Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-14 / 61. szám

fl Szlovák KP Központi Bizottságának határozata Leszállt az Apollo—9 Pozsony (CTK). A Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának szerdán Po­zsonyban megtartott ülésén elfogadott határozat többek között megállapítja: az au­gusztus utáni fejlődés fő ered­ményének kell tekinteni azt a tényt, hogy a pártnak és vezetőségének sikerült meg­őriznie a lakosság nagy több­ségének bizalmát, valamint a párttagság és a társadalom döntő részének cselekvő- képességét. Bonyolult körül­mények között folyik a harc a szocialistaellenes erőkkel. A pártban ez a harc úgy mó­dosul, mint a szélsőjobboldali és konzervatív — dogmatikus tendenciák leküzdése. A jelenlegi politikai hely­zetet ebből a szempontból elemezve, a Szlovák KP Köz­ponti Bizottságának plénuma a következő határozatot fo­gadta el: 1. Következetesen meg kell valósítani a párt január utá­ni pozitív politikáját. 2. "Erősíteni kell a párt bel­ső egységét és jelentős mér­tékben fokozni kell aktív cse­lekvőképességét a január utá­ni politika elvei alapján és be kell tartani a pártfegyel­met. 3. Aktivizálni kell a párt­tagokat, politikailag le kell leplezni és le kell küzdeni a szocialistaellenes tendenciá­kat a társadalomban, a párt­ban pedig kétfrontos eszmei harcot kell folytatni. 4. Ki kell dolgozni a párt ideológiai nevelő munkájának rendszerét. 5. Szakadatlanul arra kell törekedni, hogy fokozódjon a párttagok érdekeltsége a tár­sadalmi és állami kérdések­ben. 6. Az SZLKP KB plénuma ismételten hangsúlyozza pár­tunk politikájának következe­tesen internacionalista jelle­gét. A Központi Bizottság kü­lönösen halaszthatatlannak tartja a szomszédos szocia­lista országokkal és pártjaik­kal való kapcsolatok nor­malizálását, mindenekelőtt a Szovjetunió és az SZKP vi­szonylatában. Az egész szlo­vák pártszervezet megtesz minden szükségest e cél el­érése érdekében. Sajtóértekezlet a moszkvai magyar nagykövetségen Hável József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának közelgő 50. évfordulója alkalmából csü­törtökön a moszkvai magyar nagykövetségen, Szipka Jó­zsef nagykövet sajtóértekez­leten ismertette a Tanácsköz­társaság történelmi szerepét, s adott tájékoztatást a jubi­leumi ünnepségekről. A sajtóértekezleten, ame­lyen jelen voltak a moszkvai televízió, rádió és filmhíradó munkatársai, valamint a Szovjetunió és a szocialista országok sajtóképviselői, Szip­ka József nagykövet méltatta a Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét, a szovjet és a magyar nép test­véri kapcsolatait. A sajtóértekezletet a Ta­nácsköztársaságról szóló do­kumentumfilmek vetítése, majd koktélparti követte; A kitűnő hangulatú, baráti találkozón jelen voltak a Szovjetunió külügyminiszté­riuma sajtóosztályának kép­viselői is. Hét bizottságban folyik a tanácskozás a IKSZ kongresszusán Joszip Broz Tito beszámo­lóját és szóbeli előterjesztését követően a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének IX. kongresszusa hét bizottságban folytatja munkáját. A nemzetközi kérdésekkel foglalkozó bizottságban Kiró Hadzsivaszilev, a JKSZ KB Végrehajtó Bizottságának tag­ja vitaindító beszámolójában hangsúlyozta, hogy az összes haladó és békeszerető erők ré­széről „határozott akcióra^ van szükség az agresszió, a hatal­mi politika, az imperializmus és az egyeduralmi törekvések ellen”. Ugyanakkor kifogásol­ta, hogy egyes szocialista or­szágokban „túlzott jelentőséget tulajdonítanak” a burzsoá ide­ológia veszélyének. A JKSZ fejlesztésének kér­déseivel foglalkozó bizottság előadója Latinka Perovics, a Szerb KSZ KB titkára azt hangoztatta, hogy a JKSZ már évek óta küzd a kommunista élcsapat szerepének megvál- toztai>hátf'.t1?r.ságára vonatko­zó „dogn-z” ellen. A társa­dalmi-politikai rendszer kér­déseivel foglalkozó bizottság előadója Milentije Popovics, a JKSZ KB Elnökségének tagja kijelentette, hogy Jugoszláviá­ban tartós feladat a népek és nemzetiségek egyenjogúságá­nak biztosítása, s „a JKSZ- nek erélyesen le kell küzdenie minden nacionalista irányza­tot Washington, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön, magyar idő szerint 18.01 órakor az Apol­lo—9 űrhajó három utasával leszállt az Atlanti-óceánra. James McDivitt, David Scott és Russel Schweickart, a három amerikai űrhajós a tervezettnél egy fordulattal többet tett meg Föld körüli pályán, rhivel az eredetileg kijelölt körzetben heves szél­vihar volt, s a hullámverés meghaladta azt, amit az űr­hajó elbírt volna. A leszállás­ra a Bahama-szigetek térsé­gében, a Grand Turk sziget­től északra került sor. Az űr­hajósok útjuk első. napján si­kerrel hajtották végre az űr­kabin és a Lunar module összekapcsolását, a harmadik napon pedig ugyancsak hiba nélkül kapcsolták szét a holdkompot és az űrkabint, önállóan manővereztek a Lu­nar module-lal, majd több száz mérföldes távolságból végrehajtották a találkozást és a két űrjármű dokkolását. EZ TÖRTÉNT A legutóbbi órákban három okból is pásztázták Párizst a nemzetközi közvélemény fi­gyelmének reflektorai. Először: a megfigyelők to­vábbra is élénken latolgatják, milyen belpolitikai következ­ményei lesznek az elmúlt na­pok nagy tömegtüntetéseinek és sztrájkjainak, valamint a köztársasági elnök ezzel kap­csolatos rádió- és televíziós be­szédének. Másodszor: a párizsi konfe­renciák termében sor került a vietnami kérdéssel foglalko­zó négyes konferencia immár nyolcadik ülésére. A riporterek és a járókelők nagy érdeklő­déssel figyelték a DNFF, a VDK, az USA és a saigoni rezsim képviselőinek érkezé­sét. Sajnos, nemcsak a külső­ségek voltak azonosak az ed­digi teljes ülések külsőségei­vel, hanem a tanácskozás eredménye is. Megfigyelők egybehangzó véleménye sze­rint a washingtoni—saigoni magatartás — ha lehet — még távolabb van a valódi haladásra törekvő párbe­szédtől, thint legutóbb. A nyolcadik teljes ülés az­zal kezdődött, hogy a saigoni rezsim és az amerikai kor­mány képviselője tiltakozott a DNFF jelenlegi' támadássoro­zata ellen. Farizeus módon azt állították, hogy ezek az akciók veszteségeket okoznak a pol­gári lakosságnak. Pham Dang Lam nagykövet, a saigoni re­zsim képviselője ugyanakkor „elfelejtette” megemlíteni azt az alapvető tényt, hogy a pol­gári lakosságnak annyi szen­vedést jelentő háborút azok okozták, akik megszegték a genfi egyezményeket: az ame­rikai behatolók és dél-vietna­mi kiszolgálóik. Pontosan erre emlékeztetett Tran Buu Kiem, a DNFF kép­viselője, aki erőteljesen visszautasította mind a DNFF támadás- sorozatával kapcsolatos washingtoni—saigoni rágal­makat, mind az arra vo­natkozó fenyegetéseket. „Az Egyesült Államok és la­kájai — hangoztatta Tran II párizsi tárgyalások 8. ülése Párizs (MTI). A Vietnam­mal foglalkozó párizsi négyes konferencia 8. munkaülésén elsőnek Pham Dang Lam, a saigoni kormányzat képvise­lője szólalt fel és élesen tá­madta a DNFF-et, a szabad­ságharcosok jelenleg folyó of- fenzívája miatt. Azt bizony­gatta, hogy ez a béke és a tárgyalások sikerének fő aka­dálya. Az utána felszólaló Cabot-Lodge amerikai küldött szintén a felszabadító erők offenzívájával foglalkozott és azt állította, hogy a támadá­sok főleg a városok és a pol­gári lakosság ellen irányul­nak. Tran Buu Kiem, a DNFF küldöttségének vezetője visz- szautasította az amerikaiak és Saigoni bábjaik vádaskodá­sait és óva intette a Nixon- kormányzatot attól, hogy a DNFF offenzívájára adandó „megfelelő válasz” ürügyén újabb katonai kalandba bo­csátkozzék. Nyomatékosan rá­mutatott, hogy az Egyesült Államok vietnami -politikája miatt „az amerikai hadtörté­nelem legszégyenteljesebb csődjébe jutott” és ha foly­tatja a szennyes háborút, a következményekért vállalnia kell a teljes felelősséget. Buu Kiem — fenntartják ma­guknak azt a jogot, hogy foly­tassák és fokozzák a háborút, gyilkolják a terror alatt tart­sák Dél-Vietnam lakosságát, közben pedig azt állítják, hogy a lakosságnak nincs joga az önvédelemre”. A DNFF kép­viselőjének ez a fogalmazása plasztikus indoklása annak a szomorú ténynek: miért nincs haladás a párizsi tárgyaláso­kon. Végül a Párizs felé irányuló érdeklődés harmadik oka Kie- singer kancellár ottani tanács­kozása. A nyugatnémet kor­mányfő nem sokkal megérke­zése után megkezdte a tanács­kozást De Gaulle elnökkel és aligha lehet vitás, hogy ezek a tanácskozások francia részről nem szűkölködnek majd ke­serű kirohanásokban. Ennek, okai a következők: Bonn ma­gatartása annak idején nem enyhítette, hanem elmélyítet­te a frank válságát. 2. Az NSZK kormánya részt vesz a nyugat-európai unió üléseiti, annak ellenére, hogy Párizs sértődötten kivonult azokról. 3. Kiesingerék az utóbbi hetek­ben drámaian elfajult angol— francia diplomáciai párbajban inkább a brit oroszlánt, mint a gall kakast támogatják. Az Apollo 9-et május köze­pén követi majd az Apollo— 10 űrhajó, amely a tervek szerint a Hold térségébe jut el és ott próbálja ki a hold­kompot. A tervek szerint a Lunar module-lal mintegy 15 kilométerre közelítik meg a Hold felszínét. Az Apollo—9 leszállása a módosított tervnek megfele­lően sikerült. A fékezőrakéta mintegy fél órával a leszállás előtt kapcsolódott be, amikor az űrhajó Hawaii térsége fö­lött járt. A megadott idő­pontban az űrkabin levált a kiszolgáló egységről. A hold- kompot már korábban olyan pályán hagyták, amelyen ké­sőbb megsemniisül, — ez a részleg ugyanis nem alkalmas a visszatérésre, nincs hőálló pajzsa. Az űrhajó pontosan a meg­adott körzetben szállt le. Az előző kísérletekhez hasonlóan, itt is kisebb izgalmat keltett, hogy a rádiókapcsolat az űr­hajóval nem a megadott idő­pontban állt helyre, vagyis azt követően, hogy az Apol­lo—9 áthaladt az atmoszféra felső rétegein. Az utolsó sza­kaszban azonban az űrhajó­sok állandó tájékoztatást tud­tak nyújtani a leszállásról. A Guadalcanal fedélzetén jól le­hetett hallani a hangrobba­nást, amelyet az atmoszférá­ba lépő űrkabin idézett elő. Röviddel ezután kinyíltak a fékező ejtőernyők, majd a fő­ernyők is. A kiemelésben részt vevő helikopterek egyi­ke még a felhők felett meg­pillantotta a leszálló űr­kabint, amelyet rövidesen a Guadalcanal fedélzetéről is látni lehetett. Az Apollo—9 alig három mérföldre a hajó­tól érte el az óceán felszínét, az eddigi legpontosabb leszál­lást hajtva végre. Alig né­hány perccel később a heli­kopter fedélzetéről béka­emberek ugrottak a vízbe, úszóövet erősítve az űrhajó köré, egy különleges beren­dezéssel „le is horgonyozták”, hogy a tenger áramlata ne sodorja messze. A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására a Tanács- köztársaság kikiáltásának 50. évfordulóját köszöntő ünnep­ségekre hazánkba látogat a le­nini Komszomol Központi Bi­zottságának küldöttsége. A delegációt J. M. Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára vezeti. A vendégek között lesz Pavel Bei- jajev. szovjet űfhajós is, aki 1965. márciusában a Vosz- hod—2 parancsnokaként járt a kozmoszban. * A Fehér Ház szóvivője be­jelentette, hogy Nixon elnök nem tervez a közeljövőben újabb tengerentúli utat. A szóvivő utalt Nixon legutóbbi sajtóértekezletére, amelyen az elnök világosan közölte, hogy legközelebbi tervei között sem­miféle külföldi út, vagy csúcs- találkozó nem szerepel. * Szokatlan baleset játszódott le szerdán a Ferrara-—Pádua autósztrádán, ahol egy heli­kopter a viadukt alatt akart átrepülni és rázuhant egy gép­kocsira. A jeleneit filmesek rendezték, de’ a balesetet nem tervezték be, öten megsebe­sültek, köztük, a helikopter pi­lótája. * Ajub Khan pakisztáni el­nök az ellenzék vezetőivel folytatott kerekasztal-értekez- let csütörtöki ülése után be­jelentette, hogy megállapodás született, melynek értelmében visszaállítják a parlamentáris kormányzási rendszert, továb­bá az általános és egyenlő választójogon alapuló válasz­tásokat. * Dubcek első titkár elnökle­tével Prágában ülést tartott a CSKP KB titkársága. Megvi­tatták a CSKP alapszervezetei­nek beszámoló-választó gyűlé­seiről szóló tájékoztatót. Eddig a 41813 alapszervezet mint­egy felében megtartották eze­ket a gyűléseket. A titkárság jóváhagyta a CSKP Központi Bizottsága de­legációjának összetételét, amely részt vesz a Magyar Tanácsköztársaság megalaku­lásának 50. évfordulója alkal­mából Prágában március 21- éa tartandó baráti esten. * A Német Szövetségi Köz­társaság hongkongi konzulá­tusa közölte, hogy a kínai ha­tóságok szabadon bocsátották a húszéves Siegfried Föllmer hamburgi hajóstisztet, akit de­cemberben vettek őrizetbe Ti- encsinben. A konzulátus tájé­koztatása szerint Föllmer el­len az volt a vád, hogy kínai tolmácsával folytatott beszél­getés közben olyan megjegy­zéseket tett a kommunizmus­ról, amelyek Mao elnököt sze­mélyében sértették.

Next

/
Thumbnails
Contents