Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-20 / 66. szám

fl budapesti tanácskozás után Komszomo! küldöttség érkezett (Folytatás az 1. oldalról.) lésre irányuló akaratának. (Pa­ris Jourban Tabouis asszony megállapítja, hogy az értekez­let megtartására vonatkozó ja­vaslatok. még ha nem is lesz közvetlen eredményük, arra hivatottak, hogy hangsúlyoz­zák a varsói paktum átszerve­zésére tett intézkedések szi­gorú védelmi jellegét. A gaul- leista Nation kommentátora, Lucienne Hubert-Rodier elis­meri, a kelet-európai orszá­gok azzal, hogy a biztonság­ra vonatkozó felhívást adtak ki, megerősítik azt az állás­pontjukat^ hogy az európai béke az enyhülésen múlik. A cikkíró azonban hozzáfűzi, hogy a francia kormány véle­ménye szerint még nem értek meg egy európai biztonsági ér­tekezlet összehívásának felté­telei. Az Humanité vezércikkében Yves Moreau leszögezi, a Bu­dapesten kiadott felhívás nem­csak megújítja az 1966-ban tett javaslatot az európai or­szágok biztonsági értekezletére vonatkozóan, hanem meg is erősíti a Varsói Szerződés alá­íróinak már az egyezmény megkötésekor kifejezésre ju­tott akaratát, a szembenálló katonai tömböknek egy euró­pai kollektív biztonsági szer­vezettel való helyettesítését. Karjalainen finn külügymi­niszter üdvözölte a Varsói Szerződés tagállamainak buda­pesti tanácskozásán kiadott felhívást, amely az európai or­szágok értekezletének összehí­vását sürgette. A finn hírügy­nökségnek adott nyilatkozatá­ban a miniszter kiemelte, hogy a finn kormány pozitív maga­tartást tanúsít egy ilyen érte­kezlettel kapcsolatban. Kurt Bachmann, a Német Kommunista Párt országos bi­zottságának szóvivője Bonn­ban kijelentette: „Üdvözöljük a Varsói Szerződés országai csúcstalálkozójának javaslatát, mert azt fontos lépésnek te­kintjük az európai biztonság égető kérdéseinek megoldásá­ra”. A Berliner Zeitung vezér­cikkében foglalkozik a buda­pesti felhívással. A második világháború szenvedéseiből ki­indulva aláhúzza egy hatékony európai biztonsági rendszer megteremtésének fontosságát. A lap hangsúlyozza, hogy meg kell fékezni az európai bizton­ság ellen törő erőket. A Rudé Právoban megjelent Alexander Dubceknek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­kárának nyilatkozata a buda­pesti találkozó eredményeiről, — A Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületét elsősorban azért hívták össze, hogy megvitasson néhány konkrét intézkedést, amelyek a szerződés statútumának ke­retei között előmozdítják majd a Varsói Szerződés fegyveres erői egyesített parancsnoksá­gának tökéletesebb megszer­vezését, — jelentette ki Dub- cek. Az említett intézkedések­ről már folytak tárgyalások 1968 márciusában Szófiában. A szocialista országoknak fel­tétlenül figyelmet kell fordí- taniok az imperialista erők aktivizálódására, különösen az európai kontinensen. Egyes NATO-beli aggasztó jelensé­gek arra késztetnek bennün­ket, hogy idejében megtegyük a szükséges intézkedéseket. „Védelmi rendszerünk tö­kéletesítésével párhuzamosan a Varsói Szerződés országai őszinte felhívással fordultak minden európai néphez: te­gyenek erőfeszítéseket a2 eu­rópai biztonság megteremtésé­re. A minap véget ért tárgya­lásoknak éppen ezt az oldalát szeretném ' iomelni. Abból in­dulunk ki. hogy a békeharc a világ 1 ' ——1 r-.'.pének ügye. r ' f ’ Msségre és akció ~ ' fel min­denkit, e' * '/.ívé- viseli az emberiség jövőjét.” Mint Dubeek a továbbiak­ban megállapította, a politi­kai tanácskozó testület ülésén két katonai okmányt írtak alá. Dubeek kijelentette, az emlí­tett dokumentumok „elő fog­ják mozdítani a jelenlegi helyzet javulását, elsősorban annak révén, hogy tisztáznak és pontosan körvonalaznak egyes, e téren kellőképpen meg nem oldott kérdéseket”, „fokozzák egyes országok rész­vételét a Varsói Szerződés fel­adatainak megoldásában és az egyesített fegyveres erők pa­rancsnokságában.* Az európai népekhez inté­zett felhívással kapcsolatban Dubeek az alábbiakat mon­dotta: „őszintén meg akartuk mon­dani minden európai ember­nek, hogy a szocialista orszá­gok népei nem ellenségük és nem is akarnak azok lenni. A szocialista országok népei­nek nincsenek semmiféle te­rületi igényeik az európai né­pekkel szemben, azt akarják, hogy valamennyi vitás kér­dést * kölcsönös megbecsülé­sen, egyenjogúságon és a szu­verenitás tiszteletben tartásán alapuló tárgyalások útján, a kölcsönös megértés szellemé­ben oldjanak meg. Dokumen­tumaink célja nem propagan­da, reális eredményeket sze­retnénk elérni* Dubeek cáfolta a nyugati sajtónak azokat az állításait, hogy Budapesten megvitatták a Kínához toW viszonyt is. Budapestre A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására, a Ta­nácsköztársaság 50. évforduló­jának ünnepségeire Komszo- mol-küldöttség érkezett szer­dán Budapestre. A delegáció vezetője J. M. Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bi­zottságának első titkára, tag­jai: Pavel Beljajev űrhajós ezredes, a Szovjetunió Hőse, L. L Matvejev, a Komszomol moszkvai városi bizottságá­nak első titkára, N. A. Szem- jonova, az új-kemerovoi ve­gyikombinát Komszomol-bi- zottságának tagja és G. Sz. Duhavszkoj, a Komszomol Központi Bizottságának mun­katársa. A vendégeket Méhes Lajossal, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjával, a KISZ Központi Bizottsága első titkárával az élen, a KISZ Központi Bizottsága tit­kárságának tagjai fogadták a Ferihegyi repülőtéren. j. M. Tyazselnyikov meg­érkezése után nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munka­társának: — Örömmel léptünk a ven­dégszerető Magyarország föld­jére, mert látogatásunk egybe­esik a magyar nép nagy nem­zeti ünnepével, a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 50. évfordulójával. Megtisztelte­Miről írnak a szovjet lapok? A szerdán megjelent moszk­vai lapok nagy figyelmet szen­telnek a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé bu­dapesti értekezlete okmányai­nak. A SZOVJETSZKAJA ROSZ- SZIJA vezércikke hangsúlyoz­za: az értekezleten elfogadott és az összes európai országok­hoz intézett felhívás senkit sem hagyott közömbösen. A felhívásban kifejezésre jut a szocialista országok népeinek az a szilárd elhatározása, hogy hozzájáruljanak a biz­tonság és együttműködés lég­körének megteremtéséhez föld­részünkön. A szovjet sajtó továbbra is vezető helyen közli, hogy or­szágszerte folytatódnak a tö­meggyűlések, amelyeken a szovjet emberek megbélyegzik a pekingi hatóságokat a szov­jet—kínai határon elkövetett provokációkért A Szovjetszka- ja Rosszija „A Szovjetunió határai sérthetetlenek” címmel közli Alekszandr Anyikusin, a szovjet határőrség vezérőrna­gyának nyilatkozatát. A vezér­őrnagy aláhúzza, hogy a ha­tárőröknek és a határvidéken élő szovjet embereknek erős idegeik vannak. Ez a határ sok mindent látott és mindig szilárd zár volt, amelyet an­nak idején mind a kínai, mind a japán militaristák megpró­báltak feltörni. A történelem­ből tudjuk, milyen siralmasan végződtek ezek a kalandor vállalkozások. Azzal kapcsolatban, hogy szerda az amerikai agresszió elleni vietnami harc napja, a KRASZNAJA ZVEZDÁBAN German Tyitov űrrepülő, a Szovjet—Vietnami Baráti Tár­saság elnöke aláhúzza: a szov­jet embereknek Vietnammal vállalat szolidaritása nem csu­pán érzelem, nem puszta szó. Ez a szolidaritás kézzelfogható segítség, amelyet a szocialista országok nyújtanak a harcoló Vietnamnak. A KRASZNAJA ZVEZDA szerdai számában ismertetőt közöl Jevgenyij Satrov köny­véről, amely az 1919-es magyar vörös hadsereg orosz zászlóal­járól szól. A könyv megírja, hogy a kezdetben 500, majd 700 fős orosz zászlóalj először Debrecen környékén harcolt, majd május végén részt vett az északi hadjáratban. Az orosz in tamásion alisták harcoltak Losoncnál, rohamozták ^ el­lenséget a szlovákiai hegyek­ben. tés számunkra, hogy a Ta­nácsköztársaság évfordulójá­nak előestéjén átadhatjuk 24 millió szovjet komszomolista üdvözletét a magyar népnek. Egy kissé jelkép is, hogy küldöttségünkkel Magyar- országra érkezett Beljajev ezredes, aki a szovjet űr­hajósok családjának forró üdvözletét is magával hozta. Szeretnénk, ha a magyar nép és a magyar ifjúság „kozmi­kus* sikereket érne el a szo­cializmus építésében. Pavel Beljajev így nyilat­kozott: — Másodszor járok Buda­pesten; első alkalommal Gö­rögországból hazatérőben töl­töttem két napot ebben a szép városban. Örülök, hogy a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából a szovjet űrhajósok nevében és képviseletében üdvözölhetem a magyar népet. Számomra egyébként különösen .emléke- zetes nap a mai. Négy esz­tendővel ezelőtt ugyanis, már­cius 19-én értünk újra földet Alekszej Leonovval, a Vosz- hod—2 fedélzetén. Angol katonák szigetén Az ango! fegyveres erők szerdán, a hajnali szürkület­ben megszállták a Karib-ten- gerben elterülő Anguilla szi­getét, amelynek önjelölt el­nöke, Webster — a kis ko­rallzátony 6000 főnyi lakossá­gának egyetértésével — leg­utóbb kinyilvánította pöttöm­nyi birodalmának külön­állását és függetlenségét — A szovjet űrhajósok AJ űrrepülésekre, méghozzá hosa- szú űrrepülésekre készülnek. Átgondolt program alapján dolgoznak, de időpontot nem mondhatok indulásukra, mert sok körülménytől, így pá­déul egy sor technikai prob­léma megoldásától függ en­nek kitűzése. Bízom abbai^ hogy én Is részt vehetek aa új, soron következő vállalko­zásokban. — Manapság sok szó esffi arról, hogy milyen nemzeti­ségű lesz az első ember, aki a Holdra lép. Meglehetősen bonyolult ez a kérdés. Az amerikai és a szovjet űrkuta­tási program között nagy a különbség, s lépésről lépésra — némiképp egymással ver­senyezve —> valósítjuk meg terveinket. Természetes és elő is fordulhat, hogy a kü­lönböző periódusokban aa egyik, vagy a másik állam szerez előnyt. A világűr meg­hódítása azonban összefüggői; hosszú távú feladat — mon­dotta Pavel Beljajev. Anguilla Tárgyalások a vietnami kérdésről Ronald L. Ziegler, a Fehér Ház sajtófőnöke, kedden este magyarázattal szolgált az új­ságíróknak az „atlasz-ék” elne­vezésű amerikai ellentámadási akcióról, amelyet kedden kezd­ték Vietnamban. Mint mondot­ta, ez az akció nem jelenti azt a bizonyos választ a DNFF ta­vaszi offenst váj ára, amellyel Nixon fenyegetőzött március 4-i sajtóértekezletén. Az ellen- támadás különleges célja, hogy megakadályozza a DNFF ta­vaszi offenzívájának sikerét Saigon körzetében. Robert McCloskey, a wa­shingtoni külügyminisztérium szóvivője kedden este megerő­sítette azokat a híreket, ame­lyek szerint Bunker amerikai nagykövet Nixon hívására Sai­gonból pénteken Washingtonba érkezik jelentéstételre. Az AFP szerint nincs kizárva, hogy Ca- bot-Lodge, a Párizsban tárgya­ló amerikai küldöttség vezető­je is rövidesen Washingtonba utazik jelentéstételre. McClos­key ugyancsak közölte, hogy Washingtonba várják az Egye­sült Államok Laoszi nagyköve­tét, William Sullivant, aki új beosztást kap a külügyminisz­tériumban. Az AFP saigoni jelentése szerint Bunker amerikai nagy­követ hétfőn este két ízben is tárgyalt Thieu saigoni elnök­kel. Feltűnést keltő nyilatkozatot tett kedden este Stephen Young ohiói demokrata szená­tor, a szenátus hadügyi bizott­ságának tagja. Kijelentette, hogy tudomása szerint titkos tárgyalások folynak az Egye­sült Államok és a VDK között, feltehetően már néhány hó­napja, amelyek sokkal fonto­sabbak, mint a párizsi tárgya­lások. E tárgyalások eredmé­nyeként — mondotta a szená­tor — tűzszüneti egyezmény is elérhető Vietnamban, ameny- nyiben az Egyesült Államok hajlandónak mutatkozik csa­patainak gyakorlati visszavo­nására Dél-Vietnamból. A leg­nagyobb akadályt a demokrata szenátor szerint ezeknek a tár­gyalásoknak az útjában a sai­goni kormányzat jelenti, ame­lyet katonai rendszernek ne­vezett. Az ,.ágyunaszád-cTíplomácíá* immáron klasszikussá véli hagyományai szerint pirka­datkor két angol fregatt je­lent meg Anguilla partjai előtt, majd a hadihajókról helikoptereken és naszádokon mintegy 300 brit ejtőernyős és tengerészgyalogos érkezett az angol kormány ellen lá­zadó sziget földjére. A sap­kájukról „vörös ördögöknek^ elnevezett angol expedíciós katonák nem ütköztek ellen­állásba, mert az anguillai „hadsereg” (250 ember!) böl­csen nem bocsátkozott egyen­lőtlen küzdelembe. Az an-> guillaiak csak rossz karabé­lyokkal, berozsdásodott gép­puskákkal, Napóleon-korabeH rézágyúkkal és vasgolyóbi­sokkal vehették volna fel a harcot. A világszervezetben — mint az AFP írja — sokan hajla­mosak arra, hogy az anguillai ügyben az amerikai és az an­gol idegenforgalmi érdekek ősz. szeütközését lássák. Webster önjelölt anguillai elnök ugyan­is állítólag amerikai pénzen játékparadicsomot — szállodá­kat és játékkaszinókat — kí­vánt létesíteni a brit kor­mánytól függetlenített szige­ten, amit azonban London sa­ját érdekei megcsorbításának minősített. Szerdán Moszkvában alá­írták a szovjet—török határ­kijelölő vegyes bizottság hat okmányát, amely lefekteti a két ország közötti határok pontos helyszíni meghatáro­zása során elvégzendő mun­kálatok rendjét és technikai elveit. • A francia kormány szóvivő­je szerint De Gaulle elnök a kormány szerda délelőtti ülé­sén ünnepélyesen kijelentette, hegy amennyiben az április 27-i népszavazás elveti a sze­nátusra és a közigazgatási rendszer mód-vitására vonat­kozó javaslatot, lemond állam­fői tisztéről. A tábornok beje­lentése többhetes politikai bi­zonytalanságnak vet véget, mi­után eddig nem volt biztos az, hogy De Gaulle személyes te­kintélyét teljes mértékben lat­ba veti-e a népszavazás során. • Szerdán, három hónappal a költségvetési év megkezdése után a bonni parlamentben megnyílt az 1969. évi állami költségvetés vitája. A költség- vetés összege 83,3 milliárd márka, csaknem egy milliárd- dal több, mint a kormány eredeti előirányzata. A kiadá­sok emelkedése jórészt a ka­tonai kiadások növekedésének tudható be. A vita előrelát­hatólag a hét végéig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents