Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

A radioaktiv sugárzás és az űrrepülés A radioaktív sugárzás egyi­ke azoknak az alapvető ténye­zőknek, amelyek a kozmikus űrutak lehetőségét és tarta­mát, különösen a Földtől szá­mított nagy távolságban, meg­határozzák. Napjainkig az űrrepülések — mind a szovjet, mind az amerikaiak — viszonylag kis magasságban történtek, olyan feltételek mellett, amelyek kedvezőek voltak a kozmikus sugárzás erősségét befolyásoló tevékenység szempontjából. A radioaktív fertőzés valószínű­sége amiatt is csökkent, mivel az űrhajósok rövid ideig tar­tó űrutakon vettek részt és lehetőségük volt az utazást azonnal befejezni, ha a nap­folttevékenység veszélye fe­nyegetett, illetve a napfolt- tevékenység erősödött. Ha a Föld mágneses öve­zetiét elhagyjuk, mindezek a kedvező tényezők megszűnnek. Hogyan hozhatunk létre még­is olyan módszereket és eszkö­zöket, amelyek a radioaktív védettséget ilyen űrutak ese­tén is biztosítják? E problé­mák megoldása két úton le­hetséges. Az első, hogy olyan rendszert alakítunk ki, amely biztosítja az űrhajó lakott ré­szeinek általános védeimét, sugárivóhelyet. az űrhajósok helyi védelme és megelőző vegyi gyógyászati eszközök segítségével. A má­sik, hogy megállapítjuk a Nap radioaktív kitöréseinek tör­vényszerűségeit, hogy hosszú időre biztosítsuk a radioaktív tevékenység előrejelzését. Az űrhajó legénységének a veszé­lyes radioaktív sugárzásoktól való fizikai védelme biztosí­tásakor, a legfontosabb kérdés e védelem mérete és a véde­kezéshez szükséges súlytöbb­let. A sugárvédelmi berende­zések súlyának csökkenését úgy is elérhetjük, ha a le­génység számára két helyisé­get biztosítunk. Az egyik he­lyiség nagy méretű és a min­dennapi munka céljait szol­gálja. A másik jóval kisebb, de sokkal védettebb és rövid idejű tartózkodást tesz lehe­tővé, egyrészt, amíg az űr­hajó a radioaktív övezetet át­szeli, másrészt aktív napfolt- tevékenység esetén. Az utóbbi években mind nagyobb figyelmet fordítanak az úgynevezett lokális véde­lemre, kis méretű védőpajzsok segítségével. A védőpajzs lét­rehozásának alapfeltétele, hogy az emberi szervezet különféle részei különböző mértékben érzékenyek a radioaktív su­gárzásokra, valamint, hogy az űrhajó kabinjában a sugár- dózis-eloszlás nagyon egyenet­len. Egyébként a kutyákkal végzett kísérletek bebizonyí­tották, hogy a legnagyobb vé­delmet igénylő emberi szerv a fej­fl Napból származó kozmikus sugárzások előrejel­zése lehet távlati, — néhány évre előre, — (stratégiai prog­nózis), és operatív — néhány napra, illetve hétre előre — valamint taktikai, — néhány órára, illetve percre előre — szóló, Ä távprognózis a több hónapos űrutak tervezéséhez szükséges, melyek célja, a Naprendszer olyan bolygóinak meghódítása, amelyeknek nincs önálló légkörük. Ennek az elő­rejelzésnek az alapja a nap­folttevékenység aktivitásának ciklikus jellege. A földi meg­figyelések alapján évente 10 —15 napfolttevékenység-maxi­mum jelentkezik, melyek kö­zül 1—2 igen erős. A napfolt- tevékenység aktivitásának minimumakor a nagy erőssé­gű kitörések valószínűsége csökken, és számítások szerint évente 2—3 esetnél nem gya­koribb. Nyugodt napfolttevé­kenységek általában a maxi­mum utáni hatodik évben je­lentkeznek. Éppen ezért, ba 1964—66. viszonylag kedvező időszak volt a kozmikus utak­nak abból a szempontból, hogy az űrhajó veszélyes kozmikus sugárzásba kerül-e, úgy 1969 —70. ismét kedvezőtlen lesz. A napfolttevékenység 11 éves periodicitásán kívül százados ciklusosság is mutatkozik, melynek tartama kb. 80 év. Ennek maximuma századunk­ban van. A 2000. körüli idő­ben az erős kozmikus kitöré­sek megjelenésének gyakori­sága minden valószínűség sze­rint a legkisebb lesz. Operatív prognózisra van szükségünk a Föld körüli utak, a Hold megkerülése, űr­készülékek röppályán történő összeszerelése alkalmával. Ez a fajta előrejelzés napjaink­ban leginkább szükséges, saj­nos azonban kevésbé megbíz­ható. A Szovjetunióban ezeket a feladatokat nagyszámú Koz­mosz-típusú szputnyikszéria, automata bolygóközi űrállo­más, mesterséges holdbolygó segítségével igyekeznek meg­oldásit hA radioaktív-veszélyes napfoltkitörések előrejelzésé­ben ugyancsak nagy munkát végeznek az amerikai tudó­sok. JURIJ ZAJCEV mérnök A Szovjetunióban az utolsó tíz év alatt az olaj­termelés évenként átlagosan csaknem 20 millió ton­nával növekedett. Az USA-t is beleértve, a világ egyetlen más országában sem emelkedett Ilyen ívorsan és folyamatosan az olajtermelés ezekben az években. A Szovjetunió különböző területein termelne?. •' olajat. A még kiaknázatlan gáz- és olajmezők nagyságát kb. 12 millió négyzetkilométerre becsű­ik, az ország területének ez csaknem fele. Különö- *n fontos az utóbbi években a Nyugat-Szibériában oifedexett hatalmas kiterjedésű gáz- és olajmeden- .1, melynek területe mintegy kétmillió négyzetki- . méter. Képünkön az Azerbajdzsánban épült no- vo-baktaszkí olajfinomító. Molnár Károly: A látható légió — Miért nem áll be az idegenlégióba? Ha a külföldi érdeklődését sikerült felkelteni, akkor megindult a szóáradat: — Mi is az idegenlégió? A nyugtalanok, a kalandvá­gyók, a világot megismerni akarók, az otthon nélküliek menedéke. Ott minden ember úgy érzi magát, mint otthon. Magányos férfiak találkoznak ott össze, akiknek nincs rokonuk, vagy ha van, akkor pedig megszakítot­ták velük a kapcsolatot. Aki a légióba lép, új és egy­úttal nagyobb családba kerül. Ott elfelejt minden kel­lemetlen előzményt, mert új tájakra, új emberek közé kerülnek. Ne felejtse uram, hogy ott a nők is mások. A légió olyan vidékeken jár a vüágon, ahol még ma is háremek vannak, nem úgy, mint nálunk Európában. A légió segít felejteni és megóv az anyagi gondoktól. Már — 13 — a jelentkezésnél pénzt kap. öt évig pedig magas zsol- dot, utána pedig francia állampolgárságot... Az ügynök a jóakaró álarca mögé bújt és hogy a szép szavak hatásosabbak legyenek, meghívta a mit sem sejtő külföldieket egy üveg italra a pályaudva­rok kávéházaiba. Ha még nagyobb bizalmat akart kel­teni, akkor kisebb kölcsönt is felajánlott, majd pedig szívesen elkísérte az idegent a Rue Saint Dominique- en lévő irodába, ahol eleinte ilyen egyszerűen történt a jelentkezés. Általában egy százaiks. de legalább egy fő­hadnagy fogadta a külföldit. — Jelentkezni óhajt, uram? — kérdi a tiszt. A külföldi egy pillanatra elhallgat, talán most kezd hat­ni az alkohol — A százados megismétli: — Közénk akar állni? — Igen. — Tudja mit vállal, uram? — Nem egészen. A tiszt rámutat egy falragaszra: — Olvassa el, uram. A külföldi csak töri a francia nyelvet, ezért a százados olvassa: A hadügyminiszter, tekintettel a király 1831 március 9-én kelt rendeletére, intézkedett az idegen légió felállításáról... azt hiszem, ennyi elég, uram... ebből a hosszú, de fontos hirdetményből. Elmondom hogy mi a lényeges belőle... Ahogy jelmtkezik, alá­írja az ívet, jutalmat kap. Világos, uram? — Értek mindent, százados úr. — Öt esztendőre kell köteleznie magát. A tiszt ennél a mondatnál kivár egy kicsit, hogy megfigyelje, miként hat az idegenre. — Jól van, értem százados úr. — Ha akarja, akkor meghosszabbíthatja újabb öt esztendőre. Rangot is kaphat. Altiszt is lehet, uram. — 14 — A százados következetesen „uram”-nak szólítja az idegent, aki nem sejti, hogy az elkövetkező öt esztendőben nem lesz része hasonló udvariasságban. Már az asztalon van a belépési nyilatkozat. — Aláírom — mondja az idegen. — Papírjaim nincsenek. — Nincs is szükség rá. Mi hiszünk önnek, uram. — Köszönöm — mondja az idegen és majdnem meghatódik. A megalakításról szóló rendelet hetedik cikkelye intézkedik az újoncok felvételéről. Eszerint a jelent­kezéshez nem szükséges semmiféle igazolvány, vagy hivatalos irat. Bármiféle álnéven aláírhatja valaki az ötéves szerződést. Csak a Toborzó Iroda ügyeletes tisztjétől függ, hogy elfogadja az illető jelentkezését, vagy sem. Ez mindenesetre egyedülálló, még hasonló sincs a világ egyetlen más katonai alakulatánál sem. EXPEDÍCIÓ MEXIKÓBA Április 30 nevezetes nap a légiónál. Ilyenkor bárhol is van a legénység, akár a sivatagban, akár egy magányos támaszponton, akár a nyílt tengeren, úszó csapatszállító hajón, mindenütt asztalhoz ültetik, menüt kap és utána négyszeres boradagot. Drága árat fizettek ezért a díszebédért a légiósok. Az előzmények III. Napóleon hódító terveihez nyúl­nak vissza. A nagyratörő francia császár 1862-ben arra törekedett, hogy Mexikóban katolikus államot hozzon létre, a protestáns Egyesült Államok egyen­súlyozására. III. Napóleon támogatta Miksa osztrák főherceg igényét az amerikai ország trónjára. A fran­cia császár elképzelését környezete úgy állította be, mint a „XIX. század uralkodóinak legnagyobb gon­dolatát”. A hódító tervekkel szemben azonban nem­zeti felkelés alakult ki és a mexikóiak hevesen szem­be álltak a betolakodókkal. — 15 —

Next

/
Thumbnails
Contents