Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-13 / 60. szám
IfJfcAG PWÖLETAfflWl EGYESEDETtaf» KTEPUJSAC I A MAGTAB SZOCIÁLIST* MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAWACS LAPJA | Sax. évfolyam. 64. szám ARA: M FILLÉR Csütörtön. 1969. március 13. Amikor a honvédelemről szólóak, a szocialista reodszeiről is szólóak Az MHSZ egyéves munkájának politikai jelentősége Az MHSZ megyei vezetősége csütörtökön értekezletre hívta össze a községi és az üzemi titkárokat. Lényegében az első olyan munkaértekezlet volt ez a szövetség átszervezése óta és az elmúlt egy év munkáját volt hivatott értékelni. Ezen részt vett Úszta Gyula altábornagy miniszterhelyettes, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára is. Lantos Ottó alezredes, megyei titkár beszámolója az átszervezés és az elmúlt év munkájának politikai jelentőségével foglalkozott. Megállapította: a honvédelmi nevelő munka a haza védelmére való közvetlen felkészülésen túl része a munkára, az életre való nevelésnek. A honvédelmi felkészítésben résztvevők olyan szakmai, technikai ismereteiket is szereznek, amelyek hasznosíthatók a termelőmunkában, az élet minden területén. Ezért is kell gondoskodni arról, hogy az lifjúság egésze szerezzen honvédelmi alapismereteket, és mindez mellett szer- . ezetiebb és rendszeresebb, hatékonyabb legyen a tartalékosok továbbképzése, a lakosság polgári védelmi oktatása. A honvédelmi nevelés, mint a szocialista nevelőmunka szerves része, mindenekelőtt a szocialista tudatformálás hatékonyságának növelését követeli. Tovább kell fejleszteni a társadalomban — különösen — az ifjúságban — a haza védelméhez szükséges erkölcsi-akarati tulajdonságokat: a társadalmi) rendünk, pártunk, kormányunk iránti hűséget, a szocialista világ- rendszer legyőzhetetlenségébe vetett hitet, az ellenség iránti gyűlöletet, a becsületességet és elvtársiasságot, az önfeláldozó áldozatkészséget. E célok megvalósításában megnöveke- deti feladatok hárulnak a honvédelmi szövetségre. A párt és a kormány határozatának megfelelően az elmúlt év elején befejeződött Tolna megyében a honvédelmi szövetség átszervezése. Az 1000 lélekszámot meghaladó községekben, a jelentősebb üzemekben sorra megalakultak az MHSZ-szervek és klubok, az adottságoknak megfelelően legnagyobb számban a lövész- és a tartalékosklu- bok. A kinevezett titkárok mellett létrejött tanácsadó testületek munkája — a kezdeti bizonytalankodás után — most kezd kibontakozni. Nem ismerték fel •- indenütt, hogy az egyszeri- ■' ' tés mellett a tanácsad minden tágja is fele ’'önvédelmi nevelőmunkáért. Pozitív vonás, hogy az új szervek és klubok kialakításával nem csökkent az aktívák száma: jelenleg több mint kétezren dolgoznak a szövetség különböző munkaterületein, és egyre többen kapcsolódnak be más, állami feladatok végzésébe is. A szövetség egyik fő feladatát, a katonai előképzést jól oldotta meg az elmúlt évben. A különböző szakágakban a számszerű eredmények mellett a kiképzés minőségének növelése volt a fő cél. Ennek tudható be például az, hogy a gépjármű-kiképzésben Tolna megye országosan harmadik lett. Uj feladatként az elmúlt őszszel 29 klubnál indult általános honvédelmi előképző tanfolyam, önkéntes alapon. Ugyancsak az ősszel kezdődött meg az általános és középiskolákban a honvédelmi ismeretek oktatása, amelynek előkészítésében tevékeny részt vállaltak az MHSZ-szervek, klubok. A megyei titkár beszámolóját követő vitában elmondotta véleményét Úszta Gyula altábornagy is. — Elmondhatom, hogy az 1968-as feladatokat Tolna megyében jól teljesítette a honvédelmi szövetség. Jó volt az átállás, megértették, mit kell tenni. Vannak jól működő klubok, jól halad a felkészülés az idei feladatokra is. De ugyanakkor a kiképzési bázisok létesítése — elsősorban a járási székhelyeken — nem haladt úgy, mint kellett volna. Van, amihez elég a társadalmi munka, de van, amihez pénz is kell. Es ebben az állami, társadalmi szerveknek is megvan a feladatuk. Meg kell érteni: amikor honvédelmi kérdésről szólunk, akkor a szocialista rendszerről is szólunk. Úszta altábornagy foglalkozott a vezetés kérdéseivel, módszereivel is. — A szövetség formájában, tartalmában is sok az új vonás. Az egyszemélyi vezetés nem azt jelenti, hogy a vezetőnek a döntés előtt kevesebb emberrel kell konzultálni. Amíg korábban az intéző bizottság, az elnökség döntött, most a megyei titkárnak kell dönteni — de a felelősség is elsősorban rá hárul. De ugyanakkor nagyon fontos szerepet kell tulajdonítani a tanácsadó testületnek is. Az értekezlet befejezéseként Lantos Ottó alezredes átadta a hármas évforduló tiszteletére indított szociális a munkaversenyben első helyezést elért bonyhádi járásnak a megyei vezetőség vándorzászlaját, és az okleveleket a második helyezett paksi és a harmadik helyezett dombóvári járásnak. BI. fl szolidaritás záloga Asszonyaink, lányaink szerte az országban január végén, február elején kezdték horgolni azokat a kicsiny színes kockákat, amelyek március 15-e után rövidesen útrakelnek Vietnamba, takaróként. Sajná lom már, hogy nem számláltam meg, hány ilyen színes kocka alkot egy takarót. Azt sem volt módomban lemérni, mennyi idő alatt készül egy kocka, hány óra szükséges ahhoz, hogy elkészüljön a sok kicsi kockából egy takaró. De, mert tudom, -i^ogy a szép és szeretettel végzett munkához idő kell, tudom azt is, hogy a készítők sokszor fűzték a szót a szóhoz. A túl; villogása közben sokszor idézték asszonyaink, leányaink a vietnami népet, amely hősi harcával példa minden szabadság- szerető nép számára. A „Takarót Vietnamnak’* mozgalmat nemrég indította a Magyar Nők Országos Tanácsa. Ha minden mozgalom ilyen gyorsan bontakozna ki és telr jesítené vállalt feladatát, mint ez is! Ha még több hasonló feladatot adnánk asszonyainknak és leányainknak! Annyi szó esik napjainkban a női egyenjogúság kapcsán a nők közéleti szereplésééröl, politikai érdeklődéséről, aktivitásáról. Pozitív és negatív példák egész sorát citálhatjuk a téma vitatása során. Tessék! A „Takarókat Vietnamnak’ mozgalom sikerei azt példázzák, hogy szükséges és érdemes szép cs nagy célok szolgálatába fogadni a nők tettrekészségét. Tizenhárom községe van a dombóvári járásnak. A „Takarót Vietnamnak” mozgalom járási szervezői arra számítottak, hogy egy-egy település asszonyai elkészítenek egy takarót, az üzemekkel, hivatalokkal rendelkező járási székhely többet, úgy, nogy nász takaró ina üljön majd Dombóvárról a távoli rendeltetési helyre. És mi történt? Az, ami az egész megyében, az egész országban. .. Az asszonyok, lányok kevésnek ítélték a kért egy takarót, többet készítettek el. Hovatovábo a hatvan darabnál tartanak, s még mindig jönnek a szép, színes holmik. Egyik-másik takaró készítői előre megtervezték a színösszeállítást, valóságos remek került ki a kezük alól. Itt van 6* alsólepcrdl asszony munkája, de nem hiányzik a tüskepusztaiaké sem, noha itt nem kis riadalmai keltett a fölhívás. Kiderült, hogy csak kevesen tudnak horgolni. Megtanultak. Vagy, akik nem vettek részt közvetlenül a takarókészités munkájában, azok az anyagok beszerzésében vállaltak részt. Minden színes takaró be van bélelve gondosan. Akikhez eljutnak ezek a takarók, azok megérezhetik bennük a baráti szív melegét, azt a szolidaritást, amely erőt kölcsönöz a harcosoknak. Növekednek a színes takaróhalmok, amelyek rövidesen messzi útukra kelnek, gazdáikhoz találnak a harcoló Vietnamban a barátság és a szolidaritás zálogaként. — óa — Mai szántunkból: Amit korábban tárgyalt a párt-vb 3. o. Korunk 4. o. 50 éve 5. o. Előkészületi mérkőzések 8. o. Beszámoló a szakcsi bűnperről 10 o. Jubileumi ünnepségek Dombóváron Dombóváron már vasárnap, március 16-án megkezdődik a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának ünnepségsorozata, melynek keretében egy héten át méltóképpen ünnepli a nagyközség lakossága a tanácsköztársasági hagyományokban gazdag Dombóvár történelmi múltját. Tájékoztatásul az alábbiakban közöljük a jubileumi évforduló eseményekben bővelkedő dombóvári hetének részletes programját. Március 16-án, vasárnap délelőtt 10.30-kor nyitják meg a dokumentumkiállítást „Dombóvár 1918—19-ben” címmel, a községi tanács nagytermében. A megnyitót Cserép Imre, az MSZMP Dombóvári Járási Bizottságának titkára mondja. A kiállítás március 16-tól 24- ig tart nyitva, naponta délelőtt 10-től 13-ig és 15-től 18 óráig. Március 17-én este 19 órakor: a Gyenis Antal fiúkollégium diákjainak fáklyás felvonulása és koszorúzása a temetőben, Gyenis Antal 1919- es mártír sírjánál. Március 20-án délelőtt 8 órakor: emléktábla-avatás a dombóvári I. sz. Zrínyi Ilona általános iskolában. Március 20-án délután 14 órakor: emléktábla-avatás a Dombóvár, Szabadság u. 11. Számú ház falán. Tudományos konferencia Moszkvában Március 20-án délután 15 órakor: ünnepi megemlékezés és koszorúzás a temetőben, a mártírhalált halt dombóvári tizenkilencesek emlékművénél. Március 20-án délután 16.30- kor: a dombóvári Ének- Zenei Általános Iskola névadó ünnepélye, amelyen az iskola Molnár György mártír nevét veszi fel. Az iskola névadásán előreláthatólag részt vesz Molnár György Budapesten élő leánya és fia is. Március 21-én délelőtt 10 órakor: emléktábla-avatás a Gőgös Ignác gimnázium falánál. Március 21-én délután 18 órakor: ünnepi nagygyűlés a MÁV kultúrotthon nagytermében. Az ünnepi beszédet Gyu- ricza István, a járási tanács vb-elnöke mondja. Március 22-én az MHSZ és a KISZ honvédelmi vetélkedőjének járási döntőjét tartják meg. A járási pártbizottság és a járási tanács vb közösen ad fogadást a Dombóváron élő 1919-es veteránok tiszteletére, a járási KISZ-bizottság ünnepi ülését március 20-án tartja meg. (A Tanácsköztársaság 50. évfordulójának részletes szekszárdi programját a napokban fogjuk közölni.) Moszkva (MTI). Szerdán a Szovjetunióban megkezdődött a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóval kapcsolatos ünnepségsorozat. Moszkvában az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártíőiskola dísztermében egésznapos tudományos ülésszakot tartottak, amelyet a vendéglátó intézményen kívül a Marxizmus—Leninizmus Intézet, a Szovjet Tudományos Akadémia és a Társadalomtudományi Akadémia rendezett szovjet és magyar történészek részvételével. A szovjet és magyar zászlóval, valamint a jubileumra utaló hatalmas 50-es számmal és a magyar tanácshatalmat éltető Lenin-idézettel díszített, érdeklődő hallgatósággal megtelt pártfőiskolai nagyteremben Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Marxizmus—Leninizmus Intézet igazgatója, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság elnöke nyitotta meg a tudományos konferenciát. Lakos Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága társadalomtudományi intézetének igazgatója, a konferencián részt vevő magyar küldöttség vezetője köszönetét mondott a konferencia rendezőinek a magyar történészek meghívásáért. Ezután Pjotr Poszpelov az SZKP Központi Bizottságának tagja tartott előadást. Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja felszólalásában kifejezte azt a reményét, hogy a konferencia a pozitív tanulságok szellemében járul hozzá a Ta- nácsköztársasí r történetének tanulmányozásüuoz.
