Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-13 / 36. szám
Titkári értekezletek a szekszárdi járásban A hét három napján alapszervezeti párttitkári értekezleteket rendez a járás két községében az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága. Ennek folyamán hat szekcióban tanácskoznak a párttitkárok, hogy „szakosodva” — üzemi, termelőszövetkezeti és úgynevezett hivatali jelleg, s elkülönülés szerint — megvitassák a járási pártbizottság által korábban plkészített és kiadott, a munkamódszer javítását célzó írásos anyagot, helyzetüket és teendőiket. A kisebb csoportok meghittsége különösen alkalmas az önvizsgálatra, így válhatnak kötetlenebbé a kerekasztal-beszélgetések. A két községben — Bátaszéken és Tolnán — tartandó titkári értekezletek vitájának bevezetőjét Tóth József, a járási pártbizottság első titkára, illetve Rácz János járási titkár tartják. Bizonyára mindenütt a pártmunka javára válnak a kedden, szerdán és pénteken zajló, a módszereket tüzetesen tárgyaló, az elveket a gyakorlattal igényesen szembesítő párttitkári értekezletek. Visszhang Nem a Baranya—Tolna megyei... A szerdai számunkban cikket közültünk Miért nincs televízió? címmel. Mikóczi György igazgatósági elnök megkért bennünket az alábbi kiegészítés közzétételére: „A televízióra vonatkozó áru- kapcsolás nem a Baranya—Tolna megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatra vonatkozik, hanem egy másik, e területen kívül eső nagykereskedelmi szervre.” A szóban forgó nagykereskedelmi szerv nevét nem kívánják nyilvánosságra hozni, mert azzal is vannak bizonyos partneri kapcsolatok. Mindez úgy vetődött fel, hogy a Baranya—Tolna megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál is felfigyeltek a cikkre, s mivel nem az ő asztaluk, nyilván kívánatos részükre a helyzet tisztásása. Ülést tartott Szék széni Város Tanácsa Mire jut 56 millióból? — Társadalmi aktívák kitüntetése Szerdán délelőtt dr. Szendéi Imre elnökletével Szekszárdon ülést tartott Szekszárd Város Tanácsa, amelyen részt vett és felszólalt dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese és Rúzsa János, a párt városi bizottságának első titkára. A lejárt határidejű vb-határozatok és a két tanácsülés közötti időszakban a vb által hozott fontosabb intézkedésekről szóló tájékoztató után a pénzügyi és városfejlesztési állandó bizottság a tanácsválasztások óta végzett munkájával foglalkozott a tanácsülés. Amint a beszámolóból Is kitűnt, az állandó bizottság eredményesen tevékenykedett, élénk figyelemmel kísérte a városfejlesztési tervek megvalósítását, és több olyan közérdekű javaslatot is tett, amely nem tartozik szorosan a bizottság munkájához, de a város érdekeit szolgálja. A bizottság összesen 265 kérelmet tárgyalt meg, ezek túlnyomó többsége köfa-hozzájárulás törlésével, adók csökkentésével kapcsolatos kérvény volt. A benyújtott kérelmeket — alapos vizsgálat, indokolt esetben környezettanulmány után — 217 esetben teljesíthetőnek ítélték. A tanácsülés ezután — a téma hasonlósága, összefüggései miatt — három napirendi pontot ösz- szevonva tárgyalt: az elmúlt évi fejlesztési alap célkitűzéseinek megvalósításáról, Szekszárd Város Tanácsának 1969. évi költségvetéséről és az idei fejlesztési alapról. A gazdaságirányítás új rendszerében a bevételek összege meghatározza a teljesíthető kiadások összegét is, így a szekszárdi városj tanács — az előirányzott bevételeknek megfelelően 56 millió 31 ezer forinttal gazdálkodhat ebben az esztendőben. Ebből az állami hozzájárulás ősz- szege több mint negyvenmillió forintot tesz ki. Csak néhány kiragadott példa a költségvetésből: gazdasági célokra az idén 24 és fél millió forintot költ a városi tanács, szociális és egészségügyi célokra több mint egymillió forinttal magasabb összeg jut. Közel nyolc és fél milliót fordítaHírmagyarázónk írja: Kockázati alap a kereskedelemben Néhány évvel ezelőtt a mező- gazdaságnak valóságos terhet jelentett a jól sikerült burgonya- termés. A termelőszövetkezeti vezetők a megmondhatói; mennyit kellett vitatkozni a felvásárló kereskedelmi szervekkel. Ki tárolja, hogyan, miként — és főleg — mennyiért a termést? A termelőüzemek szerettek volna mielőbb túladni rajta. A kereskedelem — mivel a piac telített volt —, nem tudta átvenni, továbbadni. Szóval, állandó volt a vita, hogy ki viselje a kockázatot. Végül is, az eredmény az lett, hogy Tolna megyében jelentős mértékben csökkent a burgonya vetésterülete, olyannyira, hogy a termés a saját fogyasztásra is alig volt elég. Lényegében ugyanez volt a helyzet a zöldségfélékkel is, és emiatt bomlott meg jó néhányszor a „jószomszédi” viszony a termelők és a kereskedelem között. Ezeket a nézeteltéréseket feltehetően felszámolja, — de legalábbis a minimálisra csökkenti — az a rendelet, amelyet a belkereskedelmi miniszter, a pénzügyminiszter és az Országos Anyag- és Arhivatal elnök egyetértésben adott ki, a burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfelvásárló kereskedelem kockázati alapjáról. A rendelet szerint a burgonya-, zöldség- és gyümölcsfelvásárló szövetkezeti vállalatok és megyei értékesítő központok a felvásárlási érték 2,5 százalékának megfelelő kockázati költséget számolhatnak el, amelyet alap- szerűen kötelesek kezelni. A kockázati alap a kereslet hiánya miatti árukészlet — tárolásból, raktározásból adódó többletráfordítások és veszteségek; az előre nem látható romlás miatti veszteségek; szerződéskötés esetén — a kedvezőtlen piaci helyzet miatt — a termelőknél hagyott árukért kifizetett vételár; a korai szabadföldi zöldségtermesztésnél a felvásárlót szerződésileg terhelő veszteségek fedezetére lehet felhasználni. A kockázati alapot a felvásárló kereskedelem a vevőnek is átadhat ja, viszont ebben az esetben a vevő köteles az összeget kockázati alapként kezelni. Az új rendelkezés nemcsak a felvásárló vállalatnak, hanem a termelőknek és a fogyasztóknak is kedvező. A termelő biztosítékot kap, hogy a felvásárló mindenképpen eleget tesz szerződésben vállalt kötelezettségének, és a fogyasztók is jól járnak, miután a kereskedelem nem kényszerül az áru mindenáron való eladására, Tehát a dömpinget nem követi krónikus áruhiány. BI. nak az alsófokú oktatás céljaira, a középiskolai oktatásra előirányzott összeg is magasabb az elmúlt évinél. A város kulturális céljaira fordítandó pénz összesen meghaladja a 21 és fél millió forintot. A költségvetés tárgyalásakor Szultos Jánosné tanácstag kérte a vb-től, hogy az alsófokú oktatás tárgyi felételeinek javítására — a lehetőségekhez képest — az előirányzottnál magasabb ösz- szeget biztosítsanak, mivel a korszerű oktatás feltételeinek megteremtéséhez erre szükség van. Felszólalt a tanácsülésen dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese, aki elmondta: a város költségvetése és fejlesztési alapja évről évre nő, a megye- székhely szemmel láthatólag is nagy változáson ment keresztül az elmúlt években. A megyei tanács igyekszik minden támogatást megadni a városnak. Ezt többek között az is bizonyltja, hogy a megye útjavításra, korszerűsítésre, rendelkezésére álló összegnek több mint a felét Szekszárdnak juttatták. Elmondta, hogy a harmadik ötéves terv lakáskeretét a múlt évben kimerítették, s a megyei tanács most azon fáradozik, hogy további lakásépítésre legyen lehetőség a megyében, elsősorban Szekszárdon. Ennek ellenére a város továbbra is egyik legsúlyosabb gondja a lakáshiány marad, mert a fokozott tempójú lakásépítés mellett is jelenleg több mint 1400 igénylőt tartanak nyilván. Kitért arra, hogy az elmúlt esztendőben csökkent Szekszárdon a kislakás- és társasház- , építkezések száma. A megye vezetői, a váfosi vezetőkkel karöltve igyekeznek enyhíteni a gondokon, segíteni az építőknek. Ennek eredményeképpen ebben az évben 174 lakás építésére kaptak hitelt. Jó lenne, ha a megyeszékhelyen működő vállalatok is jobban bekapcsolódnának a lakásépítésbe a lehetőségeik kihasználásával, mert ezzel is jelentősen csökkentenék a város gondját. A Szekszárdon elterjedt „rémhírekre” kitérve elmondta: alaptalan híresztelés az, hogy a városban dolgozó bőrdíszműüzém megszűnik, sőt a betervezett építési munkák is még ebben az évben elkezdődnek. Felszólalásában foglalkozott a városfejlesztési tervekkel, felhívta a város vezetőinek figyelmét a munkák jobb előkészítésére, a feladatok időbeni koordinálására. A városfejlesztési munkákban ezután is kéri a város polgárainak segítségét és a megyei tanács vb. nevében köszönetét mondott azoknak a szekszárdiaknak, akik sokat tettek a város érdekében. Rúzsa János, a párt városi bizottságának első titkára felszólalásában javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy keressen lehetőséget az iskolai oktatás tárgyi feltételeinek javítására. Beszélt a város üzemeinek, termelő- szövetkezeteinek elmúlt évi eredményeiről, a kereskedelmi hálózat bővüléséről. A lakáshelyzetről szólva elmondta: annak ellenére, hogy a megyeszékhelyen az elmúlt három év alatt 1135 lakás épült fel állami és magánerőből, még mindig nagyon nagy gondokkal küszködnek és figyelembe véve a város lakóinak állandó gyarapodását, a végső megoldás még hosszú ideig várat magára. A tanácsülés ezután az első félévi munkaprogrammal foglalkozott, bejelentéseket tárgyalt, interpellációk hangzottak el. Végül dr. Nedók Pál, a városi tanács vb megbízott elnöke kitüntetéseket nyújtott át azoknak a szekszárdi polgároknak, akik az elmúlt év folyamán a legtöbbet tették a város szebbé tétele, a problémák megoldása érdekében. A városi tanács által alapított „Társadalmi munkáért” érem arany fokozatával 18 szekszárdi dolgozót jutalmaztak, kilencen ezüst, heten bronz fokozatot kaptak. A társadalmi munkában aktívan részt vevő KISZ-szervézetek, vállalatok és intézmények képviselőinek a tanács elismerő oklevelét nyújtották át. A kitüntetettek nevében Várbíró J. Miklósné mondott köszönetét, s ígéretet tett arra, hogy munkájukkal ezután még jobban támogatják a város ügyét. Vadászati szabadegyetem A vadászok és a házinyúl- tenyésztők részére szabadegyetemet rendez a TIT Tolna megyében. Tamásiban, dr. Bertóti István előadásával már — nagy érdeklődéssel kísérve —, megnyílt a vadászati szabadegyetem. A tavalyi ismeretterjesztési évadban a Tolna megyei TIT mező- gazdasági és biológiai szakosztálya Szekszárdon rendezett nagy sikerű vadászati és vadgazdálkodási szabadegyetemet, s kívánságra ezt most Tamásiban tartják meg, az új járási művelődési házban. A programban hat előadás szerepel, s ezeken kiváló — köztük országos hírű — szakemberek és szakírók szerepelnek, filmek vetítésével is kísérve. Ugyancsak a várható nagy érdeklődés megnyilvánulása adta azt az ötletet, hogy megrendezzék a nyúltenyésztési szabad- egyetemet is, bérletjegyek kibocsátásával. Erre márciusban és áprilisban kerül sor a szekszárdi TIT-klubban, a megyei TIT és a MÉSZÖV rendezésében. A szabadegyetemen szintén neves szaktekintélyek tartanak majd előadásokat, köztük dr. Anghy Csaba is elvállalta. A „tanrendben” a kisüzemben tenyészthető nyúlfajtákról, a szaporítás és nevelés technológiájáról, továbbá a kisüzemi nyúltakarmányo- zásról, a tenyésztésben a nyulafc elhelyezéséről, betegségeikről és azok megelőzéséről, valamint a házinyúl értékesítéséről hangzik el, részben filmvetítéssel is szemléltetett előadás, (-s -ó) Ütkorszerűsítés A nagy hó és hideg miatt sem szünetel az útépítés Szekszárdon a Béri Balogh Adám utcában. Folyik a csatornázás, a fagy ellenére is betonoznak, bontják a régi úttestet. Megalakul Szekszárdon a kerfszövetkezet Többször hírt adtunk már arról, hogy a megyeszékhelyen a szőlőhegy felújításának részeként kert- szövetkezetet alakítanak, kis parcellákon különböző foglalkozású emberek telepítenek szőlőt. Az előkészítő munka most az utolsó szakaszba érkezett: megkezdődött a bérleti szerződések megkötése. Az elmúlt hetekben a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya. a Hazafias Népfront megyei vezetői, a MÉSZÖV és a városi tanács illetékesei szervezték a kertszövetkezet megalakításához szükséges munkákat. Egyebek között egy küldöttség e'láto- gatott Borsod megyébe, tanulmányozta az ottani hasonló társulás tevékenységét. A kertszövetkezet közvetlen előkészítő bizottsága is megalakult, elnöke Laki József, a bőrdíszmű dolgozója. Akik már megkötötték a bérleti szerződést, azok számára inán. kedden este hat órakor alakuló közgyűlést tartanak Szekszárdon, a belvárosi pártszervezet helyiségében (Garay tér, Népfront székház). Ezen a tanácskozáson érdeklődők is részt vehetnek, tehát nemcsak azok, akik már bérleti szerződést kötöttek földhasználatra. Az első betelepítendő terület a Palánki hegyén van, parlag terület, illetve elhanyagolt szőlővidék. A kertszövetkezeti tagok 200—400 öl szőlőföldet kap-, hatnak és a betelepítéshez kedvező lehetőséget.
