Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-17 / 86. szám
Nem rakéta Milyen messze esik a Duna Je^Tpr és Gemenc Szekszárdhoz? ' A pontosságról A postai küldemények nem közlekednek rakétasebességgel. Nem is kívánja senki, hogy így közlekedjenek, ára korunk emberének a csigalassúság sem imponál. Azt hiszem a középarányos volna jó. Nemrég kereken öt napig utazott egy levél az indulási és érkezési keletbélyegző tanútétele szerint — ötven valahány kilométeres távon. Nem számítom át, milyen sebeséggel jött, mert kiderülne, hogy a csigák gyorsab. ban közlekednek. Forintos bélyeg nélkül. Tehát, olcsóbban. Ugyancsak nemrég egy Szek- szárdtól 160 kilométeres távolságban föladott expressz csomag a feladástól a kézvételig öt napot váratott magára. Hány napot kellett volna várni ,ha nem expressz indul útjára a csomag? Előre bocsátom, hogy minden tiszteletem és becsölésem a posta dolgozóié. Tudom, hogy az a szolgáltatás, amit ők végeznek — nem könnyű.1“ De legyen szabad hangot adnom igen sokak véleményének: mióta a postai díjszabások megnövekedtek, igényeink is megnövekedett a posta szolgáltatásaival szemben, és úgy vélem, joggal. Valahánvunk munkájába csúszhatnak hibák. Számolunk is a hibalehetőségekkel. De. . . az ember valahol ott kezdődik, ahol képes elismerni valamely mulasztását. Az utóbb idézett csomag esetében nem ez történt. A várakozás ötödik napián a reklamációra előbb lázas keresés kezdődött, majd előkerült a raktárból az expressz csomag. Kiderítették, hogy már 9-én itt. volt a küldemény, majd hitetlenkedve bizonygatta a tisztviselő: ■ nem létezik, hogy a címzett nem kapott értesítést!” Oivan színezete volt az egésznek, mintha a címzett előre kitervelt módon nanokig várt volna sürgős csomagjára, hogy az ötödiken murizhasson kicsit. Maídan kiderült, hogv a csomagnak nincs me» a szállítólevele. Pótlólag ki- töitö**«k eg vet. a címzett h*»k k-czö^mmel távozott, e^k később ho^r ^dáz gyanú ámvékoHa he. Mindez a !«- rú*t pvnr“«!« dfíszabásért ^ ami múr- fóadás. . . öt uanos ideges, kedóeért, hop-v eevÄ,tai*n bnn^an éc: m*k«r kerül elő sk. feladott küldeménye. Az eset, nem eevecH »kart panes* ehhez hasonló, nem is kevés. Ezért szeretnék az elintézési módra javaslatot tenni: a reklamálóra — amennyiben ilyenre sor kerüt szükségkénnen — legyen bátorsága a postának elnézés* kém! 5 valami mu’asz tás leplezése ürügvén ne bántaa meg ügyfelét ázz«*!, bogy füllentéssel gvanűc,»tif>» Tessék elhinni, no«, tat küldeményeinket szerettük időben megkapni, s ha et*'ordtxl, hogy Parányi hiba miatt időn./túl érkezik meg valamilyen küldeményünk, az ellentámadásnál megnyugtatóbban hat ránk az önbíráló szó, a valóságos magyarázat. —tt— HA A TÉRKÉPRE pillantunk, azt látjuk, hogy tulajdonképpen nincs messze. Kövesút vezet Keselyűsig, a gemenci rezervátum főbejá - rátáig, innen pedig néhány kilométeres erdei út után elérjük a Dunát. A valóságban azonban nagyon messze van. oly messze hogy legtöbb ember számára egyszerűen elérhetetlen, ha csak titokban és mellékutakon nem közelíti meg. Ez a többtízezer hektárnyi rezervátum, zárt terület, oda belépni csak külön engedéllyel lehet, s az ilyen engedélyeket nem osztogatják a szekszárdi utcasarkokon. .. A gemenci rezervátum nemzeti kincs, világhírű a szarvasállománya, romantikus, festői, lenyűgöző. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy minden lehető módon védeni kell. Még úgyis, hogy a kapukat nem nyitják meg mindenütt mindenki számára. De van a dolognak egy másik oldala is. Szekszárd nem rendelkezik közvetlen közelében kirándulóhellyel, pedig mint más városok, joggal tartana rá igényt. A gemenci erdőség sötétszürke csíkja hiába látható már a szobaablakokból is, az elérhetetlen a lakosság számára. Joggal vetődik fel: időszerű lenne egy olyan intézkedés, ami egy kicsit városközeibe hozná Gemencet, az ottani Duna-partot, vizet, zátonyokat, tehát mindazt, ami pihenést, felüdülést jelenthetne sok ember számára. Anélkül persze, hogy a rezervátum károsodna. Erre lenne is lehetőség. Jelenleg nagy műszaki munkálatok folynak az erdőségben, épül a Sió-torkolati zsilip- és töltésrendszer. Ez az új útépítéssel és a nem vadászattal kapcsolatos forgalom növekedésével is jár. Nos, ezzel párhuzamosan ki lehetne jelölni egy területet az erdőből, ami levezetne a Duna-partra, s ami csak a túristáké lenne. Ez a nagykiterjedésű erdőségnek csak egy kis töredékét tenné ki, tehát a híres vadállomány szempontjából semmiképpen sem jelentene különösebb Közúti közügy Annak ellenére, hogy megyénk valamennyi járása közül a szekszárdiban alakult tavaly a legkedvezőbben a közúti baleseti statisztika, a végeredmény itt sem szívderítő. Az előző esztendőhöz képest a balesetek száma 293-ról 386-ra, az anyagi kár 643 000 forintról 1 000 000 forint fölé szökött. Mindkét évben öt volt a halálos végű balesetek száma; a súlyos gyermekbaleseteké 40 százalékkal nőtt. A Szekszárdi Járási Közúti Balesetelhárítási Tanács tagjai, — akik látványos értekezletrendezés nélkül is megtalálják egymást —, nagy vonalakban már felvázolták saját teendőiket. Példás igyekezetük célja annyira közügy, hogy terveiket más testületekétől elkülönítve ismertetni nem volna helyes. Társadalmi és államhatalmi erők együttműködése nélkül — például — alig elérhető, hogy minden termelőszövetkezeti, állami gazdasági, üzemi gépjárművezető és foga- tos megkaphassa évi tízórás továbbképzését. Az oktatás előkészítése a megyei TIT közreműködésével már megkezdődött. A járási rendőrkapitányság a tsz-szövetséggel, a szak- szervezettel, a járási tanáccsal együtt valamennyi mezőgazdasági nagyüzemben szeretné elvégezni a nyári kampány előtt minden gépjármű műszaki szemléjét. Tavaly a járművek hat- van-hetven százaléka került így átvizsgálásra. Az ilyen vizsgálat másodlagosan a hanyagok megrovására ad alkalmat: elsődlegesen pedig a hibák kijavítására, a helytállók megdicsérésére és megjutalmazására. Műszaki szúrópróbák elvégzésében nagy értékű támogatást adhatnak az önkéntes rendőrökkel együttműködő kbt-tagok. Sajnos, tavaly objektív oko’ miatt elmaradt a gépjárműelőadók és géocsoportvezetők számára tervezett félnapos továbbképzés. Reméljük, ebben az évben szerencsésebbek leszünk. A gyermekbalesetek számának emelkedése a pedagógusokat meggyőzi arról, hogy érdemes úgy foglalkozni a közleproblémát, a kirándulóknak viszont élményt adna, köny- nyen eljuthatnának a Dunához, ott vízisport fejlődhetne ki stb. Ez a kis terület nyilván nem befolyásolná különösebben a vadgazdálkodást, még akkor sem, ha az erdő közepébe ékelődik be. A REZERVÁTUM többi részén természetesen továbbra is fenn kellene tartani a jelenlegi szabályokat. Sőt azok sokkal inkább betarthatók lennének, mint jelenleg. Most ugyanis nagyon sokan belopódznak az erdőbe engedély nélkül, s ha van szabad terület, az kielégítheti a kirándulók vágyait. Azt sikerült elérni, hogy turistacsoportok idegenvezetővel bemehetnek az erdőbe. De ők sem állandóan, csak meghatározott idényben. Ez a legtöbb, amit eddig sikerült elérni, de ez a „legtöbb” rendkívül kevés. Ezen mit sem változtat, hogy az erdőn kívül Keselyűsnél — a kövesút és a töltés északi szögletében — létesítenek egy bemutató rezervátumot. Ez zárt hely lesz, állatokat is tartanak benne, s ide bármikor jöhetnek a túristák. Idegenforgalmi szempontból ez ugyan jónak ígérkezik, de a város kirándulási lehetőségein mit sem változtat. Arról nem is beszélve, hogy ez időben nagy távlat kérdése, hiszen az ezután ültetendő fákból semmiképpen sem holnap lesz mini-Gemene. Egyébként az erdők jellege, társadalmi szerepe napjainkban nagy változáson megy át. A fa hasznossági köre szűkül, még akkor is, ha egyúttal új felhasználási területek is jelentkeznek. Ugyanakkor előtérbe kerül az erdők — a Magyar Nemzet megfogalmazásával élve — jóléti szerepe: mind nagyobb társadalmi igény jelentkezik a hétvégi felüdülés, kirándulás iránt. Ha az emberi szervezet — elsősorban a pszichikummal közvetlenül összefüggő szervrendszer — igény- bevételének rohamos növekedését nézzük, feltétlenül kívánatos a természeti környezet, a pihentető erdő és víz. Az ország más részeiben már hozzá is láttak azokhoz az intézkedésekhez, amelyekkel az erdőségeket a szorosabb értelemben vett gazdasági hasznosítás mellett feltárják az emberek közvetlen jóléti céljaira. A Pilisi Erdőgazdaság például parkerdőt létesít. Érdemes idézni Árkos Gyulának, az erdőgazdaság főmérnökének nyilakozatát: „Nagy és izgalmas feladat ez számunkra. Az erdő közjóléti szerepe előtérbe kerül, de ez nem jelenti, hogy eddigi feladatainkat elhanyagolhatjuk, összhangba kell hozni a pihenést és az üdülést az erdő- és vadgazdálkodással.” GEMENCBEN is ezt kellene tenni. így a Duna és a rezervátum máris elérhető távolságra kerülne Szekszárdhoz. BODA FERENC Harkány, június 10—13: Országos ifjúsági kempingtalálkozó A KISZ az idén első Ízben rendezi meg az országos ifjúsági kempingtalálkozót, amelynek színhelyéül a híres dél-baranyai fürdőhelyet — Harkányt — választották. Itt tartják ugyanis a 23. magyar camping rallye-t, » ehhez kapcsolódik majd a fiatalok négynapos találkozója, A június 10—13. között sorra kerülő ifjúsági rendezvény kettős jellegű lesz: ekkor tartják a .munkás—paraszt fiatalok motoros és kerékpáros kempingtalálkozóját, valamint az egyetemisták és főiskolások országos kempingtalálkozóját. kedési úttörőőrsökkel, amint — mások mellett — Tolnán teszik. Itt-ott újakat is jó volna szervezni; mindenek felett pedig — képletesen szólva — feltámasztani halottaikból a szekszárdi úttörő közlekedési őrsöket. Évek. óta csak beszélünk a közlekedési parkról, jóllehet, megvan a terv, megvan soksok értékes felajánlás. Őszintén bízunk abban, hogy a népfront támogatásával, — amint jelentettük —, az idén végre realizálódik a nemes javaslat. A járási kbt-t tájékoztatta a rendőrség, melyek a szekszárdi járási közúti közlekedés különösen veszélyes pontjai: Szekszárdon a Rákóczi, a Béri Balogh Ádárn, a Széchenyi utca, a Keselyűsi út, a Mátyás király utca, a 6. számú fő- közlekedési út, valamint a Sió-híd és a Sió-csárda környéke: Tolna belterülete, Bátaszéken az 56-os út, a községtől Pör- bölyig és a megyeszékhelyig húzódó út és a Tolnát Mözzsel összekötő út. A Rákóczi utcában háromhelyütt beépített útburkolati jelzés szolgálja maradandó módon a közlekedés biztonságát. Nem örvendetes, hogy a Mártírok terén és a Hunyadi utcában, s másutt a nagyon is múlandó, felfestett útburkolati jelek árulkodnak az útügyi szervek szűkmarkúsághoz közelítő takarékosságáról. Félő, hogy e sorok írójának pesszimizmusát a közeljövő igazolja, — vagyis, hogy kicsinyes kötélhúzás kezdődik arról, ki finanszírozza, s hogy finanszírozza-e egyáltalán a Rákóczi utcán parkolóhelyek kialakítását, a párhuzamos közlekedés bevezetéséhez elengedhetetlen útburkolati jelek felfestését. Négy, 1968-ra és — zárójelben — 1967-re vonatkozó ösz- szehasonlító adat élesen világít rá arra, hogy a balesetek hatalmas hányada következik be a járművezetők figyelmetlensége miatt. A gyorshajtás 47 (33), a szabálytalan előzés 31 (50), a követési távolság be nem tartása 22 (9), az elsőbbség meg nem adása 55 (31) esetben vezetett karambolhoz. A járási kbt más társadalmi szervekkel és a rendőrséggel együttműködve azért tervezi meggyőző erejű, érdekes prooaganda- anyag kiadását és terjesztését, mert bízik abban, hogy a jóMagas kitüntetést kapott Palóc Tamás, a pincehelyi Vörösmarty Tsz elnöke; a Munka Érdemrend arany fokozatát. Számomra is öröm ez a kitüntetés, de valami nem tetszett. Rosz- szul írták Palóc Tamás nevét, cz-vel, nem egyszerűen csak c-vel. Bizonyosan bántotta ez a dolog, mert nagyon szereti a pontosságot. Erről már a legelső találkozásunk alkalmával meggyőződtem. Érdekes és kedves emlékem ez, újságírói pályám egyik legtanulságosabb epizódja. Nagy riportot szándékoztam írni Pincehelyről, tetszett a rohamos változás, a tsz-tagok szorgalma, a vezetők rátermettsége és ügyszeretete. Pünkösd másnapján is — az ünnepi hangulat mellett — dolgos falu képét mutatta Pincehely. A hangulat teljességének érzékeltetésére megírtam egy mondat erejéig azt is, milyen virágok nyílnak. A pünkösdi rózsa mellett volt már néhány más is. Én úgy láttam, hogy a bodza is kivirágzott. Palóc Tamás megkért, küldjem el neki a riportot, mielőtt közölnénk az újságban. Ne vegyem rossz néven, de kedvezőtlen tapasztalatokat is szerzett a sajtóról egy másik megyében, ahonnan ide került. Megígértem, elküldöm neki a riport kéziratát. Ez ugyan nem szokásunk, de tudtam, kifogása nem lehet Palóc Tamásnak az ellen, amit megírok, mert én is szeretem a pontosságot. Az anyaggyűjtés a riporthoz jó volt, fél napig jártuk a határt, a falut és Gyántpusztát. Vagy 'még tovább. Motorkerékpáron vitt magával aZ elnök, azt akarta, hogy mindenről személyesen győződjek meg. Elkészült az újságcikk, borítékba tettem és kis tettem vele Szekszárdon az autóbusz-pályaudvarra, megkértem a Pincehelyen átmenő kocsi vezetőjét, adja oda a szövetkezet megbízottjának, aki várni fogja. Közben telefonáltam a pincehelyi tsz-irodának. menjen ki valaki a buszhoz. Valaki azonban nem volt pontos és a riportot tartalmazó boríték elakadt, így hát Palóc Tamás véleményét nem vehettük figyelembe: leküld tűk a nyomdába a riportot (természetesen megvolt még egy példányban), amikor végre megkaptam a pincehelyi küldeményt, örültem az elnök véleményének és nagyon sajnáltam, hogy nem került bele a riportba. A kifogásai, illetve javaslatai apróságok voltak, egyébként tetszett a riport. Észrevételként megírta például, hogy tévedtem, a bodza még nem virágzik. Ez sem kerülte el a figyelmét. Ezt a bodza-históriát sose felejtem el. Eszembe jut, amikor azt hallom a Tv-híradóban, hogy ..Pécel. a tízezer lakosú kisközség". Legutóbb akkor idéződön föl bennem, amikor egyetemi tanár előadását hallgattuk Tamásiban, tsz-ve- zetőkkel közösen. Fejtegetett egy bizonyos problémát a professzor úgy, mintha ő állapítaná meg először a tényt. Palóc Tamás szerényen megjegyezte: ezt már a IX. pártkongresszus tisztázta. Mégpedig pontosan. (g) szándékú, okos szó meghallgatásra talál. * — borváró —
