Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-28 / 72. szám
A tizedik plenáris ülés Párizsban Mit tartalmaz Washington közel-keleti terve ? _ Csütörtökön délelőtt Párizsban tizedik alkalommal tartottak plenáris ülést a vietnami kérdés békés megoldását kereső értekezlet résztvevői. A csütörtöki ülésen Tran Buu Kiem, a DNFP küldöttségének . vezetője visszautasította a saigoni elnöknek azt az ajánlatát, hogy közvetlen titkos megbeszéléseket tartsanak egymással a DNFF és a saigoni kormány képviselői. A DNFF küldöttségének vezetője kijelentette, hogy Thieu elnöknek ez a javasa Mao-klikkről Vang' Ming, a Kínai Kommunista. .Párt veterán személyisége, a párt központi bizottságának tagja, aki 1931— 1935-ig a központi vezetőség első titkára volt, cikket írt a Canadián Tribune című lapban, (Vang Ming jelenleg kényszerűségből külföldön tartózkodik). Cikkében leleplezi Mao Ce- tung belpolitikájának ellen- forradalmi tartalmát és a következő vádakat emeli Mao Ce-tung ellen: Mao Ce-tung igyekszik gyökerestől kiirtani a marxizmus—leninizmust a kínai dolgozók tudatából és helyébe saját antimarxista és antileninista elveit próbálja állítani. Szétzüllesztette a KKP-t és új kommunistaellenes párttal akarja azt felvál" tani. Lerombolta a néphatalom alkotmányas szerveit, s helyükbe reakciós katonai terrorista .diktatúrájának apparátusát állítja. Vang Ming szerint Mao Ce-tung a népi felszabadító hadsereget vak eszközként használja fel a párt és a nép ellen. A cikkíró döbenetes tényeket sorol fel, amelyek azt mutatják, hogy Mao Ce-tung és klikkje elnyomják a kultúrát. Megsemmisítik az értelmiséget. Kínában tilalom alá került az egész világkultúra, Homérosztól Leonardo da Vinciig, Beethoventől Gorkijig, Si- queirostól Sosztakovicsig. Mao Ce-tung a nagyhatalmi sovinizmus barbár politikáját folytatja a nemzeti kisebbségek ellen, kiirtja forÁprilisban ünnepi esemény- sorozattal emlékeznek meg az 1. béke-világkongresszus 20. évfordulójáról; május 8-a és június 17. között nagyszabású tavaszi békeakciót tartanak. Egyebek közt erről tanácskozott csütörtökön a Parlamentben az Országos Béketanács. Darvasi István, a Béke-világtan ács tagja nyitotta meg az ülést, majd Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács titkára tartott referátumot. — Legjobb hagyományainkhoz híven — mondotta többek között — az idén is a nemzetközi élet, a világpolitika eseményeihez igazodva a nemzetközi és a magyar békemozgalom huszadik születésnapjának szellemében alakítjuk ki az Országos Béketanács tennivalóinak programját. A továbbiakban beszámolt arról, hogy az Országos Béketanács vezetői az elmúlt hónapokban 41 nyugati békemozgalom képviselőivel folylata „nem tekinthető komolynak, hanem csupán a Nixon- kormányzat manőverének, amellyel leplezni akarja a háború fokozására irányuló politikáját”. Hozzáfűzte, ha az Egyesült Államok valóban akarja rendezni a vietnami problémát, akkor tárgyaljon közvetlenül a DNFF-el. (Ismeretes, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó közvetlenül tárgyalni a DNFF- el, mint önálló politikai egységgel). Phan Dag Lam, a saigoni bábkormány küldöttségének radalmi vezetőiket és nemzeti kádereiket. Ugyanakkor minden lehetséges eszközzel védelmére kel a kínai nemzeti burzsoáziának és e burzsoázia érdekeinek. Nemzetközi kérdésekkel foglalkozva Vang Ming rámutat, hogy Mao Ce-tung és csoportja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megosztására, a nemzeti felszabadító mozgalmak alá- aknázására és egy új világháború kiprovokálására törekszik. A Mao-klikknek a szovjet határokon nemrégiben elkövetett fegyveres provokációi sem tekinthetők véletlennek. Vang Ming ezzel összefüggésben emlékeztet az úgynevezett „stílusszabályozási kampányra”, amelyet Mao Ce-tung indított még 1942-ben, s amely már akkor leplezetlenül szovjetellenes jellegű volt. Ez a kampány a párt azon káderei ellen irányult, akik a marxizmus— leninízmus és proletár szolidaritás álláspontját képviselték. Mindenekelőtt azokat támadták, akik a Szovjetunióban tanultak. Mao Ce- tung a leninizmust már akkor „orosz marxizmusnak” nevezte, amely „nem alkalmazható a kínai forradalomban”. Végezetül Vang Ming hangsúlyozza, hogy sem a terror, sem a rágalmazás, sem pedig a demagógia nem mentheti meg Mao Ce-tungot és csoportját a vereségtől. tattak kétoldalú megbeszélésekéit Bej elen tettev hogy a magyar békemozgalom is részt vállal a berlini béke-világtalálkozó és az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó októberi nemzetközi konferencia előkészítéséből. A napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban a legjobb szakemberek bevonásával dolgozzák ki a magyar békemozgalom javaslatait. Elküldjük delegációnkat a tanácskozásokra és fogadjuk, érdekes programmal várjuk a hazánkon átutazó külföldi küldöttségeket. A Vita lezárása után az Országos Béketanács egyhangúlag elfogadta az előterjesztett dokumentumokat és határozatban foglalt állást a vietnami helyzettel kapcsolatban. Felhatalmazta az elnökséget, hogy a közel-keleti konfliktus ügyében táviratban forduljon a Biztonsági Tanácshoz. vezetője, ezúttal is igyekezett a kommunistákra hárítani a felelősséget az eddigi tárgyalások eredménytelenségéért. Közben a dél-vietnami frontokon változatlanul tartanak a hadműveletek. A DNFF katonai alakulatai legutóbb 26 várost, illetőleg ellenséges katonai objektumot lőttek rakétákkal és gránátokkal. A hazafiak akcióinak célpontjai között volt két tartományi székhely, továbbá az első amerikai légiszállítású hadosztály Phuoc Vinh-i főhadiszállása és a Tay Ninh-i gyalogsági támaszpont. Folytatódnak a gyalogsági összecsapások is a Mekong folyó mentén. Az amerikai képviselőház több mint 20 demokrata párti tagja csatlakozott William Ryan New York-i demokrata párti képviselőnek a vietnami háború csökkentésére vonatkozó javaslatához, amely szerint a kongresszusnak egyértelműen tudomására kell hozni a Nixon-kormányzat- nak: ,,A háborút be kell fejeznie”, Szorgalmazza továbbá, hogy Nixon elnök nyilvánítsa ki azt a hajlandóságát: kész hozzájárulni egy olyan koalíciós kormány megalakításához Dél-Vie>tnam- ban, amelyben helyet foglalnának a DNFF képviselői is, Ryan javaslatában végül sürgeti, hogy a kormány haladéktalanul szállítson haza százezer amerikai katonát Dél-Vietnamból. Szabad akaratából mondott-e le Ajub Khan? önként adta-e át a hatalmat? Ez és több más, a pakisztáni zűrzavaros helyzettel kapcsolatos kérdés változatlanul foglalkoztatja a világsajtót, bár megbízható válaszokra egyelőre nehéz ta- lálni. Mindenesetre figyelemreméltó az AFP francia hír- ügynökség indiai tudósítójának kommentárja, amely szerint Ajub Khan lakását katonák őrzik, hivatalosan azért, hogy „védelmet nyújtsanak” neki. Ugyanakkor olyan hírek is vannak, hogy a lemondott elnök „orvosi kezelés” céljából már a jövő héten elhagyja az országot. í Valószínű persze, hogy az új pakisztáni vezetés nem az Ajub Khan személyével való foglalkozást, hanem a megbolydult közállapotok konszolidálását a rend helyreállítását tekinti most elsőszámú feladatának. E szándékuk első eredményeiként könyvelhető el, hogy — négy hónap óta először — csütörtökön ismét megnyíltak az egyetemek és az iskolák mindkét országrészben, s megkezdődött a termelés Karachi eddig sztrájk-bénította üzemeiben. A konszolidáció jele az is, hogy Jahja Khan, az ország új vezetője kinevezte a külügy- és hadügyminiszter szerepét betöltő tanácsadóit. Korai lenne még komolyabb következtetéseket levonni, bármilyen irányban is. Több hónapja állandóan jobban elmérgesedő helyzetre tett pontot Ajub Khan lemondása és Jahja Khan hatalomátvétele, A Reuter ENSZ-diplomá- cíai forrásokra hivatkozva értesüléseket közöl a közel- keleti rendezésre vonatkozó amerikai tervről, amelyet hétfőn nyújtottak át tanulmányozásra a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Francia- ország képviselőinek. Az amerikai terv lényege az angol hírügynökség szerint, demili- tarizált övezetek létesítése Izrael és arab szomszédai között azt követően, hogy bizonyos módosításokat hajtanának végre az izraeli határokon. Az amerikai javaslat értelmében ugyanakkor változatlanul hagynák Jeruzsálem jelenlegi státusát és nem szüntetnék meg a Szíriához tartozó Golan-magaslatok izraeli ellenőrzését. Diplomáciai megfigyelők szerint az amerikai terv „meglehetősen cseppfolyós és eléggé ködös kifejezésekkel megfogalmazott dokumentum”. Egyebek között nem világos, hogyan hoznák létre a deA közel-keleti válságban kialakított amerikai álláspontot vizsgálva az Ál Gumhurija azzal vádolja Nixon elnököt, hogy Jonhson útját követi. A lap rámutat arra, hogy nyilvánvaló és alapvető különbség van a Szovjetunió indítóé hogy ezek után bel- és külpolitikailag hogyan fordulnak majd a dolgok, azt egyelőre senki nem tudja. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy Ke- let-Pakisztánban tovább erősödik majd az elszakadási, az autonómiáért folyó mozgalom. Ismét nyilvánosságra kerültek az eddig is nehezen leplezett ellentétek a nyugatnémet kormánykoalíció két szárnya, a CDU-párti kancellár Kiesinger és helyettese, a szociáldemokrata Brandt között. A kereszténydemokraták rossz néven vették, hogy az alkancellár, aki egyben külügyminiszter is, olyan nyilatkozatot adott az MTI bonni tudósítójának, amelyben pozitívan üdvözli a Varsói Szerződés hatalmainak budapesti felhívását az európai béke és biztonság kérdésében. Úgy volt, hogy Kiesinger a bonni parlament nyilvánossága előtt is beszédet mond ez ügyiben, nyíltan Brandt ellen fordulva, ám a csütörtöki nyugatnémet lapok, szerint a kancellár tervezett beszéde „fogműtétje” miatt elmaradt. Ugyanakkor Brandt pártja — nyilván a közelgő választásokra kacsintgatva is —, most már tartja magát a pártvezér vonalához. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának elnöke, Wolfgang Mischnick a sajtóban nyilatkozott a budapesti felhívásról, meglehetősen pozitív hangon, s az atomsorompó-szerződés - nek az NSZK részéről vak aláírását is követelte, jóllehet köztudomású hogy Kiesinger kancellár ezt is halogatja. militarizált övezetet a Szuezi- csatorna keleti partján és a Jordán folyó nyugati partján. Maga a terv ugyan ezt nem tartalmazza, de az amerikaiak javasolják, hogy húszesztendős időszakra helyezzenek el ENSZ- csapatokat a közel-keleti térségben. A Reuter szerint az Egyesült Államok javaslata, amely a rövidesen megtartandó négyhatalmi tárgyalások egyik alapvető dokumentuma lesz, indítványozza még a Szuezi-csatorna és a többi közel-keleti nemzetközi víziót megnyitását, a palesztínai menekültek problémájának rendezését, továbbá Gunnar Jarring ENSZ-megbízott misz- sziójának támogatását és erősítését. ENSZ-diplomaták szerint csekély annak a valószínűsége, hogy az amerikai elképzelések kielégítenék akár az izraelieket, akár az arabokat. ványa és az úgynevezett amerikai munkaokmány között. A Szovjetunió sürgeti, hogy Izrael vonja vissza megszálló csapatait az arab területekről még a válság rendezése előtt. Az Egyesült Államok viszont úgy véli, hogy Izrael biztos és elismert határainak nem kell feltétlenül azonosnak lenniük az 1967. június 5-i határokkal. Az egyetlen új elem — folytatja a Gumhurija — a négy nagyhatalom találkozójának elfogadása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megoldás a küszöbön áll. A nagyhatalmak alkudozásaihoz aszisz- tálhatunk csak. Reményeinket nem ezeknek az alkudozásoknak eredményéhez fűzzük. Kizárólag saját erőnkben és az ellenállási mozgalomban reménykedhetünk. Összeüli a Biztonsági Tanács Csatorday Károly nagykövet, a Biztonsági Tanács e havi elnöke Jordánia kérésére csütörtökre összehívta a tanács ülését, a Jordánia ellen elkövetett újabb izraeli agressziós támadás megtárgyalására. El Farrah, Jordánia képviselője szerdán délután levelet juttatott el a Biztonsági Tanács elnökéhez. A jor- dániai delegátus a , levélben emlékeztetett arra, hogy e hónap március 16-án és 17-én már felhívta a tanács figyelmét az országa 'ellen irányuló izraeli légitevékenységre. Március 26-án izraeli sugár- hajtású repülőgépek bomba- és rakétatámadást intéztek As Salt város és környéke ellen. Ezen a területen főként üdülőhelyek vannak. Bomba- támadás érte az As Salt közelében lévő Ein Hazar települést is. Az, AFP jelentése szerint özvetlenül az ülés kezdete -lőtt Izrael ellenpanaszt emelt Jordánia ellen. Kínai veterán Kommunista ülést tartott az Országos Béketanács EZ TÖRTÉNT fl kairói sajti az amerikai javaslatról
