Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

» Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) — Mindezek alapján a kül­ügyi bizottság nevében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy iktassák törvénybe a ja­vaslatot. A törvényjavaslat előadója után az elnöklő Kállai Gyula Ortutay Gyula képviselőnek adta meg a sáót. Majd Nádasdi József, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára, Zala megye 1. számú országgyűlési választó- kerületének képviselője mél­tatta a törvényjavaslatot. A magyar—csehszlovák ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot a fel­szólalók elfogadták és az or­szággyűlésnek is elfogadásra ajánlották. A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, ezért az elnöklő Kállai Gyu­la a vitát lezárta, s hatá­rozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten 1968. június 14- én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés törvény­be iktatásáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag el­fogadta. Ezután az elnöklő Kállai Gyula a következőket mon­dotta: — Most, hogy a Magyar Népköztársaság törvényeinek sorába iktattuk a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­gal megkötött barátsági szer­ződést, az országgyűlés nevé­ben üdvözletünket és jókíván­ságainkat küldjük a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság népeinek, szövetségi gyű­lésének és kormányának, kí­vánjuk, hogy ez a szerződés mélyítse és erősítse tovább a népeink, államaink közötti sokoldalú együttműködést és a szocialista internacionaliz­mus elvein nyugvó testvéri ba­rátságot. (Nagy taps). Ezután szünet következett. Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a ta­nácskozás. Az országgyűlés át­tért a következő napirendi pont, a találmányok szabadal­mi oltalmáról szóló törvényjaj vaslat tárgyalására. Kiss Árpád miniszter, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke tartott expozét. Egyetlen ország sem támaszkodhat csak saját erejére A törvényjavaslat--vi tájé sod­rán beszédet mondott Kiss Ár- . pád, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság ei naktvA-l á bb részleteket közlünk beszédéből. , — Korunk a tudományos- technikai forradalom korsza- ‘ ka, amelyben a tudomány gyors ütemben termelőerővé alakul át és megalapozza a tér- • melés rohamos fejlődését — kezdte beszédét. Napjaink tu­dományos-technikai forradal­ma az egész világon alapvető változást hozott a kutatási­fejlesztési munka, a feltalálói tevékenység jellegében és a ta­lálmányok gyakorlati alkalma­zásának módszereiben. Az egyéni feltalálói munka helyé­be világszerte egyre inkább tu­dományos kutatóintézetek és vállalatok kutatócsoportjainak tervszerű, komplex kutató és kísérletező munkája lépett. — A találmányok kidolgozá­sa és megvalósítása társadalmi méretűvé vált. A tudományos­műszaki és ipari fejlődés mai fokán egyetlen ország sem tá­maszkodhat kizárólag saját erejére. Az együttműködés ezért nem korlátozódhat egy ország területére, hanem a szó szoros értelmében, az egész vi­lágra kiterjed. Az elmúlt két évtizedben a nemzetközi mun­kamegosztás növekedésénél és a gazdasági kapcsolatok kiter­jesztésénél jóval nagyobb mér­tékben fokozódott a műszaki vívmányok nemzetközi forgal­ma. — Meg kell állapítanunk, hogy a találmányokra vonat­kozó jogszabályaink a korsze­rű követelményeknek nem fe­lelnek meg, szabadalmi jogi előírásaink nagy része elavult, még a felszabadulás előtti idő­ből származik. Időszerű tehát egy új, átfo­gó, a megváltozott viszonyok­nak megfelelő és a fejlődés irá­nyába mutató jogszabály tör­vénybe iktatása. A törvényjavaslat előkészí­tése során elsődleges elvi kér­désként merült fel, hogy a sza­badalom, mint jogi szerkezet, mennyiben felel meg szocialis­ta társadalmi-gazdasági viszo­nyainknak, az új gazdaságirá­nyítási rendszerből fakadó kö­vetelményeknek. Az elmúlt években a kizárólagos jogok­kal szemben általában gya­nakvást és ellenszenvet tapasz­taltunk társadalmunk egyes rétegeiben. A szabadalmat el­lenzők legfőbb érve az volt, hogy a szabadalom kizárólagos jog, amely az egyén számára monopolhelyzetet biztosít a szocialista társadalommal szemben és mint ilyen, idegen társadalmunktól. Az előkészítés során azt is tisztázni kellett, mennyiben te­kinthető társadalmilag reális­nak a szabadalommal való visszaélés veszélye. A vissza­élés egyik fő formája elvileg az lehet, hogy a szabadalmas nem valósítja meg a találmány tárgyát és erre másnak sem ad engedélyt. E veszély inkább csak elméleti jelentőségű. Az anyagi érdekeltség ugyanis szorosan összefügg a megvaló­sítással. A legutóbbi évek tapaszta­lata szerint a szabadalmaknak átlagosan 55—57 százalékát külföldi bejelentők szerzik meg. A külföldi bejelentések növekedése lehetővé teszi fo­kozottabb bekapcsolásunkat a műszaki vívmányok nemzetkö­zi forgalmába. Vállalataink gazdasági számításokra alapoz­va dönthetnek, hogy céljaikat hazai kutatással, vagy külföldi eredmények vásárlásával ér­hetik-e el előnyösebben. Bejelentette, hogy az ország- gyűlés ipari, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága mélyrehatóan és sok­oldalúan megvitatta a talál­mányok szabadalmi oltalmá­ról beterjesztett törvényjavas­latot. A két bizottság megbízásá­ból — az írásban szétosztott módosító indítványokkal együtt — az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta a tör­vényjavaslatot, majd így folytatta: — A két bizottság rendkí­vül jelentősnek és időszerű­nek tartja, hogy az országgyű­lés e témában törvényt al­kot. Jelentősnek azért, mert találmányokra vonatkozó tör­vényünk sok tekintetben el­maradt szocialista jogrend­szerünk fejlődésétől. A törvényjavaslat figyelem­be veszi azt a tényt, hogy ko­runkban, a tudomány és tech­Beszéde következő részében Kiss Árpád a törvényjavaslat főbb jellemző vonásairól szólt. Rámutatott a továbbiakban: Részletesebb vizsgálat alap­ján arra a következtetésre ju­tottunk, hogy a növényfajták szabadalmazása és állami mi­nősítése egyaránt szükséges. A javaslatnak jellemző vo­nása, hogy továbbfejleszti a szabadalmi ügyek jelenlegi fó­rumrendszerét. A törvényja­vaslat a szabadalmakkal kap­csolatos ügyekkel az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe utalja. Ez a megoldás biztosít­ja a szabadalompolitika egysé­ges érvényesítését. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés elé terjesz­tett javaslat hosszú előkészítő munka eredményeképpen, az összes érdekelt gazdasági és szakmai szervek együttműkö­désével született. Magáévá tet­te a törvényjavaslat elgondo­lásait az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, va­lamint ipari bizottsága is. E két bizottság együttes ülése nyolc módosító javaslatot fo­gadott el. Erről a jelentés önök előtt fekszik. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavas­latot a bizottságok által java­solt szöveg és indoklásbeli mó­dosításokkal az országgyűlés­nek tisztelettel elfogadásra ja­vaslom — fejezte be beszédét Kiss Árpád. Kiss Árpád expozéja után Szépvölgyi Zoltán, a törvény- javaslat előadója következett szólásra. nika mai színvonalán csak szervezetten folyó tudományos kutatótevékenység eredmé­nyeként, hatalmas és szerve­zett munkamegosztás kereté­ben hozhatók létre jelentős műszaki eredmények, találmá­nyok. Ugyanakkor lényeges és megnyugtató, hogy a szol­gálati találmány alkotójának méltó anyagi-erkölcsi elisme­rését is biztosítja. Szépvölgyi Zoltán kitért ar­ra is, hogy a szabadalmi tör­vény kidolgozásakor számolni kellett azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyeket aláírtunk, továbbá azzal, hogy hazánk tagja a Párizsi Unió­nak. Ennek megfelelően a szabadalom megszerzése te­kintetében egyforma jogokat és kötelességeket biztosítottak a hazai és külföldi természe­tes, illetve jogi személyeknek. Csupán ez a viszonosság teszi lehetővé számunkra a nemzet­közi egyezmény előnyeinek él­Szépvölgyi Zoltán beszéde veaését az egyezményhez csat­lakozott 80 országban. — Olyan, jól előkészített törvényjavaslat kerül az or­szággyűlés elé — mondotta befejezésül —, amely figye­lembe veszi szocialista terme­lési viszonyainkat, társadalmi érdekeinket, nemzetközi gaz­dasági kapcsolatainkat és ered­ményesen szolgálhatja gazda­sági és politikai céljainkat. Ezért a két bizottság felhatal­mazásából meggyőződéssel ajánlom, hogy a Tisztelt Or­szággyűlés a törvényjavaslatot az előterjesztett módosítások­kal vitassa meg és hagyja jóvá. Ezután dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a miniszter- tanács elnökhelyettese emel­kedett szólásra. Fejlődésünk hajtóereje — A kutatás szerepének ___ egyre határozottabb növe­i tilPíi«®?*«*'' r í lese egész gazdasagi-műszaki Ajtai Miklós bevezetőül a törvényjavaslat időszerűségé­ről szólt, kiemelve, hogy az elmúlt években a műszaki fejlesztésben, a kutatásban és a tudomány irányításában új felismerések, új követel­mények születtek és ezek is egyértelműen sürgetik a kor­szerűsítést, a változtatást. — Sürgeti a korszerűsítést mindaz — mondotta —-, ami hazánkban az új gazdasági mechanizmus kapcsán immár csaknem másfél év óta végbe­ment. Kissé egyszerűsítve úgy mondhatjuk, hogy a szellemi alkotás, mint új értéket al­kotó tevékenység, elfoglalta megfelelő helyét gazdasági rendünkben, irányítási rend­szerünkben. — Úgy gondolom, hogy a változtatást, az új törvény al­kotását indokolja az is, hogy hazánk egyre intenzívebben kapcsolódik be a nemzetközi együttműködésbe. Tekintettel kell lennünk e törvény alko­tásakor arra is, hogy a nem­zetközi együttműködés tovább mélyüljön, zavartalan legyen, alkalmazkodjunk a nemzet­közi szokásokhoz. — Szeretném tájékoztatni a Tisztelt Országgyűlést — mond­ta Ajtai elvtárs —, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága úgy vélte helyesnek, hogy, bár a gazdasági mechanizmus re­formja tudományos és kuta­tási életünkben is helyes irányban hatott, tudományos életünk egészének sok más kérdését is meg kell olda­nunk. Ezért úgy határozott, hogy az ezzel kapcsolatos tennivalókat is ki kell dol­gozni. Az elhatározás időben történt. Tudománypolitikánk, tudományirányítási rendsze­rünk, tudományos terveink rendje és sok más, e kérdé­sekkel kapcsolatos, kialakult módszere nélkül elmaradna a fejlődés gyors üteme, korunk műszaki-tudományos forra­dalma mögött. — Azt gondoljuk, hogy idő­ben nyúltunk a kérdéshez, a felülvizsgálathoz és helyes, hogy nem vártuk meg, amíg irányítási, tervezési módsze­reink és a követelmények között szembetűnővé nőnek az ellentmondások. — Több mint egy év óta tart ez a munka, sok szak­értő részvételével, és a leg­utóbbi időben különböző kol­lektívákban az előzőén kiala­kult álláspontokat sok ezren vitatták meg. eleiünkben természetesen nem csupán a központi vezetés, a kormányzat ügye — állapí­totta meg. — Helyes most az alkalmat megragadni, és ál­lami vezető szerveinknek, vállalatainknak azt a taná­csot adni, hogy e kérdésben ne csak a felső szervek in­tézkedéseire várjanak, hanem úgy tekintsék a kutatási te­vékenységet. mint a fejlődés növekvő és nélkülözhetetlen részét, amely anyagi áldoza­tokat is követel. — Az említett munka fo­lyamatban van és termésae- tesen sokkal több részletkér­dés feldolgozásáról van szó, mint amennyit most ismer­tetni tudtam. A munka a párt irányításával Indult meg, s most egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be az állami szervek, miniszté­riumok, jogalkotó fórumok is. — Szocializmust építő tár-, sadalmunktól és fejlődésünk­től elválaszthatatlan a tudo­mány, a kutatás és a tudo­mány tervezése. Ez fejlődé­sünknek nemcsak nélkülöz­hetetlen része, hanem hajtó­ereje is, a távlatok, a jövő megalapozása, biztosítéka. Hadd tegyem hozzá, ez a fel­adat nemcsak szükséges, de szép és felemelő is — fejezte be felszólalását dr. Ajtai Mik­lós. A törvényjavaslattal egyet­értett. s azt az országgyűlés­nek elfogadásra ajánlotta. Dr. Guba Sándor techni­kumi igazgató (Somogy me­gye 4. számú választókerület) képviselő, majd Krasznai Ká- rolyné, (Szolnok 5. választó- kesaletének országgyűlési kép­viselője,) a Tisza Cipőgyár művezetője szólalt fel. Jazbinsek Vilmos, a Bara­nya megyei 9-es választóke­rület képviselőjének felszóla­lása után szünet következett, majd Beresztóczy Miklós vet­te át az elnöki tisztet. Kiss Ái-pád válaszolt a vi­tában elhangzottakra, s fog­lalta össze a véleménycsere tanulságait. Megállapította, hogy a talál­mányok szabadalmi oltalmá­ról szóló törvény tervezetét a képviselők jónak minősítet­ték, olyannak, amely nemzet­közi tekintetben is haladó szellemű jogszabálytervezet. Kiss Árpád hangsúlyozta, a szocialista országokkal és el­sődlegesen a Szovjetunióval való tudományos-műszaki együttműködés fontosságát: ez a kooperáció az elmúlt más­fél-két évtizedben jelentős eredményeket hozott. Kitért válaszában arra is, hogy a korábbi időszakban Magyarországon eléggé elha­nyagolták a biológiai kutatá­sokat, s így ez a tudomány- terület elmaradt a fejlődés ál­talános szintjétől. Újabban az Akadémia, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a rendelkezésre álló anyagiak nagy részét fordítja ennek a lemaradásnak a megszünteté­sére. Az országgyűlés ma folytat­ja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents