Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-29 / 73. szám

f A iejlioliot is kinyitották... A tejellátás új rendszerének tapasztalatai — Szekszárd az országos átlag felett Az elmúlt év decemberének végén számoltunk be egy olyan kezdeményezésről, amely — Budapesten és néhány vidéki városban szerzett tapasztalat után — teljesen új megoldást hozott, a vásárlók érdekében, az ipar és a kereskedelem kö­zött. Pontosabban: a tejipar és a kereskedelem között. Ennek a megállapodásnak a lényege az volt, hogy a korábbi gyakor­lattal gyökeresen szakítva, a tej- és tejtermékek fogyasztá­sának növelése érdekében a tejipar — a korábbi kötöttsé­geket teljesen feloldva — vál­lalt minden értékesítési koc­kázatot a tejtermékek csaknem teljes egészére, január elsejé­től még csak Szekszárdon, Dombóvárott és Tamásiban. A változást dokumentálják az üzletek bejáratánál kifüg­gesztett plakátok: „Az üzletben csak garantáltan friss tejet, tej­terméket árusítunk.” A gyakorlatban ez annyit je­lölt, hogy a vásárló még az üzlet zárása előtt tíz perccel is friss tejet kap, és friss tejter­méket a nap bármelyik idő­szakában. Az üzlet — a ked­vező visszáruzási rendszer mel­lett — minden anyagi kocká­zat nélkül rendelhet a fogyasz­táshoz igazodó mennyiséget, és ami nem fogyott el, anyagi kö­vetkezmények nélkül visszaad­hatja. Három hónap már- al­kalmasint bőven szolgálhat ta­pasztalatokkal. Ezért jártunk végig néhány szekszárdi üzle­tet Kasó Pállal, a tejipar, és Török Józseffel, a Népbolt fe­lelős előadójával. Szándékosan választottuk ki az időpontot is; egy kettős ünnep után és egy négyes ünnep előtt. Az elmúlt szombatot nem nehéz visszaidézni: Jó néhány száz vásárló a tanúja, hogy mi­lyen tumultus volt reggel hét órától fél tizenkettőig — a hi­vatalos nyitva tartási időn túl is — az „ötvenesben”. Koráb­ban, hasonló esetben csődöt mondott volna a kereskedelem, a fogyasztók nem jutottak vol­na tejhez. De mi történ! ezúttal ? — Amikor a Népbolt vezetői látták, hogy a palackozott tej nem lesz elég telefonon meg­rendeltek hat kanna tejet a tejüzemtől, egy alkalmi gépko­csival beszállították, és kinyi­tották a tejboltot. Mindezt megtehették azért, mert a ke­reskedőknek nem kellett tar­tani a bizonytalanságtól; jaj, rajtunk marad néhány liter tej. László Béla, az 50-es veze­tője mondja: — A szokásos, hasonló ünne­pi megrendelésnél harminc szá­zalékkal több tejet kértem. Ez sem volt elég. Most csak egy telefonon múlott, és megkap­tuk a szükséges mennyiséget. László Béla egyébként az új értékesítési rendszer előnyeiről rendkívül sokat tud mondani. — Korábban csak néhány sajtfélét tartottunk. Most a tej­termékeknek 35—10 féle vá­lasztékát tudjuk kínálni, mert a tejipar a szavatossági idő le­járta után — esetenként né­hány százalékos levonással, de legtöbb esetben teljes áron — visszaveszi, a tejtermékeket Ennek az új rendszernek — miután a kockázatot lényegé­ben a tejipar vállalja — töt* előnye is van: a korábbinál lé­nyegesen nagyobb választékot lehet tartani, a vásárló min­dig garantáltan friss árut kap, végül pedig kisebb boltokban is nagyobb választékot lehet tartani, ahol megvár a megfe­lelő hűtőtér. Kasó Pál megjegyzése: — Országos szinten nyolc­tízmillió forintos kiadást jelent ez a kockázatvállalás a tejipar­nak. A kisebb boltok rendelé­sének megfelelően a nagyobb súlyú sajtokat kettévágjuk, csomagoljuk. A dobozos saj­tokra a korábbi tíz dobozos té­telek helyett elfogadunk és ki­szállítunk négy—öt dobozos té­teleket is. László Béla-: — A visszáruzás lehetőségé­vel az elmúlt három hónapban ritkán éltünk. Nem azért, mert mindenáron el akartuk adni a tejtermékeket, hanem, mert alig volt olyan, amely a sza­vatossági időn túl a boltban maradt volna. Egyébként, még annyit mondhatok el, hogy az év eleje óta mintegy tíz száza­lékkal nőtt a tejtermékek for­galma. Az 50-es vezetője ugyanek­kor elmondja megjegyzéseit a visszáruzásba be nem vont tej­termékekről is. Ezek: a tejföl és a tejipar legújabb terméke; a cukrozott Mini tejszínhab. Ez utóbbiból — éppen az új­donság miatt — nem tudnak többé-kevésbé sem arányos készletet rendelni. — Van, amikor száz doboz­zal rendelünk, és legalább négyszáz elfogyna. Máskor csak negyven-ötven dobozzal tu­dunk eladni naponta. A szava­tossági ideje egy nap... Bár, sa­ját tapasztalatom szerint, meg­felelő tárolás esetén két-három napig is eltartható.­Kasó Pál: — A Mini-tejszínhab a vál­lalat egyik új, és legjobban befutott terméke. De még így is csak elenyésző százalékát képezi a tejipari vállalat ter­melésének. Miután cukrozott, a szavatossági idő után nem tud­juk feldolgozni, mint például a tejet Egyelőre ezért nem von­juk be a visszáruzási rendszer­be. Egyébként, a visszáruzást termékeink mintegy kilencven százalékára kiterjesztettük, és március elseje óta a megye csaknem teljes területére, asze­rint hogy az üzletekben mi­lyenek a tárolási feltételek. Tej — műanyag flakonban Ide kívánkozik még az 50-es bolt vezetőjének egy megjegy­zése — de úgy is mondhatnánk, olyan kívánsága, amellyel eset­leg a vásárlók nagy többsége is egyetért: — Szerintünk időszerű len­ne a palackozás helyett a tej műanyag-flakonos forgalmazá­sa, hasonlóképpen a tejszíné, a tejfölé is. Ez a módszer egy­részt higiénikusabb, mint a ki­mért tej esetében, másrészt, el­marad az üres kannák, palac­kok visszaszállításával járó többletmunka. Ezt a módszert bizonyítja a műanyag-csoma­golású sajtfélék számtalan elő­nye. (Egyébként a tejipar új mód­szere, hogy a trappista sajt mellett az eredetileg nyolevae , kilós ementáli sajtot kétkilós műanyagfóliás csomagolásban hozza forgalomba.) A régi 50-es, a jelenlegi tej­boltban is csak az új árusítási rendszer előnyeit említi Maj- sai Józsefné. — Hallatlanul nagy előny, ha délelőttre megrendelünk 25 kanna tejet, az üres kannákért délután jövő gépkocsi is hoz néhány kannával. Ha kell, át­vesszük, ha nem kell, nem. A lényeg az, hogy egészen a zá­rásig, állandóan van friss tej. Ez az üzlet egyébként na­ponta kétszer kap friss tejet. Az üzletben lévő tábla nem csupán reklám. Valóban, ga­rantált a friss tej. Király Péter, az ABC-ároház vezetője így nyilatkozik: — Elsősorban a vásárlók lát­ják hasznát az új rendszernek, mert így ténylegesen meg tud­juk Oldani a lakosság ellátását. Bátrabban lehet rendelni, úgy, hogy a tórásig legyen tej. Ko­rábban, ami megmaradt, a bolt veszteségének számított. Most nem fizetünk rá sem a tejre, sem a tejtermékekre. A válto­zást a vásárlók a választékon keresztül mérhetik le. Koráb­ban előfordult, hogy taxit kel­lett igénybe vennünk, gondos­kodni a szükséges tejről. Most, ez megszűnt. Minden anyagi kockázat nélkül, annyit ren­delünk, amennyi a vásárlók­nak ed ég, és amennyit a sza­vatossági időn belül — és ez különösen fontos a vásárlók érdekében — el tudunk adni. Ez a rendszer tulajdonképpen az üzlet „hitelét” is javítja. Számításba kell venni, mit je­lent az, ha történetesen tíz em­ber elmegy tőlünk tej nélkül... Egy újságcikk keretébe saj­nos, nem fér be az a sok ta­pasztalat, amelyet az üzletek­ben szereztünk a tej- és tejter­mék-ellátásról, annak mérhető javulásáról;, csupán az elmúlt három hónap alatt. December végén írott cikkünk címének azt adtuk: „A kockázatot a tej­ipar vállalja-” Tefárusftás a Garay tárca? Szándékosan választottuk ezt az ünnep utáni, ünnepek előt­ti körsétát az üzletekben. Ezért hívjuk fel a vásárlók figyel­mét: egyelőre olyan rendelke­zés van, hogy a húsvét két nap­ján minden üzletnek zárva kell tartani. Hogy a város lakossá­ga mégis hozzájuthasson a friss tejhez, a tejiparnak az az el­gondolása, hogy húsvéthétfőn, a reggeli órákban gépkocsiról árusít palackozott tejet, a Ga­ray téren. Ha csak addig meg nem változik a rendelkezés.— Az elmondottakhoz még egy adat: Szekszárdim — tejben és tejtermékben számolva — kö­zel 180 liter az évi, személyen­kénti tejfogyasztás. Csaknem még egyszer annyi, mint a me­gye átlaga— Népújság 3 1969. március 2», NAGYTAKARÍTÁS Horváth József felvétele. TANYÁK-PORTRÉ”

Next

/
Thumbnails
Contents