Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-06 / 54. szám
o mások mggnövekedetu súlya Is. Két automatikus űrállomás fellövése a Vénusz felé a szovjet űrtechnika, elsősorban a hordozórakéták nagy fokú megbízhatóságáról tanúskodik. Elegendő, ha arra gondolunk, hogy az Egyesült Államokban már kétszer szakadt meg hasonló kísériet; — éppen azért, mert a hordozórakéták hlGyakorlatok a Hold-leszállásra / ■ ; -i " Rajzvázlat arról, milven gyakorlatokat végeznek a Hold-leszállásra tervezett járművel az Apollo—1 utasai. Az ábrák jól érzékelletik a bonyolult művelet különböző fokozatait. (Telefoto — AP, MTX, KS) Irány a A VémifíK boiygő T>enatöD*> tanul mány^zására a Szovjetunióban telbocsátottak a „Vénusz—úr- ^LLojnást. A „Vénusz—6’J a „Vé- rilis*—-5* ’-tjei ‘Összehangolva végzi tudományos megfigyeléseit. Az új automatikus űrállomás május közepén sima lesasáHást hajt majd végre a bolygó oszakai oldalán, +* Ugyanúgy, mint a ./Vénusz—5". A második űrállomás felbocsátása nemcsak a kutatások kiszélesítését jelenti, nemcsak „tartalék*** arra az esetre,, ha az első űrállomásban valamiféle zavarok keletkeznének:. A. bolygóközi térben és a Vé* nus-i légkörében mindkét űrállomás S értéseket végez Ha az egyes pa- iméterek egybeesnek, úgy az eredmények megbízhatóak, hitelesek. Ha viszont a mérések: eredményei nem egyeznének, s az eltérésit . nem lehet természeti okokkal magyarázni, világossá válik, hogy az eredményeket még korai lenne besorolni a tudomány „fegyvertárába”: azok kiegészítő ellenőrzésre szorulnak Két kísérlet egyidejű lefolytatása, történjék az akár laboratóriumban akár a kozmoszban, összehasonlíthatatlanul nagyobb követelményeket támaszt a kísérletet irányító és segítő „személyzettel” és a biztonsági eszközökkel szemben. A „Vénusz—5”- és. a „Vénusz—-6” automatikus bolygóközi állomásokat a Nagytávolságú Kozmikus* Kapcsolatok Központja és Koordonáeióts Számító Központ irányítja. Ugyanez a központ végzi a beérkező információk feldolgozását. Azzal, hogy két űrállomást bocsátották fel, jelentősen megnőtt a számítások menynyid égé, úgyszintén a feldolgozásra váró információk tömege is. A földi irányitókózpontok jól felkészültek ezeknek a bonyolult feladatoknak a megoldására, és van is kellő tapasztalatuk az ilyen munkában. A Szovjetunióban 1965. novemberében már fellőtték két auto- . matikus bolygóközi űrállomást a Vénusz tanulmányozására: a „Vénusz—2”-t és a „Vénusz—3”-at Akkor a két fellövést között néhány nap telt el, s az űrállomások igen közeli röppályán haladtak a Vénusz felé. Annak idején a földi irányítóközpontok ragyogóan megoldották a feladatot, a technika természeteden fejlődik, — az űrtechnika pedig különösen gyorsan — ég a „Vénusz—5” és „Vénusz—6” űrállomások még sokkal tökéletesebb műszaki-tudományos berendezést visznek magukkal, mint azok, amelyeket több mint három évvel ezelőtt bocsátottak feL. Erről tanúskodik az űrálltf* Vénusz básakká váltak. Az 1962, nyarán a Vénusz tanulmányozására .felbocsátott „Mariner—1” és ••„Mariner—2” űrállomások közül csak a második rakéta tért rá a bolygó felé tartó röppályára; az első űrállomás hordozórakétája elvesztette a kapcsolatot az iráínyítóközponttal és az állomással együtt fel kellett robbantam.' Az 1964 novemberében a Mars tanulmányozására fellőtt .Marínéin—3” és a .„Mariner—4” közül a bolygót ismét csak a második űrállomás közelítette meg.' &Z. első. a hordozó- rakéta pontatlansága miatt, más röppályára tért és elvesztették vele a kapcsolatot. A „Vénusz—5” és a „Vénusz—6’* szovjet űrállomásokkal folytatott bonyolult kísérlet megkezdődött. A Vénusz' légterében az űrállomás síma leszállása során végzett közvetlen mérések végrehajtása még előttünk van. E kísérlet eredményeképpen a tudománynak fontos in- formációkati kell szereznie a Vénuszról, a naprendszerbe Földünkhöz- legközelebb álló boflygó- ról. Indulhat a színes tv kísérleti adása Az Elektromechanikai Vállalat által készített első magyar színes televízió adóberendezését beszerelték a Széchenyi hegyi adóállomás épületébe. A vállalat mérnökei most a végső beméréseket végzik. A március 21-én meginduló színes kísérleti adás előkészítő műszaki munkáiban részt vesz az egész tervező kollektíva. Képünkön: Bernhardt Richard, dr. Tófalusi Gyula főmérnök, az első magyar színes televízió főkonstruktőre, Falus László és Szabó Gergely mérnökök ellenőrző méréseket végeznek a színes tv-adóberendezésen. (MTI Foto — Bajkor József felvétele) A JOGROL MINDENKINEK Szabálysértés — bűntett A közvélemény értékítélete is megkülönböztetést tesz egy több ezer forintos áruházi lopás és égy tábla csokoládé „elemelése” között. Ha ezt a - különbséget tömören meg akamók fogalmazni, nem lenne köny- nyű dolgunk, csak azt érzi az ember, hogy az egyik felháborodást, elítélést, megvetést kiváltó, büntetést sürgető, veszélyes cselekedet, míg a másik „nem olyan nagy ügy”, amely ugyan szó nélkül nem hagyható. de megbocsátható botlás, apró kis bűn a másikhoz képest. Ugyanúgy, mint ahogy ezt a különbséget érezzük, ha valaki tilos helyen parkol, vagy részegen száguldozva vezeti autóját, és majdnem elsöpri a járókelőket a járdáról. Ami különbséget érírünk: a kettő társadalomra való veszélyességének eltérő mértéke. Közös jellemzőjük ezeknek a cselekményeknek, hogy mindkettő veszélyes a társadalomra, mindkettő magába foglal valami jogsértést. Egy kalap alá mégsem vonható egyik a másikkal, ez indokolatlan lenne. Ezenkívül is megszámlálhatatlan olyan jogsértés van, _ az engedély nélküli árusítástól az éjszakai csendháborításon keresztül, egészen addig, hogy valaki nem jelenti be tévé-, vagy rádiókészülékét, amiket szintén meg kell valahogyan akadályozni, büntetni, de bűncselekménynek nyilvánítani ezeket természetesen nem lehet. Mindezekre tekintettel a törvények különbséget tesznek a társadalomra enyhébb fokban veszélyes jogsértések a szabálysértések és a. bűntettek között. Mi a bűntett? Bűntett minden olyan társadalomra veszélyes cselekmény, amelyre törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes viszont minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi, vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét, vagy jogait sérti, vagy veszélyezteti, v A társadalomra _ veszélyesség mellett a bűntettnek ismérve, hogy a törvény azt a cselekedetet, vagy mulasztást bűntetté nyilvánítsa. A törvény viszont sok társadalomra veszélyes cselekményt — az enyhébbeket — nem bűntetté, hanem szabálysértéssé nyilvánít. Szabálysértés is, bűntett is De számos cselekmény lehet bűntett is és szabály- sértés is, bizonyos törvényi kitételektől függően. Természetes, hogy nagyobb összeg eltulajdonítása bűntett. De ugyanígy természetes az is, hogy néhány forintnak, vagy kisebb értéknek az ellopása nem éri el azt a társadalmi veszélyességi fokot, hogy bűntettnek kelljen nyilvánítani. Itt a törvények, elsősorban bizonyos értékhatárok kötik annak eldönté - sét, hogy a dolog eltulajdonítása szabálysértés-e, vagy bűncselekmény. így (bizonyos kivételekkel), aki ötszáz forintot meg nem haladó érték tekintetében követ el lopást, sikkasztást, csalást stb., az szabálysértést követ el és ötezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Más cselekményeknél a cselekmény jellegétől függ, hogy bűntett-e, vagy csupán szabálysértést valósít meg. így a garázdaság, üzletszerű kéjelgés, lőfegyverrel való visszaélés, és számos más cselekmény lehet az eset körülményeire, a cselekmény kisebb súlyára tekintettel szabály- sértés, de súlyosabb esetekben minősülhet bűntettnek is. A szabálysértési eljárás nem bíróság előtt, hanem arra illetékes szervek (tanácsi, szakigazgatási szervek, rendőrség, vámhivatal, tűzrendészet! parancsnokság, Állami Kereskedelmi Felügyelőség stb.) előtt., folyik. A szabálysértés miatt alkalmazott büntetés a pénzbírság és kivételes esetben az elzárás. A pénzbírság legalacsonyabb ősz- szege — a helyszíni bírság kivételével — húsz, legmagasabb összege pedig 5000 forint. A szabálysértésért kiszabott elzárás legfeljebb 30 napig tarthat. Szabálysértés esetén intézkedésként alkalmazható még: figyelmeztetés, elkobzás és a határozat nyilvános közzététele. DR. EÖTVÖS PÄL Miért keserű az uborka? Az uborka megkeseredése több természeti tényező függvénye. Megfigyelések igazolják, hogy az erősen trágyás, úgynevezett melegágyi földben termesztett uborkák nagy része keserű lesz. Ha ehhez még a talaj és a levegő szárazsága, valamint erős napsütés is járul, akár az egész termés megkeseredhet. Ennek alapján az üvegházban és melegágyban való termesztésnél tökéletesen szabályozni lehet az íz kialakulását, szabadföldi termesztésnél viszont csak kevéssé áll módunkban a keseredés megakadályozása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jó termőeröben levő agyag és tőzegkorpa egyenlő arányú keverékében termesztett uborkáknak — bőséges öntözése mellett — csupán 4—5 százalékuk lesz keserű. Ebből következik, hogy — különösen nyár elején — az üvegházi, melegágyi ubor- kahajtatásnál kevéssé trágyázott, kissé nehezebb, termékeny agyagot kell használni. Ezenfelül az intenzív öntözés mellett az üvegház vagy a melegágy páratelt levegőjéről is gondoskodni kell. Napsütésben okvetlenül ajánlatos az árnyékolás. /
