Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

Felszámolás előtt Gáztámadás a Rákásza utcában Hallott Ön a limousine-betegségröl ? Los Angelesben rosszabb ... Letargiába nem kerültek, de nyugtalanok a várdombi gép­javító állomás szedresi telepé­nek dolgozói. Negyvenhetén vannak. Tudják, hogy szakve­zetőik törődnek velük, hogy a telep felszámolásának napján mindenki szakképzettségének megfelelő munkát kap a válla­lat szekszárdi központjában. De őket az üzem és a maguk sorsa együttesen nyugtalanít­ja. Nem vitatják a humánus eljárást, de másként, a koráb­bi tervektől eltérően képzelik el a rendeződést. Ma még kérdéses, hogy sike­rül-e tervük? Felcsillant előttük a remény A múlt év novemberétől sok tsz-elnök járt már a gépjavító szedresi telepén, hogy szemre­vételezze. Mindegyik azt vizs­gálta, miként tudná szövetke­zete hasznosítani az épülete­ket, a berendezést. Ezek a lá­togatások természetesen meg­indították a telepen a mende­mondát, s fokozódott a bizony­talanság a régtől összeszokott munkásgárda soraiban. A kommunistákat tömörítő öttagú pártcsoport érdeme, s a dolgozók tájékozottságának, politikai érettségének a jele, hogy — noha voltak nehezebb napjaik is — nem veszítették el a fejüket, tárgyilagosak, bi­zakodók tudtak maradni. Miután a legutóbbi termelé­si tanácskozáson Kosa János, a várdombi gépjavító igazga­tója bejelentette, hogy ' már­cius 31-én felszámol a telep, írtak a szedresiek egy levelet a megyei pártbizottsághoz és kérték a vállalat megyei igaz­gatójának segítségét is, hogy az üzem sorsa együtt alakul­hasson az emberek jövőjével. Megszületett a javaslatuk.: alakuljon Szedresben egy tsz- közi gépjavító társulás a kör­nyék szövetkezeteinek összefo­gásával. Szerintük így lenné­nek a legjobban hasznosítha­tók az épületek, a berendezés, és együtt maradhatna a szak­gárda. Most lesik, várják az eredményt, reménykednek az időközben létrehozott bizottság tárgyalásainak sikerében. Mit mondanak, mivel indo­kolnak? Kovács István, szerelő cso­port'.' jzető: — Minket az bántott, hogy még el sem adták a telepet, felszámolják, veszendőbe men­nek az értékek és szétugranak az emberek. Sérelmesnek tar­tottuk innen így elmenni. Túl sokat nem tudunk, de most már bizakodunk okos haszno­sításában. Pozsonyi Pál szerelő: — Találtam volna magam­nak helyet, hívtak, de marad­tam. Elismerem, hogy gazda­ságosabb a termelés, ha nincs harminc kilométernyire a te­lep a központtól. Mi itt élünk, a köznek használna az itteni kapacitás, megpróbálnánk itt maradni. Ál’ínln munkára felveszünk férfi és női munkaerőket, férfiakat nádarató és ex­port húzó, nőket stukatúr- és pallókészítő munkára. Fizetés teljesítménybér­ben, férfiaknál 2500—3000 forintig, nőknél 1400— 2000 forintig. Munkásszál­lás térítésmentes, napi kétszeri étkezést, havi kétszeri kedvezményes hazautazást biztosítunk. Keresetnek megfelelően, 5—10 százalékos kereset­kiegészítést adunk. Jelentkezni lehet: Nád­üzem. Mözs, Petőfi u. 16. , ___________(281) * Kovác s Ferenc, a szedresi telep vezetője: — Előrebocsátom, hogy ko­molyan veszik a pártbizottsá­gon és a vállalatnál kérésein­ket. Tudomásul vesszük, hogy vannak átszervezések, mára a szedresi gépállomás, illetve későbbi telep betöltötte törté­nelmi hivatását. Négy község határára kiterjed a termelő- szövetkezetek egyesülése óta a harc—sióagárdi, a szedresi és a két medinai termelőszövet­kezet. Megvan bennük a haj­landóság, hogy átvegyék a te­lepet és az embereket a tsz- közi társulás céljára. Itt mindannyian meg vannak arról győződve, hogy nem len­ne az új vállalkozás ráfizeté­ses (tavaly sem volt a régi sem az), sőt, gazdaságosabb, ol­csóbb lenne. Egyöntetűen java­solják, hogy a fő- és középjaví­tások mellett — mint most te­szik — vállalhatnak ipari bér­munkát. Olcsóbban kijönnének úgy a szövetkezetek, mint most, amikor kisműhelyekben dolgoznak, vagy mással végez­tetik el gépeik javítását. Tud és akar fejlődni a telep összeforrott gárdája. A megnyugtató megoldásért. .. Tájékozódási céllal kerestük fel kérdéseinkkel a Tolna me­gyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatóját, Zsigovits Ferenc elvtársat. Az igazgató először az új helyzetet vázolja. — Az általános okokon túl­menően, a mezőgazdasági szol­gáltatás terén nincs nagy jö­vője a régi formájú kis egysé­geknek. Űj, hogy a tsz-ek gép­javításra kapott eddigi 50 szá­zalékos dotálása 20 százalékra mérséklődött. Ez ösztönzi a szövetkezeteket a saját gépja­vításra. Vállalati szinten egy év alatt négyszeresére nőtt az öntözőcsövek iránti piaci igény. Ennek gyártásához a szedresi telep eszközei és berendezése korszerűsítendő, ami nagy be­ruházást igényelne. Mivel itt kellene a munkaerő, át kell szerveznünk vállalat) szinten. Ebben lehet összefoglalni az okokat. — Tárgyalást folytattunk a járási pártbizottság vezetőivel, amikor felmerült, hogy az egyesült tsz-ek érdeklődnek a telep megvásárlása iránt, hogy ott melléküzemági tevékenysé­get folytathassanak. Mi nem zárkóztunk el a tárgyalások, az eladás elől, jó képességű, hoz­záértő embereink kérését hu­mánus okokból támogatjuk — ismerteti álláspontjukat. — Milyen stádiumban van az alku? — Ketten képviselik válla­latunkat a tárgyalásokon. Behívatja őket, így Eördögh Árpád és Kosa János elvtár­sakkal, négyesben folytatódik a beszélgetés. Elmondják, hogy a múlt heti A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter utasítást adott ki a munkaidő csökken­téséről az egészségre ártalmas munkakörökben. A miniszté­rium hivatalos lapjában meg­jelent utasítás felsorolja azo­kat a mtinkaköröket, ame­lyekben 1970. végéig csökken­teni kell a munkaidőt. A kon­zerviparban például a heti munkaidőt 40 órára csökken­tik az enzimüzemi és a yestor- üzemi munkánál. Ugyanennyit dolgoznak majd a baromfiipar­ban és a húsiparban, egyes egészségre ártalmas munkakö­rökben. A söriparban 36 órá­ra csökkentik azoknak a dol­megbeszélésen még sokallották a vételárat a termelőszövetke­zetek, további alku tárgya az adásvétel. — Érdeklődtem, s úgy tu­dom, hogy komoly a vásárlási szándékuk — vetem közbe. Ok is így értesültek. Hogy meny­nyire keresik itt a megnyug­tató megoldást, bizonyítható, hogy Zsigovits elvtárs azóta tárgyalt a tröszt vezetőivel, hogy mit szólnak hozzá. A még érvényben lévő, átmenetileg eladási tilalmat elrendelő or­szágos rendelkezés ellenere megállapodtak, hogy ha a szö­vetkezetek hasznosítani tud­ják, belemennek a további tár­gyalásokba. Most még tisztázásra var, le- áll-e az üzem március 31-én. Ezt a dátumot jelentette be a szedresi termelési tanácsko­záson a várdombi igazgató, visszavonás nem történt. _ Terveznek-e halasztást, amí g a tárgyalások befejeződ­nek? Kapnak-e haladékot? — kérdezem a Vállalat igazgató­ját. .. Zsigovits elvtárs a követke­zőket válaszolja: _ Nem tudunk haladékot adni , mert azon a szinten nem tudjuk őket munkával ellátni. De mindenkivel személy sze­rint megbeszéljük, milyen be­osztást kap Szekszárdin. Kisebb vitába bocsátkozunk, miután tisztázódott, hogy a te­lep megszűnését kimondó dön­tést nem siették el. — Bíznak a tárgyalások si­kerében. Van-e annak sok ér­telme, hogy behozzák okét , s esetleg egy hónapon belül nyélbeütik az eladást, a telep átvételét... Megvitatjuk, mivel a koráb­bi döntéssel szemben uj elemei vannak a telep Perspektívájá­nak Utóbbira a vállalat igaz gatója hívja fel a vitatkozók figyelmét. Mit szól ehhez a vardombi igazgató a legilletékesebb. Ko­sa János elvtárs? _ Ha rövid úton rendeződ­ne a vétel, tényleg nem lenne sok értelme bejönniük, mert m ire itt megismertnek, már vissza is mehetnének. Ha anya gilag kellemetlen is, eppen az emberek érdekében kell vál­lalnunk az ügynek bizonyos pénzügyi ódiumát. Ha megve­szik a telepet, átveszik a mun­kásokat, ez esetben április kö­zepéig, esetleg végéig varhat­nánk a felszámolással — mondja Kosa ‘elvtárs. A tájékozódás, a vita folya­mán többszörösen meggyőződ­tünk arról, hogy a vallalat v e­zetői szívükön viselik a meg nyugtató megoldást, őszintén keresik annak útját. Meg nem fedeződtek be a vállalat es a tsz-ek közt folyó adásvételi tárgyalások. Bízunk abban hogy sikerrel járnak. Mindent megpróbálnak. Ha megsem menne? A szedr«imunkasok- nak akkor sem kell az utcara menni SOMI BENJAMINNÉ gozóknak a munkaidejét, akik az erjesztőkádakat parafinoz- zák, hetente 40—42 óra lesz a munkaidő a gabona-, a sütő- és a növényolajipar több mun­kakörében. Csökkentett munkaidő azon­ban csak azoknál a dolgozók­nál vezethető be, akik a meg­határozott munkakörben rend­szeresen, a napi munkájuknak legalább 50 százalékát töltik. A korábbi években kiadott, az egészségre ártalmas munka­körökben a munkaidőt 36—42 órára csökkentő engedélyek to­vábbra is érvényben marad­nak. Ezekben a munkakörök­ben a munkaidő tovább nem csökkenthető. (MTI), A görög mitológia hulhatat lanjai előszeretettel jelentek meg a földiek előtt menny­dörgés közepette fellegek kö­zött. Ami ez utóbbit illeti: nem egy Tolna megyei gép­kocsivezető hasonlít az Olyrh- pos lakóihoz. Diesel-motoros autója dübörögve, fekete, füs­töt árasztva robog végig váro­son. falun. Minap elkísértük a közlekedésrendészet járőrét, s a szekszárdi Rákóczi utcá­ban győződhettünk meg arról, hányán pocsékolják úgy az üzemanyagot, hogy közben embertársaik egészségét ve­szélyeztetik. Üzemben az FM—1 A Ganz Mérőműszerek Gyá­rának produktuma az FM—1 mintájú füstölésmérő készü­lék. Szívókáját a Diesel-motor kipufogójába illesztik, a so­főr négyszer-ötször feltúráz- tatja a motort. Ezután a jár­őrparancsnok kiemel egy öt­forintos méretű, kerek papír­lapot a készülékből, s a szín­etalonhoz illeszti. A színár­nyalat összehasonlításából vi- láglik ki. hány százalékos a szennyeződés. A szekszárdi Garay János Tsz SB 16—66 forgalmi rendszámú teherau­tója sötétszürkére színezi a papírt. Bizony, így beállított adagolóval nem szabad közle­kedni! A rendőr törzsőrmes­ter utasítja Garai Béla gép­kocsivezetőt, hogy a legköze­lebbi hétfőn felülvizsgálatra jelentkezzék kocsijával. Ha — netán — akkor is megenged­hetetlen mértékben füstöl a motor, leveszik a rendszámot. Az újra vizsgáztatás néhány százasba kerül, — ezt nem érdemes megkockáztatni. Per­sze, a hétfői randevú időpont­jáig rendbe kell hozni a most még teljesen üzemképtelen kéziféket is. Garai Béla meg­javítja a hátsó világítást, a reflektor tompított fényét, s miután leszurkol száz forint helyszínbírságot, máris foly­tatja útját. Ezt a százast könnyen megtakaríthatta vol­na; mindössze indulás előtt kellett volna elvégeznie az apró javításokat, s letörölnie a vastag sárrétegtől a forgal­mi rendszámtáblákat. Rozoga talicskán kotyog úgy a tengely, amint a kormány a Víz- és Csator­namű Vállalat FA 22—15 for­galmi rendszámú autóján. Csötönyi József gépkocsiveze­tő bűnbánóan ismeri el, hogy járművének kézifékje éppen a fékezésre a legalkalmatla­nabb. A tiszthelyettes az eny­he lejtőn félkézzel indítja meg a „befékezett” kocsit. Való­sággal ijesztő, amit füstből produkál a jobb karbantar­tásra méltó „járgány”. Az FM—1-ből kiemelt, fehéren betett papírkorong sötétebb szürke, mint a tűzoltók füst­szürke egyenruhája. Ezt a kocsit is elvárják hétfőn a közlekedésrendészetre. Noha az ellenőrzés elsődle­ges célja a Diesel-motorok vizsgálata, jut idő más hiá­nyosságok felderítésére is Ka­pitány Ferenc fényképész CE A3 _21 forgalmi rendszámú T rabantjának hátsó ablakát oly vastag porréteg fedi, hogy azon át alig lehet meggyő­ződni irányváltoztatás előtt, követi-e más jármű a kocsit. Start előtt a vezető ingyen tisztíthatta volna meg az ab­lakot, a rendszámtáblákat, — most negyven forintja bánja a mulasztást. Kapitány Fe­renc ellenvetés nélkül fizeti meg a jogosan kiszabott hely­színbírságot, — ám Marsai János, a sütőipari vállalat FB 05—80 forgalmi rendszámú te­herautójának vezetője szemé­lyes sérelemnek tekinti a fel­hívást bírság fizetésére. — Ez még a múltkoriért van? — kérdi, amikor a rend­őr negyven forintra taksálja a szabálysértést. A törzsőr­mester rendíthetetlen nyuga­lommal felel: — Azt lekvitteltük. Mivel a helyszínbírságot nem hajlan­dó megfizetni, a jobb oldali irányjelző üzemképtelensége miatt fel kell jelentenem szabálysértésért. Szóljon az orvos A gépkocsiforgalom növeke­désével növekszik a levegő szennyezettsége. Los Angeles­ben — például — olykor az egész város forgalmát meg kell állítani, mert a szennye­zettség tűrhetetlen méretet ölt. Nos, hazánkban még nem ennyire veszélyes a helyzet, az emberek egészségének vé­delme mégis következetes el­lenőrzést, gyors intézkedést követel. Dr. Szelényi Béla főorvos; a Tolna megyei Közegészség­ügyi és Járványügyi Állomás igazgatóhelyettese arról tájé­koztatta a Népújságot, hogy a belső égésű motorok füstgázai rákkeltő anyagokat is tartal­maznak. A szénmonoxid, amely az égés elégtélensége miatt keletkezik, az oxigénnél köny- nyebben kötődik a vérfesték­hez. Hatására csökken a fi­gyelem, megnyúlik a reakció­idő, szédülés jelentkezik. A szénmonoxid zárt gépkocsiban is kellemetlenkedhet, főleg azoknak, akik a hátsó ülése­ken foglalnak helyet. (A mér­gezésnek ezt a formáját ne­vezik limousine-betegségnek) Nyitott platón inkább elöl, mint hátul helyezkedjünk el! A gépjármű mozgásakor ke­letkező vákuum a kipufogó­gázzal együtt a szénmonoxi- dot szintén az utasok felé szívja. A szénmonoxid-mérge- zés veszélyét a rendőri szer­vek is ismerik: a forgalom- irányító rendőröket nagy for­galmú pontokon azért váltják sűrűn, nehogy a szénmonoxid- tól egészségi károsodást szen­vedjenek. Az, hogy a rendőrség mos­tanában a Diesel-üzemű 'jár­műveket vizsgálja műszerével, ne keltse azt a tévhitet, hogy a benzingázok ártalmatlanok. Súlyosan mérgezi — többek között — ólomvegyülettel a levegőt az etilbenzin. Svájc­ban egyetlen esztendő alatt háromszáznyolcvan tonna (!) • ólom került a levegőbe az el­használt etilbenzinből. A tu­dományos vizsgálatok sokasá­ga indokolja, hogy rövidesen a benzinüzemű motorok mű­szeres vizsgálatára, következe­tes ellenőrzésére is sor kerül­jön. BORVÁRÓ ZOLTÁN Népújság 3 1969. március 16, MÉM-itasftás a munkaidő-csökkentésről

Next

/
Thumbnails
Contents