Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

Szavukra oda kell figyelni... Féltéssel — érettük Ha hallatták volna őket az ifjúsági mozgalom alap­szervezeti vezetői, újabb erőt merítettek volna szavaikból. Sokat mondanak a balaton- aligai tanfolyamon a párttit­károktól elhangzott, észrevé­telekkel tarkított kérdések, amikor az MSZMP ifjúsági politikájának megvalósítására, a tapasztalatokra és tenni­valókra irányult figyelmük. Még többet mond a kérdések sokasága és tartalma. Az előadást követően nagyon nagy volt az aktivitás: 44 kérdésre kértek és kaptak választ a KISZ Tolna megyei Bizottsága első titkárától, a pártszervezetek titkárai. A gondolatok tovább gyű­rűznek, s a válaszadás, a sze­mináriumi viták után ők is erőteljesebben, odaadóbban, értőbben tudnak foglalkozni a KISZ-szervezetek pártirá­nyításával, az új nemzedék körültekintő nevelésével. Méltatás és ésxrevételek Miről beszéltek a párttit­károk? Tájékozottságuk és a job­bat akarás mutatkozott meg az ifjúsági mozgalmi munka szinte egészét felölelő, közel félszáz kérdésben. Némelyik több problémát is egyszerre tett szóvá. Elismerték, méltatták az eddigi erőfeszítéseket, az el­ért eredményeket és a jó módszereket. Mégis, inkább előre tekintettek, a ma és a holnap követelményeihez iga­zodva. Kerülték az általánosító elmarasztalást. Szó volt ott az ifjúsági mozgalom közéleti tevékenységéről, szervezeti életéről, a falusi KISZ-esek egységes erejének hiányáról, a szervezeti széttagoltság hát­rányairól, a gyakori személy- cserékről, de a legtöbb szó mégis a tartalmi, az erkölcsi kérdésekről, s a tömegmoz­galmi munka ma még ta­pasztalható gyengeségeiről esett. Élénk vitaszellemet idézett fel, jó hatást keltett az elő­adás önkritikus alaphangja, az önvizsgálat. Néhányan reklamálták, miért nem tartoznak a tsz ipari tanulói a szövetkezeti KISZ-szervezetekhez. A vál­toztatás igényét azzal indo­kolták, hogy ezek a fiatalok idejük kétharmadát töltik a tsz-ben, mégis az iskolai szervezetek tagjai. Hiányoz­nak ők a termelőszövetkezeti ifjúsági szervezetből, s ez az újítás megítélésük szerint gyengíti a falusi ifjúsági moz­galmat. Az irányított, nevelő jellegű, játékos foglalkozások még mindig ritkán kapnak megfelelő helyet, jóllehet az életkori sajátosságokból adó­dóan talán többet érhetnének el velük, mint némelyik elő­adással. A romantikus fel­adatok és módszerek meg­találása, főként népszerűsíté­se, a jó tapasztalatok átadá- sa-átvétele még gyenge pontjuk az ifjúsági szerveze­teknek. Az ideológiai-politikai ne­velés fogyatékosságaival fog­lalkozva többen szóvá tették, a középiskola és egyetem ne­velési gyengeségeit Egyikük háborogva tette szóvá, hogv az egyetemről vörös diplomá­val hozzájuk került értelmi­ségi fiatalember rossz példá­jával élenjár a nyugatimá­datban. Mások húzódoznak a mozgalmi élettől. Annak el­lenére, hogy igen sok falusi pedagógus végez eredményes munkát az úttörőszervezet­ben, a KISZ-ben (többen tit­károk, a propagandisták zöme nevelő), helyenként elzárkóz­nak tőle, még az is megtör­ténik, hogy a KISZ-t segítő nevelőt lenézik, kinevetik, aki ezzel kedvét veszíti. A gyó­gyító és agrárértelmiség még kevés helyen kapcsolódott be a KISZ-életbe, ahol meg­találhatók, nagy hasznukra vannak a fiataloknak. Megvizsgálásra érdemes javaslatok Nem rekedtek meg a to­vábbképzésen részt vevő alap- szervezeti párttitkárok az el­ismerés, a bírálat hangozta­tásánál. Tapasztalataikból, a gyakorlat szükségleteiből ki­indulva, megszívlelésre, s megfontolásra méltó javasla­tokat tettek. Közös ifjúsági klubokat kell létesíteni, az eddiginél erősebb anyagi, s erkölcsi tá­mogatással. Indokolnak, hogy így könnyebbé válna' a vá­lasztékos, tartalmas, szín­vonalas, vonzó program ki­alakítása és a szakszerű ve­zetés biztosítása. Esetenként indokolt a most „kasztokra” bontott KISZ- szervezetek tagjait együtte­sen, összevont gyűlésen tá­jékoztatni az egész községet, vagy a falu ifjúságát érintő problémákról, s teendőikről. A tömegmozgalmi jelleg ja­vítása. az ifjúsági szerveze­tekből kimaradó fiatalok to­vábbi megtartása érdekében több életképes javaslat hang­zott el. Az úttörőélethez szo­kott fiatalok ajánlással jöj­jenek át a KISZ-be (különö­sen a tisztségviselők), de kér­jenek véleményt a közép­iskolai KISZ-szervezetek is, a tanulók nyári szün­időben falujukban kifejtett tevékenységéről. A katonás­kodó KISZ-tagok mozgalmi vezetői a leszerelések előtt tájékoztatást küldhetnének a falvakba, a civil életbe visz- szatérő fiatalokról, hogy könnyebb legyen bevonásuk a községi KISZ-szervezet munkájába és életébe. A po­litikai képzés javítása érde­kében. helyeselnék-e, hogy a téli pártoktatásban, vagv a népfront politikai oktatá­sain részt vennének a fiata­lok? Több komolysággal, s felelősségérzettel szerepelhet­nének a felnőttek között. Javasolták, foglalkozzon a szakmunkások vei. (Az üzem gádjából nyolc menni, mert hogy jobban KISZ a fiatal érdekvédelmé- szocialista bri- fiatal akar el- ifjúi mivottuk miatt nem fizetik meg kellő­képpen munkájukat). A mun­kára nevelést szolgálná, ha biztosítanák a nyári táborok­ban a személyi feltételeket és reálisabb versenycélokat tűz­nének ki — tette szóvá az a párttitkár, aki nyolc alka­lommal kísérte a fiatalokat nyári táborozásra. * A tanfolyam végeztével is oda kell figyelni az MSZMP ifjúsági politikájának, a IX. kongresszus határozatainak megvalósítását vizsgáló há­romszáz Tolna megyei párt- titkár szavára. A megyei pártbizottságon gondosan ta­nulmányozzák a javaslatokat, mert az irányítás, a minden­napi politikai munka fontos segédeszközének tartják az életközeiben tevékenykedő párttitkárok véleményét Észrevételéiket, jelzett ne­hézségeiket, az elismerő, el­marasztaló, vagy javaslatai­kat tartalmazó véleményüket mind a megyei, mind a já­rási KISZ-bizottságok irányí­tó munkájában hasznosítani kell. SOMI BENJAMINNÉ Üdvözlet Leningrádból ..." ____. % A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Tolna megyei Szervezetéhez Leningrádból hozott levelet a posta. A levél tartalma a következő volt: „Kedves Elvtársak! A Szovjet—Magyar Baráti Társaság leningrádi szervezete szívélyes üdvözletét küldi a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmá­ból. Abból az alkalomból, hogy ez az esemény a ma­gyar nép életében nevezetes állomás volt. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei közötti örök és megbonthatatlan barátság! A Szovjet—Magyar Baráti Társaság leningrádi szervezete” Űz ország legjobbjai között Ünnepi munkaértekezlet a Biztosítónál Tegnap délelőtt Szekszárdon ünnepi munkaértekezletet tar­tott az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatósága. A tanács­kozáson részt vett Horváth József, a" megyei tanács vb-el- nökhelyettese, dr. Háromházi Jánosné, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Polgár Já­nos, az ÁB. Főigazgatóságának főosztályvezetője. Az utóbbi években soroza­tosan kiemelkedő eredménye­ket produkál az Állami Bizto­sító Tolna megyei Igazgatósá­ga, illetve a megyei apparátus. Az elmúlt év második felében a megyék közötti munka­versenyben az országos ne­gyedik helyet érte el. Az ÁB. Főigazgatóságának ok­levelét nyújtották át a tegna­pi munkaértekezleten Lux Sán­dor igazgatónak. Az ünnepé­lyes összejövetelen Lux Sán­dor megemlékezett a Tanács- köztársaság nagy évfordulójá­ról, majd ismertette a tavalyi eredményeiket. Űj vonásokkal gazdagodott a biztosítási mun­ka, nagyobbak a követelmé­nyek. Igen jó eredményeket ért el az igazgatóság a tsz-ek általános vagyonbiztosításá­ban, az életbiztosításban, vala­mint a gépkocsi-casco biztosí­tásban. A megye valamennyi közös gazdasága kötött biztosí­tást, kilencven’ százalékuk a legkorszerűbbet, az általános vagyonbiztosítást. A megye ál­lami gazdaságai, a szekszárdit kivéve, ugyancsak kötöttek ön­kéntes biztosítást, a megye vállalataiból pedig mintegy 62 százalék. Nagy előrelépést jelent a korszerű fonnák terjedé­se: az elmúlt évben 4437- tel nőtt a tsz-tagok háztáji vagyonbiztosítása és öt­ezerrel az üzemi személy- biztosítás. A megyei igazgatóság veze­tője a mind nagyobb követel­ményekről, a jövő feladatairól szólva elmondta, legfőbb tö­rekvésük az, hogy az üzlet- szerzés félreérthetetlen, tiszta és megtámadhatatlan legyen, pontos magyarázattal akarnak szolgálni az ügyfeleknek a jo­gokról és a kötelezettségekről. Dr. Polgár János, az ÁB. Fő­igazgatóságának főosztályveze­tője érdekes évfordulóról em­lékezett meg: 20 éves az Álla­mi Biztosító. Az első esztendő­ben országosan az egész díj­bevétel körülbelül akkora volt, mint jelenleg a Tolna megyei igazgatóság évi bevétele. Tavaly a Biztosító orszá­gosan 1637 millió forint kártérítést fizetett ki. Horváth József és dr. Há­romházi Jánosné, a megyei ta­nács vb, illetve a városi párt­bizottság elismerését tolmá­csolta, s további jó eredmé­nyeket kívánt. Az ünnepi mun­kaértekezleten jutalmakat adott át az igazgatóság vezető­je. Papp László, a bonyhádi járási fiók vezetője „A pénz­ügy kiváló dolgozója” kitünte­tést, Tárnok Károly gépkocsi- vezető a pártmunkában kifej­tett tevékenységéért oklevelet. Fáik József né, a bonyhádi fiók belső ellenőre intézői címet kapott. Ezenkívül 15-en pénz­jutalomban, heten jutalomsza­badságban részesültek. TudomáMYOs ülésnapot Közéletünk Szerdán délelőtt tartotta so- ronlévő ülését a dombóvári já­rási tanács végrehajtó bizott­sága. Gyuricza István, a vb el­nöke beszámolt a lejárt határ­idejű vb-határozatok végrehaj­tásáról, jelentést tett a végre- .ajtó bizottság két tanácsülés között folytatott tevékenységé­ről, majd Mód László, a döb- röfcözi tanács vb-titkára szá­nolt be a döbröközi tanács ■zakigazgatási munkájáról. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta az általános igazga­tási állandó bizottság elnöké­nek, dr. Németh Sándornak jelentését, amely a fenti napi­rendhez kapcsolódva ismertet­te az állandó bizottság vizsgá­latának megállapításait. Ezt követően Gondi Lajos, a járási tanács pénzügyi osztá­lyának vezetője terjesztette elő a járási tanács 1968. évi költségvetési zárszámadását. A végrehajtó bizottság ülése be­jelentésekkel, majd interpellá­ciókkal zárult. rendez március 29-én kilenc órai kezdettel a Tolna megyei Balassa János Kórház tudo­mányos tanácsa a kórház elő­adótermében. A tudományos ülésnapon a már kialakult hagyományok­nak megfelelően részt vesznek a kórház orvosai, mellettük számos, a megyében tevékeny­kedő körzeti orvos is. Mai formájában körülbelül két és fél évvel ezelőtt került sor az első tudományos ülés­nap megrendezésére, azóta már havonként ismétlődő ese­mény lett és mindig más-más szakág képviselői kapják meg a rendezők tisztségét. Ez al­kalommal a belgyógyászok az ülésnap házigazdái. A szombaton megrendezésre kerülő tudományos ülésnap hazai előadói: dr. Meskó Kál­mán, dr. Fenyőházi László és dr. Pálffy Edit lesznek. Részt vesz áz ülésen dr. Romoda Tibor docens, az Országos Kar­diológiai Intézet, valamint dr. Böszörményi Jenő adjunktus, a Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Belklinikájá­nak munkatársa is. A tudo­mányos ülésnap előadásait vi­ta követi. Népújság 3 1969. március 37.

Next

/
Thumbnails
Contents