Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
A mait évi Karácsonyi könyvpiac xzexiz&ciftja volt« annak ellenén*. bogy a második kiadást érte meg az AkaddoJai Kiad1) Magyar Életrajzi Lexikonénak I. A—K kötete. Izgalmas oí- vasmáoy, felér egy bestseller regénnyel, és mindenképpen azt a célt. szolgálja, aminek Kzerkeszfiíi szánták: ,,A hazai könyvkiadás történetében er, a mű az első olyan általános életrajzi lexikon, amely bemutatja mindazokat, akiknek szerépák Tolt * kistélét, * pal)tik», a a utáMnia.va.':, a kullurftUn és a művészeli élet. katöoböTp területein, mindazokat, akik rlindífói voltak a magyar munkásmozgalomnak, megalapozni a magyar iparnak, kezdeményezői a méymki fejlődésnek”. Xésurtlk, vajon Tolna megyo fiai közöl kányán és kik érdeme sültek arra. bogy az ütőkor feljegyew?e nevüket. Mert. mondani sem kell, ez a noH már az ntőkeré. Kbben ét© ember életrajza, netn szerepel. , TOLNA IIMIMIIIHIIHHIIIIIMIHMIHIIHNHIIMIIHIIMIIMIMIHimilMmiMIIIIIIIIMIIIIIIIimillllHír I MEGYEI Kezdjük a sort. Aggházy Gyula festőművésszel, aki 1830. március 20-án Dombóváron született. Párizsban Munkácsy tanítványa volt, és anekdotikus naturalista zsánerképeire emlékezik szívesen a mflértő közönség. 1861. január 8-án híres ember született Kölesden. Ákos (Scherer) Istváü gyógypedagógus. Az ő kezdeményezésére létesült 1891-ben a Si- ketnémákat Gyámolító Egyesület. A magyar munkásmozgalom jelentős személyisége, Alpári Gyula Dunaföldvár szülötte. (1882. I. 19.) Igen fiatalon kapcsolódott a munkásmozgalomba, aktív részesévé vált. Lapokat, folyóiratokat szerkesztett, és Párizsban, amikor kommunista újságíróiskolát szervezett, a Gestapó letartóztatta és 1944-ben a sachsenhauseni koncentrációs táborban kivégezték. Arnold György paksi születésű (1781.), hires zeneszerző. Szabadkán aratta sikereit, ott. is halt meg. Babits Mihály, városunk szülötte (1883. november 26.) mint költő, műfordító, esszéíró, az MTA levelező tagja, Tolna megyei híres embereink közül is a legrangosabb. Munkássága halhatatlanná teszi, s a város méltóképpen ápolja nagy költőjének emlékét. Bakó Gábor bár Pesten született, de nyugdíjaséveit Szekszárdon élte, itt is halt meg, mint híres nö vényvédelmi szakember. Balassa János Sárszentlőrincről indult el a világhírnév felé. Tudományos munkássága a kor legtekintélyesebbjévé avatta. Az emlékére alapított emlékérmet 1906—1943-ig évenként adták ki. Bárány György evangélikus lelkész Sárszentlőrin- cen hunyt el 1751. július 1-én. Jénában, Halléban tanult. Magyarra fordította Luther Kiskátéját, majd a Nagykátéját. A Tolna vármegyei Szák nemzetség tagja, Borsfia Miklós 1241. április 11-én Muhi pusztán, a tatárok elleni csatában esett el. Bartal György zene- történész Pozsony vármegyéből származott Faddra, megalapította a Bartal-birtokot, s itt hunyt el 1875. október 25-én. És az első újságíró: Bátta&zéhi Lajos, Bátaszéken született 1844. szeptember 20-án. Seregnyi lapot szerkesztett, liberális elveket vallott. Baumgartner Sándor 1864. január 24-én Dunaföldvárott született, híres építész volt, leghíresebb munkája a budapesti Teleki Blanka Gimnázium. És I. Béla kirányunknak is meglehetősen szoros kapcsolata van Tolna megyével. Királyunkra rádőlt a trón, és súlyos betegségében meghalt Az általa alapított szekszárdi apátságban temették el. A most folyó kutatások minden bizonnyal fényt derítenek majd e még sokak által vitatott tényre. Benedek Mihály református prédikátor Nagydorogról indult el 1748-ban, de bejárta szinte egész Európát, és végül a kálvinista Rómában — Debrecenben — telepedett le véglegesen, ott is halt meg. Beré- nyi László újságíró volt, Pakson született 1851. szeptember 4-én. Berze Nagy János folklórista (1879. aug. 33—1946. ápr. 6.) hosszabb időn át dolgozott Szekszárdon, a Tolna megyei Népújság már több alkalommal méltatta munkásságát. Beszédes nevű hírességek közül \}ém& »s tudunk hozni Tolna megyevei. Beszédes Ferenc vízépítő mérnök az 1830-as évektől Tolna vármegye mérnöke volt. Beszédes József Dunaföldvárott halt meg 1852. február 28-án. A Sárvíz, a Sió és a Kapos vízrendezésének irányítója volt, Fia, Kálmán híres festő. Kons- tantinápolyba költözött és sokat foglalatoskodott a török tűzoltóság megszervezésében, a török katonai akadémián a tűzoltást tanította. Bezerédj Imre kuruc briga- déros Tolna vármegyei birtokos nemes. Bezerédj István reformpolitikus. (Hidján temették el 1856. március 6-án). A Tolna megyei liberális reform ellenzék egyik megszervezője volt. 1836. után jobbágyaival örökváltsági szerződést kötött, Bezerédj Pál szekszárdi föld- birtokost ugyancsak a Szedreshez tartozó Hidján temették el. Bitter Illés cisztercita szerzetes Apar községből indult pedagógusi pályára. Bodnár Jenő színész Szekszárdon született 1889. május 11-én, 1933- ban halt meg. A Nemzeti Színház tagja volt. Bornemissza János kincstartó volt, Tolnáról, valószínűleg jobbágy- családból származott, 1527-ben Pozsonyban halt meg. Bottyán János. Vak Bottyán kuruc bri- gadéros Dunakömlődön, Boty- t.ván várát emeltette. Bubics Ksignaond Ozorán született 1821. március 11-én és római katolikus püspök volt. Ismét egy kölesdi híresség: Buzinkat Mihály, született 1620 körül. Filozófus, író és református teológus volt. Cholnoky László is Ozorán született 1899. május 28-én, vegyész és gyógyszerész volt, a kémiai tudományok doktora, az MTA levelező tagja. Csalláay Gábor Tolnatamásiban született 1871. május 10-én, múzeumigazgató és szakíró volt, de legtöbbet Szentes városában tevékenykedett. Csapó Dániel (1778. márc. 2—1844. aug. 5.) a Tolna megyei mezőgazdasági kultúra megteremtője volt. Tengelici mintagazdasága a futóhomokon a kor szenzációja volt. Csapó Vilmos dunaszentgyör- gyi születésű 1848-as honvédtiszt volt, az ozorai győzelem egyik fő részese. 1879. szeptember 3-án szülőfalujában halt meg. Cséhy József, Tolna vármegye katonai biztosa, majd a Tolna vármegyei vörös ezred parancsnoka volt az 1919-es Tanácsköztársaság alatt. Fivérével együtt Cece mellett gyilkolták meg a fehérterror pribékjei. Csók István festőművészre dunaföldvári tájképei, az öcsén yi keresztelő című műve hívják fel a Tolna megyeiek figyelmét. Caencz János Bálán élt, festőművész volt. Szekszárdon bait meg. A Sárköz ihletett festője volt. DaHes György irodalomtörténész, 1905. december 22-én Szekszárdon született. Deák Gyula pedagógus és közgazdász Döbröközön született 1872. június 17-én. Becsi Gáspár a XVI. században élt, tolnai református lelkész, majd esperes volt. Dénes Ónk ár Ma- gyarkesziben született 1894- ben. Előbb drogista volt, majd felcsapott színésznek. Ismét egy színész: Dóri Hugó, Szekszárdon született 1887-ben és Déry latnán ie színész volt, de ő majd száz évvel korábban látta meg (1792.) Szekszárdon a Napot. Büvid ideig feleségének mondhatta SzéjPS^Vsfei ££ismét egy neves mező gazdi. Dicenty Dezső, 1879-ben Szekszárdon született, megalakította az első Magyar Állami Boi- kősavgyárat. Doleschall Frigyes, orvos, egészségügy-miniszter. 1950-ben nevezték ki a szekszárdi kórház élére, ezután miniszterhelyettes, maid budapesti kórházi igazgató és 1957-től egészségügyi miniszter volt. Dambóvári Géza (Schulhof) 1848-ban Dombóvárott született. ügyvéd, szociológus és jogi író volt, fia követte apját, a szakmában. A Döntő tőr família három tagja érdemesült az Életrajzi Lexikonba János 1343-ban Du- naszentgyörgyön született, költő és kritikus volt, írói álneve: Falusi János. Dömötör László a magyar méhészet egyik úttörője volt, Szekszárdon 1907-ben hunyt dl. Dömötör Pál ügyvéd és táblabíró, ugyancsak Dunaszentgyörgyön született 1770-ben. Dőry Ferenc levéltáros, az Országos Levéltár munkatársa Szekszárdon született 187ö-ben és Zombán temették el 1980-bar. Dailim Jenő ügyvéd és igazságügyi államtitkár volt. 1821 —46 között szekszárdi ügyvéd és lapszerkesztő volt. A fel- szabadulás után 1945—49. között igazságügyi államtitkár. Egyed Antal költő és műfordító az MTA tagja Dunaföldvárott 1828-től plébános volt, 1862. augusztus 27-én rabló- támadás áldozata lett Könyvtárát a községre hagyta. Bek Károly Bátaszéken 1888. december 25-én született koncentrációs táborban halt meg, főleg a gyorsírás tudományát gyarapította írásaival, találmányaival. Eugesoer Mátyás zeneszerző Bony hódról indult a hírnév felé. 1812-ben született. Erdélyi 4 tad ár perjogi író, politikus és jogász. Tolna megyével csak annyi kapcsolata volt hogy itt hunyt el 1949-ben. Erdélyi József mérnököt sem sok szál fűzte Tolnához, Pozsonyban működött, a Tolna községben 1776-ban született. A felszabadulás utáni fotóművészet legmarkánsabb képviselője Bscher Károly. 1890. október 21-én Szekszárdon született Bsatergályos János szociáldemokrata politikus, vasmunkás 1873-ban Dunaföldvárott született. Hosszú ideig a Népszava felelős szerkesztője volt Fábián István nyelvész, az MTA tagja Tamásiban született 1809-ben, a finn Irodalmi társaság tagjává választotta a nagy tudású nyelvészt Fejős Imre muzeológus Szekszárdon született, 1896-ben és főleg a fővárosi múzeumokban végzett tudományos munkát Platt Károly szekszárdi születésű (1853.) mezőgazda sajnos nem Tolna megyében fejtette ki botanikus, mezőgazda tevékenységét FTeud Vilmos 1846-ban született Pakson, építész, számos fővárosi épületet tervezett Fase János zeneszerző 1777-ben Tolnán született, Baján tanult, a megyében működött, mint tanító, élete nagy részét Bóce- ben töltötte. Népújság 7 «...-------sSUilflűá .......-tiíL, . A lápafői születésű Galgó- cay Károly (1823.) kora híres mezőgazdásza volt, mint gazdasági szakíró több tucat könyvével, tanulmányával írta be nevét a magyar mező- gazdasági szakirodalomba. Garay Ákos festő, grafikus és etnográfus nagybátyjának, Az obsitos című költeményéhez készült illusztrációival tette híressé nevét. Garay János költő, elbeszélő az MTA tagja 1812. október 10-én született Szekszárdon, kereskedő fia. Számos lapot alapított, szerkesztett, Kossuth Hírlapjának segédszerkesztője is volt, Garázda Péter 1448. körül Aparról indult, el. humanista volt, rokona Vitéz Jánosnak és Janus Pannoniusnak. Gebhardt Xavér Ferenc orvos, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Pakson, 1791-ben született Gall János zenepedagógus és zeneszerző Bátaszéken született 1841-ben. Általános zene-műszótára és több zenepedagógiai munkája maradt fenn. Gőgös Ignác, a magyar munkásmozgalom vértanúja, 1892- ban született Tamásiban és itt is halt meg börtönben szerzett betegségében. Az illegális kommunista pártot, szervezte. Sajnos Tamásiban méltatlan közömbösség veszi körül házát, hagyatékát. Gömbös Gyula Murgán, 1886ban született Fajvédő, reakciós fasiszta jobboldali politikus, miniszterelnök a Horthy-rend- szerben. Annyira frissen él még emlékezetünkben uralmán végzett „dicső” tetteinek tömege, hogy bemutatása nem szükséges. És ismét egy mártír: Gye- ■Is Autal. Dombóvárott iskolaigazgató, 1912-ben szerkesztette a Dombóvár és Vidéke című hetilapot. A Tanácsköztársaság alatt direktóriumi tag és a forradalmi törvényszék elnöke. Az eUenforradal- márok végezték ki Tamásiban. 1919. augusztus 13-án. Halász Sándor Dunaföldvárott 1859. november 9-én született, újságíró és közgazdász volt Haypál Bea* református lelkész Pakson született 1869- ben, református lapokat szerkesztett, Hegedűs Gyula színész Kétyen született 1870. február 3-án. Néhány héttel ezelőtt emlékezett rá Tolna megye a Hegedűs Gyula szín- j átszónapokkaL Hollós László botanikus, 1839-ben született Szekszárdon és Itt la balt meg 1940- h*n A híres gombaszakértö lakóházát márványtábla jelöli a Mátyás király utcában. Huih Tivadar bonyhádi születésű (1896.) orvos, egyetemi tanár, számos cikke jelent meg különböző német, angol és magyar szaklapokban. Jámbor | tudósok | színészek | újságírók mm \ politikusok O s jc mm Thiiuuhhuhuuhmiiiuuuuuuu Fái papi költő Pakson született 1821-ben, Hiador néven irta verseit. Szinte természetesnek tűnik, hogy a gerjeni születésű Ke- nessey Albert hajózási szakíró volt, sőt az MTA levelező tagja. Volt matróz, kormányos, kapitány és a magyar hajózási szakirodalom megalapítója lett. Kismarty Lechner itmü budapesti építésznek (1872—1962.) a bátai Szent Vér templom építésével van kapcsolata Tolna megyével. Kovács József sebész, egyetemi tanár Tengelicen született 1832-ben. Balassa János mellett volt növendék. Az Igazságügyi Orvosi Tanács első elnöke. KUmó György római katolikus püspök, a korabeli tudomány és irodalom pártfogója 1774 körül Tolna vármegye főispánja. Korizmics László mezőgazdász, agrárpolitikus az Eszter házi herceg ozorai birtokán (1838-tól) segédmémök, K&llő Miklós (1861—1900) szobrász, Münchenben, majd Budapesten tanult. Ö készítette a szekszárdi Garay János szobrot. HMHUBIUIIIlIHHIIMIIIIHIHlIHHIItmilUIIUlUHilHt T-f*** esek a aaamélyek váltak arra Méltók, hogy szőkébb ha- agak jeles személye* kAzótt helyet kapjanak a Magyar Életrajzi »—**—*— Persze mb lehet teljes te a nagy mű. Húz, ha más nsarfcenstikra hizta válna a kiadó lehet, hogy búsz-ötven-száz név Uascaét illat, ita h lehetséges, hogy újabb nevek kerültek volna be... így Mzxnst es a jeieatóa lexikon izgalma« olvasmány, tor- gatónt hennán MótMtés.,. Mondanom som kell. hegy nagyon vér- * 4teldfB Blldtlái a test*«» músmnk kötetét. m PÁWtOVACS «NÖ
