Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-27 / 71. szám
A radioaktiv sugárzás és az űrrepülés A radioaktív sugárzás egyike azoknak az alapvető tényezőknek, amelyek a kozmikus űrutak lehetőségét és tartamát, különösen a Földtől számított nagy távolságban, meghatározzák. Napjainkig az űrrepülések — mind a szovjet, mind az amerikaiak — viszonylag kis magasságban történtek, olyan feltételek mellett, amelyek kedvezőek voltak a kozmikus sugárzás erősségét befolyásoló tevékenység szempontjából. A radioaktív fertőzés valószínűsége amiatt is csökkent, mivel az űrhajósok rövid ideig tartó űrutakon vettek részt és lehetőségük volt az utazást azonnal befejezni, ha a napfolttevékenység veszélye fenyegetett, illetve a napfolt- tevékenység erősödött. Ha a Föld mágneses övezetiét elhagyjuk, mindezek a kedvező tényezők megszűnnek. Hogyan hozhatunk létre mégis olyan módszereket és eszközöket, amelyek a radioaktív védettséget ilyen űrutak esetén is biztosítják? E problémák megoldása két úton lehetséges. Az első, hogy olyan rendszert alakítunk ki, amely biztosítja az űrhajó lakott részeinek általános védeimét, sugárivóhelyet. az űrhajósok helyi védelme és megelőző vegyi gyógyászati eszközök segítségével. A másik, hogy megállapítjuk a Nap radioaktív kitöréseinek törvényszerűségeit, hogy hosszú időre biztosítsuk a radioaktív tevékenység előrejelzését. Az űrhajó legénységének a veszélyes radioaktív sugárzásoktól való fizikai védelme biztosításakor, a legfontosabb kérdés e védelem mérete és a védekezéshez szükséges súlytöbblet. A sugárvédelmi berendezések súlyának csökkenését úgy is elérhetjük, ha a legénység számára két helyiséget biztosítunk. Az egyik helyiség nagy méretű és a mindennapi munka céljait szolgálja. A másik jóval kisebb, de sokkal védettebb és rövid idejű tartózkodást tesz lehetővé, egyrészt, amíg az űrhajó a radioaktív övezetet átszeli, másrészt aktív napfolt- tevékenység esetén. Az utóbbi években mind nagyobb figyelmet fordítanak az úgynevezett lokális védelemre, kis méretű védőpajzsok segítségével. A védőpajzs létrehozásának alapfeltétele, hogy az emberi szervezet különféle részei különböző mértékben érzékenyek a radioaktív sugárzásokra, valamint, hogy az űrhajó kabinjában a sugár- dózis-eloszlás nagyon egyenetlen. Egyébként a kutyákkal végzett kísérletek bebizonyították, hogy a legnagyobb védelmet igénylő emberi szerv a fejfl Napból származó kozmikus sugárzások előrejelzése lehet távlati, — néhány évre előre, — (stratégiai prognózis), és operatív — néhány napra, illetve hétre előre — valamint taktikai, — néhány órára, illetve percre előre — szóló, Ä távprognózis a több hónapos űrutak tervezéséhez szükséges, melyek célja, a Naprendszer olyan bolygóinak meghódítása, amelyeknek nincs önálló légkörük. Ennek az előrejelzésnek az alapja a napfolttevékenység aktivitásának ciklikus jellege. A földi megfigyelések alapján évente 10 —15 napfolttevékenység-maximum jelentkezik, melyek közül 1—2 igen erős. A napfolt- tevékenység aktivitásának minimumakor a nagy erősségű kitörések valószínűsége csökken, és számítások szerint évente 2—3 esetnél nem gyakoribb. Nyugodt napfolttevékenységek általában a maximum utáni hatodik évben jelentkeznek. Éppen ezért, ba 1964—66. viszonylag kedvező időszak volt a kozmikus utaknak abból a szempontból, hogy az űrhajó veszélyes kozmikus sugárzásba kerül-e, úgy 1969 —70. ismét kedvezőtlen lesz. A napfolttevékenység 11 éves periodicitásán kívül százados ciklusosság is mutatkozik, melynek tartama kb. 80 év. Ennek maximuma századunkban van. A 2000. körüli időben az erős kozmikus kitörések megjelenésének gyakorisága minden valószínűség szerint a legkisebb lesz. Operatív prognózisra van szükségünk a Föld körüli utak, a Hold megkerülése, űrkészülékek röppályán történő összeszerelése alkalmával. Ez a fajta előrejelzés napjainkban leginkább szükséges, sajnos azonban kevésbé megbízható. A Szovjetunióban ezeket a feladatokat nagyszámú Kozmosz-típusú szputnyikszéria, automata bolygóközi űrállomás, mesterséges holdbolygó segítségével igyekeznek megoldásit hA radioaktív-veszélyes napfoltkitörések előrejelzésében ugyancsak nagy munkát végeznek az amerikai tudósok. JURIJ ZAJCEV mérnök A Szovjetunióban az utolsó tíz év alatt az olajtermelés évenként átlagosan csaknem 20 millió tonnával növekedett. Az USA-t is beleértve, a világ egyetlen más országában sem emelkedett Ilyen ívorsan és folyamatosan az olajtermelés ezekben az években. A Szovjetunió különböző területein termelne?. •' olajat. A még kiaknázatlan gáz- és olajmezők nagyságát kb. 12 millió négyzetkilométerre becsűik, az ország területének ez csaknem fele. Különö- *n fontos az utóbbi években a Nyugat-Szibériában oifedexett hatalmas kiterjedésű gáz- és olajmeden- .1, melynek területe mintegy kétmillió négyzetki- . méter. Képünkön az Azerbajdzsánban épült no- vo-baktaszkí olajfinomító. Molnár Károly: A látható légió — Miért nem áll be az idegenlégióba? Ha a külföldi érdeklődését sikerült felkelteni, akkor megindult a szóáradat: — Mi is az idegenlégió? A nyugtalanok, a kalandvágyók, a világot megismerni akarók, az otthon nélküliek menedéke. Ott minden ember úgy érzi magát, mint otthon. Magányos férfiak találkoznak ott össze, akiknek nincs rokonuk, vagy ha van, akkor pedig megszakították velük a kapcsolatot. Aki a légióba lép, új és egyúttal nagyobb családba kerül. Ott elfelejt minden kellemetlen előzményt, mert új tájakra, új emberek közé kerülnek. Ne felejtse uram, hogy ott a nők is mások. A légió olyan vidékeken jár a vüágon, ahol még ma is háremek vannak, nem úgy, mint nálunk Európában. A légió segít felejteni és megóv az anyagi gondoktól. Már — 13 — a jelentkezésnél pénzt kap. öt évig pedig magas zsol- dot, utána pedig francia állampolgárságot... Az ügynök a jóakaró álarca mögé bújt és hogy a szép szavak hatásosabbak legyenek, meghívta a mit sem sejtő külföldieket egy üveg italra a pályaudvarok kávéházaiba. Ha még nagyobb bizalmat akart kelteni, akkor kisebb kölcsönt is felajánlott, majd pedig szívesen elkísérte az idegent a Rue Saint Dominique- en lévő irodába, ahol eleinte ilyen egyszerűen történt a jelentkezés. Általában egy százaiks. de legalább egy főhadnagy fogadta a külföldit. — Jelentkezni óhajt, uram? — kérdi a tiszt. A külföldi egy pillanatra elhallgat, talán most kezd hatni az alkohol — A százados megismétli: — Közénk akar állni? — Igen. — Tudja mit vállal, uram? — Nem egészen. A tiszt rámutat egy falragaszra: — Olvassa el, uram. A külföldi csak töri a francia nyelvet, ezért a százados olvassa: A hadügyminiszter, tekintettel a király 1831 március 9-én kelt rendeletére, intézkedett az idegen légió felállításáról... azt hiszem, ennyi elég, uram... ebből a hosszú, de fontos hirdetményből. Elmondom hogy mi a lényeges belőle... Ahogy jelmtkezik, aláírja az ívet, jutalmat kap. Világos, uram? — Értek mindent, százados úr. — Öt esztendőre kell köteleznie magát. A tiszt ennél a mondatnál kivár egy kicsit, hogy megfigyelje, miként hat az idegenre. — Jól van, értem százados úr. — Ha akarja, akkor meghosszabbíthatja újabb öt esztendőre. Rangot is kaphat. Altiszt is lehet, uram. — 14 — A százados következetesen „uram”-nak szólítja az idegent, aki nem sejti, hogy az elkövetkező öt esztendőben nem lesz része hasonló udvariasságban. Már az asztalon van a belépési nyilatkozat. — Aláírom — mondja az idegen. — Papírjaim nincsenek. — Nincs is szükség rá. Mi hiszünk önnek, uram. — Köszönöm — mondja az idegen és majdnem meghatódik. A megalakításról szóló rendelet hetedik cikkelye intézkedik az újoncok felvételéről. Eszerint a jelentkezéshez nem szükséges semmiféle igazolvány, vagy hivatalos irat. Bármiféle álnéven aláírhatja valaki az ötéves szerződést. Csak a Toborzó Iroda ügyeletes tisztjétől függ, hogy elfogadja az illető jelentkezését, vagy sem. Ez mindenesetre egyedülálló, még hasonló sincs a világ egyetlen más katonai alakulatánál sem. EXPEDÍCIÓ MEXIKÓBA Április 30 nevezetes nap a légiónál. Ilyenkor bárhol is van a legénység, akár a sivatagban, akár egy magányos támaszponton, akár a nyílt tengeren, úszó csapatszállító hajón, mindenütt asztalhoz ültetik, menüt kap és utána négyszeres boradagot. Drága árat fizettek ezért a díszebédért a légiósok. Az előzmények III. Napóleon hódító terveihez nyúlnak vissza. A nagyratörő francia császár 1862-ben arra törekedett, hogy Mexikóban katolikus államot hozzon létre, a protestáns Egyesült Államok egyensúlyozására. III. Napóleon támogatta Miksa osztrák főherceg igényét az amerikai ország trónjára. A francia császár elképzelését környezete úgy állította be, mint a „XIX. század uralkodóinak legnagyobb gondolatát”. A hódító tervekkel szemben azonban nemzeti felkelés alakult ki és a mexikóiak hevesen szembe álltak a betolakodókkal. — 15 —
