Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-06 / 54. szám
A szövetkezetek szocialista jellegű továbbfejlesztése Kormányhatározat a szövetkezetekről és szövetségeikről — Készül a szövetkezeti törvény — Mintaalapszabályt dolgoz ki a SZÖVOSZ és az OKISZ Hírmagyarázónk írja: Üjabb lehetőség A továbbtanulni vágyé ifjúság — és felnőttek részére új lehetőség nyílt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1969. évi 6. számú törvényerejű rendeletével. Ugyanis elrendelte az Elnöki Tanács a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola létesítését. Tolna megyében is igen sok olyan elektromosipari szakmunkás van, aki szívesen vállalkozott volna már korábban is magasabb szintű főiskolai tanulmányok végzésére. A műszaki főiskola feladatkörébe tartozik. hogy alkalmas szakembereket képezzen különböző munkafolyamatok irányítására a híradásiparban, a műszer és automatika berendezések gyártásánál, egyéb híradástechnikai alkatrészek gyártásánál és a szabályozott hajtásvezérlőberendezés gyártás, üzemeltetés és karbantartás területén. A műszaki főiskola két karra — Erősáramú Kar és Gyengeáramú Kar — tagozódik. A főiskola nappali tagozatán • képzés 3 év. A Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikum, valamint a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum összevonása eredményeként létrejött új műszaki főiskolán végzett hallgatók, a tanulmányok befejezését követően, sikeres államvizsga után r * cgzettség szakirányát feltüntető üzemmérnöki oklevelet kapnak. Megkezdődött a kereskedelmi tanilAI versenyének országos döntője A Magyar Közlöny február 23-i számában jelent meg az 1003/1969. számú kormányhatározat, amely szabályozza a kisipari, fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek, valamint azok szövetségeinek jogi helyzetét. Ez alkalomból tájékoztatta a sajtó képviselőit dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ, és Rév Lajos, az OKISZ elnöke az általános fogyasztási és értékesítő, valamint a kisipari szövetkezetek múlt évi fejlődéséről, eredményeiről, az idei feladatokról és a kormányhatározattal kapcsolatos tennivalókról. Kétéves vita után került sor a magyar szövetkezeti mozgalom helyzetének rendezésére. A Társadalmi Szemle hasábjain a vita résztvevői tudományos alapossággal tisztázták a szövetkezeti mozgalom elméleti kérdéseit és kikristályosodtak azok a korszerű, a szövetkezeteknek a társadalomban, a népgazdaságban elfoglalt helyzetét, szerepét meghatározó alapelvek, amelyekből kiindulva tovább lehet fejleszteni a szövetkezeteket. Most kormányhatározat rögzíti a szövetkezetek és szövetségeik helyzetét, de 1970-ig elkészül a szövetkezeti törvény is. A kormányhatározat jelentőségüknek, szerepüknek megfelelő helyre teszi a szövetkezeteket Elavultnak bizonyult az a korábbi elméleti állásfoglalás, amely szerint a szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon „nem következetesen szocialista” formája. E felfogás nem maradt elvi síkon, az a gyakorlati következtetés adódott belőle, hogy nem lehet egyenlő elbírálás az állami és a szövetkezeti szektorral szemben, törekedni kell arra, hogy a szövetkezetek már a szocializmus építése idején is fokozatosan átalakuljanak a szocialista tulajdon „magasabb” formájává, állami vállalatokká, nem szabad sokáig megtűrni az alacsonyabb típusú szövetkezeteket stb. A gyakorlat igazolta, hogy a szövetkezetek — éppen jellegükből adódóan —• bizonyos gazdasági feladatokat eredményesebben, gazdaságosabban tudnak megoldani, mini a nagy állami vállalatok. Rugalmasan képesek alkalmazkodni a piac változásaihoz, nagyobb mértékben hasznosítják az élőmunkát, mint a nagyvállalatok, ezért a foglalkoztatási problémák megoldásánál előnyben vannak, a tagság anyagi) érdekeltsége közvetlenebb, erősebb a függési viszony a tagság és a vezetőség között. A szövetkezeitek még a kommunizmus építésének időszakában is fontos tényezői lesznek a társadalmi haladásnak — hangsúlyozta a SZÖVOSZ elnöke. A fogyasztási és a kisipari szövetkezetek jól vizsgáztak az új mechanizmus első esztendejében. A szövetkezeti kiskereskedelem tavaly 26,8 milliárd forint értékű árut adott el, a vendéglátóipari forgalom meghaladta az 5 és fél milliárd forintot. A szövetkezeti ipar ma már nemcsak kiegészítője, hanem számos területen egyenrangú verseny-' társa is az állami iparnak. Tavaly több mint 21 milliárd forint értékben termelt. A gazdasági reform és az ezzel összefüggő szövetkezetpolitikai elvek érvényesülése kedvező feltételeket biztosítanak a szövetkezetek továbbfejlődéséhez. Előtérbe kerülnek a szövetkezeti mozgalom alapegységei, maguk a szövetkezetek. Különösen három területen hat előnyösen a reform. A szövetkezetek céljaiknak és tagságuk érdekeinek megfelelően önálló vállalati jellegű gazdálkodást folytatnak, a gazdasági tevékenység teljes körét maguk végzik, (eddig helyettük és felettük más szervek, a szövetkezeti szövetségek végezték el a gazdálkodás jelentős részét és tervutasítások, előírások formájában szabták meg a szövetkezetek tennivalóit.). Az önálló gazdálkodás lehetővé teszi a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. Hatékonyabbá teszi a gazdálkodást a szövetkezeti demokrácia érvényesítése, a belső önkormányzat erősítése. Az eredmény — a nyereség — az eddiginél nagyobb mértékben függ a szövetkezet gazdálkodásától, ha jól dolgozik a szövetkezet, több jut a tagságnak nemcsak egyéni jövedelemre, hanem a kulturális, szociális igények kielégítésére is. Számos községben a termelőerők zömét a szövetkezetek — beleértve a mezőgazdasági terme) őszövetkezeteket is — ölelik fel, foglalkoztatják a lakosság többségét Ha összefognak, együttműködnek. erősíteni tudják egymás tevékenységét, ezáltal a kormány gazdasági célkitűzéseit Is jobban meg lehet valósítani. Anyagi erőforrásaik ésszerű felhasználásával — figyelembe véve azt, hogy a tanácsok rendelkezésére álló anyagi eszközök is gyarapodnak, meggyorsíthatják a községfejlesztést városiasodást. A kormányhatározat szabályozza az állam és a szövetkezetek viszonyát. Számos olyan feladatot, amelyek eddig a szövetségek tevékenységi körébe tartoztak — ezután a megfelelő szintű állami szervek látnak eL A állam a szövetkezeti csoporttulajdonon alapuló érdekek, valamint az össznépi érdekek egyeztetésére törekszik, e tevékenysége során ellátja a jogi szabályozást, valamint gyakorolja az állami felügyeletet. Nem avatkozik bele közvetlenül a szövetkezete!: gazdálkodásába, hanem közvetett formában, közgazdasági eszközökkel szabályozza azt. A szövetségek — OKISZ, SZÖVOSZ, KISZÖV-ök, MESZÖV-ök — szerepe jelentősen megváltozik. Az elméleti vita során tisztázódott, hogy a szövetkezeti mozgalomban nincs helye a régi, hierarchikus felépítésének, alá- és fölérendeltségi viszonynak, a szövetkezet önálló gazdasági egység, szocialista vállalat. A csoport- és az össztársadalmi érdekek összhangjának biztosítása állami feladat — jogi, közgazdasági szabályozás, ágazati felügyelet —, a szövetségek alapvető feladata a szövetkezetek érdekképviselete. A szövetkezetekre tehát kötelezettséget csak a jogszabályok, a szövetkezet alapszabálya, a saját választott testület által hozott határozatok, önkéntes elhatározásból kötött szerződések állapíthatnak meg. Igen jelentős jogokat biztosít a kormányhatározat a szövetségeknek, amennyiben a szövetkezeteket alapvetően érintő rendeletek kiadásához egyetértésük szükséges, tehát a rendeletek megjelenése előtt az illetékes miniszter köteles kikérni és figyelembe venni az országos szövetségek — mint érdekképviseleti szervek — véleményét. A szövetségek ajánlásokat tehetnek a szövetkezeteknek, a sokoldalú érdekképviseleten kívül különféle szolgáltató tevékenységgel segítik a szövetkezetek működését. Feladatuk bizonyos mozgalmi, társadalmi feladatok (oktatás, nevelés stb.) ellátása is. A szövetkezetekben — a kormányhatározatnak megfelelően — új szövetkezeti alapszabályt dolgoznak ki. Az OKISZ és a SZÖVOSZ választmánya — a kormány felkérésére irányelveket és alapszabálymintát dolgoz ki és bocsát a szövetkezetek rendelkezésére. X X Szerdán reggel 8 órakor a főváros legnagyobb üzleteiben, a kereskedelem öt ágazatában, valamint a vendéglátóipar három szakmájában megkezdődött a kereskedelmi tanulók országos versenyének döntője. A 171 harmadéves tanuló — az elődöntők legjobbjai — kedden már vizsgázott egyszer, valamennyien írásbeli feladatokat oldottak meg. A mostani bolti munka már az igazi gyakorlat, amelyet ugyanúgy kell végezniük, mintha teljes értékű eladók lennének. Tevékenységüket szigorú zsűri figyeli. A vásárlók nem kiválasztott személyek, hanem a boltba betérő vevők. A tanulóknak ezenkívül számot kell adniok az áruátvételből, csomagolásból, eladásra történő előkészítésből is. Az összetett feladatokra maximálisan 150 pontot kaphatnak a mindenben kiváló tanulók. Az országos verseny eredményét pénteken hirdetik ki (MTI) 1967-ben négyszázon kerestek munkát Szekszárdin, ■ következő évben már 296-ra csökkent a „mnk anélkSr tíek” Fr’-áwML A bejelentett munkahelyek száma havonta átlagosan 350 volt, tehát senkit sem kellett „üres kézzel” elküldeni A munkára jelentkezők túlnyomó többsége szakképzetlen, elég sok közöttük a notórius vándorló, az ő elhelyezésük jóval nehezebb, mivel — érthetően — idegenkednek tőlük a vállalatvezetők. Az üzemek, vattaiatok női munkaerőigényét általában egész évben ki tudták elégíteni, a férfiak viszont nagyon hiányoznak, elsősorban az építőiparban. Nehéz az érettségizett fiatalok elhelyezése, annál is inkább mert legtöbbször adminisztratív munkakört igényelnek. Mivel erre nagyon kevés a lehetőség, vállalták az üzemi munkát A vb-ülésen határozat született többek között arról, hogy fel kell mérni a megyeszékhely és vonzáskörzetének munkaerőhelyzetét, tájékozódni arról, hány fiatalt tudnak alkalmazni a megyeszékhely üzemei szakmunkás- tanulónak. A városi tanács vb-ülese Az ország legnagyobb GELKA-szerrize — Hiányoznak a férfiak A szerdán délelőtt Szek- szárdon megtartott városi tanács vb-ülésen — amelyen rész vett és felszólalt Rúzsa János, a párt városi bizottságának első titkára —, két figyelemreméltó napirendi pont szerepelt: a szekszárdi GELKA-szerviz munkája és a megyeszékhely üzemeinek, vállalatainak munkaerő-ellátottsága. A szekszárdi GELKA-szerviz 1951. óta végez szolgáltatásokat Szekszárdon és a környező községekben, településeken. A rádió- és tv-készülé- kek, háztartási gépek, elektromos kisgépek száma évről évre számottevően nő, ami természetesen azt jelenti, hogy ezzel párhuzamosan a GEL- KA feladatai is nagyobbak lettek. Egy kiragadott számadattal is lehet érzékeltetni a változást: 1961-ben a GEL- KA által javított készülékek száma 9652 volt, 1968-ban pedig ennek több mint kétszerese, 21 ezernél több hibás készülék került a szerelők kezébe. A GELKA-szervíz jelenlegi helyisége korszerűtlen, a munka minőségének javítása, az egyre sürgetőbben jelentkező igények szükségessé tették egy új szerviz felépítését. ' A valószínűleg nyáron átadásra kerülő új épület az ország legnagyobb szervize lesz, amely perspektivikusan is megoldja a megye- székhely és a szekszárdi GELKA hálózatához tartozó 85 kisebb-nagyobb település javítási gondjait. A vállalat egyébként jól felkészült szakemberekkel dolgozik, s már a színes tv javítására készülnek, hogy forgalomba kerülésével egyidőben képzett szakemberekkel kezdhessék a munkát. A vb általában jónak ítélte a GELKA tevékenységét, felhívta azonban a figyelmet néhány apróbb, kisebb jelentőségű hibára. A város munkaerő-helyzetével foglalkozó beszámoló — amelyet Klézli Ferenc munkaerő-gazdálkodási főelőadó készített —, általánosságban megállapítja, hogy Szekszárd munkaképes korú lakosságának foglalkoztatottsága biztosított. Az elmúlt években főként a nők elhelyezése volt nagyon nehéz, de jelentősen csökkentette a gondokat a mérőműszergyár, a bőrdíszmű, és a Fővárosi Óra- és Ékszer- ipari Vállalat női munkaerő- igénye, több nőt foglalkoztatnak a város más üzemei, ^ ktsz-ei is. A foglalkoztatottság megoldását támasztotta alá az is, hogy 1967-ig fokozatosan emelkedett a mánkéra jelentkezők száma, de ez a folyamat 1968-ban megszakadt:
