Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-16 / 63. szám
a szerelem örök és elpusztíthatatlan. Ezt nem tudós mo&dta, sőt író sem, hanem én. De azért igaz. Sőt az ember által alkotott gépember is lehet szerelmes. Én láttam egy ilyen szerelmes gépembert. Robinak hívják és a General Motors Corporation egyik detroiti laboratóriumában van alkalmazásban. Évekig fegyelmezetten, jámboran végezte a munkáját. Aztán egyszeresük elkezdődött a dolog. Szeszélyeskedett, leállt, vám hajtotta végre a feladatot. Mi baja lehet? Konzíliumot tartottak, keresték a betegség okát. Nem találták. Kimondták, hogy Robi egészséges. Egyszer aztán minden kiderült. A szakemberek egyilce megfigyelte, hogy Robi csak akkor rakoncátlankodilc, amikor egy fiatal nő tartózkodik a közelében. — Robi szerelmes! — Ugyan! Csak nem gondolja a kollega, hogy Robi, a robotember, képes volna ilyen, vagy bármilyen érzésekre ? A hölgy távollétében Robi ismét rendesen dolgozott. De nem. csigázom tovább a szerkesztő urat. Tudja mit szeretett a nőn Robi? A száján levő rúzs színét. Amint kicserélték a rúzsszínt, azonnal megnyugodtak Robi igen érzékeny fűtőelemei. Azóta Robi ismét hibátlanul végzi a munkáját. Nem gondol semmire, csak cselekszik. Még arra sem, amire pedig a bölcs int bennünket: „A családtervezésről nem az íróasztalnál, hanem az ágyban kellene gondolkodni”. Robi volt a világ eddigi legfurcsább szerelmese. Erre azt hiszem még June Clark amerikai polgár is látüsszentene, aki a leghosszabb tüsszentés világrekordját tartja. 1966. január 4-étől június 8-áig tüsz- szögött egyfolytában. Azóta sem tüsszentették le. Robi jól járt. Megme nekült olyasmitől, amit nemrég mesélt el nekem egy barátom, akivel a kórházban együtt feküdtem. Teljesen össze volt törve. És az egésznek egy szivar volt az oka. Vendégségben volt egy nőnél. Szivarozott. Igenám, de hazajött a férj és félreértette a helyzetet. Azt hitte először, hogy a felesége szivarozott. Aztán megkérdezte a feleségétől: — Honnan van ez a szivar? A feleség halhatott. — Honnan van ez a szivar? Akarom tudni, hogy honnan van S.. — üvöltött. Ezt az ütöltést az én ismerősöm már nem bírta. Kiszólt a szekrényből: — Kubából, kérem! Ezért ápolják még mindig a kórházban. Én meg azért vagyok a kórházban, mert elmentem egy nyugatnémet ismerősömmel autázni. Robogtunk az autópályán, amikor megállított bennünket egy rendőr. — Gratulálok önnek, ezer márkát nyert, ön a milliomodik utas ezen az új autópályán. Mit kezd a pénzzel? Az ismerősöm: ' — Mindeneketiht megszerzem a vezetői jogosítványt. A felesége nteriteni akarta a helyzetet: — Ne higgye ‘el egy szavát se, tökrészeg! A nagypapa, aki nagyot halH, -csak a veszekedést látta és közbeszólt: — Tudtam előre, hogy nem jutunk messze ezzel a lopott kocsival! Csak ez ktzllett még. Az- ismerősöm belegázolt a gázba és én tjöhetijevi haza SZJTK-ra kezeltetni magam. így bízzon az, ember az ismer őseiben. Főleg külföld*, ismerőseiben. Külföldön’*nem nagyon bíznak meg egymásban sem az emberek Erre tűi lók is egy példát. Amerikában történt. Esküvőt tjirtották. A pap nézte a menyasszonyt, meg % 'vőlegényt, de egyforma ruhában voltak, egyforma hosszú volt a hajuk, sehogy sem tudta eldönteni, hegyf Amelyikük a menyasszony és melyikük a vőlegény. Ekjtor mentő ötlete támadt. így szólt hozzájuk: — Most pedig csókolfja meg egyikük a menyasszonyt! A tejesembereknek hlyet nem szabad tenniük. Amerikában persze, mert válunk nincsenek tejesemberek, holott a kapitalizmusban, amikor az ember semminek sem számított, odateftték a kiflit, meg a tejet az ajtóba. Azóta ilyen nincs. Demokratikus lett a tejbeszerzés, mindenki elmehet terle. Ezzel zárom sr/raimat. Tisztelettel: Barátnők Két legszebb korban levő asszony beszélget: . — Te, az a férfi a szomszéd asztalnál állandóan engem néz! — Biztos régész. f fl szerencsétlen — Kérek egy Ms adományt egy szerencsétlen embernek. — Szerencsétlen? Úgy látom, inkább nem akar dolgozni. — De hiszen, uram, éppen ez az én szerencsétlenségem. Igaza van Két gyermek mosdik. — Te sokkal, de sokkal piszkosabb vagy. mint én. — Ez igaz, de én idősebb is vagyak. Relativitás — Uram, egy fél órája áll a lábamon! — Hallatlan, milyen gyorsan telik az idő! Valahai Texasban Egy cowboy megkérdezi az ügyvédtől, hogy mibe kerül egy válás? — ötven dollár. — Megbolondult? Hiszen 40 dollárért bárki agyonlövi a feleségemet! Uira egy skót vicc McIntosh belép a házba és kiabál: — A legelőnkön egy idegen tehén legel. — Mire vársz? Eredj és fejd meg! Kritika A színházban a szünetben egy óriási kalapos hölgy így szól a mögötte ülő úrhoz: — Ha zavarja a kalapom, szívesen leveszem! — Nem kérem, ne tegye! Az ön kalapja sokkal mulatságosabb, mint a darab. Megfogadta a tanácsot A bíró megkérdezi a visszaeső bűnözőt: — S nem szégyellt» négy nap alatt kétszer kirabolni ugyanazt az üzletet? Az alábbi választ kapta: — Nem bíró úr! Az ajtón ugyanis ez a felirat volt: ..Keressen fel ismét!” Népújság lö I960, március 16. JAJ A FOGAM! — A következőt kérem.. * -* .. . A férjem régen nem fogorvos volt, hanem állatszelidítő. — Maga ordít itt annyit?! (Arbeiter Zeitung) Szöveg nélkül.
