Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-26 / 70. szám
Hol menjen a rékli ? Közéletünk Nem szeretném, ha bárki is mosolyogni kezdene a címben fogalt kérdésen, mert a probléma, komoly. A nők társadalmunkban betöltött helye, szerepe nem ki ván sok tisztázó magyarázatot, elég, ha az alkotmányra hivatkozom, a szocialista építés munkájára, melyben a „réklisek” eddig is derekasan helytálltak s nyílván ezt fogják tenni a jövőben is. Mostanában sűrűn zaklatja föl a nakiak életét a fönti kérdés, egész hétköznapin fogalmazva az, hogy hol van a nők, az asszonyok és lányok helye? A termelőszövetkezet a közeljövőben választja újjá vezetőségét, amely az alapszabály értelmében négy évig viseli majd a vezetés nehéz felelősségét. De választás előtt áll a községi tanács is és folyik a vezetők részéről a közvélemény-kutatás, mit szólnának, ha a választás előtt álló új tsz-ve- zetőségbe, a községi tanácsba nőket is delegálnának? Bármi meglepően és furcsán hangzik, Nakon kemény ez a dió! A község állami, gazdasági párt- és tömegszervezeti vezetői régóta érzik már a vezetésben az asszonyok hiányát. Ám jó igyekezetük nem sok sikerhez vezet, mert a naki férfiak, a lajbi viselői nem szívesen mennek a rékU után. A dombóvári járásnak ebben a most 1020 lelket számláló községében nem is kicsit megállt az idő, rossz hagyományokat konzervál az a hamis közítélet, hogy az asszony nem ember, a lány nem gyerek. Félezer népi iifndköt választanak A bírósági népi ülnökök három évre szóló mandátuma ebben az esztendőben lejár. Az , új ülnökök megválasztására már megalakult a Tolna megyei ülnökválasztási bizottság. Tagjai: dr. Szily László, a megyei bíróság elnöke; dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára; László Antal, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa és Pintár Antal, az SZMT politikai munkatársa. Részt vesz a bizottság munkájában Harmat József, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője. A jelölőgyűléseket követően városi, járási és megyei tanácsülésen választják meg az ülnököket. A megyei bíróságon harminc, a dombóvári járásbíróságon ötven, a bonyhádi járásbíróságon hatvan, a paksi és a tamási járásbíróságon nyolcvan-nyolcvan, a szekszárdi járásbíróságon kétszáz feddhetetlen jellemű, köz- tiszteletben álló polgár segíti majd a következő három évben népi ülnökként az igazságszolgáltatást. Pénteken határozza meg az ülnök választási bizottság a jelölőgyűlések ütemtervét. Az ülnökválasztásra május 16 és június 30 között kerül sor. Dr. Kurnik Ernő professzor tanulmánya közkézen (Tudósítónktól). Képekkel, táblázatokkal gazdagon il- i lusztrált brosúra kerül a napokban a termelőszövetkezetekhez. Dr. Kurnik Ernő professzornak, a Délkelet-dunántúli Kísérleti Intézet igazgatójának a borsótermesztésről írt, közérhető, és a gyakorlati szakember számára jól hasznosítható tanulmányát jelentette meg és terjeszti a Gabonatröszt. Az ízléses, kifejező, egyben modern borítólapot Halasi Béla, az intézet munkatársa tervezte. Hamarosan újabb brosúra is forgalomba kerül majd a napraforgó-termesztésről, ami hasonló igényességgel készült és ugyancsak hasznos útmutatásokkal, kísérleti eredményeken alapuló tanácsokkal szolgál a termelőknek. Zöld hírek! (Tudósítónktól). Húsz holdon szedik a spenótot a dombóvári Alkotmány Termelő- szövetkezetben. A jól áttelelt és dús levélzetű nagy vitamin- tartalmú zöldségnövényből nemcsak a megye igényeit tudja kielégíteni a közös gazdaság, de jut belőle Budapestre is, a fővárosi gyerekek „örömére”! Kísérletként három holdon ősszel palántázott kelkáposztát a tsz. A jelek szerint a kísérlet jól sikerült, mert a palánták minden károsodás nélkül teleltek át. Jelenleg a kapálását végzik a kertészeti brigád tagjai, hogy elősegítsék a növények gyors fejlődését. Remélik, hogy a szokásosnál 2—3 héttel előbb tudnak a piacon a kelkáposztával megjelenni, s szorgalmukat, vállalkozókedvüket a vásárlók, magasabb árral honorálják. Hol az asszony helye ? Bizonyos mértékig érthető, hogy az általános emberi normák, a szokásjogok és értékítéletek Nakon alig mutatnak változást. A munkában — ahogy itt a növénytermesztésben dolgozó asszonyokat nevezik, a gyalogságban — a nők kivívták a nélkülözhetetlenség rangját. A tsz két brigád- vézetője nő, egyikük a Gödöllői Agrártudományi Egyetem levelező hallgatója. Nincs könnyű dolguk. Őket nehezebb vizsga elé állítja a napi munka, mint a szintén brigádvezető férfiakat. Valahogy úgy néz ki a dolog, mintha a férfinép a családban betöltött családfőszerepet féltené a nemcsak a családban munkálkodó asz- szonynéptől. Ezért történhet azután, hogy bármi nagy szükség is lenne az asszonyok, lányok képviseletére, akár a megújulás előtt álló tsz-veze- tésben, akár a tanácsban, a nők ismét kívülrekednek a közéleten. Vagy mégsem? Nakon mesélték, hogy volt már jó néhány tanácstag asszonyuk. Volt! Kikezdte őket a falu, pletykázós szájjal. Ügymond, azért, mert „mi dolog családos asszonynak esténként gyűlésbe járni?” Amikor leereszkedik az este, asszonynak nincs helye az utcán. Bizony, az ilyen semmiképpen nem nevezhető huszadik századi gondolkodásnak. Lépni kellene, és mindenképpen előre, mert a nők bevonása a közéleti szereplésbe, a vezetésbe, hovatovább fokmérője annak, hogy ez, vagy amaz a község mennyit hódított meg magának a kínálkozó, bárki számára megszerezhető műveltségAz utóbbi időben állandóan napirenden van a termelő- szövetkezetek belső ellenőrzésének kérdése. Megoldást keresnek a területi tsz-szövetsé- gek is. A Szeles zárd és Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének tavaly decemberi közgyűlése határozatba foglalta a belső ellenőrzés javítását. A határozatnak megfelelően most továbbképző tanfolyam kezdődött Palánkon, ellenőrző bizottsági elnökök és tagok részvételével. Egyelőre csak 6 napos bentlakásos a képzés formája,. utána körülbelül három hónapig kéthetenként gyűlnek össze előadást hallgatni, ennek elteltével pedig ismét egész héten keresztül foglalkoznak az ellenőrzési tematikával. Szűcs Lajos, a területi szövetség titkára tájékoztatásként elmondta; a tanfolyam anyagát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, bői! Ezelőtt tizenöt, húsz évvel még számos helyen némítot- ták el a közért szólni, tenni akaró asszonyokat, azzal, hogy „asszonynak főzőkanál, a tűzhely dukál”. Manapság már az ilyen „okoskodás” igen rossz bizonyítványt állít ki arról, aki okoskodni csak így tud, legyen az akár lajbiviselő, akár rékli- viselő. Mert Nakon nemcsak azért hiányoznak a falu életének irányításából az asszonyok, mivel a férfiak „röstell- nek” a közösség dolgain asszo- nyi szóra igazítani, hanem azért is, mert a rékli viselői a szokásjogok vak tiszteletében, készek a félreállásra. A rosszindulatú pusmogás félelmetes dolog. A kipletykálás veszedelmét senki sem veszi szívesen a nyakába, node meddig még? Egyszer csak meg kell törni a jeget, a nőknek is helyükre kell találniok a köz életének formálásában, irányításában! Bátortalan visszahúzódás A választásokra való készülődés során számos asszonyt kerestek meg a falu vezetői, hogy megtudakolják, vállalnak-e részt a község életének vezetésében? Nem egy helyen csattant a csípős válasz: „Talán nem találnak arra való férfit eleget?” — Egy szó, mint száz. A nők passzivitásának problémája kettős. Adódik abból, hogy a férfiak nem szívesen engedik elöl járni a kontyos főket, másodjára adódik abból, hogy az asszonyok bátortalanok. Nagyon jellemző például, hogy a felvásárlóhelyre az asszonyok hordják ugyan a terményeket és nyilván az valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával közösen állították össze, illetve egyeztették, összesen 96 óra szükséges az oktatáshoz. Az első tanfolyam még kísérleti jellegű, megfigyelik a közös gazdaságokban, mennyit javul az ellenőrzés azokon a helyeken, ahol oktatásban részesült ellenőrző bizottsági tagok dolgoznak. A továbbiakban az összes megválasztott ellenőrző bizottsági elnököt és tagot kiképezik a tsz-szövetség területén, tehát a bonyhádi, a paksi és a szekszárdi járásban. Népújság 3 1969. március 26. asszonyok is gazdálkodnak az itt kapott pénzzel, de a felvásárlási könyvben egy helyütt sem az szerepel, hogy Z. A.-né, hanem ez: Z. A. Jóllehet, Z. A. családfő legfeljebb, ha a felvásárlóhely tájékán járt. Ott, vagy oda semmi esetre sem. Summa summárum, lépni kellene, nem is egyet, hanem többet, ha csak az elmaradott gondolkodás tekintetében nem akar Nak a megyei első helyre jutni. Ott van vezérlőfonalnak az alkotmány, a nők és a család védelmében hozott megannyi rendelet, s nem utolsó sorban ott van a helyi tapasztalás, hogyan dolgoznak az asszonyok a közösségért! A legjobbak közül kell kiválasztani a majdani vezetőket. Különösebb jóstehetség nélkül merem jósolni, hogy a vezetésben az asszonyi munkának hamarosan megteremnek az első gyümölcsei. Nak jómódú község ugyan, de életében van jó néhány olyan probléma, ami az asszonyok csatasorba állítása nélkül alig, vagy igen nehezen oldható meg. Itt van mindjárt, hogy évről évre csökken a község lakóinak lé- lekszáma, kevés a fiatal. Abból a faluból, ahol majdnem négy és félmilliós a takarékbetét-állomány, ahol majdnem ötmillió volt a kereskedelem forgalma, nem a létbizonytalanság miatt menekülnek a fiatalok! De menekülnek többek között a korszerűtlen, elmaradott gondolkodásmódtól, a számukra már elfogadhatatlan szokásjogoktól, nem éppen huszadik századi értékítéletektől, és így tovább. Mozdulni kell! Nem a kalap, vagy kendő! Számos példa kínálkozik annak bizonyítására, hogy ha a nők elvállalnak valamit lakóhelyükért, azt véghez is viszik. Azt a nemes és jó energiát, amit a nők képviselnek társadalmunkban, nem szabad kihasználatlanul hagyni olyan, ma már- nevetségesnek ható okfejtéssel, amely szerint .a rékli nem mehet elöl. Van tv, rádió elegendő Nakon, jár oda jó néhány sajtótermék! Aki tényleg figyeli a tv-t, hallgatja a rádiót, jól olvassa az újságokat, annak előbb, vagy utóbb rá kell döbbennie, hogy asz- szonyfő is járhat elöl, és az, hogy a közösség érdekének szolgálatában ki mire képes, nem az dönti el, kalapot visel-e valaki, vagy kendőt! LÁSZLÓ IBOLYA Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap a délelőtti órákban ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Szabópál Antalnak, a vb. elnökének vezetésével. Az ülésen részt vett Rózsa Imre, az MSZMP Tolna megyei bizottságának munkatársa. A végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta Vancsa Sándornak, a pénzügyi osztály vezetőjének az 1968-ban végzett költségvetési revíziókról szóló beszámolóját. E napirend tárgyalásán részt vett dr. Fülöp György, a Pénzügyminisztérium revizori osztályának csoportvezetője és Vereczkei Ferenc, a Pénzügyminisztérium Tolna megyei kirendeltségének főrevizora. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a második pontban megjelölt napirendjét — A kommunális célokat szolgáló fejlesztési tevékenység a megye községeiben és a városban. A társadalmi munka alakulásának irányai —, mivel az írásban benyújtott előterjesztés nem merítette ki a témát, későbbi időpontra elhalasztotta. A későbbiekben különböző bejelentések dolgában hozott határozatot a testület. Többek között kimondta a megye 28 községét érintő 12 közös tanácsú község szervezését, és megbízta titkárát, dr. Polgár Ferencet, hogy a vb. határozatát a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya útján a Népköztársaság Elnöki Tanácsához terjessze fel. Feltrágyázás repülőgéppel (Tudósítónktól). Befejezte az őszi gabonák tavaszi fejtrágyázását a gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezet. Bár a gyulaji határban is annyi csapadék hullott és a talaj is annyira felázott, mint bárhol' másutt a környéken, a beütemezett munka elvégzését ez nem akadályozta. A tsz vezetősége szerződést kötött a repülőgépes növény- védelmi szolgálattal és a fej- trágyázást időben és taposás nélkül végezték el a szolgálat repülőgépei. A gépek még több ezer holdon szórják ki a fejtrágyát a megye közös gazdaságaiban. Tanfolyam az ellenőrzés javítására Nyitásra kész az előhegyi bolt és presszó A szekszárdi Előhegyen, az Esze Tamás utcában elkészült az fmsz korszerű boltja és presszója. Most rendezik a környezetet. cm tik a járdát, s a boltot és presszót még ebben a hónapban megnyitják. Az épület felső szintje a bolti rész, az alsó pedig a presszó.
