Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-04 / 52. szám
# A Kommunista Internacionálé történelmi jelentősége tven esztendeje Moszk- vában harminc ország kommunista, baloldali szocialista pártjainak, szervezetei-“- nek 52 küldöttje határozatot hozott a III. Kommunista In- ternaciónálé megalakításáról. 1919. március 4-én született meg a nemzetközi forradalmi szervezet, amely Marxnak és Engelsnek a Kommunisták Szövetségében és az I. Interna- cionálé szervezésében és irányításában végzett úttörő munkáját, a II. Internacionálé legjobb forradalmi hagyományait, a .kor követelményéinek megfelelő, magasabb szinten folytatta. A kongresszust összehívó nyolc szervezet között ott találjuk a Kommunisták Magyarországi Pártját is. A Kommunista Internacio- nálé negyedszázados története azonban nem az alapító kongresszussal kezdődik. Létrehozását Lenin már 1914. novemberében határozott célként tűzte ki: „A II. Internacionálé meghalt, legyőzte az opportunizmus. Le az oportunizmus- sal, és éljen a III. Internacio- nálé, amely... megszabadult az opportunizmustól”. A munkás- mozgalom forradalmi erőinek még hosszú vívódásra, és újabb történelmi tapasztalatokra volt szükségük, míg megértették, hogy csak egy út van — a II. Internacionálé pártjaiban eluralkodott opportunizmussal, szociálsovinizmussal és ingadozással szemben — létrehozni a következetes marxista forradalmárok internaciönáléját. S ha a megoldás felemás lesz, akkor az új Internacionálé épp oly kevéssé lesz alkalmas a munkásosztályt forradalmi hivatása betöltésében vezetni, mint ahogy a II. Internacio- nálé sem tudta ezt megtenni a nagy próbatétel idején. §% szocialista forradalom ^ ** oroszországi győzelme meggyorsította a forradalmi erők különválásának folyamatát. Siettették az elhatározást a jobboldali szociáldemokrata vezetőknek a II. Internacioná- lé felélesztésére irányuló kísérletei is. Az osztályharc éles összeütközései — s a szociáldemokrácia jobboldali vezetőinek ezzel kapcsolatban tanúsított magatartása — nemcsak eszmeileg, hanem szervezetileg is új típusú, egységesebb, a harcokra felkészültebb, a tömegeket gyorsan mozgásba hozni képes pártokat és Internacionálét igényeltek. A Kommunista Inter- nacionálé alakuló kongresszusán vállalta a forradalmi kommunizmus elveit, továbbfejlesztette a marxizmus elméletét, a kapitalizmus általános válságának, a proletárforradalmaknak korszakára. Egyik legnagyobb történelmi tette a bur- zsoá demokráciáról és proletárdiktatúráról szóló irányelvek lefektetése volt Az I. kongresszuson Lenin szavai szerint: „...csupán kitűzték' a kommunizmus zászlaját, hogy e körül tömörüljenek a forradalmi proletariátus erői”. S mintha csak a kongresszuson kidolgozott alapelveket igazolná — a Kommunista Intema- cionálé megalakulását követően röviddel a nemzetközi forradalmi proletariátus újabb nagy győzelméről érkezett hír, március 21-én kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. A Kommunista Intemacionálé megalakulása, ugyanúgy, mint a kommunista pártok létrejötte, történelmi szükségszerűség volt és fordulatot jelentett a nemzetközi munkásmozgalom történetében. A Kommunista Internacionálé adta a leghelyesebb választ a forradalmi proletariátus soron következő feladataira, az egyes kommunista pártok tapasztalatait általánosítva, segítette a forradalmi mozgalmat az általános és helyi sajátosságok kidolgozásában. Sikerrel támogatta a nemzetközi munkásmozgalmat a munkásosztály forradalmi vívmányai, s a fiatal szovjet állam védelmében, az imperializmusnak az első proletárállam megfojtására irányuló törekvéseivel szemben. A bolsevik pártnak, a világelső szocialista államának tapasztalatait közvetítette a viÓriás alumíníumcsarnok Előregyártóit elemekből épül az Inotai Alumíniumkohó új üzemcsarnoka. Az ország legnagyobb alumíniumcsarnokának építői már a belső szerelésen dolgoznak. (MTI foto Kovács Sándor felvétele.) fág különböző területein tevékenykedő forradalmi erőkhöz. Tevékenysége nyomán nőtt a kommunista mozgalom világot átfogó mozgalommá. Kommunista Intema- *' cionálé egyik nagy történelmi érdeme, hogy megszervezte a munkásmozgalmat Ázsia, Latin-Amerika és Afrika sok olyan országában, ahol eddig munkásmozgalom nem létezett. Felismerte, hogy a nemzeti és gyarmati felszabadító harcokat a világ forradalmi mozgalma részeként kell felfogni, és a gyarmati országok fiatal kommunista pártjait úgy orientálta, hogy azok az antiimperíalista, antifeudális, - nemzeti célokért folyó küzdelem élére álljanak. Már a 20-as évek elején a széles imperialistaellenes egységfront megteremtésében látta a kommunista mozgalom feladatát ezekben az országokban, s nagy erőfeszítéseket tett, hogy az indonéz, kínai, indiai elvtársakat meggyőzze e politika helyességéről, hogy legyőzzék a fennálló szektás elképzeléseket. A Kommunista Intemacio- nálé vezetésével a kommunista pártok következetesen harcoltak a munkásosztály napi érdekeiért, a t(Ske támadásai, a háború állanció fenyegető veszélye ellen. Nagy érdeme, hogy a munkásosztály eredményes harcai érdekében minden időszakban újra és újra kidolgozta azokat a harci formákat és eszközöket, amelyek nemcsak az élcsapatot, hanem a munkásosztály többségét, a reformista befolyás alatt lévő tömegeket is aktivizálta a tőke elleni küzdelemre. Kidolgozta a munkásegység politikáját, s — ha nem is minden esetben a leghelyesebb módszerekkel, mégis — a történelmi körülmények figyelem-» bevételével vezette a nemzetközi kommunista mozgalmat. Tevékenységének eredmé- ■ nyességét, a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődését és erejét bizonyítja, hogy a hitleri fasizmus veszedelmével szemben szembe tudta állítani azt a nagyszabású politikai stratégiát, amely az egész világot fenyegető fasiszta veszélynek útját, állhatta és a társadalmi haladás újabb távlatait tárta fel a világ proletariátusa és az egész emberiség számára. A kommunista pártok a nemzeti függetlenség és demokrácia védelmében folytatott küzdelmükben mindenütt növelték tömegbefolyásukat, egybeforrtak a fasizmus ellen küzdő széles néptömegekkel és az országok többségében valóban a nemzet vezető pártjaivá váltak. A kommunista mozgalom hatalmas fejlődése, az egyes kommunista pártok gyors önállósodása, nemkülönben a háború körülményei, a kommunista pártok együttműködésének új formáját tette szükségessé. A Kommunista Inter- nacionálé Végrehajtó Bizottsága 1943 tavaszán kimondta a Kommunista Internacionálé feloszlatását. A Kommunista Internacio- nálé a reakció elleni világméretű harcban mindenkor a haladás legfőbb ösztönzője és irányítója volt. Negyedszázados fennállása megteremtette annak feltételeit, hogy a kommunista pártok ma világszerte jelentős erőt alkossanak, s országuk problémáit önállóan, a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait figyelembe véve oldják meg. DR. SZOKOLAY KATALIN kandidátus A JOGRÓL MINDENKINEK Mi a törvényesség? L Az utóbbi tíz esztendőben egyik gyakran emlegetett jogi fogalom, kifejezés a „törvényesség” szó volt. Beszéltünk arról, hogy helyreállítottuk a törvényességet, aztán pedig arról olvastunk, hallottunk, hogy megszilárdult hazánkban a törvényesség. A törvényesség első kritériuma, hogy az állami tevékenységet jogilag szabályozzák. Jogszabályok írják elő, hogy mire jogosult, és mire kötelezett az állam polgáraival szemben, illetve mire jogosultak az állampolgárok és mire kötelezi őket az állam. Hozzátartozik a törvényességhez, hogy ezeket az alapvető jogokat, illetve kötelességeket a legfelső törvényhozó testület szabályozza. (Ez ugyan formálisnak tűnhet, de gondoljunk csak arra, hogy mennyire összeegyeztethetetlen lenne a törvényesség ' mindenki által érzett tartalmával, ha az alapvető jogokat vagy kötelességeket — saját megítélésük szerint — a helyi/ szervek rendeznék.) Az itt felsoroltak azonban a törvényességnek csupán az egyik oldalát érintik, mert hiszen hiába foglalnák törvénybe az állam és az állampolgárok jogait és kötelességeit* ha mindez papíron maradna. így a törvényességhez más oldalról hozzátartozik az is, hogy a jogszabályokat egyrészt betartsák, másrészt betartassák, mind az állampolgárokkal, mind az állami szervekkel. Törvényesség tehát ösz- szefoglalva azt jelenti, hogy a jogokat és kötelességeket rögzítsék és ezeket a jogszabályokat az állami szervek és az állampolgárok betartsák, illetve betartassák. Hozzátartozik még az is, hogy ha jogszerűtlen magatartást tanúsít valaki, mód legyen ennek a magatartásnak a kiküszöbölésére. (Tehát kényszert lehessen alkalmazni a más jogait megsértő hivatallal, magánszeméllyel stb. szemben.) A gyakorlatban a törvényesség fogalma szűkebb értelemben általában büntetőjogi vonatkozásban vetődött fel. A büntetőjog speciális területén a törvényesség azt jelenti, hogy senkit ne lehessen felelősségre vonni, aki nem követett el bűncselekményt, másrészt Trópusi A Dél-Amerikában elterjedi chages-betegség ellen g Bayer- művek „Baygon" néven új rovarirtó szert hozott forgalomba, amely kipusztítja a kórokozókat terjesztő poloskafajt. A kórokozók vérparaziták, rokonai az afrikai álomkór terjesztőinek és a szem nyálkahártyái útján jutnak az emberi szervezetbe. Gyermekeknél a chagas-betegség gyakran gyengeelméjűséget von maga után. Legnagyobb mértékben Brazíliában terjedt el a betegség, ahol hatmillió chagas-beteget tartanak nyílba valami bűncselekményt követ el, személyre tekintet nélkül vonják felelősségre. A büntetőeljárás törvényessége azt jelenti, hogy a felelősségre vonás az eljárás megindításától a büntetés végrehajtásáig úgy legyen szabályozva, hogy ez automatikusan a bűnösök felelősségre vonását, illetve az ártatlanok felelősség alóli mentesítését eredményezze. Például: nemcsak azt kell kötelezővé tenni, hogy a bűnös javára szóló enyhítő körülményeket is feltárják, hanem, hogy ez a szabály végig is vonuljon az egész büntetőeljáráson. Nem elég tehát mint alapelvet törvénybe iktatni a fent említett szabályt, hanem az eljárás részleteinek szabályozása folytán mindvégig úgy kelljen eljárni, hogy ez a mentő körülmények feltárását ifi magával hozza. (A büntetőeljárás során ezt szolgálja például, hogy mindennemű eljárási cselekménnyel szemben panasszal, bírói ítélettel szemben pedig fellebbezéssel lehet élni. A törvényesség Őre a legfőbb ügyész, illetve az ügyészi szervezet. Az ügyészi szervezet sajátos helyet foglal el állami szervezetünkben. Egyetlen kapocs tartja össze más állami szervekkel: a legfőbb ügyészt az országgyűlés választja. Se állami, se rendőri, se más szervekkel, intézményekkel, hivatalokkal összefüggése nincs, érdekeltség nem köti. A törvényesség betartását úgy kényszerítik kit hogy minden jogilag szabályozott tevékenység ügyészi ellenőrzés alá tartozik. , Az ügyészségek ellenőrzik a hivatalok, intézmények, szervek, gazdálkodó egységek, bíróságok, rendőrség, tanácsok stb. jogilag szabályozott tevékenységét. Ha az említett szervek munkájában törvénysértést észlelnek — jogilag szabályozott formák betartásával — ügyészi óvással felfüggesztik a törvénytelen intézkedések végrehajtását; meghatározott esetekben kezdeményezik a törvénysértő személyek fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vonását Csak az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a minisztertanács működését nem ellenőrzi az ügyészség. DR. EÖTVÖS PÁL betegség ván. A Baygonnál elért vizsgálati eredmények biztatóak. Felesleges könyved előnyös áron megvásároljuk március 6-án a szekszárdi ' könyvesbolt-bon. (73)
