Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-20 / 89. szám
A 'álunk a íiiCGSZ :g MCSC A mi falunk című rovatot azért létesítettük, hogy Tolna megye községei sorra bemutatkozhassanak az újság széles körű nyilvánossága előtt. Ezúttal elsősorban nem a: újságíró festi meg egy-egy falu képét, hanem maguk a falu lakói. Megszólaltatunk különböző foglalkozású, társadalmi állású embereket, s ezen keresztül villantjuk fel a falu életének néhány jellegzetességét. Hangsúlyozzuk, hogy néhány jellegzetességét., ugyanis egy-egy falu élete any- nyira szerteágazó, sokoldalú, hogy — figyelembe véve az újság lehetőségeit —, a „minden” igényével már eleve nem léphetünk fel. A bemutatkozást olyannyira magára a falura bízzuk, hogy a megnyilatkozók körét nem korlátoz zuk az általunk felkeresettekre. Az újságban később majd előre közöljük, hogy mikor melyik faluba látogatunk el, s lapunk képviselőjét egy megadott helyen bárki felkeresheti. Sőt, várjuk, hogy minél többen jelentkezzenek, s mondjanak érdekességet falujukról. Természetesen várjuk \zoka.t is. akiknek valamilyen panaszos ügyük van, Egy-egy faluban öröm is, gond is akad, s úgy lesz élethűbb a kép, ha erről is, arról is beszélünk. Ha valaki éppen levélben kívánja közölni véleményét, semmi akadálya. Hadaró Sándor vb-titkár. — Elkészült a falu rendezési terve. Nagyon kellett, mert a falu erőteljesen fejlődik, még akkor is, ha ez lé- lekszámban még nem mérhető. Sok az új építkezés, s ez terv nélkül nem megy. Naponta jönnek hozzánk építési ügyben. Ma reggel is volt már kettő. Nézzük csak a rendezési tervet! Nos. ezek az utcák teljesen újait, ezen a részen most épülnek a házak, itt pedig most folyik a kisajátítási eljárás. Tavaly 27 házhelyet adtunk el, s 24-en meg is kezdték az építkezést. Rövidesen 37 házhelyet adunk át az OTP-nelt értékesítésre, de minden jel szerint ezt is elkapkodják majd, s törhetjük a fejünket újabb házhelyeken. Az ilyen gondnak persze örülünk. Egyébként a mi munkánk központját a fejlődésből adódó gondok teszik ki, ha úgy tetszik ez a sajátossága a községnek. — Részletezzük ezt egy kicsit .jobban. Annál is inkább, mert a minap olyan községben terrain, »bol az ilyen fejlődést & az ilyen gondokat nem nagyon ismerik, — Ha megépül az új utcasor, a lakók mindjárt kérik hozzá a villanyt, utat, járdát, s a kérés jogosságát nem 's lehet vitatni. A pénzügyi lehetőségek azonban korlátozottal!;. A lakosság vállalja ugyan, hogy társadalmi munkával segít, de a költségek zömét a tanácsnak kell előteremteni. Villany és a legtöbb helyen járda már van, de a kövesútunk kevés. A falu utcái összesen 16 kilométer hosszúak, s ebből 13 kilométernyi, tehát a többség nincs lekövezve. Mivel a pénzügyi lehetőségek gyérek, az útépítés pedig drága, egyelőre nem is kerülhet sor az utcák kövezésére, örülünk, ha a többi feladattal megbirkózunk. Az évi fejlesztési alapunk 340 000 forint. Ha ezt az utolsó fillérig útépítésre fordítanánk, altkor sem gyarapodnánk évente még fél kilométer úttal sem. Ugyanláz akkor a pénz megannyi egyéb célra is kell. Most készül el a törpevízmű. Egyelőre ez viszi el fejlesztési alapunk nagy- részét. A lakosság áldozata is figyelemre méltó; háromezer forinttal járul hozzá minden család, beleértve a társadalmi munkát is. Csak így tudtuk összehozni a vízmű megépítéséhez szükséges 6 millió forintot. — Miből fakad ez a nagy építkezési lázi — Az emberek jól érzik magukat Iregszemcsén. A helybéliek is, meg azok is, akik időközben jöttek. A régi életformát felváltja az új, s ennek alapvető kelléke korszerű családi ház. Közel esii; a Balaton, jók a közlekedési viszonyaink. Bár néhányan el is költöztek a faluból, de a lakosság zöme nem kívánkozik el innen. Én magam is iregszemcsei vagyok, csupán a gimnáziumi éveket töltöttem távol és néhány évig a járási székhelyen dolgoztam, de végül hazajöttem, nem is kívánkozom el innen. A város nem minden Dr. Kurnik Ernő. az iregszemcsei kutatóintézet igazgatója. Évtizedek óta ebben az intézetben él, dolgozik. Hogy úgy mondjam, ott kezdte a pályafutását. Tudományos munkássága már Európa-szer- te ismert, megannyi országos és nemzetközi fórumon szerepelt mint kutató. Nevét, módszereit, eredményeit már a tankönyvek is idézik. Szóval a város nem minden. Attól még nagy pályát futhat be valaki, mert falun él és dolgozik. „Várakozni - tilos!” Néhány napja új közlekedésrendészeti táblát helyeztek el a falu központjában: „Várakozni tilos!” Hadaró Sándor vb-titkár: — Erre azért volt szükség, mert a faluban is elszaporodtak az autók, meg az átmenő forgalom is nagy. Ha sorra megállnak az út szélén, mint ahogyan eddig . szoktak,. nagy a baleseti veszély. Itt van egy mellékutca, annak az elejét lesalakozluk. s ott lehet várakozni. Az új falu kiépítésével párhuzamosan egyébként nagy gondot jelent a parkírozó hely biztosítása. Házakat kell szanálnunk ahhoz, hogy megfelelő parkírozó helyet tudjunk biztosítani. Deres a padláson Rozoga szék, törött íróasztal, bűnjelként lefoglalt fazék, vasdarabok, és persze pókháló. Ugyan mi más is lehetne egy községi tanács padlásán. — Hát ez a különös fatákolmány vajon mi lehet? — Deres. Pár éve ünnepeltük a falu fennállásának 700. évfordulóját. Ebből az alkalomból kiállítást rendeztünk c. falu történetéből. így került elő ez a deres is. Valamikor ezen botozták « jobbágyokat. Megőrizzük, mint tanulságos tárgyi emléket a falu történetébőd, ____...... G yökerek Lódi Károllyal, az általános iskola igazgató-helyettesével néhány napja Szekszár- don találkoztam. Nem tudtunk beszélgetni, mert a tanácskozás — amiért a megyeszékhelyre utazott —, elvette az idejét, — Majd inkább otthon, Iregszemcsén. Tavaszi szünet van, egy kicsit jobban ráér az ember., •' r T .Iregszemcsén véletlenül összetalálkoztunk az utcán. Mi mentünk az új telepre, ő pedig kerekezett a lejtőn. Leszólítottuk a kerékpárról : — Most ugye ráérsz? Még mindig tart a tavaszi szünet... — Igen, most „ráérek”. Még öt percig... Rohanok haza megborotválkozni, átöltözni, hogy el ne késsem a buszt. Fél óra múlva Gyermek és szülő indul. Tamásiba kell mennem. Ismét egy értekezlet. Ha visszajöttem... Futtában csak annyit a falunkról; aki egyszer iregszemcsei, az az is marad. A.ki tovább tanult, s elkerült a faluból, ha a pályaválasztása lehetővé tette, s alkalom nyílt rá, visszatért. Én is tanítottam másutt is, de csak addig, míg itthon nem lett helyem. Viszlát, délután... Délután összefutunk a tanácsház előtt. Rohan kifelé az épületből, nagy siettében észre sem vesz, kapja kerékpárját, s éppen felpattanna rá, hogy „száguldjón” vele, ha nem köszönök rá. — Elnézést, hogy alig veszlek észre. Ha az ember rohan, se lát, se hall... Ezúttal már nem is kérdem tőle hogy Bőkor lesz ráérő ideje. A gyermek rossz alvó... A tanácsnál három szabálysértési feljelentést iktattak be iskolai igazolatlan mulasztás ügyében. Győri Terézia tanárnő; — Nem egészen két év óta vagyok a faluban, de azért Az árak Tparcikkbolt. Csirke János eladóval beszélgetünk. — Mostanában sok kiskereskedelmi árváltozásnak lehetünk tanúi. — Igen gyakori a mi boltunkban is. — Erre hogyan reagálnak a vevők? — Ki így, ki úgy. Ha valami oesóbb lesz, rendszerint nem szólnak a vevők, de olyan is akad, aki tamáskodva kérdi: „Tényleg csak ennyi?” Ha valaminek felmegy az ára, rendszerint ezt mondják: „Már megint?” Aztán előveszik az erszényt, fizetnek, távoznak, s másnap ugyanúgy jönnek. — Mi most a kelendő cikk? — Az elektromos háztartási gépek. igyekeztem megismerni a gyermekeket, szülőket. A szóban forgó három esetben kimutathatóan a családi környezet a hibás. Még az a szerencse, hogy a több száz gyermekből csak néhány ilyen. „Főzöm az ebédet44 Az új falunegyed egyik legtekintélyesebb háza. Még nincs egészen kész, de már benne laknak. A kopogásra gyermeki hangok válaszolnak: „Tessék”. Egy nagyobbacska leány rántást kever. — Az anyukám a határban dolgozik, apukám pedig a tsz-be ment gyűlésre. A kultúrhózban 1 ártják. Én a tamási gimnáziumba járok, csak most szünet van. és segítek a szüleimnek. —■ Tőzni is tudsz? — Azt is meg kell tanulni. E pár szót Ángyán Marikával váltottuk. Édesapja — Ángyán János — a termelőszövetkezet traktorosa. A faluban régi, elavult házuk volt, azt eladták, s helyette itt építettek. „Ha a terhes anya nenn kapta meg a kívánt ételt, mondjuk a cseresznyét, annak a formája kirajzolódik, meglátszik valahol az újszülött testén.” „Nagypénteken addig nem szabad tüzet rakni, amíg észre nem veszik, hogy valahol már füstöl a kémény, mert különben oda szoknak a büdösbogarak”. „Ha a gyermek rossz alvó, a malacos disznó alól ki kell venni egy kis alomszalmát, de úgy, hogy azt se a koca, se a malacok ne vegyék észre, s a gyermek feje alá kell tenni.” Idézetek a helyi babonák egykori világából. Bogos Gyuláné^ a művelődési otthon igazgatónőjét kérdem: — Ma is lehetne még ilyen babonákat gyűjteni? — Itt már nem. Az emberek felvilágosultabbak ennél A nyugdíjas orvos szemével Dr. Kelemen Géza fél évszázadon keresztül volt Ireg- szemcse körzeti orvosa. Államunk kormánykitüntetéssel fejezte ki elismerését áldozatkész munkája iránt. Dr. Kelemen Géza már egy évtizede nyugdíjas éveit tölti, természetesen Iregszemcsén. Komárom megyéből került ide, s amint az iménti adatból kiderülném átmenő túristaként érkezett Iregszemcsére, hanem hivatásszerel« orvosként, Pedjg a körülmények nem voltak marasztalók. — Hét falu tartozott valamikor a körzetemhez, s legtöbb helyre még kövesút sem vezetett. — A mostani körzet? — Iregszemcse területe és Ujireg. Ujireg egyébként már közigazgatásilag is idetartozik. — Mi a véleménye a mostani egészségügyi helyzetről? — Amikor kezdőként ide kerültem, gyakori volt. a Set* tőzés, s bizony előfordult olyan év, hogy majd minden újszülött elpusztult Orvost rendszerint akkor hívta! amikor már késő volt Most sokan keresik fel az orvost, de nem azért, mintha több lenne a beteg, mint valamikor volt, hanem azért, mert nem kell olyan messzire menni és mert olcsóbb a gyógyítás. ____________ I rta és összeállította: nuKC — A Balaton közelsége mir jelent a falunak? — Akadt aki oda költözött, de a többsége csak víkende- zési, üdülési céllal keresi fel a Balatont Azelőtt az iregszemcsei parasztember legfeljebb akkor jutott el Siófokra, ha ott vásár volt. Most a siófoki vásárt már nemigen tartjuk számon, de a tsz minden évben balatoni körútra viszi a tagokat — Iregsuemesén két nagy intéonény Is működik: az egyik a kulatéiatézet, a másik a gyégypedagégiai intézet. Ezek nem helyt jellegűek, de mégis Iregszemcsén vannak. Ezek ha- ttea^éreahetö a község életén — Mindkét intézménynek megvan a maga külön belső élete, s valóban nem helyi jellegűek, ennek ellenére nagyon számottevő a hatásuk. Mindkettő megannyi munka- alkalmat jelent a falu lakossága részére, adott esetben bekapcsolódnak a fala közéletébe is, s mivel mindkettő messze a megyehatáron túl is ismert, rajtuk keresztül ismert a fain neve is. Fontosabb adatok Lakosság 320« fő. A lélekszám 1966 végéig csökkent, 1967-ben és 1968-ban néhány fővel nőtt A tamási járáshoz tartozik. Keresztül vezet rajta a Szekszárd—siófoki út, amely itt elágazik Felsőnyék és Tab irányába. összterülete 9319 ka- tasztrális bőid. Termelőszövetkezeti község. A keresők megoszlása: mezőgazdaság 1361, ipar 96, építőipar 91, közlekedés 35, kereskedelem 61, egyéb 311. Népújság 7 m április 96,
