Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-11 / 34. szám

Téli utazás az NDK-ban Mit ér a munkás — ha magyar? A berlini Alexander tér televí­ziós tornya határidő előtt, decem­berre elérte a tervezett 361 mé­ter magasságot, s ma a város minden pontjáról látható. Nyu­gati újságírók, akik az utóbbi hó­napokban egyre több cikket írnak az NDK-ról, elnevezték a kihí­vás tornyának, nyilván azért, mert úgy vélik, hogy a torony jelké­pes értelme legalább olyan fon­tos, mint gyakorlati haszna, ide­genforgalmi érdekessége, vagy városképi értéke Egy polgárjogot nyert kifejezés A berlini „fal” túlsó oldalán is tudják, hogy az Alex friss épület- óriásai közül égnek szökő karcsú torony, amelynek gömbje a gyen­ge téli napsütésben, a Spree köd­felhőiben is ezer színben csillog, a keletnémet gazdasági csoda szimbóluma. A „DDR Wirtschafts­wunder” kifejezés polgárjogot nyert, az azonos című vaskos kö­tet karácsony előtt kapható volt a berlini, drezdai lipcsei köny­vesboltokban. A Népi Kamara december 12— 14-i ülésén emelte törvényerőre az 1969. évi népgazdasági tervet, amely a nemzéti jövedelem 6 szá­zalékos növelését írja elő, s ezzel az NDK fennállásának 20. eszten­dejében átlépik a 100 milliárd márkás (kb. 400 milliárd forintos) határt, miközben az ipari terme­lés 7, a termelékenység 9, a be­ruházás 11 százalékkal növekszik. Az NDK helyét a világ tíz leg­erősebb ipari hatalma között sen­ki sem vitatja. (Igaz, hogy a fa­natikus új [és régi] nácik még a létezését is tagadják, bár egyre ke­vesebb meggyőződéssel — s a té­nyeken ez úgysem változtat). Az IFA-város magyarjai Az Alexanderplatztól majdnem egyórai vonatozással jutottam Ludwigsfeldébe. A menetidőben benne van a kétszeri átszabás; Berlin—Karlhoorstban (a gyors­vaséiról a potsdami távolságira) és Genshagener Heide megálló­nál a buszra. A 14 ezer lakosú kisváros, Nyugat-Berlintől délre, néhány évvel ezelőtt még csak kétszáz lelket számlált; az IFA Autóművek megalapítása óta hosszú házsorok nőttek ki a föld­ből, három-négy emeletes épüle­tek, s néhány középmagas — 7—9 szintes — tömb. A lakosság fog­lalkoztatott rétege, összesen hat­ezer munkás és alkalmazott az IFA dolgozója. Köztük 181 ma­gyar fiatal szakmunkás, vala­mennyien a hétszintes Mittel­ganghaus lakói. Lakatosok, he­gesztők, vágók, préselők, szerelők, marósok, 30 fő kivételével szak­munkások. A présműhelyben há­rom műszakban dolgoznak a többi — 150 ember — két műszakban. Szobáik 3—4 ágyasak, központi fűtésesek, minden hálóhoz társal­gó, fürdőszoba (állandó hideg-me­leg vízzel), berendezett konyha (gáztűzhellyel), előszoba, beépített szekrénysor tartozik. 200 kötetes könyvtárukat a magukkal hozott könyvek összeadásából alapították, a szakszervezettől most kapnak 800 kötetet. Két klubszobájukban rádió, televízió, lemezjátszó, mag­nó mellett szórakozhatnak. A vá­rosi klubház a hét egyik napján az övék Az FDJ, az ifjúsági szövetség kezdettől fogva szoros baráti kap­csolatot tart a magyarokkal, ve­zetőjük Metke Hartmudt naponta találkozik Jakab Ferenccel, a Mit­telganghaus állami megbízottjá­val és Keresztúri József KISZ- titkárral. A 181 fiatal közül 103 KISZ-tag, négy alapszervezetük­ben októberben tartották a ve­zetőségi választásokat. Az FDJ- fiatalokkal közös kirándulás*- szer­veztek Lipcsébe. Poisdamba, Bran­denburgba. A KMP megalakulá­sának 50. évfordulóján emlékla­pot, ajándékokat kaptak az üzem vezetőitől.., A szakma határai Ludwigsfelde rohamosan fejlő­dő kisváros. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a járás (Zossen) ipari termelésé­nek 90 százalékát adja', a lakos­sága a mostani 14 ezerről a kö­vetkező néhány esztendőben húsz Hol tanuljon tovább a gyerek'( Tájékoztatás a PerczelMór Közgazdasági Szakközépiskolává l kezeti kereskedelem és az állami belkereskedelem részére. A gép- és gyorsíró általános ügyviteli képzés keretében minden népgazdasági ága­zat számára magas íokú gépírás- és gyorsírástudással rendelkező ügyinté­zőkéi képezünk. A pénzügyi ügy­viteli képzés keretében pénzügyi szakembereket képezünk, akik első­sorban ■ tanácsoknál, tanácsi vállala­toknál és intézményeknél, de bár­mely népgazdasági ágban pénzügyi ügyintézőként helyezkedhetnek el. Az egyes járások munkaerő-szük­ségletének megfelelően, járásonként körülbelül 20—25 tanulót tudunk fel­venni. Túlnyomő többségben leányo­kat veszünk fel. járásonként 3—4 fiú nyerhet felvételt. A naponként be­járni nem tudó tanulók kollégiumi elhelyezést, vagy externátusi ellátást, (napi háromszori étkezést és tanuló­szobát az Iskolában, megbízható csa­ládnál szálláshelyet), illetve menzai ellátást (ebéd és tanulószoba) kap­hatnak. ezerre növekszik. Bevándorolt la­kosságának egy része, 900 fő, köz­tük sok fiatal házaspár barak­kokban él, s majdnem 400 gyer­mek vár bölcsődére. A magyar fiatalok helyzete tehát szinte ki­váltságos. Ennek több oka is van, elsősorban az, hogy az IFA Auto­mobilművek munkaerőhiánnyal küzd. sokan kilépnek és másutt helyezkednek el, a magyarok vi­szont megbízható, állandó mun­kásai az üzemnek. Bár mindössze három százalék a részarányuk, teljesjtményeik, munkakedvük ré­vén ők jelentik a gyár egyik haj­tóerejét. A sok irányú gondosko­dás, amellyel az üzem vezetői kö­rülveszik őket, a teljesítmény utáni pótszabadságok és egyéb juttatások azt bizonyítják: fiaink megbecsülést szerezlek a magyar munkásnévnek. „Egy kicsit ráverünk, srácok!”. — ez a jellegzetes mondat itt is kifejezi a virtust, a szólam nél­küli öntudatot a fiatalok gondolko­dását. Pedig szakmai szempont­ból nem könnyű az indulás, ha­zatérésük után pedig újabb prob­lémákkal néznek szembe. A hazai szakmák közül például hiányzik az „automata vágó”, a „COII AB hegesztő” (villanyhegesztő) és szá­mos más foglalkozási ág. amelyet itt tanultak és gyakorolnak. Számunkra az NDK „iskola” még akkor is hasznos, ha fiatal­jaink a hazatérés utáni első hó­napokban az „átkapcsolás”, a ha­zai termelésbe való „visszaillesz­kedés” akadályaival találkoznak. Tanult új szakmájuk egy sor be­gyakorolt készséget, műszaki is­meretet hoz a magyar ipar szá­mára. Két nap alatt húsz-huszonöt fi­atallal beszéltem az IFA munka­társai közül. Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint milyen ne­hézséget okoz hazatérésük után az, hogy itt más munkakörben dol­goztak, majdnem mindenki egv szóval válaszolt: „semmit!” — Három év alatt nem felejtem el a régi szakmát, az új pedig pluszként marad, sőt van egy újabb választási lehetőségem is... Az anyagiakról röviden: a „mo­torkerékpár-láz” itt is erős, leg­többen erre gyűjtenek. Telik rá a 480—550 márka havi fizetésből, s ha jobban „rávernek”, 600 márka fölé is emelkedhet a havi bér. BERTALAN LAJOS (Folytatása következik) A címben feltett kérdés napjaink­ban gyakran hangzik el azokban a családokban, ahol általános iskolai, S. osztályos tanuló van. Február hó­nap ugyanis a továbbtanulásra való jelentkezés ideje. Az elmúlt napokban sok szülő ke­resett fel személyesen — de telefo­non és levélben is —, hogy felvilá­gosítást és tájékoztatást kérjen isko­lánkról, a bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskoláról. Az érdeklődő szülők megnyilatkozásai arról győztek meg, hogy nagyíokú a tájékozatlanság a közgazdasági szakközépiskolát illetően. Ezek a ta­pasztalatok késztetnek arra, hogy röviden tájékoztatást adjak Bonyhád közgazdasági szakközépiskolái áról. Iskolánk, megyénk egyetlen köz­gazdasági szakközépiskolája. Tanu­lóink tanulmányaik sikeres befeje­zéseként olyan érettségi bizonyít­ványt kapnak, mely képesített köny­velő, vállalati tervező és vállalati statisztikus képesítést ad. Természe­tesen egyetemi és főiskolai tovább­tanulásra is jogosít ez az érettségi bizonyítvány. Intézetünkben általános irányú közgazdasági képzés (ipari, mező- gazdasági, szövetkezeti kereskedel­mi és állami belkereskedelmi szak­mai gyakorlattal), pénzügyi ügyvite­li képzés, valamint gép- és gyors­író általános ügyviteli képzés folyik. A tanulók szakmai gyakorlati be­osztásának jogát — megyénk munka­erő-szükségletének megfelelően és a tanulók elhelyezkedésének biztosítá­sa érdekében — magunknak tartjuk fenn. Az általános irányú közgazda- sági képzés keretében képesített könyvelőket, vállalati tervezőket és vállalati statisztikusokat képezünk az ipar, a mezőgazdaság, a szövet­A közgazdasági szakközépiskola tantervi követelményrendszere magas és sokrétű (négy év alatt szakkép­zettséget nyújt, mely szakképzettség azonnali elhelyezkedési lehetőséget biztosít a szakmában, de felsőokta­tási intézményekben való tovább­tanulásra is jogosít), ezért tehetsé­ges és szorgalmas, elsősorban a reáltárgyak iránt érdeklődést tanú­sító, jó tanulók jelentkezését vár­juk. Remélem, e rövid tájékoztató el­oszlatja a félreértéseket és a szülő­ket hozzásegíti ahhoz, hogy a cím­ben feltett kérdésben alaposabb i, meretek birtokában dönthessenek. Dr. Kende Ferenc Igazgató A Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ könnyűgépkezelőí jogosít­vánnyal rendelkező könnyűgépkezelőket valamint nehézgépkezelői jo­gosítvánnyal rendelkező kompresszor- és aggre«[átör­és egyéb nehézgépkezelőket Jelentkezés a vállalat gépé­szeti osztályán, Szekszárd, Tarcsay Vilmos u. Irodaház. (94) Népújság 4 1969. február 11. — Tizen voltatok, kettő még hiányzik. A fegyenc buzgón bólintott. — Hensleyt elérte a sorsa. Nem is kár érte. A velejéig gonosz volt. Mindenáron erőszakot akart venni a nőn, mire Stone golyót eresztett beléje. — Ha ez igaz, Stone nem fogja megbánni. — Lehetséges, hogy máris megkapta jutalmát, és a mennyországba került — vigyorgott, a fegyenc. — Kikészítettétek emiatt? — Mi? Dehogy. Hensley. — Hiszen azt mondtad, hogy Stone lelőtte Hensleyt. Ez igaz. De még mielőtt elpatkolt, Hensley egy golyót küldött Stone bordái közé. — Ez volt a második lövés, amit a kunyhóból hallot­tunk? — Meggondolatlan gyerek volt az a Stone, meggondo­latlanságának esett áldozatául. A detektív’ kedvet csinált neki a koronatanúsághoz, mire lelőtte Hensleyt. És emiatt őt Is utolérte a sorsa. — 190 — Stone már nem élt, amikor a katonák kihozták a kuny­hóból. Talán jobb is volt, számára. Úgysem lett volna nyugta egyik amerikai fegyházban sem. Árulók részére nincs bocsánat a fegyencek társadalmá­ban. Hensley azonban túlélte a lövést. Felgyógyulása után bíróság elé állították lázadás, szökés, a Katzer-házaspár elhurcolása, Stcune meggyilkolása és erőszak kísérlete miatt. A bíróság halálra ítélte, villamosszékbe került, mint Sam White megjósolta. Nelly Katzer egy évig volt szanatóriumban, amíg ki­heverte a nagy lelki megrázkódtatást. Sohasem tudta meg­bocsátani férjének, hogy magára hagyta a kunyhóban a gengszterekkel. De térjünk vissza 1959. december 10-én délelőtt 9 órára. Ebben az időpontban a tizenkilenc szökevény közül egy halott volt, egy súlyosan sebesült, tizenkettő pedig újra biz­tos zár alatt, börtönben. De öt fegyenc még bujkált, mégpedig éppen az az. öt, akiket az FBI legveszélyesebbnek tartott: A gyilkosság miatt élethossziglanra ítélt James Christie; az erőszak miatt élethossziglanra ítélt néger Willie Shaw; az emberrablás miatt élethossziglanra ítélt Gouglas Ander­son; a sorozatos fegyveres rablótámadások miatt 35—42 évi börtönre ítélt Ralph Byers; és az útonállás miatt 24 évre ítélt Yank Stewart, akit éppen veszélyessége miatt bárki fel­szólítás nélkül agyonlőhetett. * Mint mindenütt az országban, New York államban is változatlanul ellenőrizték az utakat, de természetesen lehe­tetlen volt minden személyt igazoltatni, aid a számtalan alagutak vagy hidak egyikén a szárazföldről Manhattanra ment. Yank Stewart és Kentucky Sam — a hozzájuk ’csatla­kozott kóbor kutyával együtt baj nélkül eljutott New York­ba. — 191 —„ Hobokenben elhagyták a tehervonatot, s egyszerűen .je­gyet váltottak a helyiérdekűre New Yorkba. Az előző két nap és két éjszaka alatt Yank Stewart több mint ezer kilométert tett meg vasúton, a helyiérdekűn töltött fél óra mégis örökkévalóságnak tűnt számára. Türelmetlenül nézett ki az ablakon, de nem látott mást, mint egy alagút csempézett falát. — Mikor érünk már New Yorkba? A vén csavargó nevetve válaszolt: — Hiszen már ott vagyunk! — Hogyhogy? Hiszen még mindig alagútban járunk. — Minden vonat a föld alatt fut be New Yorkba. A felszínen nincs elég hely a vasút számára. Itt azonban biz­tonságban leszel. Ember legyen a talpán, aki ebben a han­gyabolyban megtalál. No. készülj, rögtön kiszállunk. A föld alatti Pennsylvania állomáson kiszálltak. Stewart követte a világvárosban is jártas csavargót. Felmentek a lépcsőn, s máris a forgalmas Nyolcadik Ave­nuen voltak. Az úttesten autósok kígyóztak, a járdákon emberek siettek egymást lökdösve. A házak kopott homlokzatán szí­nes fényreklámok égtek. Az első utcakereszteződ snél Sam megállt, körültekin- getett, hogy tájékozódjon, azután elindult az egyik irányba: — Erre kell mennünk! Stewart a szokatlan forgatagban egy pillanatra szinte visszakívánkozott a börtönbe. — Hova igyekszel egyáltalán? — kérdezte. — A Boweryre. Hiszen olcsó éjjeli szállásra van szük­séged. — Stewart kelletlenül kullogott az öreg után. A ku­tya egészen meg volt zavarodva. — Lám, még a kutya sem érzi jól magát ebben a vá­rosban. — 392 —-

Next

/
Thumbnails
Contents