Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-20 / 66. szám

«* v ‘m. ag PFotrT*WfpGTt$m.rm*< NÉPÚJSÁG j A MAOTAB SZOCIALISTA MUHKASBABT TOL HA MEGTCI MZOTTgAOA 68 * MEGYEI TANÁCS LAP)* 1 XIX. évfolyam, 64t. szám AKA: M FILLÉR Csütörtök, 1969. március 29. Egyperces néma tiszteletadás Ünnepi megyei tanácsülés Csébi Lajos veterán az elnökségben Szekszárd, a mártírok városa A budapesti tanácskozás után ,MI, az Április 4., a Májút I., ét a November 7. brigád tagjai...** ünnepi műszak a gyönki töszelepüzemben EZ TÖRTÉNI A világ legkülönbözőbb pontjain visszhangja van a Varsói Szerződés tagállamai Budapesten rendezett csúcs­konferenciájának. A tengeren­túli első visszhang az volt, hogy McCloskey, az USA külügyminisztériumának szó­vivője kérdésekre válaszolva kijelentette: a budapesti fel­hívást nem tekintik olyan ja­vaslatnak, amely megköveteli, hogy az Egyesült Államok vá­laszoljon rá. A washingtoni külügyminisztérium egyelőre „óvatos fogadtatásban” része­sítette a felhívást, ugyanakkor a szóvivő hangsúlyozta: az európai biztonság olyan kér­dés, amely az USA számára létfontosságú érdeket képvi­Brüsszeli NATO-körökben „fontos okmánynak” minősí­tették a budapesti felhívást. A szerdai nyugatnémet lapok részletesen ismertetik a köz­leményt, s annak első vissz­hangjait is. A Kölner Stadt Anzeiger szerint a visszhang pozitív, a bonni kormánynál és pártoknál helyesléssel ta­lálkozott az európai biztonsági konferenciára vonatkozó ja­vaslat. A hamburgi Welt sze­rint a budapesti felhívás ko­moly szándékában nem lehet kételkedni. A müncheni Süd­deutsche Zeitung megállapítá­sa szerint Bonn számára a felhívásnak az a része a leg­fontosabb, amely hangoztatja, hogy a személyes kontaktu­sok megmutatják: egyetlen európai kormány sem ellenzi egy európai biztonsági konferencia gondolatát. A szerdai francia lapok az európai enyhülésre való őszin­te törekvés jeleként értékelik a varsói egyezmény politikai tanácskozó testületének buda­ez a második világháború után kialakult erőviszonyokat tükrözi. Az európai enyhülésre való őszinte törekvés jeleként ér­tékelik a szerdai francia la­pok a varsói egyezmény poli­tikai tanácskozó testületének budapesti ülésén elfogadott felhívást. A Combat fő címe szerint a Szovjetunió zálogát adta a Nyugattal való tartós enyhü­(Folytatás a 2. oldalon.) Ünnepi hangulat uralkodik az országban. Az utcákon, te­reken, az üzemek folyosóin, munkatermekben plakátok, falragaszok, tablók idézik az 50 évvel ezelőtti dicsőséges múltat Ünnepel az ország. És ünnepelt tegnap délelőtt az a közel 200 ember, aki részt vett Szekszárdon a Tolna me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága által összehívott ki­bővített tanácsülésen. A Himnusz hangjai után a résztvevőket dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnökhelyet­tese köszöntötte. Köszöntötte K. Papp Józsefet, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagját, a Tolna me­gyei Pártbizottság első titká­rát, Csébi Lajos, nyugalma­zott nagykövetet, aki a Ma­gyar Tanácsköztársaság ide­jén a Tolna megyei esemé­nyek egyik résztvevője volt és Prantner József államtit­kárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét, valamint az ünnepi tanácsülés valamennyi résztvevőjét Ünnepi beszédet Szabópái Antal, az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Tolna megyei Tanács vb-elnőke mondott — Mai tanácsülésünkön je­len vannak a Magyar Tanács- köztársaság harcosainak kép­viselői, a 25 éves Horthy-fa- siszta elnyomás viszonyai kö­zött illegálisan harcoló for­radalmárok, akiket külön sze­retettel köszöntünk — mond­ta üdvözlő szavai után Sza­bópái Antal. — Továbbá je­len vannak azok az elvtársak, akik a felszabadulás idősza­kában kezdték el a szocia­lizmusért folytatott harcot, s a legújabb nemzedék képvi­selői, akikkel együtt építjük szocialista társadalmi rend­szerünket. — Történelmi jelentőségű eseményekre emlékezünk ezekben a napokban — mon­dotta, majd beszélt az 50 év­vel ezelőtti napokról. Az or­szág és a nép helyzetéről, harcairól, törekvéseiről, küz­delmeiről. Szólott arról, hogy Tolna megye azzal, bogy 1919 március 14-én öttagú direktóriumot választott vezető testületéül, az or­szágban azok közé tarto­zott, akik az átalakulásnak első kővetői voltak. Beszélt a szocialista átalaku­lást követő intézkedésekről, a Forradalmi Kormányzóta­nács rendeletéiről, intézkedé­seiről. Az 1919 áprilisában megtartott tanács választás ró!, amely első ízben biztosított titkos szavazást Magyarorszá­gon. És szólott azokról a bor­zalmakról, amelyek a dicső­séges 133 napot követték, a rémuralomról, amely a Ma­gyar Tanácsköztársaság leve­rése után nehezedett az or­szágra. — Tolna megyében több. mint 100 ember vesztette éle­tét a fehérterror következté­ben. Ezzel méltán került be a történelembe Szekszárd városa úgy, mint a már­tírok városa. Javaslom a tisztelt ünnepi ta­nácsülésnek, hogy megemlé­kezésünk alkalmával egyper­ces néma felállással tiszteleg­jünk a Magyar Tanácsköz­társaság mártírjai emlékének — mondotta. A régi megyeháza nagyter­mében egyperces néma csend lett A kegyelet pillanatai vol­tak ezek. Egy perc, amelyben tisztelet odaadás, elismerés, köszönet volt Köszönet a hősi múltért — A magyar népben ötven év múltán sem halványult el a dicső Tanácsköztársaság emléke. Tapasztalatai Szerdán valamennyi lengyel lap vezető helyen méltatja a Varsói Szerződés tagállamai tanácskozó testületé budapesti ülésszakának jelentőségét. A Trybuna Ludu „Történelmi felhívás” című kommentárjá­ban a többi között hangoztat­ja: az összes európai ország­hoz intézett felhívás nemcsak államaink jóakaratát és bé­kés célkitűzéseit, hanem jó­zan helyzetértékelését is bizo­nyítja. Az európai biztonság egyik alapvető feltétele az európai határok, köztük az Odera— Neisse határ, valamint az NSZK és az NDK államhatá­rának sérthetetlensége — mu­tat rá a továbbiakban a Try­buna Ludu. — Érdemes aláhúzni, hogy a budapesti felhívás kidolgo­zásában a Varsói Szerződés minden tagállama részt vett, s azt minden tagállam alá­írta. A nemzetközi helyzetnek, s a szocializmus és a nem­zetközi munkásmozgalom to­vábbfejlődésének bizonyos as­pektusait illetően a szocialista közösségben voltak és van­nak nézet- és értékelésbeli különbségek. A kapitalista vi­lág sok reményt — és machi­nációt — fűzött ezekhez a kü­lönbségekhez. Az európai or­szágokhoz intézett felhívás ebben a helyzetben fölöttébb kifejező megnyilvánulása or­szágaink egységének és szoli­daritásának. Ezt a tényt meg­győzően igazolja a budapesti I alálkozóról kiadott közle­ménynek az a bejelentése is. mely szerint megtárgyalták és egyhangúlag elfogadták a Varsói Szerződés struktúrájá­nak és katonai szervezete te­vékenységének tökéletesítését szolgáló dokumentumokat” ma is kincsei érőek a magyar, de ezen túlmenő­en a nemzetközi munkás- mozgalom számára is. Népünk ma az 1919-es eszmék és célok megvalósításán mun­kálkodik. S ezen az úton kell tovább mennünk, hogy né­pünk alkotó erejének kibon­takoztatásával valósítsuk meg az ötven évvel ezelőtt megál­modott boldogabb magyar jö­vőt, — fejezte be szavalt Sza­bópái Antal. Az ünnepi beszédet emlék­műsor követte, amelyben a szekszárdi Garay János gim­názium nói kara és Husek Rezső zongoraművész lépett pódiumra többek között Az ünnepi tanácsülés a Interna- cionálé hangjaival ért véget. A megyei tanácsüléshez ha­sonlóan a járási székhelyeken is tartottak, vagy tartanak hasonló megemlékezéseket ki­bővített járási tanácsüléseken a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából. A Slowo Poweszchne a töb­bi között megállapítja: a fel­hívás szétválaszt egymástól két olyan fogalmat, amit Nyu­gaton tévesen, vagy propa­gandacélból összekapcsoltak. Ugyanis a csehszlovákiai ese­mények óta azt emlegették, hogy a Kelet számára a status quo a „tömbpolitikával" egyenlő. A budapesti felhívás kizárja az ilyen feltételezé­seket. Úgy értelmezi a status quo-t, — tehát a dolgok je­lenlegi állami, területi és ka­tonai helyzetét — mint az enyhülés elengedhetetlen fel­tételét, egyszerűen azért, mert A gyönki tűszelepgyártó üzemben ezen a héten ünnepi műszakokat tartanak. A kis lét­számú üzem dolgozói három brigádba tömörültél;. Az el­múlt években mindegyik bri­gád teljesítette a szocialista brigád cím elnyerésének felté­teleit, gyakorlatilag szocialista brigád már mind a három munka-, — illetve üzemrész­leg. A múlt hét végén Furuglyás Mihályné, Kocsis Sándor és Bencentleitner Istvánná bri- gádvezetők felkeresték az üzem vezetőjét, hogy a brigá­dok a Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 50. évfordu­lója előtti héten ünnepi mű­szakot tarthassanak. Az üzemvezetővel kidolgoz­ták, hogy a megszokott napi munkához viszonyítva milyen többletet adjanak, mert a ver­seny önmagáért nem divat a gyönki üzemben. A legfontosabb üzemi fel­adatok szerepelnek az egy hé­tig tartó ünnepi műszakok programjában. Tegnap felke­restük a kis üzem kollektí­váját és örömmel jegveztük fel, hogy a dolgozók teljesítik, amit az ünnepi műszakokra vállaltak. Teljesítették a vállalásuk el­ső pontjaként vállalt munkát: két SZA típusú automata gé­pet átalakítottak termeléke­nyebb gyártásra, egy másik automata gép fordulatcsökken­tő meghajtását ugyancsak el­készítették — programon kí­vül. Ezen a héten felkészültek százezer elakadást jelző há­romszög gyártására... És ami ugyancsak jelentős siker: a 47 tagot számláló három szóda­pesti ülésén elfogadott felhí­vást A Combat így ír: „A Szovjetunió zálogát adta a Nyugattal való tartós enyhü­lésre irányuló akaratának”. Tabouis asszony a Paris Jour- ban ugyancsak üdvözli az összeurópai értekezlet megtar­tására vonatkozó javaslatot. A Figaro szerint a mostani javaslat gyakorlatilag azonos az 1966-ban tett javaslattal, ám újbóli felvetése a mai kö­rülmények között új ér­telmet ad neki. A gaulleista Nation kommen­tátora elismeri: a kelet-euró­pai országok azzal, hogy a biz­tonságra vonatkozó felhívást adtak ki, megerősítik azt az álláspontjukat, hogy az euró­pai béke az enyhülésen múlik. A lap megállapítja: az óvilág államainak át kell alakítaniok politikájukat az együttműkö­dés, és nem a meddő fegyve­res szembenállás követelmé­nyeinek megfelelően. Az Hu- manité vezércikkében Yves Moreau leszögezi, hogy a bu­dapesti felhívásban javasolt európai konferencia megfelel a kontinens va­lamennyi népe érdekeinek. Helsinki jelentés szerint Kar- jalainen finn külügyminiszter üdvözölte a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhí­vását „Az egység, amellyel elfo­gadták a dokumentumokat, vi­lágosan demonstrálja a Varsói Szerződésben tömörült orszá­gok nézeteinek azonosságát, e védelmi szervezet életképessé­gét, rendkívüli fontosságát. A Bolgár Népköztársaság társa­dalma egyöntetű helyesléssel fogadta a budapesti határosa­tokat” — állapítja meg a Bol­gár KP központi lapja, a Ra- botrricsemszko Delo. Az NDK egyik napilapja, a Berliner Zeitung, a budapesti felhívás­ról szóló vezércikkében aláhúz­za egy hatékony európai biz­tonsági rendszer megteremté­sének fontosságát. A Trybuna I.udu kommentárjának címe: Történelmi felhívás. A lengyel párt központi lapja hangsú­lyozza: a felhívás nemcsak ál­lamaink jóakaratát és békés célkitűzéseit, hanem józan helyzetértékelését is bizonyít­ja. Az angol kommunisták na­pilapja, a Morning Star, vezér­cikkében egyebek közt megál­lapítja: „A Varsói Szerződés felhívásában foglalt javaslatok egybevágnak az angol mun­kás- és békemozgalmakban részt vevő milliók nézeteivel.” lista brigádban mindenki száz százalék felett teljesítette napi tervét. Az ünnepi műszakok idején érdekes politikai események is voltak a tűszelepüzemben. Két 1919-es veterán vöröskatonával találkoztak a brigádok tagjai, ugyanakkor mindennap, mű- szaklcezdás előtt, illetve után a brigád egy-egy tagja visszaem­lékezett a forradalom előtti napok eseményeire, ismertet­ték, hogy 1919. március 2l-e előtti napok alatt, hogyan ért, és hogyan robbant ki a forra­dalom. A gyönki tűszelepíizem munkásai, vezetői méltókép­pen ünnepelték a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóját. PÄLKOVÄCS JENŐ $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents