Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-18 / 87. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! __________ N ÉPÚJSÁG XIX. évfolyam, 87. szám Áll A: 80 FILLER Péntek. 196». április ÍS. TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Szilárd alap kapcsolataink évtizedekre szóló fejlődéséhez A kutatási tevékenység a fejlődés növekvő és nélkülözhetetlen része Csütörtökön délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés idei első ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ország- gyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — bemutatta, és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a minisztertanács beterjesztette a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten, 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot; a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslatot és a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot. Bejelentette, hogy két képviselő nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten, 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslat; 2. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat; 3. A szerzői jogról szóló törvényjavaslat; 4. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről; 5. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének megválasztása; 6. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása. Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy mivel az ülésszakon Péter János külügyminiszter betegsége miatt nem tud részt venni, ezért helyette — a kormány nevében — ő indokolja meg a törvényjavaslatot. Apró Antal expozéja Most, amikor az ország- gyűlés elé kerül a magyar— csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló törvényjavaslat, mindenek előtt szeretnék emlékeztetni arra, hogy milyen történelmi jelentőségű lépés volt kereken 20 esztendővel ezelőtt a két ország közötti első barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötése. A szocializmus felépítéséért harcoló népeink testvéri barátsága teremtette meg mindkét országban a szilárd alapot, kapcsolataink évtizedekre szóló fejlődéséhez, állapította meg beszéde elején Apró elvtárs. A szerződés megkötése óta eltelt idő igazolta, hogy szilárd volt ez az alap, mert a hatalmat a munkásosztály vette a kezébe és a kommunisták irányították mindkét ország dolgozóinak alkotó munkáját. E nagy történelmi változásokat mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a Szovjetunió legyőzte a német fasizmust, felszabadította Magyarországot és Csehszlovákiát. Népeink a Szovjetunió sokoldalú segítségével kezdhettek hozzá az új társadalmi rend megteremtéséhez, amelyért a magyar és a csehszlovák nép legjobbjai évtizedeken át küzdöttek. Ezután részletesen elemezte, hogy a húsz év alatt a két ország kapcsolata milyen gyümölcsöző volt, majd így folytatta. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság társadalmi és gazdasági életben, valamint a nemzetközi helyzetben húsz év alatt végbement jelentős változások egyrészt lehetővé másrészt pedig indokolttá tették új barátsági szerződés kidolgozását és aláírását. Olyan új szerződés kimunkálására és megkötésére került sor Budapesten, amely híven tükrözi a két ország szocialista építőmunkájában elért eredményeket, a politikai, gazdasági, tudományos, kulturális téren elért sikereket, meghatározza jövő fejlődésünk irányát, s figyelembe veszi a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokat, a szocializmus ügyéért érzett közös felelősségünket. Az aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapelvei világosan bizonyítják, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek érdekei a jelen helyzetben és a jövőt illetően is azonosak. Országgyűlésünk fórumán is szeretnénk hangsúlyozni — amit a Varsói Szerződés po litikai tanácskozó testületének az európai országokhoz intézett felhívása is ismételten megállapított — hogy célunk az európai népek, országok békés együttműködése feltételeinek megteremtése, a feszültségi gócok felszámolása. A budapesti felhívásról szólva megállapította: A Magyar Népköztársaság kormánya abban a megtiszteltetésben részesült, hogy megbízást kapott a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületétől: továbbítsa a felhívást az európai országok kormányaihoz. Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság külképviseleteinek vezetői a felhívást átadták minden olyan eu. pai ország hivatalos képviselőinek, amely nem tagja a Varsói Szerződésnek, s képviselőnk átnyújtotta az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának is. A magyar és a csehszlovák kormány álláspontja megegyezik az európai biztonság szerves részét alkotó német kérdésben is. Eltökélten valljuk, hogy Európában csak a második világháború eredményeképpen létrejött realitások tudomásulvétele, a jelenlegi határok elismerése, a status quo tiszteletben tartása, az első német munkás-paraszt állam, az NDK elismerése teremtheti meg a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élését, az eredményes együttműködést. A budapesti tárgyalások azt mutatták, hogy a csehszlovák kormánnyal azonosak nézeteink más nemzetközi kérdésekben is. A magyar—csehszlovák együttműködés két évtizedes eredményeinek áttekintése, alkalmat ad arra is, hogy — mint az elmúlt időszakban oly sokszor — ezúttal is kijelentsük: népünk igen nagyra értékeli a magyar—csehszlovák barátságot, számukra is drágák a szocializmus csehszlovákiai vívmányai és éppen ezért figyelemmel — de hozzátehetem, nyugtalansággal és aggodalomAlkotmányos szokásunk, hogy törvénybe iktatjuk kiemelkedő jelentőségű nemzetközi megállapodásainkat, — kezdte előadói beszédét Kelen Béla, majd így folytatta: — E szerződést a két ország parlamentjének jóváhagyása után 1969. január 31-én ratifikálta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, 1969. március 28-án pedig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Miután a megerősítő okiratokat 1969. április 11-én Prágában kicserélték, a szerződés hatályba lépett. — Az országgyűlés külügyi bizottsága — amelynek nevében a törvényjavaslatot előterjesztem — úgy véli, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között hatályba lépett barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentős határmai is — kísérjük a helyzet alakulását a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy Csehszlovákiában a társadalom alapvető kérdései szocialista megoldást nyerjenek. Meggyőződésünk, hogy Csehszlovákia kommunistái, Csehszlovákia munkásosztálya, dolgozó népe megvédi a szocializmus ügyét. Népeink közös érdeke azt igényli, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága, a csehszlovák kormány tegye meg a szükséges lépéseket a szocializmus védelmében. Bízunk a testvéri cseh és szlovák népnek a szocialista országok közössége iránti hűségében, bízunk abban, hogy országaink és népeink baráti kapcsolatai tovább erősednek és fejlődnek. A szocializmus építésében új sikereket kívánunk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozóinak. Tisztelt Országgyűlés! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében beterjesztem a magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésről szóló törvényjavaslatot, és kérem az országgyűlést, hogy iktassa azt a Magyar Népköztársaság törvényei közé — fejezte be expozéját Apró Antal. Apró Antal nagy tapssal fogadott beszéde után a törvényjavaslat előadója, Kelen Béla, az Esti Hírlap főszerkesztője, (Budapest, 43. számú választókerület) emelkedett szólásra. kő országaink kapcsolatában. A két állam első ilyen jellegű szerződését 20 esztendeje, 1949. április 16-án írták alá. Kapcsolataink alakulásáról szólva Kelen Béla utalt az intenzív gazdasági együttműködés példáira. — A külügyi bizottság a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést megvitatta. Úgy véljük, a szerződés hozzájárul annak a küzdelemnek a sikeréhez, amelyet országaink a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt kontinensünk biztonságáért, a földkerekség békéjéért vívnak. (Folytatás a 2. oldalon.) Kelen Béla előadói beszéde
