Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

Egy hét a világpolitikában A Szovjetunió határai szentek és sérthetetlenek Ha leheti még aggasztóbb lett ezen a héten A KÖZEL-KELETEN kialakult szituáció. Rendkívül drasztikus volt a nyitány: va­sárnap a két évvel ezelőtti háború óta legsúlyosabb tűz- párbaj zajlott le a Szuezi-csa- toma teljes hosszában. Ennek áldozata lett az EAK egyik legkiválóbb katonai vezetője, Riad tábornok vezérkari fő­nök. A vasárnapot követően is fellángoltak a harcok az egyiptomi és az izraeli erők között. Kairó a Biztonsági Ta­nács figyelmét felhívta arra, hogy Izrael részben berendezke­dik a Sinai félszigeten, részben csapatösszevonáso­kat hajt végre, az EAK legfontosabb körzeteit fe­nyegetve. Az izraeli magatartás nyilván szoros összefüggésben van nemcsak a Tel Aviv-i kor­mányfőváltozással, hanem mindenekelőtt Abba Eban iz­raeli külügyminiszter ameri­kai házalásával. Aligha kerül­te el bárkinek a figyelmét, hogy hasonló belpolitikai vagy diplomáciai eseményeket meg­előzően Izrael erődemonstrá­ciókat rendez, hogy az izzó helyzet veszélyeit ecsetelhesse nyugati támogatóinak, további segítség reményében. A Tel Aviv-i kormányfőváltozás ugyan az exkülügyminiszter, Golda Meir asszonyt juttatta újra hatalomra, azt a politi­kust, aki a legismertebb hé­jának számító Dajan politikai ellenfele, ez azonban aligha teszi rugalmasabbá az izraeli magatartást Már csak azért sem, mert a Meir-kormány át­meneti, csupán az őszi vá­lasztásokig mavad a helyén. AZ ŰX AMERIKAI ELNÖKNEK mozgalmas és kínos hete volt, nemcsak a Közel-Kelet, ha­nem a többi alapvető problé­ma miatt is. Jóllehet a sze­nátus végre ratifikálta az atomsorompó-szerződést, ame­lyet eddig halogatott, ez a valójában váratlan szavazás alighanem jelezni akarta, hogy az amerikai kormány hogyan értelmezi azt a komp­romisszumot, amelyre a parázs vitát kiváltó rakétaelhárító­rendszer, a Sentinel ügyében kényszerült. A rakétaelhárító­rendszer horribilis költségei lehetetlenné tennék, hogy Ni­xon beváltsa egyik fő ígéretét, a költségvetés radikális csök­kentését Magától értetődően, a maga teljességében mintegy százmilliárd dolláros program, új lendületet adna a fegyver­kezési versenynek. Mindkét amerikai párt részéről szokat­lanul élesen lépett fel a Sen­tinel ellen a politikusok egy része, élükön — Nixon számá­ra figyelmeztetően — Edward Kennedy. Másfelől óriási nyo­mást gyakoroltak az elnökre a katonai és hadiipari körök, azok, amelyeknek túlburján­zó hatalmára a Sentinel-vitá- ban oly nyíltan felhívták a fi­gyelmet a „galambok”. Valójában nehéz lett volna elvárni Nixontól, hogy bárme­lyik ifanyban visszavonhatat­lan lépést tegyen; elnökségé­nek ebben a korai szakaszá­ban ezt már- csak belpolitikai taktikai okokból — egyéb programjai érdekében — sem tehette meg. Viszont Nixon tisztában volt azzal is, ha zöld utat ad a fegyverkezési ver­seny új szakaszának, nemcsak a költségvetést, hanem politikáját is sú­lyosan megterheli az álta­la annyira szorgalmazott szovjet—amerikai párbe­széd előtt. Ezért pénteki sajtóértekezle­tén felemás döntést jelentett be: építik a rakétaelhárítást, de „vékony” formában, úgy­mond, Kína elleni védekezé­sül. Valójában olyanná vál­toztatják az egész szisztémát, hogy az elkövetkező időszak­ban a kormánynak módja le­gyen további alkudozásra. Jóval sürgetőbb Nixon szá­mára A VIETNAMI KÉRDÉS ’ '* " 1 l1 A héten erről lázas tanácsko­zásokat folytatott tanácsadói­val. Meghallgatta a Dél-Viet­namban szemlét tett Laird hadügyminiszter jelentését Közismert, hogy az amerikai katonai vezetés november 1-e után megpróbált javítani a maga és saigoni bábjai harci pozícióján. Rendkívül kellemetlenül érintette most az erőfeszí­tésük kudarcát bizonyító újabb DNFF-offenzíva. A felbőszült tábornokok „meg­torlást” sürgetnek Nixontól. Az amerikai héják éppen azokra az egyhelyben topogó párizsi tárgyalásokra utalnak, amelyekben az előrehaladást ők akadályozzák. Pénteki saj­tóértekezletén Nixon nem ment túl az általános fenye­getőzéseken, de azt hangoztat­ta, hogy az amerikai ,,meg­torló lépésre” figyelmeztetés nélkül kerül sor. Xuan Thuy, a VDK képviselője, a csütör­töki párizsi ülésen pedig ki­fejtette, hogy A pénteken befejeződött francia—nyugatnémet csúcsta­lálkozóról szombaton minden nyugatnémet lap megállapítja, hogy az nem hozott semmi­féle eredményt az úgyneve­zett „nyugat-európai politiká­ban”. A FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG sze­rint „az eredmény — ha az ember pontosan odafigyel és nem akar udvariaskodni, — a nullával egyenlő.” A WELT megállapítja, hogy senki sem várt konkrét ered­ményeket Kiesinger párizsi útjától. A lap egyébként han­goztatja, hogy maga De Gaul­le sem várt mást a tanácsko­zástól, mint világos állásfog­lalásokat mindkét részről. ■ A FRANKFURTER RUND­SCHAU vezércikkében a többi között azt írja: Debré legutóbb elárult valamit, ami egyébként már hosszabb ideje nyílt titok: francia részről növekvő nyug­Hírügynökségi jelentések szerint a DNFF harci egysé­gei folytatják támadásaikat. Az elmúlt éjjel 45 ellensé­ges katonai támaszpont és berendezés ellen intéztek tá­madást. Ezúttal — a jelenle­gi offenzíva keretében má- vodszor — Hűé környékét is lőtték rakétalövegekkel. Az amerikai katonai szóvivő ; i'ról adott tájékoztatást, hogy a dél-vietnami szabadsághar­cosok Kuang Tri tartomány­ban, a fegyvermentes üv^et­az agresszív háború eszka­lációi mindannyiszor az Egyesült Államok kudar­cát eredményezték. Nixon nem felejtheti el, hogy ő maga éppen a kudarcpoli­tika nyomán jutott a Fehér Házba, amely hasonló „meg­torlásokból” eredt. A korábbi határprovokáció nyomán tovább folytatódott a héten A MAO-KLIKK szovjetellenes hisztériakampá­nya, amely minden jel szerint sokatmondó bevezetője kívánt lenni az állítólag napokon be­lül összeülő és a Mao—Lin Piao vonalat szentesítő párt- kongresszusnak. Európa szocialista felében sor került a jugoszláv párt- kongresszusra, s a számos egyéb esemény közül ki kell emelni a Szlovák KP pozso­nyi plénumát. Ez a plénum az augusztus utáni párttevé­kenységet értékelte, s azt ki­fejezetten pozitívnak minősí­tette a politikai és gazdasági konszolidáció szempontjából. A cseh párt nevében megje­lent Strougal is elismerte, hogy Szlovákiában a helyzet kedvezőbben alakult, mint Csehországban. Az SZLKP a megalkuvás. nélküli kétfron- tos harcot folytatja, a fő ve­szélynek jelenleg a jobboldali elhajlást tekinti. Ennek taga­dása miatt került sor a kb ideológiai osztálya vezetőjének felmentésére. Különösen nagy. jelentőségű az a beszéd, ame­lyet Husak első titkár mon­dott. s amelyben kifejezte, hogy a párt nem hajlandó vi­tába szállni a politi''ai hata­lom kérdésérő' AVAR JÄNOS talansággal figyelik Nyugat- Németország gazdasági erősö­dését. Ebben rejlik a voltaképpeni oka Franciaország vonakodá­sának, hogy Angliát engédjék be Nyugat-Európába. Két ilyen kaliberű partner Fran­ciaország számára túl sok, akármennyit beszélnek is nyil­vánosan Franciaország erejé­ről. A lap megállapítja: az NSZK Franciaországot mindig nagyon rendesen kezelte, de kissé félszűz módjára. Ennek ellenére a kapcsolatok állan­dóan rosszabbodtak. Bonn nem sokat ért el azzal, hogy félig odaadta magát, s hozzá még feldühösítette más euró­pai partnereit. Most itt lenne az ideje áttérni egy józan gyakorlati politikára: ahol^le- het, együttműködni Párizzsal, de nem törődni a francia vé­tóval ott, ahol más érdekek fontosabbak. tői közvetlen délre, kézigráná­tokkal, géppuskákkal és akna- tűzzel ismételten támadták a megerősített amerikai álláso­kat, amelyekbe be is hatoltak. A katonai szóvivő szerint a két támadást végül sikerült vissza­verni. Tíz amerikai tengerész- gyalogos elesett és 40 amerikai katona megsebesült. Három­órás közelharcra került sor a Mekorig-deltában Kien Hung város közelében, ezenkívül ra­kétalövegekkel támadták a (Folytatás az 1. oldalról.) A tények azt tanúsítják, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya nem vonta le a szükséges következtetése­ket a szovjet kormány fi­gyelmeztetéséből, amelyet a március 2-án Da- manszkij-szigeten végrehajtott fegyveres támadás miatt inté­zett hozzá, s újabb incidense­ket provokál. A szovjet és kínai határőr­csapatok képviselőinek már­cius 12-én létrejött találkozója idején, a Hutoui kínai határ- őr-örs tisztje Mao Ce-tung uta­sítására hivatkozva azzal fe­nyegetőzött, hogy fegyveres erőket vetnek be a Damansz- kij-szigetet védő szovjet határ­őrök ellen. A szovjet kormány erélye­sen elutasítja a kínai hatósá­gok megalapozatlan területi követeléseit. Damanszkij-sziget a Szov­jetunió területének elidegenít­hetetlen része. A kínai ható­ságok ezzel összefüggésben hangoztatott hamis állításai csak azt a célt szolgálják, hogy megkíséreljék félrevezet­ni Kína és más országok köz­véleményét. A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja annak leghatá­rozottabb leszögezését, hogy a Szovjetunió határai szentek és sérthetetlenek. A szovjet kormány ismét ki­jelenti, hogy erélyesen fellép a szovjet—kínai határon pro­vokált fegyveres összetűzések ellen. Teljesen alaptalanok a pekingi propaganda azon állí­tásai, amelyek szerint a Szov­jetunió és az SZKP ellenséges érzelmeket táplál a kínai nép­pel és a Kínai Népköztársa­sággal szemben. A Szovjetunió nem törek­szik összetűzésekre, ellen­kezőleg, minden intézke­dést megtesz ezek elkerü­lése érdekében. A szovjet kormány ugyan­akkor kijelenti, hogy ameny- nyiben megsértik a Szovjet­unió törvényes jogait, ameny- nyiben további kísérletek tör­ténnek a szovjet terület sért­hetetlenségének megszegésére, válság Az utóbbi napok pakisztáni eseményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy az Ajub Khán és az ellenzéki vezetők között lezajlott tárgyalások. nem oldották meg a válságot. Különösen Kelet-Pakisztánból érkeznek mind nyugtalanítóbb hírek. Daccában a péntek éjjel lezajlott hatalmas tüntetésen százezer főnyi tömeg követel­szabadságharcosok a Saigontól északra kiépített amerikai ka­tonai támaszpontot Dau Tieng- nél. Csata zajlott le Saigontól délre is, Kien Hoa tartomány­ban, ahol az amerikaiak szin­tén veszteségeket szenvedtek. Kirakatper kezdődött szom­baton délelőtt Saigonban Thien Minh buddhista vezető ellen, akit a rendszer azzal vá­dol, hogy „lázadókat rejtege­tett és illegális fegyvereket és dokumentumokat tart a házá­ban,” ebben az esetben a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége, s annak valamennyi népe erélyesen országa terüle­tének védelmére kel és meg­semmisítő erővel vág vissza! az effajta határsértésekre. A szovjet kormány, a leg­határozottabban tiltakozva a Kínai Népköztársaság kormá­nyánál a Damanszkij-sziget térségében elkövetett újabb provokáció miatt, amelynek tudatos célja a Kínai Nép- köztársaság és a Szovjetunió népeinek egymástól való el­idegenítése, figyelmezteti a kí­nai felet, hogy az ilyenfajta kalandorcselekmények lehetsé­ges súlyos következményeiért vállalnia keli a teljes felelős­séget. Mongol lap a Mao­klakkrül Az Unen című mongol lap szombati számában nagy cikk­ben leplezi le a Mao Ce-tung klikk népellenes és antiszocia- lista politikáját. Ennek a csoportnak a hadse­reg és a fanatizált fiatalok se­gítségével az úgynevezett „kul­turális forradalom” folyamán sikerült szétzülleszteni a Kí­nai Kommunista Pártot, kato­nai diktatúrát kényszeríteni az országra, s letéríteni azt a KKP VIIL kongresszusa által kije­lölt szocialista útról. A pekingi • külpolitikának szerves részét képezi a maois­ták Mongólia-ellenes irányvo­nala. Miután teljes kudarcot vallottak azzal a kísérlettel, hogy a Mongol Népköztársa­ságra rákényszerítsenek egy számára elfogadhatatlan poli­tikát, most a durva zsarolás és gazdasági nyomás mellett tét­jüket elsősorban az ideológiai diverzióra helyezik, A mongol nép haraggal és felháborodással értesült Mao Ce-tung fegyvereseinek a szov­jet—kínai határon, a Damansz- kij-szigeten végrehajtott ban­ditatámadásáról. Ez a provoká­ció ismét leleplezte Mao cso­portjának igazi arcát, e cso­port kalandor-politikáját, amely nem riad vissza a szo­cialista közösség országai el­len nyílt, ellenséges akcióktól sem. te Kelet-Pakisztán politikai függetlenségének g„ utálását. Hírügynökségi jelentések szerint pénteken a mészárlás, fosztogatás és gyújtogatás újabb hulláma söpört végig Kelet-Pakisztánon. Az utolsó tíz nap folyamán egy kor­mányszóvivő szerint 167 állító­lagos bűnözőt és az elnököt tá­mogató helyi politikust — fa­lusi és községi elöljárókat —• gyilkoltak meg. Az UPI sze­rint a felfegyverzett csőcselék több áldozatot élve elégetett. Ugyanez a kormányjelentés arról' számol be, hogy az el­múlt napokban tízezer házat gyújtottak fel. Pénteken a Daccátói 17 kilométerre lévő Sawer városban 15 halálos ál­dozata volt a zavargásoknak. Egyes jelentések szerint Ke­let-Pakisztán néhány vidéki körzetében az úgynevezett „kulturális forradalom” idő­szakában Kínában működő .•ásztörvényszékekre emlékez­ető „népbíróság” szervezi a 'n őzöknek kikiáltott helyi politikai vezetők elleni atroci­tásokat. Miről írnak a nyugatnémet Sápul T A DNFF harci egységei folytatják támadásaikat In olüett lei a pakisztáni

Next

/
Thumbnails
Contents