Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

\ Járványok régen és napjainkban A hongkongi influenza A krónikások legszörnyűbb járványnak az 1348. évi pestis- járványt tartják. Európának akkoriban körülbelül 100 mil­lió lakosa lehetett, a 17 éven át pusztító pestis 25 millió em­bert vitt a sírba, majdnem any- nyit, mint amennyit századok­kal később a második világhá­ború. „Ez volt a legkegyetle­nebb és legszörnyűbb tragédia amit valaha is átélt Európa..." — írta egy történész. A mai járványok — mint például a náthaláz különféle fajtái, s köztük a hongkongi náthaláz is — persze már ko­rántsem olyan veszélyesek, mint a régi járványok, beteg­ségek voltak, amelyek a maguk idejében nagyobb emberáldo­zatokat követeltek — szintén egykorú feljegyzések tanúság- tétele szerint —, mint az em­beriség összes háborúja. De nézzük csak a közelmúltat, ke­ressünk arra a kérdésre vá­laszt, mióta ismeri az orvostu­domány az influenzát, ezt, a veszedelmességében az embe­rek részéről sokszor lebecsült légzőszervi megbetegedést, amely hullámokban támad és amelynek változékony kóroko­zóját oly nehéz egyszer, s min­denkorra ártalmatlanná tenni? Világösszefogás Egyesek szerint már a görö­gök, sőt maga Hippokratész, az orvostudomány atyja is ismer­ték ezt a betegséget, noha olasz eredetű elnevezése azt igazol­ja, hogy a kórt az olaszok „ke­resztelték” Influenza di fred- donak, azaz a „hideg hatásá­nak”. A keresztség óta az or­vostudomány jelentős előreha­ladást ért meg. Talán az egyik legjelentősebb állomása az inf­luenzakutatásnak az 1933-as év. Három angol orvos, Smith, Andrews és Laidlaw 1933-ban fedezték fel a ma A-típusnak nevezett vírust. Egyébként a tudományos irodalom 1510-től beszél erről a betegségről, jól­lehet, mint erre már utaltunk, az ennél régebbi idők embereit is sújtotta, ha nem is influen­za néven ez a járvány, amely akár manapság, régen is cik­lusokban intézte támadását az emberiség ellen, amely hosszú évszázadokig tehetetlenül állt szemben az influenzával. Pedig támadott a kór negyven, majd 10—12 éves, vagy 1—2 éves időközönként. Aki lapozgat a Révai-lexikonban, az influenza címszó mellett zárójelben ezt találja „orosz nátha”. Az orosz nátha szörnyű pusztítást vitt véghez, és ez volt az első meg­figyelt járvány a múlt század­ban. Ezt követte az 1918-as spanyolnátha-járvány. öldök­lésének méreteiről két számot! Az első világháború öt éve alatt húszmillióan haltak meg a frontokon. A járvány öt hét alatt aratott le húszmilió éle­tet: Európában 3, Ázsiában 17 milliót. Az influenza szabad szemmel nem látható vírusa — amelynek nagyságát a mil­liméter milliomodrészével je­lezzük — öldöklőbbnek bizo­nyult a háborús emberölés minden modem szerszámánál. Ez indokolta a szervezett fellé­pést az influenza ellen. A Lon­donban székelő Nemzetközi Influenza Központ neve széles körben vált ismeretessé, már évekkel ezelőtt, de a figyelem igazán azóta fordul várakozás­sal az intézet munkája felé, mióta a köztudatba bekerült az új járvány, a hongkongi nát­haláz neve. Útlevél nélkül Az Egészségügyi Világszerve­zet hongkongi influenzaköz­pontjának virológusa, dr. W. K. Chang izolálta azt az új ví­rustörzset, amely 1968. július közepén Hongkongban mint­egy félmillió megbetegedést okozott A kitenyésztett minta- példányok rövid idő alatt, lé­gi úton érkeztek meg London­ba, a Nemzetközi Influenzaköz- pontha, ahol dr. H. G. Pereira igazgató és munkatársai mű­ködnek, 55 ország 80 influenza­központjából kapott jelentések alapján. Lényegében az ő mun­kájuk gyorsasága tette lehető­vé, hogy hazánkban — világ- viszonylatban szinte elsőként. — bocsátott ki a járvány meg­erősített hírére és az első tu­dományos adatok alapján az Országos Közegészségügyi In­tézet 360 000 adag oltóanyagot. A hongkongi, amely a hír­közlőszervek frisseségle folytán egycsapásra ismert lett világ­szerte, gyors terjedésével oko­zott meglepetéseket. 1968. au­gusztus elején a hongkongi inf­luenza útlevél, vízum nélkül elérte Singaporet, a hónap vé­gén már jelentkezett Tajvanon, Malaysiában, Vietnamban, a cseppfertőzés útján terjed, kö­högéssel, tüsszentéssel renge­teg kerül a levegőbe. Egy em­ber nyugalmi állapotban egy perc alatt 8 liter levegőt ürít. A levegőbe került vírusok miatt igen fontos a szellőzte­tés, a személyi higiénia betar­tása; kézmosás, köhögéskor, tüsszentéskor a zsebkendő használata. Hazánkban egyelőre csak Budapesten jelentkezett eddig a járvány. Nem valószínű, hogy bennünket elkerül. Mi a teen­dő, ha a gyorsan terjedő nát­haláz hozzánk is betoppan? Csak azt kell tenni, amit az influenzánál általában: lefe­küdni, szedni a rendelkezésre álló gyógyszereket és a pihe­néssel, ágymeleggel helyreállí­tani a szervezet egyensúlyát. A hongkongi náthaláz vírusa miben különbözik a többi A és B-vírustól, amelyek ellen már tel fedeztek hatásos szérumo­kat? — Mondj», hongkongi vírusa van? (Zsoldos Sándor rajza) Fülöp-szigeteken, szeptember­ben elérte Madrast, Bombay-t, Iránt, Thaiföldet, Ausztráliát, októberben San Franciscóban volt, és végigvonult az Egye­sült Államokon. Ez Utóbbi he­lyen több millió megbetegedés történt. Az újfajta náthaláz kórokozója, az A2 Hong Kong 1968-nak nevezett virus' nem tisztelte még az akkori elnököt, Johnsont sem, akit a bethsedai kórházban kezeltek. Karácsony előtt már több száz iskolát kel­lett bezárni, az üzleti élet félig megbénult.« Bennünket sem kerül el Mi is valójában ez az új jár­vány? A hongkongi náthaláz a már ismert ázsiai náthaláz A2 né­ven ismert változata. Az újfaj­ta vírus ellen az emberek ko­rábban szerzett ellenállóképes- sége vajmi keveset ér. Nincs mód a betegség meg­előzésére? Alig. Az oltóanyagos véde­kezésen kívül ovosaink csak általában tanácsolhatnak kü­lönböző óvóintézkedéseket. Ilyen például a helyes, vita­mindús táplálkozás, amely biz­tosítja a szervezet természetes ellenállóképességét. A másik módja a védekezésnek a töme­gek kerülése, mert a virus A hongkongi náthaláz vírusa igen ellenállóképes, ezért sok­kal veszedelmesebb az ezt megelőző, ismert vírusoknál. Máris több, mint százmillió embert döntött ágynak. Vonu­lási útján számos áldozatot is szedett!, noha a halálesetek szá­ma jóval alacsonyabb, mint volt például ezelőtt 50, vagy akár nyolcvan évvel. Pontos adatok publikálására akitor ke­rülhet majd sor, ha a járvány befejezte Föld-körüli útját és az Egészségügyi Világszerve­zet túljut a kapott adátok tu­dományos feldolgozásán. Sokan ismerik talán az Egészségügyi Világszervezetnek azon jelentését, amely 1969. január 11-én kelt közleményé­ben már jelzi, hogy a hong­kongi influenza megjelent Európában. Február végén Bu­dapest jelentette, hogy a „gyors lábú" járvány megérke­zett. Várható, hogy a kora ta­vaszi hónapokban elérkezik a vidék nagyobb településeire, mindenekelőtt a nagyvárosok­ba. Bár nem lehet tudni! Len­gyelországban a falvak lakos­ságát sem kímélte a járvány. Hogy nálunk milyen „győze­lemhez” jut a hongkongi, az nem kis részben tőlünk is függ. Egyelőre csak jelezzük a ve­szélyt, és fel kívánjuk hívni a figyelmet tulajdon szerepünk­re a védekezésben. LÁSZLÓ IBOLYA Népszerű lett egy „rázós" feladat j'^^TÁBSADALMl^ bíróság­nak, — mint ismeretes, — a szakszervezet a gazdája. Ak­kortájt, midőn hazánkban meg­honosodott .ez az új, a társa­dalmi önigazgatás útján jelen­tős jogintézmény, sokhelyütt húzódoztak tőle. Mi tagadás, némi viszolygás itt-ott még napjainkban is tapasztalható. „A szakszervezet adjon, — hangoztatják —, bízza a fegyel­mezést a vezetőkre’'. Aki így szól, az az üdülójegyre, a meg­tiszteltetésszámba menő meg­bízatásra gondol, de megfeled­kezik arról, hogy a szakszerve­zet a rend megszilárdításával, a fegyelem erősítésével többet ad a kollektívának, mint az egyénnek, — mondjuk — egy kéthetes beutalóval. A Dal- mandi Állami Gazdaságban felismerték ezt az igazságot. A szakszervezeti bizottságnak csak annyiban volt könnyű dolga, hogy a majdnem tizen­ötezer holdas gazdaság igazga­tója rendkívül kényes a törvé­nyességre, — s így örömmel köszöntött minden, a társadal­mi bíráskodással kapcsolatos indítványt, kezdeményezést. A gazdaság társadalmi bíró­ságát akként dicséri a dombó­vári járási ügyészség vezetője, hogy az a járás valamennyi társadalmi bírósága között a legkiválóbb. Vizsgálatai alap­ján állítja ezt; bizonnyal iga­zat mond. Ám a magasztaló jelzők helyett beszéljenek in­kább a tények... 1968-ban a gazdaság társadalmi bírósága fél tucat ügyet tárgyalt; nem egyben több személyt vontak felelősségre. Az ügyek többsé­ge a társadalmi tulajdon meg­károsításával volt kapcsolatos. Két tárgyalás a becsület, az emberi méltóság megvédelme- zése miatt került megtartásra. Az egyik előzményeként K. I. panaszolta, hogy Sz. F. tettle­gesen bántalmazta őt, s emiatt nyolc napon belül gyógyuló sé­rüléseket szenvedett. A hallga­tóság meggyőződhetett arról, hogy a jó szó, a megbánás fe­leslegessé teheti az ítélkezést, — pontosabban: az elmarasz­taló határozathozatalt —, a ha­ragosok kibékülték. A MÁSIK ÜGYBEN nem lehetett pardonnak helye. V. J. jószággondozó O. L. nemze­tiségi hovatartozására utaló, igen sértő kijelentést tett. Az otromba megjegyzést vereke­dés követte, sőt V. J. még bics­káját is előhúzta... A gazdaság igazgatója helyesen értékelte, hogy itt nem egyszerűen két ember egymáshoz való viszo­nyáról van szó, hanem többről. Arról, hogy megengedhetetlen A DÉDÁSZ V. Üzletigazga­tósága felvesz: szekszárdi székhellyel a villamos há­lózat szerelésére: VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT, BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Heti 44 órás munkaidő, két­hetenként szabad szombat. Fizetés: megállapodás sze­rint Jelentkezés: Szekszárd, Bezerédj u. 9. sz. alatt. (80) bárkinek szemére hányni, hogy ősei nem magyar ajkúak vol­tak. Vass István igazgató elfo­gadta a társadalmi bíróság ja­vaslatát, s a munkatársát sú­lyoséin megsértő dolgozót azon­nali hatállyal elbocsátotta. A nyilvános tárgyalásokon a gazdaság dolgozói mindinkább megbizonyosodtak arról, hogy a társadalmi bíróság a kollek­tíva igaz érdekeit szolgálja. Úgyszintén meggyőződhettek arról, hogy a fegyelmi határo­zatok — még a legszigorúbbal; is — igazságosak. Jellemző er­re, hogy aközül a tizenkét munkavállaló közül, akit fe­gyelmi büntetésként elbocsá­tással sújtottak, nyolc tudomá­sul vette a határozatot. A töb­biek esetében az elbocsátó ha­tározat a jogorvoslati fórumo- . kon vált jogerőssé. TÉVEDÉS LENNE az elmon­dottakból valamiféle, a szocia­lizmustól idegen, idejétmúlt drákói szigorra következtetni. Érdekes annak a munkaválla­lónak az esete, aki ittas fejjel ütött le egy, neki mit sem vétő személyt. Erre a dolgozóra fe­gyelmi büntetésként kimond­ták ugyan az elbocsátást, — de annak végrehajtását egyévi próbaidőre feltételesen felfüg­gesztették. Az enyhítő körül­mények között nem csupán az elkövető töredelmes megbáná­sa nyomott a latban, hanem az is, hogy négy gyermeket nevel. Az állami gazdaságban arra szintén ügyelnek, hogy az in­tézkedések tisztasága minden gyanún felül álló legyen. Jól­lehet, a gazdaság huszonhárom egyetemet végzett szakembert foglalkoztat, szükség esetén külső szakértőt is meghív. Er­re került sor — például — M. J. esetében. A férfi vandál módon kifűrészelt egy darabot a mestergerendából, hogy ta­karmányt lophasson. A TÖ- VÁL szakértője mutatta ki, rendőrségi nyomszakértőhöz méltó alapossággal, hogy a bűnjelként megvizsgált geren­darész igenis, az istálló fö­démszerkezetéből származik. A dalmandi szakszervezeti aktívák jó leckét adnak a tár­sadalmi önigazgatásból azok­nak, akik bátortalanságból, ké­nyelemszeretetből, vagy éppen megalkuvásból, nem élnek a társadalmi bíráskodás nevelő erejével. BORVÁRÖ ZOLTÁN Ezúton értesítjük Tisztelt ügyfeleinket, hogy a Sárpilisi Uj Március, a Várdombi Egyetértés és az Alsó- nánai Béke Mg. Terme­lőszövetkezetek 1969. március 1-vel Uj Tavasz Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet néven egyesültek vár­domb! székhellyel. (86)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents