Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-13 / 60. szám

IfJfcAG PWÖLETAfflWl EGYESEDETtaf» KTEPUJSAC I A MAGTAB SZOCIÁLIST* MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAWACS LAPJA | Sax. évfolyam. 64. szám ARA: M FILLÉR Csütörtön. 1969. március 13. Amikor a honvédelemről szólóak, a szocialista reodszeiről is szólóak Az MHSZ egyéves munkájának politikai jelentősége Az MHSZ megyei vezetősé­ge csütörtökön értekezletre hívta össze a községi és az üzemi titkárokat. Lényegében az első olyan munkaértekezlet volt ez a szövetség átszerve­zése óta és az elmúlt egy év munkáját volt hivatott érté­kelni. Ezen részt vett Úszta Gyula altábornagy miniszter­helyettes, a Magyar Honvé­delmi Szövetség főtitkára is. Lantos Ottó alezredes, me­gyei titkár beszámolója az át­szervezés és az elmúlt év munkájának politikai jelentő­ségével foglalkozott. Megálla­pította: a honvédelmi nevelő mun­ka a haza védelmére való közvetlen felkészülésen túl része a munkára, az élet­re való nevelésnek. A honvédelmi felkészítésben résztvevők olyan szakmai, technikai ismereteiket is sze­reznek, amelyek hasznosítha­tók a termelőmunkában, az élet minden területén. Ezért is kell gondoskodni arról, hogy az lifjúság egésze szerez­zen honvédelmi alapismerete­ket, és mindez mellett szer- . ezetiebb és rendszeresebb, hatékonyabb legyen a tarta­lékosok továbbképzése, a la­kosság polgári védelmi okta­tása. A honvédelmi nevelés, mint a szocialista nevelőmun­ka szerves része, mindenek­előtt a szocialista tudatfor­málás hatékonyságának növe­lését követeli. Tovább kell fejleszteni a társadalomban — különösen — az ifjúságban — a haza védelméhez szükséges erkölcsi-akarati tulajdonságo­kat: a társadalmi) rendünk, pártunk, kormányunk iránti hűséget, a szocialista világ- rendszer legyőzhetetlenségébe vetett hitet, az ellenség iránti gyűlöletet, a becsületességet és elvtársiasságot, az önfeláldozó áldozatkészséget. E célok megvalósításában megnöveke- deti feladatok hárulnak a honvédelmi szövetségre. A párt és a kormány hatá­rozatának megfelelően az el­múlt év elején befejeződött Tolna megyében a honvédel­mi szövetség átszervezése. Az 1000 lélekszámot meghaladó községekben, a jelentősebb üzemekben sorra megalakul­tak az MHSZ-szervek és klu­bok, az adottságoknak meg­felelően legnagyobb számban a lövész- és a tartalékosklu- bok. A kinevezett titkárok mellett létrejött tanácsadó testületek munkája — a kez­deti bizonytalankodás után — most kezd kibontakozni. Nem ismerték fel •- indenütt, hogy az egyszeri- ■' ' tés mellett a tanácsad minden tágja is fele ’'önvédelmi nevelőmunkáért. Pozitív vonás, hogy az új szervek és klubok kialakításá­val nem csökkent az aktívák száma: jelenleg több mint kétez­ren dolgoznak a szövetség különböző munkaterülete­in, és egyre többen kapcsolódnak be más, állami feladatok vég­zésébe is. A szövetség egyik fő fel­adatát, a katonai előképzést jól oldotta meg az elmúlt év­ben. A különböző szakágakban a számszerű eredmények mel­lett a kiképzés minőségének növelése volt a fő cél. Ennek tudható be például az, hogy a gépjármű-kiképzésben Tolna megye országosan harmadik lett. Uj feladatként az elmúlt ősz­szel 29 klubnál indult általá­nos honvédelmi előképző tan­folyam, önkéntes alapon. Ugyancsak az ősszel kezdő­dött meg az általános és kö­zépiskolákban a honvédelmi ismeretek oktatása, amelynek előkészítésében tevékeny részt vállaltak az MHSZ-szervek, klubok. A megyei titkár beszámoló­ját követő vitában elmondot­ta véleményét Úszta Gyula al­tábornagy is. — Elmondhatom, hogy az 1968-as feladatokat Tol­na megyében jól teljesítet­te a honvédelmi szövetség. Jó volt az átállás, megértet­ték, mit kell tenni. Vannak jól működő klubok, jól halad a felkészülés az idei felada­tokra is. De ugyanakkor a kiképzési bázisok létesítése — elsősorban a járási szék­helyeken — nem haladt úgy, mint kellett volna. Van, ami­hez elég a társadalmi munka, de van, amihez pénz is kell. Es ebben az állami, társadal­mi szerveknek is megvan a feladatuk. Meg kell érteni: amikor honvédelmi kér­désről szólunk, akkor a szocialista rendszerről is szólunk. Úszta altábornagy foglalko­zott a vezetés kérdéseivel, módszereivel is. — A szövetség formájában, tartalmában is sok az új vo­nás. Az egyszemélyi vezetés nem azt jelenti, hogy a veze­tőnek a döntés előtt kevesebb emberrel kell konzultálni. Amíg korábban az intéző bi­zottság, az elnökség döntött, most a megyei titkárnak kell dönteni — de a felelősség is elsősorban rá hárul. De ugyanakkor nagyon fontos szerepet kell tulajdonítani a tanácsadó testületnek is. Az értekezlet befejezéseként Lantos Ottó alezredes átadta a hármas évforduló tisztele­tére indított szociális a mun­kaversenyben első helyezést elért bonyhádi járásnak a megyei vezetőség vándorzász­laját, és az okleveleket a má­sodik helyezett paksi és a harmadik helyezett dombóvári járásnak. BI. fl szolidaritás záloga Asszonyaink, lányaink szerte az országban január végén, február elején kezdték hor­golni azokat a kicsiny színes kockákat, amelyek március 15-e után rövidesen útrakelnek Vietnamba, takaróként. Sajná lom már, hogy nem számlál­tam meg, hány ilyen színes kocka alkot egy takarót. Azt sem volt módomban lemérni, mennyi idő alatt készül egy kocka, hány óra szükséges ahhoz, hogy elkészüljön a sok kicsi kockából egy takaró. De, mert tudom, -i^ogy a szép és szeretettel végzett munkához idő kell, tudom azt is, hogy a készítők sokszor fűzték a szót a szóhoz. A túl; villogá­sa közben sokszor idézték as­szonyaink, leányaink a vietna­mi népet, amely hősi harcá­val példa minden szabadság- szerető nép számára. A „Takarót Vietnamnak’* mozgalmat nemrég indította a Magyar Nők Országos Tanácsa. Ha minden mozgalom ilyen gyorsan bontakozna ki és telr jesítené vállalt feladatát, mint ez is! Ha még több hasonló feladatot adnánk asszonyaink­nak és leányainknak! Annyi szó esik napjainkban a női egyenjogúság kapcsán a nők közéleti szereplésééröl, politi­kai érdeklődéséről, aktivitásá­ról. Pozitív és negatív példák egész sorát citálhatjuk a téma vitatása során. Tessék! A „Ta­karókat Vietnamnak’ mozga­lom sikerei azt példázzák, hogy szükséges és érdemes szép cs nagy célok szolgálatába fogad­ni a nők tettrekészségét. Ti­zenhárom községe van a dom­bóvári járásnak. A „Takarót Vietnamnak” mozgalom járási szervezői arra számítottak, hogy egy-egy település asszonyai el­készítenek egy takarót, az üze­mekkel, hivatalokkal rendelke­ző járási székhely többet, úgy, nogy nász takaró ina üljön majd Dombóvárról a távoli rendeltetési helyre. És mi tör­tént? Az, ami az egész megyé­ben, az egész országban. .. Az asszonyok, lányok kevésnek ítélték a kért egy takarót, töb­bet készítettek el. Hovatovábo a hatvan darabnál tartanak, s még mindig jönnek a szép, színes holmik. Egyik-másik takaró készítői előre megter­vezték a színösszeállítást, va­lóságos remek került ki a ke­zük alól. Itt van 6* alsólepcrdl asszony munkája, de nem hi­ányzik a tüskepusztaiaké sem, noha itt nem kis riadalmai keltett a fölhívás. Kiderült, hogy csak kevesen tudnak hor­golni. Megtanultak. Vagy, akik nem vettek részt közvetlenül a takarókészités munkájában, azok az anyagok beszerzésében vállaltak részt. Minden színes takaró be van bélelve gondo­san. Akikhez eljutnak ezek a takarók, azok megérezhetik bennük a baráti szív melegét, azt a szolidaritást, amely erőt kölcsönöz a harcosoknak. Növekednek a színes takaró­halmok, amelyek rövidesen messzi útukra kelnek, gazdáik­hoz találnak a harcoló Viet­namban a barátság és a szo­lidaritás zálogaként. — óa — Mai szántunkból: Amit korábban tárgyalt a párt-vb 3. o. Korunk 4. o. 50 éve 5. o. Előkészületi mérkőzések 8. o. Beszámoló a szakcsi bűnperről 10 o. Jubileumi ünnepségek Dombóváron Dombóváron már vasárnap, március 16-án megkezdődik a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának ünnepségsoro­zata, melynek keretében egy héten át méltóképpen ünnepli a nagyközség lakossága a ta­nácsköztársasági hagyomá­nyokban gazdag Dombóvár történelmi múltját. Tájékoztatásul az alábbiak­ban közöljük a jubileumi év­forduló eseményekben bővel­kedő dombóvári hetének rész­letes programját. Március 16-án, vasárnap dél­előtt 10.30-kor nyitják meg a dokumentumkiállítást „Dom­bóvár 1918—19-ben” címmel, a községi tanács nagytermében. A megnyitót Cserép Imre, az MSZMP Dombóvári Járási Bizottságának titkára mondja. A kiállítás március 16-tól 24- ig tart nyitva, naponta dél­előtt 10-től 13-ig és 15-től 18 óráig. Március 17-én este 19 óra­kor: a Gyenis Antal fiúkollé­gium diákjainak fáklyás fel­vonulása és koszorúzása a te­metőben, Gyenis Antal 1919- es mártír sírjánál. Március 20-án délelőtt 8 órakor: emléktábla-avatás a dombóvári I. sz. Zrínyi Ilona általános iskolában. Március 20-án délután 14 órakor: emléktábla-avatás a Dombóvár, Szabadság u. 11. Számú ház falán. Tudományos konferencia Moszkvában Március 20-án délután 15 órakor: ünnepi megemlékezés és koszorúzás a temetőben, a mártírhalált halt dombóvári tizenkilencesek emlékművénél. Március 20-án délután 16.30- kor: a dombóvári Ének- Zenei Általános Iskola névadó ün­nepélye, amelyen az iskola Molnár György mártír nevét veszi fel. Az iskola névadásán előreláthatólag részt vesz Mol­nár György Budapesten élő leánya és fia is. Március 21-én délelőtt 10 órakor: emléktábla-avatás a Gőgös Ignác gimnázium falá­nál. Március 21-én délután 18 órakor: ünnepi nagygyűlés a MÁV kultúrotthon nagytermé­ben. Az ünnepi beszédet Gyu- ricza István, a járási tanács vb-elnöke mondja. Március 22-én az MHSZ és a KISZ honvédelmi vetélkedő­jének járási döntőjét tartják meg. A járási pártbizottság és a járási tanács vb közösen ad fogadást a Dombóváron élő 1919-es veteránok tiszteletére, a járási KISZ-bizottság ünnepi ülését március 20-án tartja meg. (A Tanácsköztársaság 50. év­fordulójának részletes szek­szárdi programját a napokban fogjuk közölni.) Moszkva (MTI). Szerdán a Szovjetunióban megkezdődött a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. évforduló­val kapcsolatos ünnepségsoro­zat. Moszkvában az SZKP Köz­ponti Bizottsága mellett mű­ködő pártíőiskola dísztermé­ben egésznapos tudományos ülésszakot tartottak, amelyet a vendéglátó intézményen kí­vül a Marxizmus—Leninizmus Intézet, a Szovjet Tudományos Akadémia és a Társadalomtu­dományi Akadémia rendezett szovjet és magyar történészek részvételével. A szovjet és magyar zászló­val, valamint a jubileumra utaló hatalmas 50-es számmal és a magyar tanácshatalmat éltető Lenin-idézettel díszített, érdeklődő hallgatósággal meg­telt pártfőiskolai nagyteremben Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Marxizmus—Leninizmus In­tézet igazgatója, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság elnö­ke nyitotta meg a tudományos konferenciát. Lakos Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága társada­lomtudományi intézetének igazgatója, a konferencián részt vevő magyar küldöttség vezetője köszönetét mondott a konferencia rendezőinek a ma­gyar történészek meghívásá­ért. Ezután Pjotr Poszpelov az SZKP Központi Bizottságának tagja tartott előadást. Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja felszólalásában kifejezte azt a reményét, hogy a konfe­rencia a pozitív tanulságok szellemében járul hozzá a Ta- nácsköztársasí r történetének tanulmányozásüuoz.

Next

/
Thumbnails
Contents