Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-22 / 90. szám
CÉL: Igény a művelődésre ÉLELMISZERIPARI DOLGOZÓK SZOCIALISTA BRIGÁDJAINAK VETÉLKEDŐJE Az ÉDOSZ kulturális osztálya az élelmiszeriparban dolgozó szocialista brigádok részére szakmai és kulturális vetélkedőt rendezett. Az egyes iparágakban megrendezett iparági döntők után került sor az össziparági középdöntőre Kaposváron, az ÉDOSZ művelődési otthonban. Nagyszerű fegyvertény, hogy Tolna megyét két csapat is képviselte, tehát két iparágban arattak győzelmet korábban. A verseny során élvezetes és változatos feladatokat oldottak meg a versenyzők: karikatúrák, magyar népi hangszerek felismerése, pont- hazárd, dupla, vagy semmi stb. A kitűnő szervezés mellett bántó volt a zsűri néhány „szarvashibája”. (Kiderült, hogy a hárfa magyar népi hangszer, s Kodály: Háry János-a opera). A kérdések eltérő erőssége is befolyásolta a csapatokat és a kialakult végeredményt A Gabonafelvásárló Vállalat dombóvári körzetének szocialista brigádja és a Paksi Konzervgyár csapata roppant éles küzdelemben, végig fej-fej mellett haladt a többiekkel. A végső sorrend csak az utolsó fordulókban dőlt el. Továbbjutott a Fővárosi Sütőipari és a Hatvani Cukorgyár csapata, a dombóváriak a negyedik, a paksiak pedig az ötödik helyen végeztek. csupor Lelkes hangulatú jelölő gyűlések Hétfőn ülésezett a Tolna megyei Ülnökválasztási Bizottság. A testület meghallgatta dr. Szily Lászlónak, a megyei bíróság elnökének beszámolóját a bírósági népi ülnökök választásának előkészületeiről. A jelölő gyűlések megyszerte lelkes hangulatúak; az ütemtervnek megfelelően kerülnek sorra. Megkapó, milyen szívesen segítik a párt- és államhatalmi szervek a választást. Pakson a pártbizottság, Tamásiban a községi tanács tanúsított különösen dicséretes aktivitást. A tanácskozást követő, nemhivatalos eszmecserén kitűnt, hogy a jelölő gyűléseken bebizonyosodott, mennyire nőtt az utóbbi három évben a bírósági népi ülnökök tekintélye. Általános meggyőződés szerint nem kis részben nekik köszönhető, hogy a peres ügyek mintegy nyolcvan százaléka első fokon jogerősen befeieződik. HOGYAN JOBBAN? Gazdag útmutatás — szemléleti egység E1 1 lőtérbe kerültek az elméleti politikai kérdések, az újabb párthatározattal még inkább. A két kongresszus közötti félidő elteltével, egy hónappal az országos agit-prop.- tanácskozás után tapasztalat- cserével egybekapcsolt, tüzetesebben vizsgálódó munka- értekezletre jöttek össze a napokban Pécsett négy megye párt- és tömegszervezetí oktatásának vezetői. Az összejövetel jelentőségét fokozta, hogy a másfél száz kommunista vezető az MSZMP Politikai Bizottságának 1Ü68. december 12-i — több évre szóló — határozatát követően mérlegelte, hói tartunk ma a pártoktatás továbbfejlesztése, az élet által felvetett kérdések ideológiai alátámasztása és tisztázása, az elmélet-gyakorlat összekapcsolása, az árnyaltabb és tartalmasabb propagandamunka terén. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya szervezésében összehívott tájértekezleten Baranya, Somogy, Zala, Tolna megyékből vettek részt a járási pártbizottságok titkárai, a párt megyei, járási agit-prop. osztályvezetői, esti egyetemi tanszékvezetők, igazgatók, a KISZ, az SZMT, a nőmozgalom, a Hazafias Népfront, a TIT megyei vezetői és a vezető propagandisták. Egy ilyen szintű, magas képzettségű kommunista vezetőkből álló összejövetel már önmagában is figyelmet érdemel. Különösen így van ez akkor, ha az önvizsgálat jegyében alapos. részletekbe menő, sok embert eligazító vitára kerül sor. C' eladataink a pártokta- tás továbbfejlesztésében címmel, a központi agit-prop, osztály által készített vitaanyagot előzetesen küldték ki. Bevezető előadást Jakab Sándor, az MSZMP KB. tagja, az agit-prop. osztály vezetője tartott. Ezt követően félnapos polémiát folytattak a pártoktatással foglalkozó különböző vezetők, hét csoportban, az oktatásban elfoglalt helyük szerint „profilírozva”. Gazdagította, bővítette, a párthatározat és a vitaanyag elveinek megvalósítását szolgálta a hét szekcióban lefolyt gondolat- gazdag, alkotó tanácskozás. Megyénk funkcionáriusai mind a hét szekcióban kifejtették véleményüket, hozzájárulva a Tolna megyei párt- és tömegszervezeti oktatásban részt vevő 30 ezer hallgató tanulásának, a propagandisták tapasztalatainak közkinccsé tételéhez, a tartalom további javításához. Mindenütt egyetértő álláspont alakult ki abban a kérdésben, hogy a propaganda hatékonyságát elsősorban a tartalom adja, és ennek kulcsa az egységes szemlélet. De jóval továbbmentek ennél, amikor részletesen taglalták, melyek ennek összetevői, s mik a gyakorlati tennivalók. Milyen tartalmi vonásokról volt szó? A teljesség igénye nélkül adunk közzé néhányat, melyek a kétfrontos ideológiai harc, a formáit változtató polgári-kispolgári nézetek, az illúziók, a torzulások, az osztálypolitika, a világnézet, a gyakorlat színvonalasabb marxista magyarázatának témakörébe tartoznak. .jMa, a híradástechnika forradalmának következtében, pro és kontra, útlevél nélkül közlekednek az eszmék. Nekünk a marxizmus—Jeniniz- must a mai kor változásaihoz igazodva, elveinkhez ragaszkodva kell alkalmaznunk” — mondotta Jakab Sándor elvtárs. ff angsúlyozták, továbbra is központi helyet kap a pártoktatásban a gazdaság- politika, az új gazdaságirányítási rendszer tanítása. A szélsőséges felfogások és illúziók között tárgyalták a korábban keletkezett és ma is tovább élő ellentmondásokat, téves felfogásokat. Vannak új ellentmondások is, de a régieket nem szabad az új gazdasági rendszer nyakába varrni, leküzdésükhöz és feloldásukhoz eddig még rövid volt az idő. Egyik napról a másikra nem várhatók alapvető sikerek e téren, kerülni kell az irreális célkitűzéseket. Az ilyen illúziók kárt okozhatnak, csak a realitásokkal számolva szabad tervezni. A közvélemény választ vár a propagandától az őt érdeklő problémákra. Segítse az új törekvéseket, az állami és társadalmi demokratizmus torzításmentes fejlesztését, lépjen fel a „tiszta demokrácia” ma is élő nézet« ellen. Értelmezési, félremagya- rázási visszásságok vannak az osztálypolitikai célokat tartalmazó, ezéken az elveken nyugvó egységes szocialista nemzet felfogása terén. „Nem elég, ha a politika nyelvén mindenki egységről beszél, de egységesebbé kell tennünk a világnézeti tartalmat, leküzdve a nacionalista illúziókat”. Többen kritikai megjegyzéseBabits ver s mondóversen v Ady nehezen ment — A legjobbak: Lőkös, Nácsa, Solymár Vasárnap Szekszárdon a városi művelődési központban rendezték meg a Babits Mihály versmondóverseny utolsó fordulóját, a három részből álló verseny tulajdonképpeni döntőjét. A téma ezúttal Ady Endre költészete volt, így — talán nem túlzás ezt mondani — az egyik „legbonyolultabb” magyar költő verseinek interpretálásában mérték össze tudásukat, tehetségüket a fiatal versmondók. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a színvonal jóval alatta maradt a megszo kottnak: általánosan jellemző volt a rossz versválasztás, s költemények értelmezésibe i”> gyakran hiba csúszott. Lőkös Margit, aki az előző fordulókban szoros küzdelemben ugyan, de biztosan tartotta első helyét, a vasárnapi versenyen a vártnál halványabban szerepelt, Nácsa Margit, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott Az összesített pontszámok alapján a bíráló bizottság az első—második helyet, holtversenyben, LcJtos Margitnak és Nácsa Margitnak ítélte, 54—54 ponttal. Biztosan végzett a harmadik helyen S ilymár Magdolna, aki össze- n 48 pontot kapott a három fordulóban. A negyedik—ötödik helyezés eldöntésénél is kc«npron»«a9Z!un>hoz folyamodott a zsűri: Kovács Mária és Németh Judit 44—44 ponttal áll holtversenyben, a hatodik helyezett Fejes Erzsébet mindössze egy ponttal maradt el mögöttük. A Babits Mihály versmondóverseny első hat helyezettje értékes jutalmat kapott a rendező szervek képviselőjétől. A díjkiosztás után, a rádió szerkesztője hangfel- / vétett készített: a legjobban szereplő három versenyző egy- egy Babits- és Ady-verset mondott hangszalagra. A műsor a rádió irodalmi rovatában hangzik majd el. a KONYA JÓZSEF két fűztek hozzá, a más népek lebecsülését, a magyarkodást, a Nyugat túlértékelését jelző, az ideológia szférájába tartozó gyengeségeket elemezve. Eligazítással, fontos megállapításokkal szolgált a tanácskozás a propagandisták számára. Felhívta a figyelmüket a helyes társadalom- és osztályszemléletre, hangsúlyozva, hogy az élet változó, a marxizmus—leninizmus fő ágai sem tekinthetők egyszer s mindenkorra lezártnak. Választ ad — kell adjon — a pártpropaganda ideológiai síkon, azonban ném kell feltétlenül mindent mindig lezárni, valamennyi kételyt és aggodalmat eloszlatni a propagandistának. Ne „szereljük le” az aggodalomra okot adó jelenségek feltárását. Elismeréssel illették, Vagy kritikai megjegyzésekkel fűszerezve taglalták az osztályszemléletű állásfoglalásra nevelést. Néhányan ostorozták az erkölcsi tényezők háttérbe szorulását, ez egyes gazdasági vezetők szemléletének egyoldalúságát Ä továbbfejlesztés feltételeiről szólván, beszéltek a megnövekedett tanulási kedv megfelelő szintű kielégítéséről. a pártoktatás hallgatóinak kívánatos „problémaérzékenységéről”, a tömegszervezetek céltudatosabb és politikusabb oktatói munkájáról, a propagandistaképzés, továbbképzés, az önállóbb állás- foglalás elengedhetetlen ségé- ről. Bírálták az érdeklődés ellenére nem egyszer tapasztalható szellemi tunyaságot is. A Politikai Bizottság határozatának szellemében a jobb. felkészülést szolgálta a, ji^csi tajértekezlet Mint aíféíé mbnkaéi-tékezlété- ken, a hatékonyabb, a szemléletesebb ‘ pártóktatást Szob gálva, szóba kerültek a megyei, járási segédanyagok, a jobb politikai tájékoztatás és a párt választott testületéi elemző felméréseinek a pártoktatásban történő erőteljesebb hasznosítása. Elvekben teljes egyetértés, szemléleti egység és a nagy bankó aprópénzre váltásának sikeres törekvése jellemezte az egész napos, gondolatgazdag, alkotó tanácskozást. SOMI BENJAMINNÉ A nők a családban címmel rendez ankétot Szekszárdon a megyei nőtanács 23-án, szerdán délelőtt 10 órai kezdettel. Június 14—17-e között rendezik meg Helsinkiben a nők világkongresszusát, amelynek vállalt feladata: meghatározni a nő szerepét a modem világban. E felkészülés jegyében kerül sor a szerda délelőtti ankétre is, amelyen majdnem félszáz asszony vesz részt megyénk különböző községeiből. A tanácskozáson a munkában, a családban szerzett tapasztalataikat beszélik meg. Az ankéten Pusztaházi Istvánná, az MNOT családvédelmi osztályának vezetője tart vitaindító előadást. Népújság 3 1969, április 22. Köszöntő i.pnín mellképével ellátott emlék plakettet adnak át ma Szekszárdon negyven, pártoktatónak, á propagandamunka elismeréseként. Van ebben szimbólum, valami szívet melengető, hogy éppen a szellemóriás, a halhatatlan Lenin születésének évfordulóján kerül erre sor. Éppen azon a napon kapják az emlékplakettet a kiváló propagandisták, amikor szerte a világon a marxizmust továbbfejlesztő géniusz születésnapját ünnepük, és azokat az embereket tisztelik meg az emlékplakettel, akik napjainkban a marxizmus—leninizmus uralkodóvá tételén, az eszme terjesztésén fáradoznak. Ritkán szólunk arról, hogy propagandistának lenni szép és egyben nehéz megbízatás. Hatása nehezebben mérhető és a propagandista tevékenysége nem látványos. Neki is van foglalkozása, munkahelye, családja, de kevesebb a szabad ideje az átlagembernél. Több időt, fáradságot energiát igényel, szélesebb látókörökkel, nagyobb áttekintéssel kell bírnia, hogy a mai, összetettebb követelményeiknek megfelelően adni tudjon hallgatóságának. Valamivel - s ez ina nem is csekélység — többnek kell lennie másoknál. Sokoldalú tájékozottságát elvárják a hallgatói, mert úgy vélik, ő mindenre tud választ adni. Ha csak ezt az egyet nézzük, máris szembetűnő, mennyivel kell többet tudnia. Műveltnek kell lennie, és a napi eseményekben, a hazai és nemzetközi összefüggések, jelenségek ismeretében ugyanúgy jártasnak kell lennie, miként az ideológia, az eszme ismeretében. Tudjon és merjen állást foglalni. de ne akarjon mindig, mindenáron mindent „megoldani”. még azt is ami az átmenet idején még megoldatlan. fis ez meg nem nfioden. Amiként a párttól a propagandista megtisztelő megbízatást kapja, nem csak oktató, hanem nevelő is* mégpedig megállapodott, felnőtt emberek nevelője. Teszi ezt a tananyag, gal, az egyéni többietismere tévéi, s hozzáadásával, a helyes osztály szemlélet hirdetésével, de úgy, hogy észreveszi a hallgatóiban keletkezett kételyt, aggodalmat is. A jó propagandista ezt érzékelve, nem úgy reagál ezekre,, hogy fcJ- ^ élbszlátjá; hánem — apellálva az értelemre, s-ér. zelemre politikai és ideológiai síkon megmutatja a nehézségekkel va!6 szembenállás médiait, éppen az draéfet bir tokában. Tolna megye ötszáznál több propagandistája zömében Pven ember. Nem felelhet gondolkodás nélkül a kérdésekre, jelzésekre, észrevételekre, hiszen az éiméiet tükrében kell néznie a gyakorlatét. Ha a propagandista a leg alaposabb felkészülő«! efieRére Is dilemma elé kerül, -ez még nagyobb erőfeszítésekre készteti. Búvárkodik, hozzáolvas, mert rászorítja erre a hatfgafősúg. Varázsa, szépsége van megbízatásuknak. Mekkora öröm a propagandistának, ha fel tudja ébreszteni az eligazodni- fudás, az önművelés igényét, ha észreveszi hallgatóiban a magatartásbeli vonások .főirányú változásait. Érőt ad, sarkall, hogv politizálóbb, az új iránt fogékonyabb, tisztábban ’átó kommunisták és párton - kívüliek kerülnek lei a „keze alóP*. Az emTékniakefte1 jutalmazó41 *0 Tolna megyei propagandista között vannak akik tlz-húsz esztendeje fáradoznak a kommunisták küzdelmeiben mindig fontos szerepet játszó eszmeiség terjesztésén, A megyei ünnepségen a régiek mellett foglalnak helyet az újabbak és a hajdan? tanítványok ekik időközben alkalmassá váltak a kitartást, szorealmat. feikésVOr+séget igénylő, de a lelkesedést, az ideológia? fogékonyságot, gpod'dati bátorságot nem nélkülözhető párt oktatói tevékenységre. A mai ünnepi aktus jelzi a ártoktatók szerepét, annak • "vekedését is. Koszon tjük az emlékplaketí új birtokosait. Most, amikor a nártoktatői megbízás szépségére, fontosságára, jelentőségéi*« utaló szavainkat leírjuk, jó szívvel kívánjuk: Továbbra is lankadatlanul tegyenek eleget a párttól kapott megbízásuknak, amellyel kivívják hallgatóik lismerését, önművelésre serkentik őket és öregbítik a propagandamunka tekintélyét. HUE.