Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-28 / 72. szám

ováfob... Gazdasági vezetőknek a munkamódszerről Félidőben a két kongresszus között. két esztendővel az előző tanácskozás után szerdára. In^axössie az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága a járás gaz '.as git állami, tö­megszervezeti véiétőit,’ float)'tájékoztassa t 'az élet vál­tozásaihoz igazodó politikai elvekről, a korszerű munka- módszerről, s kezelje, tőlük mit \ kíván a mtti politikai- gazdasági helyzet, a holnapi távlatok,­Az esős időjárás ellenére hiánytalanul, csaknem százan — üzemi igazgatók, szövetkezeti elnököli, szal<ű£ervezeti tit­károk, tanácselnökök — jelentek meg a megyei pártszékház nagytermében megtartott szekszárdi ^összejövetelen. Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának képviseletében *Balc Zoltán, a vb tagja is részt vett az értekezleten. A nagy gonddal összeállított, kissé hosszéira sikerülj tájékoztató jellegű beszámolót Rácz János, a járási párt- bizottság titkára terjesztette elő. Ezúttal arra törekedett a já­rás vezető politikai testületé, hogy a párttitkárokkal tör­tént beszélgetéseket, tanács­kozásokat- követően, most a gazdasági, állami,, tömegszer­vezeti élet kommunista és pár- tonkívüli parancsnokait infor­málja, hogy mindannyian na­gyobb politikai bátorsággal es éleslátással, egységesebb felfo­gással rendelkezhqssenek. Elöljáróban foglalkozott az elődó a párt-végrehajtó b’zott- ságnak a' kommunisták, a pártszervezetek mühkájáíóT adott értékelésével, kiemelve, hogy nagyobb teret kell biztosí­tani a törésmentes forra­dalmi lendületnek, a konk­rétabb, helyszíni elvi-poli- ‘ - tilsai munkának. A továbbiakban megállapítot­ta : „Pártszervezeteink többsé­gé rendelkezik a megfelelő ké­pességgel és befolyással hogy elfogadtassa a párt politiká­ját, jól mozgósítson .megvaló­sítására.'’ Külön fejezetet szenteltek1 a gazdasági vezetők állami, po­litikai felelősségének részletes taglalására. Többek között el­hangzott e figyelemreméltó in­tés : „Egyes gazdaságvezetők még ma is törekszenek arra, t hogy megfontolatlan, esetleg törvénysértő intézkedéseikhez megszerezzék a ; pártszervezet egyetértését és támogatósat. Egyértelműen gyakorlattá kell tennünk, hogy semmiképpen, sehol ne vállalják át a párt- szervezetek a gazdaságvezet 5, a gazdásági szerv konkrét ál­lami felelősségét.” Miben van és mennyiben nö­vekszik a vezetők, a pártszer­vezetek politikai szerepé"' és felelőssege ? "'Egy eb éle kozott felhívták a figyelmet arra, hogy nem mellőzhető, ne tekint­sék üres szólamnak az er- Kiicsi, anyagi ösztönzést. Ha a pártszervezet vezetői 'úgy látják, hogy részben, vagy egészében megsértik a párt gazdaságpolitikáját, vagy egyéb elveit, kötelesek fellépni elle­ne és jelezni azt a felsőbb szerveknek. A járási pórt vb', hasznos gyakorlati tanácsok­kal látta el mind a pártszer-' vezetőket, mind a gazdasági vezetőket a piacképes és gaz­daságosabb termelés, a funk­cióval járó kötelezettségek, a Hírmagyarázónk írja: Honvédelmi napok a. a szakmunkásképző intézetekben Az 196S—69-es tanévben új tantárgy bevezetésére került sor az általános is­kolák felső tagozatán, a középiskolákban, szakmun­kásképző intézetekben, fő­iskolákon, egyetemeken: a honvédelmi ismeretek. E tantárgy keretében szerved­nek az iskolák külön hon­védelmi napokat is. E honvédelmi napok szer­vezésével kapcsolatban adott ki utasítást a mun­kaügyi miniszter, a szak­munkásképző intézetekre vonatkozóan, miután a szakmunkástanulók lénye­gesen más helyzetben van­nak, mint a középiskolások. A miniszteri utasítás ki­mondja: a Szakmunkáskép­ző iskolákban valamennyi tagozaton évenként két munkanapot kell biztosíta­ni a tantervben előírt hon­védelmi napok céljaira. Azokon a tagozatokon, ame­lyeken a lieti elméleti ok­tatási napok száma három­nál kevesebb, mindkét munkanapot a gyakorlati oktatás, amelyeken három, vagy ennél több, abban az esetben egyik napot az el­méleti oktatás terhére kei! biztosítani. Abban az esetben, ha a szakmunkástanuló gyakor­lati oktatását nem az is­kola. hanem vállalat, sz” vetkezet., m'»*r'"vnftnkáP:; végzi, a vállalatnak bizto­sítani kell a tanu'ő számá­ra — az iskola előzetes ér­tesítése alapján — a honvé­delmi napon való megjele­nést. (Az utasítás vonatko­zni az állományi létszámba vett, és teljesítménybérben, vagy kézdő szakmunkás órabérben lőglalkoz a.otí la - milókra, illetve munkálta­tójukra is.) A honvédelmi napok időpontjáról az isko­lának két héttel korábban értesíteni kell a vállalatot. A tanulókat az ösztöndíj, és egyéb juttatások a hon­védelmi napokon is megil­letik. Ha az iskola a hon­védelmi napot a gyakorlati oktatás terhére szervezi meg, abban az esetben a teljesítménybérben, vagy kezdő szakmunkás órabér­ben dolgozó tanulóknak átlagkeresetei keli fizetni. A .miniszteri utasítás egyik lényeges kitétele: a szakmunkástanulót a hon­védelmi napokon a honvé­delmi ismeretek oktatására vonatkozó tantervien elő­írtakon felül sem az iskola, som a gyakorlati oktatást végző vállalat nem kötelez-' heti más elméleti, var v r-vake-lo'; oktatáson vaíó részvételre. Az utasítás máris hatály­ba, lépőik p7Art ,, j1 ,v ;i ’’általatok és a tanulók fi­gyelmébe, mert országszer­te már megk"zd'>d!'tt a hon­védelmi napok előkés'’'*.,'*se. —'okra a nv'"1' t«lő feltéte­tek megteremtése, hogy va­lóban érdekes, sokrétű programot adjon a fin'a;ok­nak. b. I. politikai hangulat tanulmányo­zása. s kedvezőbbé alakítása, majd a tömegszervezetek ér­dekvédelmi tevékenységének javítása érdekében. Miheztartás végett, eligazítá­sul szolgáltak az értekezleten mg jelenteknek az alább’ak. „Küzdjenek a pártszervezetek u jogos igények kielégítéséért, lépjenek fel a jogtalan igé­nyek felkarolása ellen még ak­kor is, ha ez ellenkezik a ve­zető. vagy mások elképzelései­vel. Ne tűrjék el sehol a párt szervezetek, hogy a különböző kiskapuk megkeresésével ki­játsszák a népgazdásági érde­keket, sem azt. hogy csorbul­janak a párt káderpolitikai el­vei.” A hasznos észrevételek között hangzott el a pártszer­vezet partneri szerepre kár- hoztatósának alapos kritiká­ja. A politizáló pártszervezet segítője, támasza a veze­tésnek, de nem feltétel nélkül elkötelezettje, ha­nem, kritikusa is. . Teszi ezt úgy, hogy határoza­tában nem a gazdasági veze­tőket kötelezi, hanem a kom­munistákat, beleértve a veze­tésben dolgozó párttagokat is. Ezzel együtt joguk és köteles­ségük a pártszervezeteknek, hogy minősítsék a kommunis­ta és pártonkívüli gazdasági vezetők tevékenységének poli­tikai hatását, s azt velük rendszeresen közöljék. Tájékoztatással, gondolat- ébresztő, a gyakorlatban jól hasznosítható • eligazítással szolgált a szekszárdi járási párt vb. az egész járás gaz­dasági. üzemi tömegszervezeti vezetőinek.' A járás' politikai arculatának és helyzetének is­meretére épülő, hasznos ta­nácsokat tartalmazó tájé-mztn- tás elősegítette, hogy közösen tovább juthassanak egy lé­péssel,. mind a pártszerveze­tek mind a gazdasági veze­tők. Még többet adott volna a, megjelenteknek az összejöve­tel, ha gondolatgazdag tá­jékoztatót vita is követte vol­na. • SOMI BÉNI AMINKÉ Előzetes híradás az április 4-i szekszárdi ünnepségekről Hazánk felszabadulásának 24. évfordulóját Szekszárdon a ha­gyományoknak megfelelően, a történelmi esemény jelentőségé­hez méltóan- ünneplik. Az üzemek, hivatalok és intézmények párt-, ifjúsági, szak­szervezetei közösen készülődnek a helyi ünnepi megemlékezé­sekre. Az április 1—3-ig a dolgozók munkahelyén tartandó ün­nepségein több helyen a KíSZ-esek adnak az alkalomnak meg­felelő kulturális műsort. A felszabadulási évforduló napján, április 4-én délelőtt 10 órakor tartják meg a koszorúzás! ünnepségeket a Felszabadulás téri, valamint’ az alsóvárosi temetőben lévő szovjet hősi em­lékműveknél. Mindkét helyen díszőrség áll, a Felszabadulás téri koszorúzásnál pedig három szakasz díszelgő egysége növeli az ünnepség látványosságát. A koszorúzási aktus folytatásaként — ugyancsak április 4-én délelőtt — kerül sor az újonnan fel­vett KISZ-tagok Felszabadulás téri ünnepélyes fogadalomtéte­lére. A koszorúzás és a fogadalomtétel idején a városi úttörő­zenekar szolgáltatja a zenét. Védőkosár a csőfektetéshez A közmű vezetéki csövek fektetésénél a púinkat eddig hosszú, megtámasztott oldalú árkokban végezték. Az Építéstudományi Intézetben kidolgoztak egy új építési módszert, melynek so­rán a csöveket egy védőkosárral együtt emelik be az árok­ba. Az árok hossza a kosár méretével megegyező oldala nincs megtámasztva. A csőfekteíési munkát a kosár védel­mében végzik el. Az új módszerre) gyorsan és a közúti forga­lom minimális zavarásával lehet vezetéket építeni. MTI foto — Bajkor József felvétele. Vita a és a A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége Pál József elnökletével tegnap, üléstMártott'. Részt vett az elnökség munkájában Hor­nyuk t.ászló, az MSZMP me­gyei bizottságának munkatár­sa is. Az elnökség előtt lévő jelentések egyike a szakszer­vezetek területpolitikai mun­káját értékelte, a másik je­lentés pedig a szakszerveze­ti választások tapasztalatait. Az MSZMP Politikai Bi­zottságának 1968. május 10-i határozata többek között ki­mondja: A szakszervezetek fontos feladata az állam- igazgatási, gazdasági és kul­turális tevékenység segítése és ellenőrzése, erősítve az államhathlom és a dolgozó ■: kapcsolatát, fellépve a jelent­kező bürokratizmus ellen. — Erről a témáról ke’lett volna mélyreható ele n-ést végezni az elnöks 'g-’ck. E helyett az elnökség tagjai a vita során iisége Éj jelentéseket kér választások tapasztalatairól területpolitikai munkáról főleg azt feszegették, hogy a szakszervezeti megyei bizott­ságok, illetve tanácsi osztá­lyok közölt milyen a kapcso­lat. - Végeredményben nem völt vita arról,' hogy a szak- szervezetek milyen terület­politikai munkát végeztek, il­letve mi e tekintetben a fel­adat. Sajnálatos, hogy a ta­nácsi vezetők ezen a fontos­nak tűnő értekezleten nem vettek részt. így a vita sem lehetett teljes. Ezért javasol­ta a témával kapcsolatban Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára, hogy az ille­tékes megyei tanácsi vezetők és az elnökség folytasson konzultációt. A szakszervezeti választá­sok tapasztalatait összegező jelentés is sok vitát váltott ki. Elsősorban azért, mert megállapításai általánosai: voltak, nem tükrözte azt a rol'tikai tevékenységet, azt a valós helyzetet, amely kísérte a szakszervezeti választáso­kat. Az előterjesztett jelen­tést az elnökség nem tar­totta arra alkalmasnak, hogy alapját képezze az MSZMP megyei vb részére készítendő jelentésnek. így elhatározták, hogy alaposabb munkával, nagyobb körültekintéssel is­mét felmérik a szakszervezeti választások tapasztalatait, s az így elkészített anyagot rendkívüli elnökségi ülésen vitatják meg, s terjesztik az MSZMP megyei végrehajtó bi­zottsága elé.- Pj ­Népújság 3 196.9. március 38,

Next

/
Thumbnails
Contents