Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-11 / 34. szám

A19. zárszámadás Dunakömlődön (Folytatás az 1. oldalról) Nyilván nem véletlen, nem aján­dékba kapja az elnök a bizalmat. Olyan egyéniség, aki minden ha­tározottsága ellenére sem hatal­maskodó, inkább nagyon is so­kat ad mások véleményére. A közgyűlési beszámolóban megje­gyezte, már a gépelt szövegen kívül: „Én sem vagyok atyaúr­isten, szívesen veszem a hasznos tanácsot.” Kérte a tagokat, vi­tassák meg a beszámolót és lás­sák el a vezetőket jó tanácsok­kal. Félő volt, hogy nem szólnak hozzá. Nagy az elégedettség, mit is tudnának mondani? Kérdez­tem az egyik könyvelőnőtől, az előző években voltak-e közgyű­lési viták? Nem vitatkoznak itt már régóta. Azt lehet mondani, a megyei vendég felszólalásához hasonlóan a tagok által elmon­dottak is ünnepi felszólalások vol­tak. Kis beszédek. Az első ugyan nem nagyon sikerült, a témája miatt Szívták is a fogukat töb­ben, és valaki félhangosan meg­jegyezte, amikor elkezdte mondó- káját Demcsák Ferdinánd egész­ségügyi megbízott: jóságos isten! Hát bizony Demcsák Ferdinánd még a véradásról és a dohányzás ártalmairól is beszélt. Végered­ményben okos dolgokat mond, hiszen oda lyukadt ki, hogy vi­gyázzon magára a tagság, érje meg egészségben a nyugdíjaskort. különben nem élvezheti a szép jövőt. Végül beletörődtek a hall­gatók, hogy az egészségügyi fe­lelős most sem tudja abbahagyni mondókáját. hiszen megszállottja ennek az ügynek. Aztán „tudnék én még sokat beszélni ezekről a dolgokról, de ...” megjegyzéssel leült. Mondom, ünnepi kis beszédek voltak a tagok felszólalásai. Né­meth Imre növénytermesztő azt mostani szám nemcsak a nagy­sága miatt értékesebb, hanem azért is, mert kevés az olyan ember, aki csak néhány mun­kaegységet szerzett. Tehát a dolgozó tagok csaknem va­lamennyien jól, sőt nagyon jól kerestek. Mar a közgyűlés előtt azt fir­tattam, milyenek Dunakömlődön a területi adottságok. Hát hem lehet azt mondani, hogy a köm- lődi határ Bácska vágj' Sárköz. A terület 40 százaléka domb­oldal. Az okok kutatását vala­hol ott kell kezdeni, hogy az összes szántó tisztességes adag műtrágyát kapott. Mind az 1500 hold átlagosan 3,2 mázsa vegyes műtrágyát és en­nek a területnek a fele vegysze­res gyomirtásban részesült. Innen kell kiindulni. Nem kétséges, hogy Dunaköm- lőd. a 19 éves szövetkezet ered­ménye jelenleg a maximum. Amikor olyan számításokat le­het végezni, hogy Nándori II. La­jos állatgondozó a 7Ö0 munka­egységével körülbelül 60 ezer fo­rintot keresett egy év alatt egy­maga, vagy Gyuricza György traktoros több mint 50 ezer fo­rintot, akkor szükséges megje­gyezni. ennek a szövetkezetnek akaratlanul is a példakép szere­pe jutott. De szükséges ismétel­ten megjegyezni azt is, hogy a dtinakömlődi Szabadság Tsz már 15 éve jó. GEMENCI .lOZSEF Fock Jenő, a minisztertanács elnöke hétfőn bemutatkozó láto­gatáson fogadta Toshio Urabét, Japán magyarországi nagyköve­tét, aki á közelmúltban adta át megbízólevelét * A szakadár Biafra hétfőn köz­leményt adott ki, amely hírül adja. hogy a biafrai csapatok az olajban gazdag Ahoda-i körzet­ben egy 60 négyzetkilométeres területet foglaltak el a nigériai szövetségi kormánycsapatoktól. A. közlemény hangoztatja ezen kí­vül, hogy a szövetségi csapatok vasárnap „súlyos” veszteségeket szenvedtek az Onitsha és Enu- gu városokat összekötő út men­tén folyó heves harcokban. * Moszkvában hivatalosan közöl­itek, hogy Alekszéj Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke hétfőn fogadta Jan Marko csehszlovák külügyminisztert. A szívélyes légkörben lefolyt meg­beszélésen a felek foglalkoztak a szovjet—csehszlovák kapcsolatok­nak, valamint a két ország test­véri barátsága és együttműködése megszilárdításának kérdéseivel. Megvitattak ezenkívül aktuális, nemzetközi problémákat is. * A nyugat-pakisztáni legfelső bíróság hétfőn elrendelte Bhutto, volt külügyminiszter szabadon bocsátását. Bhuttot hazaszállít­ják szülővárosába. Larkanába. ahol házi őrizetben tartják mind­addig, amíg meg nem szüntetik az egész országra kiterjedő, rend­kívüli állapotot. Erre várhatóan néhány napon belül kerül sor. Időközben Pakisztán több vá­rosában folytatódtak a diákok megmozdulásai. mondta: ez a szövetkezet nem átmenőhely, vagyis azt akarta mondani, hogy nem átjáróház, és ez a tagság, úgy ahogy van, törzsgárda. Határozottan kijelen­tette ; Az Olasz KP kongresszusa amíg így vezetnek bennün­ket és így fizetnek, addig bíz­hatnak bennünk, ahogyan mi is bízunk őbennük. Mármint a vezetőségben. Ágos­ton Imre növénytermesztő és tűzoltóparancsnok rövid mondó­kájábán ígéretet tett arra, hogy most már ő is kiküszöböli a né­zeteltéréseket. Nem tudom mi­lyen nézeteltérései lehettek, de túlságosan nagyok nem, az biz­tos. Schämer János kertész, aki a zá '.zámadáson a házigazda szere’ t töltötte be a csárda ve­zetője el együtt, mert ő kalauzolt mindenkit és a közgyűlés után hordta a bort, előre leírta beszé­dét egy füzetbe. Szépen elővette az írkát, mondta, hogy ő leírta, amit el akar mondani, szertartá­sosan lapozott, aztán kissé elfo- gódottan olvasta „... ünnepi köntösben az egész tagság... Csak néztem, hogyan is lett 84 forint összekaparva egy-egy mun­kaegységre. .. Tudjunk a tagság­gal a szeretet, a béke jegyében együtt dolgozni.. .* Ami azt illeti, ügyesen „össze­kaparták” a 84 forintot. Egészen pontosan: 83 forint 41 fillért munkaegységenként. Ebből a készpénz 64 forint, a természet­beni járandóság értéke 19 forint 41 fillér. Ami sokkal kifejezőbb szára: az egy dolgozó tagra jutó át­lagos évi részesedés 34 534 fo­rint érték. Két évvel ezelőtt 29 300 volt. 1967-be» pedig 32 906 forint. A Az Olasz Kommunista Párt szombaton megnyílt kong­resszusé» f»uiei LougOw a pá rt főtitkára mondott beszé­det (Seiefoto—AP—MTI—KS). NDK-intéz kedés Bonni képviselők nem utazhatnak Nyugat-Berlinbe Az NDK minisztertanácsa munkatársai, további intézkeck- vasárnap hivatalos közlemény- sig nem kaphatnak engedélyt a ben ismertette a nyugatnémet Német Demokratikus Köztársa- elnökválasztó szövetségi gyűlés ság felségterületén való áthala- nyugat-berlini összehívásával dásra, ha Nyugat-Berlinbe akar- kapcsolatos intézkedéseket. nak utazni. A rendelkezés tovább! inteiöce- Az NDK belügyminisztere feb- désig a nyugatnémet Budeswehr ruár 15-i hatállyal elrendelte, tábornokainak és tisztjeinek, a hogy a nyugatnémet szövetségi vezérkar, valamint a Bundestag, gyűlés tagjai (a Bundestag kép- hadügyi bizottsága tagjainak is viselői továbbá a nyugatnémet megtiltja az NDK területén tor­tartományok küldöttei), valamint ténő átutazást Nyugat-Berlinbe. Szabályozták a munkaviszony egyes kérdéséi! A munkaügyi miniszter az ér­dekelt miniszterekkel és a SZOT- tal egyetértésben rendeletet adott ki, amelyben szabályozta a mun­kaviszony egyes kérdéseit. Ezzel jogilag tisztáz a gyakorlatban fel­merült több problémát és eleget tesz néhány méltánylást igénylő kérésnek, javaslatnak. az Összevont vagy SZÉTVÁLT VÁLLALATOK KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE Felmerült a kérdés, hogy a vál­lalatok összevonása, vagy szét­válása esetén mennyiben érvé­nyesek az eredetileg megkötött kollektív szerződések. A rendelet most kimondja: az összevonással, vagy szétválással létrejött új vál­lalatok a szakszervezet vállalati szerveivel egyetértésben határoz­zák meg, hogy az addig érvény­ben volt kollektív szerződésnek, illetve szerződéseknek mely ren­delkezéseit kell alkalmazni az új szerződés megkötéséig. Hasonló­képpen kell eljárni a munka- védelmi szabályzattal is. AZ ÁTRUHÁZOTT VETOJOG GYAKORLÁSA Gyakran előfordul, hogy a ki­fogásolási jog gyakorlását a vál­lalati szakszervezeti tanács al­sóbb szakszervezeti szervre ru­házza át. A mostani rendelet ér­telmében ez a szerv a saját szint­jének megfelelő egység (gyár­egység, üzemegység) vezetőjéhez nyújthatja be kifogását. Ha a ve­zető a kifogással nem ért egyet, azt a vállalat igazgatójához, ve­zérigazgatójához köteles felter­jeszteni. Ha az ügyben a vállalat vezetője és a szakszervezeti ta­nács sem tud dönteni, úgy a prob­lémát a vállalat felügyeleti és a szakszervezet felettes szervéhez, egyedi esetekben pedig a terü­leti munkaügyi döntőbizottsághoz kell továbbítani. A HADIFOGSÁGBAN. DEPORTÁLÁSBAN TÖLTÖTT IDŐ BESZÁMÍTÁSA Azoknál, akik annak idején munkaviszonyban voltak és on­nan sor- vagy tartalékos kato­nai szolgálatra, munkaszolgálatra bevonultak, akiket deportáltak, vagy hadifogságba estek, ezt az időt munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, ha az ille­tők; leszerelésük, illetve hazatéré­sük után hat hónapon belül mun­kaviszonyba léptek. A mostani • í endelet nem teszi függővé a , munkaviszony elismerését attól, hogy a hazatértek régi munkahe- | lyükön, vagy új munkahelyen I léptek-e újra munkaviszonyba. Az említett időket akkor is be kell zámítani, ha hat hónapnál ké­sőbb. de 1945. október 31. előtt i léptek munkaviszonyba. Ha pedig a Irat hónapon belül egészségi állapota miatt nem vehette fel valaki a munkát, a hathónapos határidőt felgyógyulásától kell számítani. AZ ISKOLÁRA KÜLDÖTT DOLGOZOK KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSE Egy korábbi jogszabály előírja, hogy a továbbtanuló dolgozóknak milyen kedvezmények járnak. Ennek kiegészítéseképpen a mos­tani rendelet kimondja: ha a vállalat, illetve annak hozzájá­rulásával valamely társadalmi szerv a dolgozót az alaprende­letben nem említett iskolára, vagy tanfolyamra küldi, úgy a vállalat köteles az emiatt távol töltött időre átlagkeresetet és a részvétellel kapcsolatos utazási többletköltségeket megfizetni. Ha a tanfolyam egy hónapnál to­vább tart és a dolgozó lakóhe­lyére naponta hazatérni nem tud, úgy négyhotenként a haza- és visszautazás költsége is jár. A tanfolyamra küldött dolgozónak étkezést és szállást kell bizto­sítani. Ha a tanfolyamon részt­vevő természetben étlcezést, il­letve szállást nem kap, akkor részére — a helyben lakók kivé­telével — napidíj, illetve szállás- költség jár. ESKÜT TESZNEK A MUNKAÜGYI DÖNTŐBIZOTTSÁGOK A rendelet további része a munkaügyi döntőbizottságokkal foglalkozik, s több intézkedést tartalmaz, amely e bizottságok rangját, jelentőségét hangsúlyoz­za, s jogilag is nagyobb megbe­csülést biztosít számukra. Mivel a munkaügyi döntőbi­zottságokat igazságügyi fórumok­nak kell tekinteni, a rendelet él­teimében a bizottság elnöke, el­nökhelyettese, valamennyi tagja és póttagja esküt köteles tenni. A jelenleg már megbízott, il­letve kijelölt munkaügyi döntő- bizottsági tisztségviselőknek há­rom hónapon belül kell letenniük az esküt. A rendelet intézkedik a mun­kaügyi döntőbizottsági elnökök, elnökhelyettesek és tagok kineve­zésének és visszahívásának mód­járól, s a tisztségviselők jogi vé­delméről. A munkaügyi döntő- bizottság elnökének és elnökhe­lyettesének munkaviszonyát fel­mondással, vagy fegyelmi hatá­rozattal csak abban az esetben lehet megszüntetni, ha ahhoz a területi munkaügyi döntőbizott­ság elnöke előzetesen hozzájárul. Ezt a védelmet nemcsak tiszt­ségük idején, hanem annak meg­szűnte után még egy évig élve­zik, feltéve, ha tisztségük nem Visszahívás útján szűnt meg. A rendelet valamennyi intéz­kedése 1969. január 1-i hatállyal érvényes. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents