28-as egy éve van nálam. — Hogy ma mit dolgoz­tam? Mint mindig, ma is reggel G órakor történt a munkaelosztás, ahol meg­mondták, hogy a kocsolai dűlőbe kell mennem tár­csázni. Körülbelül 12 hold­dal végeztem, amikor üzen­tek értem — úgy délután három óra lehetett —, hogy azonnal menjek az állomás­ra, mert egy vagon mész érkezett, azt kell a majorba hordani. Négy fordulóra le­vittem a 180 mázsa meszet, igaz, hogy a pótkocsit hárman rakták fel és le. Mire készen voltam, erősen sötétedett. Most pedig me­gyek a gépszínbe. — Hogy mennyit keres­tem? A hold tárcsázásá­ért 70—72 forint jár, a mészszálli tásnak nem is­merem a pontos normáját, de úgy 40—50 forint körül ezért is kapok. Tehát a mai keresetem 120 forint kórül lesz. Nem panasz- kodnalom, havonta a 3000 forint körül összejön, csak a gépem lenne egy kicsit jobb. Nem a motorral van baj, hanem a sebváltóval, kidobálja a terepet. — Hát akKor búcsúzom. Viszontlátásra. Holnap foly­tatjuk a tárcsázást. — Ny — A pnrt-vb tárgyalta Rendszeres munkát a legkisebb egységekben Azzal a céllal tűzte a me­gyeszékhely 75 pártszervezeté­ben tevékenykedő pártcsopor­tok munkáját napirendre az MSZMP Szekszárdi Városi Végrehajtó Bizottsága, hogy értékelésével, javaslataival, eligazító útmutatással szolgál­jon a pártélet lendítését, a párttagság sokoldalúbb agili­tását elsőrangúan elősegítő, kulcsfontosságú pártcsoportok­nak. ! Megelőzték ezt a tanácsko­' zást a vezetőségválasztást kö­vetően decemberben és janu­árban mindenütt sorra került pártcsoportbizalmi-választá­sok. A dr. Háromházi Jánosné osztályvezető által előterjesz­tett, alapos gondossággal ké­szített beszámoló megállapítá­sai mellett, támaszkodott a végrehajtó bizottság a nyolc pártszervezetben végzett bri­gádvizsgálat és a testület tag­jainak tapasztalataira. Igazodnak a követelményekhez . Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy nagyságuktól; tapasztalataiktól függően még nagyok a különbségek a párt­csoportok között, de szembe­tűnően nagy a fejlődés. A Szekszárd városban levő 141 pártcsoport több mint felében rendszeresen tevékenyek a kommunisták. Közülük mint­egy 25 foglalkozik mindenre kiterjedően az egymás formá­lásának, a szerteágazó, a konkrétan is előrevivő gazda­ságpolitikai, világnézeti teen­dőknek sokaságával. Mind szervezettségükben, mind tartalmi munkájukban erőt képviselnek a különböző munkaterületeken levő kom­munistákat tömörítő kis kol­lektívák. Több helyen minta­szerűen szorossá vált a párt­csoportok segítségével a kap­csolat a párttagság és a párt­vezetőség között. A MESZÖV- nél a vezetőség javaslatára a következő magvas témákat tárgyalták meg: a pártdemok­rácia fejlesztése, a pártveze­tőség elvi-politikai irányítá­sának és munkamódszerének értékelése. Mire terjed ki az üzemi, vállalati, intézményi, közok­tatási pártcs.oportok figyelme? örvendetes, hogy egyre job­ban fórumává válnak a párt- csoport-értekezletek a pártha­tározatok megismerésének, a megvalósításukra való felké­szítésnek és a számvetésnek. A város alapszervezeteiben besegítenek már a taggyűlé­sek előkészítésébe, nem csu­Ezer hízó terven felül! (Tudósítónktól.) 2720 hízott sertés előállítása és értékesíté­se szerepel a dombóvári Al­kotmány Termelőszövetkezet tervében. Az első negyedévi leszállításra tervezett 280 ser­tést már le is adták, a többi­hez az alapanyag már a kut- ricákban, hizlalókban van sa­ját tenyésztésből. A nevelés­hez, hizlaláshoz az abrak is biztosított, sőt ezen felül még 50 vagon májusi morzsolt ku­koricával is rendelkeznek Ez indította a termelőszövetkezet szakvezetését arra, hogy „meg­fejeljék” a hízótervet és a vá- árolt alapanyagból még ezer hízót állítsanak elő. Eddig 250 süldőt sikerült vásárolniok, amit azonnal hízóba is állítot­tak. pán a megjelenésre mozgó­sítva, hanem ismereteiket, adalékokat adnak a beszámo­lókhoz, összegezik álláspont­jukat a munkahely konkrét gazdasági kérdéseiben is. A munkamódszerhez tarto­zik, több pártszervezetben felismerték az előbbivel együtt jelentkező veszélyt, s feladatul szabták önmaguk­nak, hogy az élénküléssel egy­idejűleg el kell kerülniök a gazdasági vezetésre tartozó, jelentéktelenebb ügyekkel va­ló behatóbb vesződést. Nem tévesztik azonban szem elől, hogy minden esetben vá­laszt kell adni, hogy rendsze­resen visszatérjenek észrevé­teleikre. Ezt teszik a gépjavító vállalatnál, ahol a pártcsopor­tok máris fontos fórumai a mozgósításnak, a kommunista felelősségérzet növelésének. Jó törekvéseket tapasztaltak a műszergyámál, a gépjavító­nál, az általános és középis­kolai pártszervezeteknél, ahol a speciális helvzetnek megfe­lelően igazodnak, az új köve­telményekhez alakítják a párt­csoportok munkáját. A kórház pártcsoportjainak viszont az az erőssége, hogy rendszeres kapcsolatot tartanak a párton kívüli dolgozókkal, továbbít­ják a problémákat és észrevé­teleket a pártvezetőséghez, így a gazdasági vezetők beszámol­tatásakor a közvetlenül szer­zett, konkrét ismeretekkel eredményesebb a beszámolta­Tovább bei! fejleszteni... Érik és hat már a jelentő­ség felismerése, de mégis hangsúlyozni kell, hogy a pártcsoportok kisebb kollektí­váit gyorsabban lehet tájé­koztatni, könnyebb a mozgó­sítás, a párttagok így bátrab­ban nyilatkoznak, bírálnak, javasolnak, de az egyéniség­hez is jobban megválasztható a pártjnegbízatás, könnyebb annak segítése és számon tar­tása. Tartalmi és módszerbeli út­mutatásokkal látta el a párt városi végrehajtó bizottsága a vezetőségeket és a párttagsá­got. Nyomatékosan aláhúzta a vb: „Mindenütt legyenek a kétoldalú információ bázisai a pártcsoportok.” Mire gondolnak és hogyan tegyék? Ha megfeszül a veze­tőség, akkor sem pótolhatja, nem helyettesítheti előbbiek­ben a pártcsoportot. Helyes­nek tartja a vb, hogy havonta egy alkalommal —, de min­denképpen rendszeresen — hívják össze a pártcsoport- bizalmiakat. Ekkor tájékoztat­ják őket a párthatározatokról, a vezetőség döntéseiről, a po­litikai eseményekről, a mun­kahelyet érintő lényegesebb gazdasági problémákról, te­endőkről. (Több pártszervezet­ben foglalkoztak így a kollek­tív szerződések elveivel.) Szükség esetén soron kívül is össze lehet hívni a bizalmia­kat, ezáltal megoldhatják a párttagság gyors tájékoztatá­sát. Erősítsék, bátorítsák a bi­zalmiakat, erre szükség van. Tegyék ezt azáltal is, hogy tő­lük ők is tájékozódjanak a dolgozók politikai hangulatá­ról. Őrködjenek a pártcsopor­tokban a Szervezeti Szabály­zatban rögzített jogok és kö­telességek betartásán, össz­hangján. Követendő példát szolgáltat a műszergyár, ahol a pártcsoport haladéktalanul számon kéri p tp^evűlésről tá­volmaradt r-i-“ágtól, mi az oka hiányzásának. Ehhez kapcsolódva hangzott el az intelem a vitában: „Ne maradjon el a taggyűlésen a hozzászólás, arra hivatkozva, hogy a pártcsoportban már volt szó róla”. Erős kapocs lehet — és le­gyen — a pártcsoport a párt­tagság, a vezetőség, s a pár- tonkívüliek között. Ha erre törekszenek, ha élénk a cso­portok élete, gyorsan tudnak reagálni a maguk és mások kérdéseire, érvelnek, mozgó­sítanak, de egyidejűleg önma­guk is edződnek, erősödnek a vita folyamán. A megyeszékhelyen főként a néhány éves eredményes szakaszra visszatekintő párt­csoportok járultak hozzá a tagfelvételi munkához, ami­kor törődtek az egyén emberi­politikai érésének elősegítésé­vel. önállóságuk jele, hogy mérlegelik, érdemes-e a ké­relmező a felvételre, megüti-e a mércét. Hasznos ez akkor is, ha tudják, s számolnak az­zal, hogy a felvétel, a döntés a taggyűlés hatáskörébe tarto­zik. Elismeréssel foglalkozott a végrehajtó bizottság azokkal a pártszervezetekkel és párt­csoportokkal, amelyek igazod­nak a követelményekhez és sa­játosságokhoz, kikristályosítot­ták saját teendőiket és össze- fogottan, egységesen koncent­rálnak a helyileg legfontosab­bakra. Határozatában kimondta a vb, hogy a bizalmiak számára néhány napos továbbképzést szervez, az előadásokat össze­kapcsolja konzultációval és csoportos foglalkozásokkal. Ál­lást foglalt a testület, hogy -menet közben is adnak az ér­tekezleteden. muníciót. Ez. ..év végén ismét napirendre tűzik, hol tartanák 'a , kommunisták érdemi munká jában, a- - párt­demokrácia gyakorlásában el­engedhetetlenül fontos párt- csoportok tevékenységének ja­vítása, élénkítése terén. Finn saltévezetií látogatása Erkki Kario. a finn egyhá­zi sajtonivatal osztályvezetője magyarországi kőrútján Szek- szárdra látogatott csütörtökön, dr. Koren Emil evangélikus püspökiielyettes társaságában. A finn vendég délelőtt részt vett az evangélikus egyház- megyei lelkészi munkaközös­ség ülésén, ahol kölcsönös esz­mecserén ismertette a finn egyházi sajtó helyzetét és munkáját. Ezt követően, a vendégek Németh István szek­szárdi evangélikus lelkész ka­lauzolásával megtekintették Szekszárd nevezetességeit és a Sárközre nyíló panorámát a város fölötti dombról. A „Kis- pipában” tartott ebéd után to­vábbutaztak Pécsre. Ifjú tehenészek vetélkedője (Tudósítónktól.) Háromna­pos izgalmas és látványos ve­télkedő keretében dőlt el, kik Tolna megye legjobb ifjú szarvasmarha-tenyésztő szak­munkásai. A vetélkedőt a KISZ Központi Bizottsága és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium felkérésére szervezte a KISZ megyebi­zottság és rendezte a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola. A három nap alatt elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldani- ok a résztvevőknek. A felada­tok a szakma jóformán min­den csínját-bínját felölelték ás megkívánták a legújabb tech­nológiai ismereteket is. A végeredmény a következő­képpen alakult: az állami gaz­dasági kategóriában első Bres- ner Pál, a dalmandi, második Fenyő Gyula, a fornádi, har­madik Hável János, az Alsó- tengelici Állami Gazdaság dol­gozója. A termelőszövetkezeti kategóriában első Palkó Jó­zsef, az aparhanti Búzavirág, második Süveges György, az őcsényi Kossuth, harmadik Sebők Géza, a nagyszokolyi Béke Termelőszövetkezet ifjú tehenésze. A kategóriák első helyezettjei május végén Hód­mezővásárhelyen vesznek részt az országos vetélkedőn. H. E. Hogyan lesz a tőzegből takarmány ? (Tudósítónktól.) Érdekes és igen hasznosnak ígér­kező kezdeményezésről adott tájékoztatást dr. Varsányi József, a szakályi Kaposvölgye Terptelőszö-, vetkezet elnöke. Mint min­den mezőgazdasági nagy­üzemnek, a szabályiaknak is az a törekvésük, hogy a lehető legkisebb szántó­földi területet kelljen fel­használni a takarmányok megtermesztésére. Erre ed­dig a hozamok növelése, a zöld futószalag és a rét és legelők korszerű művelése és használata kínálkozott a legjobb módszernek. A közeljövőben egy talál­mány alkalmazásával még tovább tudják csökkenteni a takarmány termő terüle­tet. Dr. Kövecses Varga Lajos állatorvos és Plesz- kács Imre vegyészmérnök egy olyan módszert dolgo­zott ki, melynek alkalma­zásával a tőzeget fel tudják használni szarvasmarhák takarmányozására, ugyan­akkor értékes mellékter­mékekhez is jutnak az elő­készítés során. Az eljárás, lényege, hogy a tőzegbőt montánviaszt vonnak ki desztillációval, majd oldás­sal huminsavat, és az így kapott alapanyagot dúsítják szintetikus fehérjével. A termelőszövetkezet ve­zetői és tagsága nem ide­genkednek az újtól, a szo­katlantól, ezért úgy döntöt­tek, hogy még ez év végén, jövő év elején elkészítik a szükséges beruházásokat a takarmánygyár beindulásá­hoz és jövőre már tőzegből készült takarmányt fo­gyaszthatnak a szakályi szarvasmarhák. Az üzem az előzetes számítások szerint rentabilisnek Ígérkezik, nemcsak azért, mert a montánviasz és a huminsav értékesítése költségcsök­kentő tényezőként jelent­kezik, hanem 'azért is, mert a tőzeget nem kell nagy távolságról szállítani és azért is, mert a takarmány- termesztésből felszabaduló területen ipari növényt, vagy akrak.ot tudnak ter­meszteni. Nem elhanyagol­ható szempont az sem, hogy az állatállomány ta- kc rrr.ár'-cHáiása az időjá­rástól függetlenül is mara­déktalanul biztosított és az előállítás néhány termelő­szövetkezeti tagnak, állan­dó, folyamatos munkát ad.

Next

/
Thumbnails
Contents