Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-17 / 86. szám
Még vannak tartalékok A teveli Kossuth Tsz rend- ** kívüli jó eredményeket ért el a korábbi évekhez viszonyítva 1968-ban. Nem hivatalos rangsorolás szerint a bonyhádi járásban második helyen áll a bonyhádi Petőfi Tsz mögött. Az előkelő helyet csendben, minden melldönge- tés nélkül érték el a teveli szövetkezeti gazdák és vezetők. Körülbelül négy év munkája van benne, amióta a szakvezetés megváltozott. Igaz a főkönyvelő, János István mái' hét éve itt dolgozik és igyekezett tudása javát adni korábban is, de akkor még nem sok eredménnyel. Most úgy beszél: annak idején ezer féle hitelük volt, most viszont egészen kevés és az ő gondja ugyancsak sokkal kevesebb. Néhány adat az eredményeikből: az átlagos tejhozam a két év előtti 1800 literről 3029- re emelkedett. Tenyésztői munka, minőségi javítás van e mögött. A búza és a kukorica termésátlaga az előző évekhez képest teveli viszonylatban elképzelhetetlenül magasra emelkedett, 16,4 illetve 19 mázsára (utóbbi, a kukorica májusi morzsoltban számítva). H árom év óta az előző esztendei tartalékolás Összegét mindig megkétszerezik. Nincs bizonytalanság, nincs kapkodás. Húsz vagon műtrágyát, ami az idei évre való, már tavaly decemberben megvásárolta a szövetkezet és hazaszállította. Évek óta árgus szemekkel figyelik a szövetkezet szakvezetői a költségek alakulását. A gazdaságosság javítása céljából részben megszüntették, részben pedig csökkentették azoknak a növényeknek a termesztését, amelyek a teveli viszonyok között a legkevesebb haszonnal termeszthetők, bármilyen ok miatt. így például felhagytak a burgonya termesztésével, mert az közepes átlagtermést is ritkán adott, hosszú évek tapasztalata szerint. Kendert azért nem termesztenek, mert lekötötte a szállítási kapacitás nagy részét éppen akkor, amikor sok egyéb szállítani való is van. Valamivel csökkentették a cukorrépa vetés- területét. Növekedett viszont a pillangósoké és a korábbi 30—35 holddal szemben az idén 100 holdon történik magfogás. A vegyszeres gyomirtást az idén mintegy 300 holddal nagyobb területen akarják elvégezni, mint eddig. A mesterséges borjúneve- ** lés igen sikeres. Tavaly lül borjú átlagában a havi súlygyarapodás 29,6 kiló volt. Szerfás épület már nincs a szövetkezetben, az utolsókat 1967-ben alakították át. Azonos kocalétszám mellett négy év alatt kétszeresére nőtt a hízósertés-értékesítés És még mindig vannak tartalékok. Elsősorban a búza és a kukorica termésátlagát kívánják növelni. Még több műtrágya, még több nagy hozamú fajta, illetve a kukoricában nagyobb területen egyszeres keresztezésű, valamint úgynevezett háromvonalas fajta termesztése. Az állattenyésztésben további minőségi javítás lehetőségét látják. Az idei évben gépvásárlásra szánt összeget már elköltötték: vettek két MTZ- traktort. két pótkocsit, egy trágyalészippantót, egy betonkeverő és egy kukoricavető gépet. G. J. tanácsok egyesülése Tizenhat Tolna megyei községben megszűnik az önálló közigazgatás, e helységek tanácsa más községek tanácsával egyesül. Néhány évvel ezelőtt már volt példa erre megyénkben. Más vidékeken még sokkal nagyobb méreteket öltött a községi tanácsok egyesülése. Itt is. másutt is olyan folyamatról van szó, ami része állami életünk megreformálásának, demokratizmusunk tökéletesítésének. Ez egy részről helyi jellegű kezdeményezés, határozat, más részről pedig felsőbb szintű jóváhagyás, határozat kérdése. Most folynak a különféle tanácskozások, megbeszélések ez ügyben. Mindenekelőtt felvetődik, hogy mi indokolja az egyesüléseket. Elöljáróban érdemes utalni a korábbi egyesülésekre, ezek ugyanis irányadó tapasztalattal szolgálnak. Kezdetben legtöbb helyen sok aggály merült fel, a gyakorlati tapasztalatok azonban kedvezőek. Ma már a kezdeti aggályoskodók is az egyetértők táborába tartoznak. Baranyában, ahol sokkal több a kis község, már jó néhány évvel korábban megkezdődtek az egyesülések. A kedvező tapasztalatok hatására valósággal egyesülési mozgalom bontakozott ki, s ez lényegében már be is fejeződött, csakúgy, mint a hasonló jellegű Vas megyében. Borsodban most van napirenden az egyesülés. Az új gazdasági mechanizmus feltételezi minden téren az önállóság tiöveiésélt. Az állami életben is. Ennek jegyében a hatáskörök állandóan érkeznek az alsóbb szer-, vekhez. Alaptétel, hogy az ügyeket ott intézzék, ahol azok Váci Mihály Pakson Váci Mihály, Kossuth-díjas költő, az Új írás szerkesztője, április 21-én 19 órakor találkozik közönségével a paksi járási könyvtárban. A nagy, érdeklődéssel várt szerzői est* bevezetőjét dr. Czine Mihály irodalomtörténész tartja A versek előadója Keres Emil színművész, a Thália Színház igazgatója lesz. felmerülnek, vagy legalábbis annak közvetlen közelében. Magyarán: a községekben. Csakhogy ennek feltételei vannak, mégpedig elsősorban személyiek. Ahhoz például, hogy építkezési ügyekben helyben tudjanak dönteni, megfelelő képzettségű építő- szakemberre is szükség van, nem elég a közigazgatási jártasság. Viszont egy-egy 500— 800 lelkes községben semmiképpen sincs annyi feladat egjv-egy Hlyen részterületen, hogy ahhoz megfelelő szakembert lenne érdemes foglalkoztatni. Márpedig e nélkül csak szólam az önállóság. A kis községek saját erejükből nagyjából megoldották a legfontosabb feladatokat (járda, buszváró stb.) De ezzel meg is torpantak, továbbjutni nem képesek: a nagyobb anyagi kihatású feladatokra már nem telik az erejükből. Mondjuk vízműre. Évekkel ezelőtt ugyan felmerült, hogy a községek pénzét adott feladatok megoldására egyesíteni kell, de ez csak javaslat maradt. Ugyanis valamiféle féltékenység, rossz értelemben vett „mi falunk érdeke” megakadályozta az anyagi erők egyesítését, a felsőbb szintű beavatkozást pedig sokan a helyi demokratizmus megsértésének vették volna. Most azonban már rájöttek sok kisebb községben, hogy ez is végeredményben éppen a helyi állami élet demokratizálódásának vont korlátot. Nagyon nyilvánvaló, hogy üres szólam demokratizmusról beszélni ott, ahol azt nem tudják anyagilag alátámasztani. Tolna megyében nagyszerű vízművesítési programot dolgoztak ki, de vízműig a kisebb községek zöme saját erejéből sosem tud eljutni. Mözs például annak köszönheti a vízmüvet, hogy Tolnával összefogott. Más, ugyancsak nagyobb költségkihatású fejlesztésnél pedig a párs huzamósság elkerülése teszi indokolttá az egyesülést. Nyilván nem lenne gazdaságos három egymás melletti kis községben külön-külön iskolát építeni, helyette célszerűbb a központi helyen egy korszerűbbet Évek óta nem fejlődik a kis községek jó része, s nem különb a prespektívája sem. A gazdasági életben meglehetősen nagy változás következett be. Az fmsz-ek már régóta nem igazodnak a régi közigazgatási egységekhez, a gazdaságossági, ellátási tényezők a községek szerinti szétszórtság megszüntetését indokolták. A szomszédos tszrek közül sok már egyesült, vagy most tárgyal hasonlókról. Ugyanakkor a közigazgatás elaprózottsága esetenként nem segíti, hanem éppen komplikálja a gazdasági szervek működését. A községek természetes élete rendkívül eltérő: az egyiké lüktető, a másiké megtorpant, a harmadiké erősen visszafejlődött. Ezt a folyamatot mesterségesen nem lehetne megállítani, de az ilyen kísérlet nem is lenne indokolt, Helyette célszerűbb a hozzá való alkalmazkodás: a közigazgatási lehetőleg központibb és életképesebb helyekre kell összpontosítani Nem lehet törekvés a városok mesterkélt fejlesztése, nem kívánatos, hogy a falusi lakosság ilyen nagy mértékben oda vándoroljon. Ehhez viszont az szükséges, hogy a községekben is jobb feltételek legyenek a megtelepedésre, ennek pedig megvan a maga közigazgatási jellegű feltétele is. Azokban a községekben, ahol megszűnik az önálló közigazgatás, indokolt esetben hagynak bizonyos ügyintézési lehetőségeket. Az egyesülésekre a legkülönbözőbb formában kerül sor. Van eset, amikor két község tanácsa egyesül, van olyan, amikor pedig négy-öt. Az irányadó mindenütt a helyi sajátosság. BODA FERENC Györkönyi újdonságok — Nagy erővel folyik az ezerhétszáz lakosú falu ízépítése, korszerűsítése. Idáig 4300 méter gyalogjárdát fektettek le, de még ugyanennyi elkészítésén dolgoznak. A járdásítást gátolja a korábbi, tervszerűtlen villamosítás, ami a fő közlekedési utak kiépítését is akadályozza. Az ötletszerűen, sokszor út- középre helyezett villanyoszlopok áthelyezési költsége darabonként ezrekre rúg. — oOo — — A Szabadság Termelőszövetkezet modernizálja szőlőtermesztését. Fokozatosan 231 hold szőlőben térnek át a korszerű, kordonos művelési módra, amihez' már felállították a szükséges betontámok többségét. — oOo — — A helyi KISZ-szervezet ötvenezer forint értékben kapott zenekari felszerelést, - e között elektromos orgonát, hangfalat és dobgarnitúrát is. — oOo — — A hónap utolsó szombatján rendezi a termelőszövetkezet immár hagyományossá vált mezőgazdasági vetélkedőjét. A vetélkedő érdekessége, hogy a félteendő szakkérdésekre nem válaszolhatnak olyanok, akiknek nyolc általános iskolai osztálynál magasabb végzettségük van. A díjazás hasonló lesz a tavalyihoz, amikor a pénz- és könyvjutalom mellett birkák, kakasok és búza is szerepel a jutalmak listáján. — oOo — A szekszárdi Séd nem tartozik az ország térképén vastag kék vonallal jelölt folyóvizek közé. A megyeszékhelynek mégis fontos, mert ez a nagy esőzések — sokszor katasztrofális mértékben — lezúduló vizének legjelentősebb elvezető vonala. A víz hordalékkal tölti fe] a medret. A tanács most gondoskodik a patakmeder tisztításáról és mélyítéséről is. Foto: Tóth Iván — A tanácsház előtt megkezdték az úttörőpark létesítését. A park központjában zászlórúddal ellátott térséget biztosítanak az úttörőavatási ünnepségeknek, magát a parkot pedig rózsákkal és más dísznövényekkel díszítik. A szükséges földmunkákhoz a termelőszövetkezet ad megfelelő markológépet, így a nehéz fizikai igénybevételtől az úttörőket megkímélik, akik viszont annál nagyobb buzgalommal veszik ki részüket a fásításból. Ezt a főutcában már be is fejezték. Kutyaügy — Csöpi. gyere haza, a fene egyen meg! — Csöpi, a füled..., nem érted, gyere már! — és az idős asszony a madzagnál fogva, elkezdi rángatni a kutyát. Egy kisfiú két drótszörű taxival áll az asztalhoz és bediktálja: Bakó József, két darab. Es ezzel leteszi az asztalra a 32 forintot, a két kutyáért járó évi adót. Édesanyja kicsit távolabb van és amikor látja, hogy jegyzetelek, elém áll: — Remélem, nem azért írják föl itt is a nevet, hogy jövőre több adót kérjenek, mert akkor a fene megeszi ezt a két dögöt. Nehezen tudom megnyugtatni. — A férjem a tsz-ben traktoros és ez a két dög csak azért kell, hogy amikor a határban dolgozik, magával vigye őket. Az a mániája, hogy a kutyát maga mellé ülteti. Igaz, hogy rókát is fogott már vele. Talán már tizet is. A kutyákat folyamatosan hozzák oltásra, a Dombóvár melletti Tüskepusztán Vita is akad bőven: — Kétszer is kell egy évben adót fizetni — így Németh Józsefné. — Nem. Csak egyszer, de az idén még nem fizetett — mondja a tisztviselőnő, aki a rögtönzött íróasztalán lévő könyvből olvassa a bejegyzéseket — Nem fizettem, de nem is kérték. — Az igaz, de legalább le lesz a gond. — Na, itt a pénz akkor — és lerakja az asztalra, majd megfogja a kutya két fülét, hogy az injekciót megkaphassa. Amikor kész, olyan gyorsan távozik, még a befizetésről szóló nyugtát is otthagyja, úgy kell utánakiáltani. — Ma hallottam, hogy oltás van, én is elhoztam — mondja Kiss Istvánné, akinek a férje éppen úton van, a MÁV-nál fűtő. Kutyája, amely Prücsök névre hallgat, nem akarja az ,igazságotMegmakacsolja magát és a kötelet rágja, ami ezúttal a póráz szerepét tölti be. Végre megkapja ő is az oltást és gazdája lábával „útnak indítja": mehetsz! Figyasz István felcser elmondja, hogy Dombóvár környékén négy nap alatt 1400 kutyát oltanak be veszettség ellen. Ezt az alkalmat felhasználják arra, hogy bélférgesség ellen is adjanak ízesített rudat az állatoknak, aminek a költségét az állam magára vállalta és az eddigi tapasztalatok- szerint jó hatása van. — Es minden kutyának 16 forint az évi adója? — Nem. Volt itt olyan kutya, aminek évi adója 240 forint. Endrődi László a tavalyi és az idei adó! most fizette ki, 480 forintot hagyott is. — És hol lesz a következő „állomás"? — Kiskonda, Nagykonda, Szilfás és Dombóvár. Szóval a környék. — Na gyere, Sajó, kapsz te is egy adagot, és Figyasz István nagy rutinnal nyomta a kutya nyakába a tűt.
