Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-18 / 87. szám
» Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) — Mindezek alapján a külügyi bizottság nevében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy iktassák törvénybe a javaslatot. A törvényjavaslat előadója után az elnöklő Kállai Gyula Ortutay Gyula képviselőnek adta meg a sáót. Majd Nádasdi József, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Zala megye 1. számú országgyűlési választó- kerületének képviselője méltatta a törvényjavaslatot. A magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot a felszólalók elfogadták és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlották. A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, ezért az elnöklő Kállai Gyula a vitát lezárta, s határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten 1968. június 14- én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Kállai Gyula a következőket mondotta: — Most, hogy a Magyar Népköztársaság törvényeinek sorába iktattuk a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal megkötött barátsági szerződést, az országgyűlés nevében üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek, szövetségi gyűlésének és kormányának, kívánjuk, hogy ez a szerződés mélyítse és erősítse tovább a népeink, államaink közötti sokoldalú együttműködést és a szocialista internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátságot. (Nagy taps). Ezután szünet következett. Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. Az országgyűlés áttért a következő napirendi pont, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjaj vaslat tárgyalására. Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke tartott expozét. Egyetlen ország sem támaszkodhat csak saját erejére A törvényjavaslat--vi tájé sodrán beszédet mondott Kiss Ár- . pád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ei naktvA-l á bb részleteket közlünk beszédéből. , — Korunk a tudományos- technikai forradalom korsza- ‘ ka, amelyben a tudomány gyors ütemben termelőerővé alakul át és megalapozza a tér- • melés rohamos fejlődését — kezdte beszédét. Napjaink tudományos-technikai forradalma az egész világon alapvető változást hozott a kutatásifejlesztési munka, a feltalálói tevékenység jellegében és a találmányok gyakorlati alkalmazásának módszereiben. Az egyéni feltalálói munka helyébe világszerte egyre inkább tudományos kutatóintézetek és vállalatok kutatócsoportjainak tervszerű, komplex kutató és kísérletező munkája lépett. — A találmányok kidolgozása és megvalósítása társadalmi méretűvé vált. A tudományosműszaki és ipari fejlődés mai fokán egyetlen ország sem támaszkodhat kizárólag saját erejére. Az együttműködés ezért nem korlátozódhat egy ország területére, hanem a szó szoros értelmében, az egész világra kiterjed. Az elmúlt két évtizedben a nemzetközi munkamegosztás növekedésénél és a gazdasági kapcsolatok kiterjesztésénél jóval nagyobb mértékben fokozódott a műszaki vívmányok nemzetközi forgalma. — Meg kell állapítanunk, hogy a találmányokra vonatkozó jogszabályaink a korszerű követelményeknek nem felelnek meg, szabadalmi jogi előírásaink nagy része elavult, még a felszabadulás előtti időből származik. Időszerű tehát egy új, átfogó, a megváltozott viszonyoknak megfelelő és a fejlődés irányába mutató jogszabály törvénybe iktatása. A törvényjavaslat előkészítése során elsődleges elvi kérdésként merült fel, hogy a szabadalom, mint jogi szerkezet, mennyiben felel meg szocialista társadalmi-gazdasági viszonyainknak, az új gazdaságirányítási rendszerből fakadó követelményeknek. Az elmúlt években a kizárólagos jogokkal szemben általában gyanakvást és ellenszenvet tapasztaltunk társadalmunk egyes rétegeiben. A szabadalmat ellenzők legfőbb érve az volt, hogy a szabadalom kizárólagos jog, amely az egyén számára monopolhelyzetet biztosít a szocialista társadalommal szemben és mint ilyen, idegen társadalmunktól. Az előkészítés során azt is tisztázni kellett, mennyiben tekinthető társadalmilag reálisnak a szabadalommal való visszaélés veszélye. A visszaélés egyik fő formája elvileg az lehet, hogy a szabadalmas nem valósítja meg a találmány tárgyát és erre másnak sem ad engedélyt. E veszély inkább csak elméleti jelentőségű. Az anyagi érdekeltség ugyanis szorosan összefügg a megvalósítással. A legutóbbi évek tapasztalata szerint a szabadalmaknak átlagosan 55—57 százalékát külföldi bejelentők szerzik meg. A külföldi bejelentések növekedése lehetővé teszi fokozottabb bekapcsolásunkat a műszaki vívmányok nemzetközi forgalmába. Vállalataink gazdasági számításokra alapozva dönthetnek, hogy céljaikat hazai kutatással, vagy külföldi eredmények vásárlásával érhetik-e el előnyösebben. Bejelentette, hogy az ország- gyűlés ipari, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága mélyrehatóan és sokoldalúan megvitatta a találmányok szabadalmi oltalmáról beterjesztett törvényjavaslatot. A két bizottság megbízásából — az írásban szétosztott módosító indítványokkal együtt — az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot, majd így folytatta: — A két bizottság rendkívül jelentősnek és időszerűnek tartja, hogy az országgyűlés e témában törvényt alkot. Jelentősnek azért, mert találmányokra vonatkozó törvényünk sok tekintetben elmaradt szocialista jogrendszerünk fejlődésétől. A törvényjavaslat figyelembe veszi azt a tényt, hogy korunkban, a tudomány és techBeszéde következő részében Kiss Árpád a törvényjavaslat főbb jellemző vonásairól szólt. Rámutatott a továbbiakban: Részletesebb vizsgálat alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a növényfajták szabadalmazása és állami minősítése egyaránt szükséges. A javaslatnak jellemző vonása, hogy továbbfejleszti a szabadalmi ügyek jelenlegi fórumrendszerét. A törvényjavaslat a szabadalmakkal kapcsolatos ügyekkel az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe utalja. Ez a megoldás biztosítja a szabadalompolitika egységes érvényesítését. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés elé terjesztett javaslat hosszú előkészítő munka eredményeképpen, az összes érdekelt gazdasági és szakmai szervek együttműködésével született. Magáévá tette a törvényjavaslat elgondolásait az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint ipari bizottsága is. E két bizottság együttes ülése nyolc módosító javaslatot fogadott el. Erről a jelentés önök előtt fekszik. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslatot a bizottságok által javasolt szöveg és indoklásbeli módosításokkal az országgyűlésnek tisztelettel elfogadásra javaslom — fejezte be beszédét Kiss Árpád. Kiss Árpád expozéja után Szépvölgyi Zoltán, a törvény- javaslat előadója következett szólásra. nika mai színvonalán csak szervezetten folyó tudományos kutatótevékenység eredményeként, hatalmas és szervezett munkamegosztás keretében hozhatók létre jelentős műszaki eredmények, találmányok. Ugyanakkor lényeges és megnyugtató, hogy a szolgálati találmány alkotójának méltó anyagi-erkölcsi elismerését is biztosítja. Szépvölgyi Zoltán kitért arra is, hogy a szabadalmi törvény kidolgozásakor számolni kellett azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyeket aláírtunk, továbbá azzal, hogy hazánk tagja a Párizsi Uniónak. Ennek megfelelően a szabadalom megszerzése tekintetében egyforma jogokat és kötelességeket biztosítottak a hazai és külföldi természetes, illetve jogi személyeknek. Csupán ez a viszonosság teszi lehetővé számunkra a nemzetközi egyezmény előnyeinek élSzépvölgyi Zoltán beszéde veaését az egyezményhez csatlakozott 80 országban. — Olyan, jól előkészített törvényjavaslat kerül az országgyűlés elé — mondotta befejezésül —, amely figyelembe veszi szocialista termelési viszonyainkat, társadalmi érdekeinket, nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat és eredményesen szolgálhatja gazdasági és politikai céljainkat. Ezért a két bizottság felhatalmazásából meggyőződéssel ajánlom, hogy a Tisztelt Országgyűlés a törvényjavaslatot az előterjesztett módosításokkal vitassa meg és hagyja jóvá. Ezután dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a miniszter- tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Fejlődésünk hajtóereje — A kutatás szerepének ___ egyre határozottabb növei tilPíi«®?*«*'' r í lese egész gazdasagi-műszaki Ajtai Miklós bevezetőül a törvényjavaslat időszerűségéről szólt, kiemelve, hogy az elmúlt években a műszaki fejlesztésben, a kutatásban és a tudomány irányításában új felismerések, új követelmények születtek és ezek is egyértelműen sürgetik a korszerűsítést, a változtatást. — Sürgeti a korszerűsítést mindaz — mondotta —-, ami hazánkban az új gazdasági mechanizmus kapcsán immár csaknem másfél év óta végbement. Kissé egyszerűsítve úgy mondhatjuk, hogy a szellemi alkotás, mint új értéket alkotó tevékenység, elfoglalta megfelelő helyét gazdasági rendünkben, irányítási rendszerünkben. — Úgy gondolom, hogy a változtatást, az új törvény alkotását indokolja az is, hogy hazánk egyre intenzívebben kapcsolódik be a nemzetközi együttműködésbe. Tekintettel kell lennünk e törvény alkotásakor arra is, hogy a nemzetközi együttműködés tovább mélyüljön, zavartalan legyen, alkalmazkodjunk a nemzetközi szokásokhoz. — Szeretném tájékoztatni a Tisztelt Országgyűlést — mondta Ajtai elvtárs —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága úgy vélte helyesnek, hogy, bár a gazdasági mechanizmus reformja tudományos és kutatási életünkben is helyes irányban hatott, tudományos életünk egészének sok más kérdését is meg kell oldanunk. Ezért úgy határozott, hogy az ezzel kapcsolatos tennivalókat is ki kell dolgozni. Az elhatározás időben történt. Tudománypolitikánk, tudományirányítási rendszerünk, tudományos terveink rendje és sok más, e kérdésekkel kapcsolatos, kialakult módszere nélkül elmaradna a fejlődés gyors üteme, korunk műszaki-tudományos forradalma mögött. — Azt gondoljuk, hogy időben nyúltunk a kérdéshez, a felülvizsgálathoz és helyes, hogy nem vártuk meg, amíg irányítási, tervezési módszereink és a követelmények között szembetűnővé nőnek az ellentmondások. — Több mint egy év óta tart ez a munka, sok szakértő részvételével, és a legutóbbi időben különböző kollektívákban az előzőén kialakult álláspontokat sok ezren vitatták meg. eleiünkben természetesen nem csupán a központi vezetés, a kormányzat ügye — állapította meg. — Helyes most az alkalmat megragadni, és állami vezető szerveinknek, vállalatainknak azt a tanácsot adni, hogy e kérdésben ne csak a felső szervek intézkedéseire várjanak, hanem úgy tekintsék a kutatási tevékenységet. mint a fejlődés növekvő és nélkülözhetetlen részét, amely anyagi áldozatokat is követel. — Az említett munka folyamatban van és termésae- tesen sokkal több részletkérdés feldolgozásáról van szó, mint amennyit most ismertetni tudtam. A munka a párt irányításával Indult meg, s most egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be az állami szervek, minisztériumok, jogalkotó fórumok is. — Szocializmust építő tár-, sadalmunktól és fejlődésünktől elválaszthatatlan a tudomány, a kutatás és a tudomány tervezése. Ez fejlődésünknek nemcsak nélkülözhetetlen része, hanem hajtóereje is, a távlatok, a jövő megalapozása, biztosítéka. Hadd tegyem hozzá, ez a feladat nemcsak szükséges, de szép és felemelő is — fejezte be felszólalását dr. Ajtai Miklós. A törvényjavaslattal egyetértett. s azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Dr. Guba Sándor technikumi igazgató (Somogy megye 4. számú választókerület) képviselő, majd Krasznai Ká- rolyné, (Szolnok 5. választó- kesaletének országgyűlési képviselője,) a Tisza Cipőgyár művezetője szólalt fel. Jazbinsek Vilmos, a Baranya megyei 9-es választókerület képviselőjének felszólalása után szünet következett, majd Beresztóczy Miklós vette át az elnöki tisztet. Kiss Ái-pád válaszolt a vitában elhangzottakra, s foglalta össze a véleménycsere tanulságait. Megállapította, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény tervezetét a képviselők jónak minősítették, olyannak, amely nemzetközi tekintetben is haladó szellemű jogszabálytervezet. Kiss Árpád hangsúlyozta, a szocialista országokkal és elsődlegesen a Szovjetunióval való tudományos-műszaki együttműködés fontosságát: ez a kooperáció az elmúlt másfél-két évtizedben jelentős eredményeket hozott. Kitért válaszában arra is, hogy a korábbi időszakban Magyarországon eléggé elhanyagolták a biológiai kutatásokat, s így ez a tudomány- terület elmaradt a fejlődés általános szintjétől. Újabban az Akadémia, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a rendelkezésre álló anyagiak nagy részét fordítja ennek a lemaradásnak a megszüntetésére. Az országgyűlés ma folytatja munkáját.
