Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-14 / 37. szám
Folytatja munkáját az OKP kongresszusa Nincs haladás a párizsi négyes konferencián Bologna, Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az OKP kongresszusának vitájában a felszólalók közül sokan foglalkoznak különböző hangsúllyal a forradalmi harc távlati, stratégiai és közbeeső taktikai célkitűzéseinek kapcsolatával. Az a vita kap itt új és új árnyalatot, amely a Longo beszámolójával szemben kritikus „türelmetlenek” csoportja és a beszámoló fő vonalának alapján egy-egy vonást kiemelő, illetve más részről új szintézist kereső többség véleményeit állítja szembe. A legnagyobb visszhangra azok a felszólalások találtak a bolognai tanácskozáson, amelyek szintézisre törekedtek az új helyzet új lehetőségei és a hagyományos harci formák, a közbeeső és a távlati célok, az „alulról jövő kezdeményezés” és a pártok akciója, a munkásosztály kipróbált harci szervezeteinek iküzdel- me és az újonnan létrejövő, bizonyos mértékben spontán fo- gantatású szervezetek tevékenysége között — hangsúlyt helyezve az utóbbiak szerepére. Pietro Ingrao például kiemelte, hogy a választott szerveknek elengedhetetlenül szükségük van a dolgozók szervezett harcára. A kommunista képviselők — mondotta Ingrao, aki a párt képviselőcsoportjának elnöke — annál nagyobb súlyra tehetnek szert, minél inkább hozzájárulnák az országban a „közvetlen A Szovjetszkaja Rosszija című moszkvai lap recenziót közöl Galina Arszenyeva nemrégiben megjelent „A műi Hongkong” című könyvéről. A cikkíró a könyvet méltatva megállapítja, hogy Mao Ce-luhg csoportja nem kevésbé érdekelt Hongkong gyarmati státuszának megőrzésében, mint az imperialista államok uralkodó körei. Jellemző módon a pekingi vezetőség hivatalosan egyetlen egyszer sem követelte Angliától 'az ősi kínai terület visszatérítését. Ez pedig nem véletlen. Az a helyzet, hogy Hongkong importja a Kínai Népköztársaságból lényegesen felülmúlja az ösz- szes többi országból származó behozatalt. Kína Hongkongban több száz millió dollárt kap olyan forrásokból, mint a különféle bank- manipulációk, a szállítások, a köztársaság tulajdonát képező különféle objektumok, például szállodák bérbeadásából. Végül nem kis hasznot hajtanak Pe- kingnek a hongkongi feketepiacon arannyal, valutával és más cikkekkel folytatott ügyletek. A lényeg azonban azokban a kapcsolatokban van, amelyeket a maoisták Hongkongban kötnek. A város valóságos tranzitállomása a Kínai Népköztársaságból érkező áruknak. Ezeket az árukat hongkongi áruként továbbítják aztán más országokba, s ez az egész művHet leglényegesebb pontja. Figyelemre méltó, hogy Hongkong exportjában az első helyeket az Egyesült Államok, Anglia és a Német Szövetségi Köztársaság foglalják el. Ismeretessé vált, hogy az amerikai haditengerészet képviselője Hongkongban nagy tételben vásárolt elektronikus berendezéseket pekingi ellenőrzés alatt álló cégektől. Ezeket a berendezéseket aztán az amerikaiak Vietnamba küldték. A cikkíró végül megállapítja, hogy a vietnami amerikai agdemokrácia” szervei hálózatának növekedéséhez is. Ingrao nézetei között fontos helyet foglalt el az is, hogy az új többség létrehozására irányuló folyamatnak nem a középbal pártok jelenlegi formáinak hozzáadását, hanem azok átalakítását kell eredményeznie. Achille Ochetto, a vezetőség tagja, a központi bizottság titkára szintén hasonló szellemben szólalt fel. Kijelentette, hogy egyfelől szükség van azoknak a közbeeső céloknak, reformprogramoknak a meghatározására, amelyek körül kikristályosodhat a szövetségek frontja, másfelől viszont szükség van a jelenlegi politikai erők mélyreható alakulására. Occhetto rámutatott arra is, hogy egy cél elérése nem vet véget a harcnak, ellenkezőleg, a forradalmi folyamat tartós: a forradalmi ugrás nem korlátozódik egyetlen pillanatra, hanem olyan döntések folyamatában valósul meg, amelyek a szocializmusba való átmenet irányába mutatnak. A kapitalizmus és szocializmus között nem egy közbeeső szilárd demokratikus társadalom van, hanem a mi harcunk — fejtette ki Occhetto. A kongresszus igen lelkes fogadtatásban részesítette mind Ingrao,- mind pedig Occhetto új szintézisre törekvő felszólalását. A párt egysége szemmel láthatóan és „füllel is hallhatóan” kifejeződik e forradalmi útkeresésben. resszió kapcsán Hongkongot egyre inkább az Egyesült Államok használja katonai hídfőállásként. Alapos oka van arra az állításra, hogy Hongkong ma már valójában inkább amerikai, mint angol támaszpont. Ezt mutatja egyebek között az a tény, hogy csupán 1966-ban 390 amerikai hadihajó futott be Hongkong kikötőjébe. Jugoszlávia washingtoni nagykövete átadta Tito elnök válaszát Nixon korábbi üzenetére, melyben az új amerikai elnök megköszönte a jugoszláv államfőnek a beiktatása alkalmából küldött jókívánságait és kifejezte azt a reményét, hogy Tito elnök hamarosan ellátogat az Egyesült Államokba. Tito válaszában, melyet a jugoszláv nagykövet kedden adott át a Fehér Házban, megköszönte a meghívást és közölte, hogy maga is örömmel venne egy amerikai utat. * Pepich vezérőrnagy, a szlovák belügyminiszter, a Svet című hetilapnak adott nyilatkozatában egyebek között kijelentette: El vagyunk szánva arra, hogy munkánkban minden lehetőséget felhasználunk a CSKP és a Szlovák KP akcióprogramjának és a CSKP Központi Bizottságának novemberi plénumán elfogadott határozatok valóra váltására. * A Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökségével rekord idő alul készült »I ar ói in" j;., voltos wnvj'l kooperációs távvezeték, amely a SzovPárizs, Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Mint várható volt, nem hozott eredményt a vietnami kérdéssel foglalkozó párizsi négyes konferencia csütörtökön megtartott negyedik ülése sem. A saigoni és az amerikai küldött felszólalásában továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy politikai problémákról elvonatkoztatva, először a katonai részletkérdésekről tárgyaljanak. Cabot-Lodge amerikai nagykövet tagadta, hogy az Egyesült Államokat neokolonialista célok vezetnék Dél-Vietnamban és azt igyekezett bizonygatni, hogy a saigoni rendszer Dél-Vietnam törvényes kormánya. Tran Buu Kiem, a DNFF küldöttségének vezetője megállapította: * * Miközben a közvéleményt tovább foglalkoztatja a nyugatberlini elnökválasztással kapcsolatos bonni provokáció, az NSZK fővárosában Harold Wilson brit miniszterelhök folytatja megbeszéléseit Kiesinger kancellárral. Vietnamtól kezdve a Közel- Keleten át a közösen gyártandó repülőgépig sok témát érintett a két kormányfő és a kiadott sajtókommünikék szerint Wilson és Kiesinger „jó, gyümölcsöző” megbeszéléseket folytatott. A brit kormányfőt eddig számtalan hazai és^ külföldi bírálat érte azért, mert engedelmesen kiszolgálta a washingtoni külpolitikát még olyan, a sziget- országban egyértelműen népszerűtlen kérdésben is, mint a vietnami háború. Minden jel arra mutat, hogy Wilson most még népszerűtlenebb kalandba, a bonni revanspolitika immár teljes és fenntartás nélküli támogatásába bocsátkozott. Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos gesztusára, bonni tárgyalásaira és áljetunió nyugat-ukrajnai energiarendszerét köti össze Munkácstól a Gödön felépített új transzformátorállomásig. A szerelés befejezése után már üzembe helyezték a berendezéseket, s márciusban tartják az avató ünnepséget, amely egyben a Tanácsköztársaság kikiáltásának 5í>. évfordulóját köszönti. * Csütörtökön délelőtt a Párizs melletti Vitryben a Maurice Thorez sportpalotában, megkezdte tanácskozását a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülés napirendjén egyetlen kérdés szerepel: a népszavazással kapcsolatos álláspont meghatározása, Etienne Fajon beszámolója alapján. * Több mint ezer diák állta el a bejáratokat az amerikai Madison állambeli Wisconsin egyetemen a néger tanulótársak jogait követelve. Előzőleg a nemzeti gárda 900 tagja és 400 rendőr vette körül az egyetem épületeit, majd összecsapott a tüntetőkkel. Hat diákot letartóztattak. a tárgyalások sikerének az a fő akadálya, hogy az Egyesült Államok nem mondott le agressziós céljairól, valamint arról, hogy fenntartsa a saigoni hatóságokat, mint neokolonialista politikájának eszközét. A DNFF küldötte adatokkal bizonyította be, hogy a saigoni kormány nem egyéb, mint az Egyesült Államok eszköze. Magában az országban kegyetlen eszközökkel kísérlik meg elfojtani Saigon és az ideiglenesen megszállt területek lakosságának az amerikai agressziós háború beszüntetését követelő mozgaltalában egész vonalvezetésére reagált a Pravda csütörtöki számában Beglov kommentátor, aki megállapítja: „Áz angol politikai gépezet teljes erővel azon dolgozik, hogy rontsa az európai helyzetet.” A szemleíró érdekes fogalmazásban utal Wilson bonni tárgyalásainak lényegére: arra, hogy London, Bonn teljes támogatásáért azt kéri cserébe Kiesingertől. támogassa Anglia belépését a Közös Piacba. ’Erre az alkura utal.a Pravda, amikor a következőket írja: „Az európai feszültség enyhítésére tett lépések London rftagatartá- sából ítélve egyáltalán nem felelnek meg azon angol politikusok felcsigázott szenvedélyének, akik nem akarnak lemondani a csábításról, hogy a szovjetellenes hisztéria hullámain ússzanak be Európába”. A francia fővárosban ismét diplomatagépkocsik sorakoztak a konferenciák terme előtt: sor került a Vietnammal foglalkozó négyes értekezlet immár negyedik teljes ülésére. Ezen a jelek szerint nem született előrehaladás. Nem bizonyultak igaznak azok, az amerikai forrásból és alighanem kísérleti léggömbként felrepített híresztelések, hogy a csütörtöki ülésen Cabot-Lodge. Nixon képviselője, valamiféle látványos új javaslattal áll elő. Minden józan megfigyelő megegyezik abban, hogy további lépésekre csak a jelenleg halogató taktikát folytató washingtoni magatartás megváltozása után kerülhet sor. Ugyancsak halogató magatartás jellemző Robert Kennedy gyilkosának. Sirhan B. Sirhan- nak a védőire is. Sirhan ismét bírái elé állt. Még nem ismeretes, mit mondott, vagy egyáltalán mondott-e valamit, hiszen eddig, védőinek időhúzó taktikájának megfelelően, hallgatott. Az előző politikai gyilkosságok ismeretében nyilvánvaló: hatalmas erők dolgoznak, a legkülönbözőbb módszerekkel azon, hogy Sirhan sem a tárgyaláson, sem később, semmi lényegeset ne mondjon. Oswald és Ruby sorsára emlékezve a megfigyelők még akkor sem adnak sok életben maradási esélyt Sirhannak, ha nótán a bíróság nem ítélné i halálra. mát. Éjjelente sok ezer embert előállítanak, százakat letartóztatnak, , házkutatásokat rendeznek és „a gyorsított pacifikálást program” keretében ölnek, gyújtogatnak, fosztogatnak, koncentrációs táborba hurcolják a lakosságot. Ameddig folytatódik az amerikai agressziós háború — mondotta Tran Buu Kiem —, ameddig a hazaáruló saigoni hatóságok kiszolgálják az Egyesült Államokat háborús bűntetteik elkövetésében, addig a dél-vietnami nép harcolni fog. „Ez a harc addig tart, ameddig ki nem vívja függetlenségét és igazi szabadságát”. Xuan Thui államminiszter, a VDK képviselője szintén megcáfolta az amerikai küldöttnek azt az állítását, amely szerint az Egyesült Államok tiszteletben tartotta a dél-vietnami lakosság önrendelkezési jogát. Ellenkezőleg — mondotta —, következetesen intervenciós, agressziós, háborús politikát folytat és lábbal tiporja az önrendelkezési jogot. Ez a háború a dél-vietnami lakosság harca a DNFF vezetésével az amerikaiak és csatlósaik agressziója ellen. Az az igazság, hogy több mint hatszázezer amerikai és csatlós katona gyilkolja a dél-vietnami lakosságot, anélkül, hogy ehhez át kellene lépnie a demilitarizált övezetet. Ha az Egyesült Államok valóban meg akarja oldani a vietnami problémát, akkor komoly tárgyalásokat kell kezdenie a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Fronttal, a dél-vietnami lakosság illetékes képviselőivel. El kell fogadnia a VDK és a DNFF igazságos álláspontját. Harci cselekmények Dél-Vietnamban Bővülnek és erősödnek a harci cselekmények Dél-Vietnamban, mindkét fél részéről — közölte csütörtökön reggel Saigonban az amerikai katonai szóvivő. Különösen heves harcok folytak szerdán Saigontól északnyugatra, 160 km-re a fővárostól, ahol egy nagy kiterjedésű, félkör alakú front alakult ki. A harcok itt a késő délutáni órákig tartottak. A szabadságharcosok két helikoptert lelőttek, négy másikat megrongáltak. Három amerikai katona a helikopterekben meghalt. A harcokban az amerikaiak három embert vesztettek, három katonájuk pedig megsebesült. A B—52-es amerikai nehézbombázók szerda éjjel 375 tonna bombát dobtak le Saigon három oldalán, a főváros közvetlen közelében. Thieu saigoni elnök csütörtökön reggel személyesen ellenőrizte a főváros védelmi vonalait, vajon a védelmi rendszer kellőképpen felkészült-e a várható tet-offenzívára. További védelmi intézkedések keretében fegyverrel látták el a kormány- hivatalok tisztviselőit. Mint a TASZSZ jelenti, szerdán egv újabb amerikai megfigyelő repülőgépet lőttek le a i VDK területe fölött. Miért gyámkodik Peking Hongkong felett? EZ TÖRTÉNT
