Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! __________ N ÉPÚJSÁG XIX. évfolyam, 87. szám Áll A: 80 FILLER Péntek. 196». április ÍS. TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Szilárd alap kapcsolataink évtizedekre szóló fejlődéséhez A kutatási tevékenység a fejlődés növekvő és nélkülözhetetlen része Csütörtökön délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés idei első ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos veze­tője foglalt helyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ország- gyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott tör­vényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — bemutatta, és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a miniszterta­nács beterjesztette a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­zött Budapesten, 1968. június 14-én aláírt ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szó­ló törvényjavaslatot; a találmányok szaba­dalmi oltalmáról szóló törvényjavaslatot és a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot. Bejelentette, hogy két képviselő nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. A Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság között Buda­pesten, 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslat; 2. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat; 3. A szerzői jogról szóló törvényjavaslat; 4. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kér­déseiről; 5. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének megválasztása; 6. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten 1968. június 14-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása. Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyet­tese emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy mivel az ülésszakon Péter János külügy­miniszter betegsége miatt nem tud részt venni, ezért helyette — a kormány nevében — ő indokolja meg a törvényjavaslatot. Apró Antal expozéja Most, amikor az ország- gyűlés elé kerül a magyar— csehszlovák barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződésről szó­ló törvényjavaslat, mindenek előtt szeretnék emlékeztetni ar­ra, hogy milyen történelmi je­lentőségű lépés volt kereken 20 esztendővel ezelőtt a két or­szág közötti első barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés meg­kötése. A szocializmus felépítésé­ért harcoló népeink testvéri barátsága teremtette meg mindkét országban a szilárd alapot, kapcsolataink évtize­dekre szóló fejlődéséhez, ál­lapította meg beszéde elején Apró elvtárs. A szerződés megkötése óta eltelt idő iga­zolta, hogy szilárd volt ez az alap, mert a hatalmat a mun­kásosztály vette a kezébe és a kommunisták irányították mindkét ország dolgozóinak alkotó munkáját. E nagy tör­ténelmi változásokat minde­nekelőtt az tette lehetővé, hogy a Szovjetunió legyőzte a német fasizmust, felszaba­dította Magyarországot és Csehszlovákiát. Népeink a Szovjetunió sokoldalú segít­ségével kezdhettek hozzá az új társadalmi rend megte­remtéséhez, amelyért a ma­gyar és a csehszlovák nép legjobbjai évtizedeken át küzdöttek. Ezután részletesen elemezte, hogy a húsz év alatt a két ország kapcsolata milyen gyü­mölcsöző volt, majd így foly­tatta. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság társadalmi és gazdasági életben, valamint a nemzetközi helyzetben húsz év alatt végbement jelentős változások egyrészt lehetővé másrészt pedig indokolttá tet­ték új barátsági szerződés ki­dolgozását és aláírását. Olyan új szerződés kimunkálására és megkötésére került sor Budapesten, amely híven tük­rözi a két ország szocialista építőmunkájában elért ered­ményeket, a politikai, gazda­sági, tudományos, kulturális téren elért sikereket, megha­tározza jövő fejlődésünk irá­nyát, s figyelembe veszi a nemzetközi helyzetben bekö­vetkezett változásokat, a szo­cializmus ügyéért érzett kö­zös felelősségünket. Az aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapelvei világosan bizonyít­ják, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népei­nek érdekei a jelen helyzet­ben és a jövőt illetően is azonosak. Országgyűlésünk fórumán is szeretnénk hangsúlyozni — amit a Varsói Szerződés po litikai tanácskozó testületé­nek az európai országokhoz intézett felhívása is ismétel­ten megállapított — hogy cé­lunk az európai népek, orszá­gok békés együttműködése feltételeinek megteremtése, a feszültségi gócok felszámolása. A budapesti felhívásról szól­va megállapította: A Magyar Népköztársaság kormánya abban a megtisztel­tetésben részesült, hogy meg­bízást kapott a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó testü­letétől: továbbítsa a felhívást az európai országok kormá­nyaihoz. Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság kül­képviseleteinek vezetői a fel­hívást átadták minden olyan eu. pai ország hivatalos kép­viselőinek, amely nem tagja a Varsói Szerződésnek, s képvi­selőnk átnyújtotta az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárá­nak is. A magyar és a csehszlovák kormány álláspontja megegye­zik az európai biztonság szer­ves részét alkotó német kér­désben is. Eltökélten valljuk, hogy Európában csak a máso­dik világháború eredménye­képpen létrejött realitások tu­domásulvétele, a jelenlegi ha­tárok elismerése, a status quo tiszteletben tartása, az első né­met munkás-paraszt állam, az NDK elismerése teremtheti meg a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élését, az eredményes együttműködést. A budapesti tárgyalások azt mutatták, hogy a csehszlovák kormánnyal azonosak néze­teink más nemzetközi kérdé­sekben is. A magyar—csehszlovák együttműködés két évtizedes eredményeinek áttekintése, al­kalmat ad arra is, hogy — mint az elmúlt időszakban oly sok­szor — ezúttal is kijelentsük: népünk igen nagyra értékeli a magyar—csehszlovák barátsá­got, számukra is drágák a szo­cializmus csehszlovákiai vív­mányai és éppen ezért figye­lemmel — de hozzátehetem, nyugtalansággal és aggodalom­Alkotmányos szokásunk, hogy törvénybe iktatjuk ki­emelkedő jelentőségű nemzet­közi megállapodásainkat, — kezdte előadói beszédét Ke­len Béla, majd így folytatta: — E szerződést a két ország parlamentjének jóváhagyása után 1969. január 31-én rati­fikálta a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke, 1969. március 28-án pedig a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Miután a megerősítő okiratokat 1969. április 11-én Prágában kicserélték, a szer­ződés hatályba lépett. — Az országgyűlés külügyi bizottsága — amelynek ne­vében a törvényjavaslatot elő­terjesztem — úgy véli, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság között hatályba lé­pett barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés jelentős határ­mai is — kísérjük a helyzet alakulását a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban. Elen­gedhetetlenül fontosnak tart­juk, hogy Csehszlovákiában a társadalom alapvető kérdései szocialista megoldást nyerje­nek. Meggyőződésünk, hogy Cseh­szlovákia kommunistái, Cseh­szlovákia munkásosztálya, dol­gozó népe megvédi a szocializ­mus ügyét. Népeink közös ér­deke azt igényli, hogy a Cseh­szlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, a csehszlovák kormány tegye meg a szüksé­ges lépéseket a szocializmus védelmében. Bízunk a testvéri cseh és szlovák népnek a szocialista országok közössége iránti hű­ségében, bízunk abban, hogy országaink és népeink baráti kapcsolatai tovább erősednek és fejlődnek. A szocializmus építésében új sikereket kívá­nunk a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság dolgozóinak. Tisztelt Országgyűlés! A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány nevében beterjesztem a magyar—cseh­szlovák barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésről szóló tör­vényjavaslatot, és kérem az országgyűlést, hogy iktassa azt a Magyar Népköztársaság tör­vényei közé — fejezte be ex­pozéját Apró Antal. Apró Antal nagy tapssal fogadott beszéde után a tör­vényjavaslat előadója, Kelen Béla, az Esti Hírlap főszer­kesztője, (Budapest, 43. szá­mú választókerület) emelke­dett szólásra. kő országaink kapcsolatában. A két állam első ilyen jel­legű szerződését 20 esztendeje, 1949. április 16-án írták alá. Kapcsolataink alakulásáról szólva Kelen Béla utalt az intenzív gazdasági együttmű­ködés példáira. — A külügyi bizottság a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság között 1968. június 14-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést meg­vitatta. Úgy véljük, a szerző­dés hozzájárul annak a küz­delemnek a sikeréhez, amelyet országaink a Varsói Szerző­dés többi tagállamával együtt kontinensünk biztonságáért, a földkerekség békéjéért vív­nak. (Folytatás a 2. oldalon.) Kelen Béla előadói beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents