Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

1 meg I Beszéljűli Mit tettünk és mit akarunk tenni? 386 tűz játékból Április: tűzrendészen hónap A tűzkárslatisztikában minden évben első helyet foglal el a gyermekjátékból keletkezett sze­rencsétlenség. Az edmúlt évben országosan 770 ilyen eset tör­tént, mintegy négy és fél millió farifit kárral. Érzékletesebb ez a számadat, ha hozzátesszük: eb­ből az összegből legalább 30 családi házat lehetett volna fel­építeni. Tolna megyében — a 12 éves statisztika tükrében vizsgálva — a tűzesetek 25 százalékát gyer­mekek okozták. Különösen elgondolkoztató, ha figyelembe vesszük, hogy a tűz­esetek 17 különböző ok miatt történtek. A megyében összesen 1669 tűzeset volt, s ebből 386 keletkezett játékból. Gyermekjátékból tüzek Az ilyen tűzesetek 36 százalé­ka délelőtt 7—12, míg 64 száza­léka délután 12—20 óra között keletkezett. Éjszaka gyermekjá­tékból tűzeset nem történt Mind­ebből következik — a tapasztalat szerint —, hogy a tüzeket okozó gyerekek 65 százaléka iskolás, s 35 százaléka óvodás korú. Ez Utóbbiaknak fele járt óvodába. Hat—tízéves korú gyerekek okozzák a tüzek 51, bárom—hat­évesek a 30, s a 19 százalékát a 10—14 évesek. S még egy figye­lemre méltó adat: a gyermektü- Keket okozók 93 százaléka fiú, s csak hét százalékuk lány. A tűz­rendészet statisztikai felmérése kiterjedt arra is, hogy a tüzeket túlnyomó többségben a közepes eredményű tanulók, s azok idéz­ték elő, akik felügyelet nélkül toltak. Figyelemre méltó az is. hogy a tüzeket túlnyomó több­ségben — 43 százalék — terme­lőszövetkezeti tagok: gyermekei okozták. Szomorú tanulság a nagyvejkei tragédia. Egy négy­éves gyermek a szénapajtában játszadozott gyufával. Mire az édesanya észrevette, lángokban állt a széna, égett a gyermek ru­hája. Berohant a lángok közé a gyermekért, de a füsttől és hő­től, meg az izgalomtól összeesett, s a tűzbe zuhant. A gyermek nő­vére, a 16 éves Ida mezítláb ro­hant az égő pajtába. Kicipelte édesanyját, majd kistestvérét, eközben ő is derékig megégett. A négyéves Antal többé nem tért eszméletre, égési sérülései­be belehalt. Hosszabb ideig volt kórházban a gyermek édesanyja és nővére is. Szakály községben három kis­gyermek gesztenyéből pipát ké­szített, és egy szénaboglya tövé­ben pipázni kezdett. Meggyul­ladt a szénaboglya, az erős szél­ben öt gazda portája égett le. Lehetne sorolni a példákat, a tra­gédiákat. Április: tűzrendészen hónap Közel egy éve, hogy olvasóink­hoz eljuttattuk a kérdőíveket, és szorongva vártuk: vajon milyen véleményt írnak lapunkról a leg­illetékesebbek. 3582 olvasónk kö­zölte akkor véleményét, amelyről tömören fogalmazva azt lehet mondani: a vélemények a lap és az olvasó közötti jó érzelmi kap­csolatot fejezték ki. A közvéle­mény-kutatáskor bebizonyosodott — nem mi, olvasóink bizonyítot­ták —, hogy egyre inkább meg­kedvelték, egyre inkább maguké­nak érzik olvasóink a Tolna me­gyei Népújságot, bírálni is csak azért bírálják, mert kedvelik, mert jobbá akarják tenni. Egyet­len durva, vagy rosszul hangsze­relt vélemény nem érkezett. En­nek külön is örültünk, és mit ta­gadjuk, örültünk a sok-sok dicsérő véleménynek is. örülünk, miköz­ben egy pillanatig sem gondoltunk arra, most már minden rend­ben van, most már csak azt kell tennünk, amit eddig tet­tünk, Tudjuk, hogy minden nap töb­bet követel tőlünk az olvasó, min­den nap újabb, másként mutató tükröt kell tartanunk olvasóink eié, hogy lássák: ilyenek vagyunk, ha örülünk, ilyenek, ha bosszan­kodunk, ilyenek, ha hibázunk. Nem könnyű ez a feladat. Nem tagadjuk: előfordul, hogy mara­déktalanul nem is tudjuk teljesí­teni. Előfordul, pedig minden nap űz, hajt bennünket a gond: minél jobb lapot adjunk olvasóink ke­zébe. Hiába, mi is emberek va­gyunk, mi is örülünk, minket is ér bánat... Azt hisszük, hogy ezt megértik olvasóink, és ha egy-egy gyengébb cikk, riport után több jóval találkoznak, meg is bocsájt- ják nekünk az egyszer-egyszer elő­forduló rövidzárlatot. Nem élünk vissza az előlegezett bizalommal. Mindent megtettünk eddig is, a jövőben is azért, hogy a rövidzárlatot a minimálisra csökkentsük. A közvélemény-kuta­tás is azt mutatta: olvasóink ér­zik, értik erőfeszítéseinket, és ezért becsülik lapunkat, amely minden olvasónk lapja, minden olvasónk érdekében harcol a jóért, küzd a rossz ellen. Az elmúlt év­ben értékelték olvasóink a Tolna megyei Népújságot, és értékelte a megyei pártbizottság, amely több hónapos vizsgálat után mondta ki véleményét Az olvasók vélemé­nye is, a megyei pártbizottság vé­leménye is megegyezik: az elmúlt években sokat fejlődött a lap, va­lóban a megye dolgozóinak lapjá­vá vált, felfigyelnek és hallgat­nak a szavára. Jóleső elismerés ez nekünk, szerkesztőknek, újság­íróknak. Persze adódtak kifogá­sok is. Bár a közvélemény-kutatás­kor a beérkezett kérdőívek alap­ján az olvasók nyolcvankilenc százaléka elégedett volt a külpoli­tikai tájékoztatással — mégis fel kellett figyelnünk a tizenegy szá­zalékra is, amely elégedetlen. Az ő véleményükre alajjpzva kezdtük az Ez történt — napi külpolitikai összefoglalót, és arra törekszünk, hogy a jövőben külpolitikai kom­mentárokkal is segítsük olvasó­inkat a külpolitika bonyolult szö­vevényében. Közvélemény-kutatásunk so­rán bebizonyosodott, hogy a válaszolók 96 százaléka elége­dett a lap politikai, 94 száza­léka az ipari, 89 a mezőgaz­dasági, 68 a kereskedelmi, 89 a kulturális és 61 százaléka a kommunális kérdésekről írt cikkeinkkel, tudósításainkkal, riportjainkkal. Olvasóink mindjárt el is mond­ták, hogy mit szeretnének a lap­ban olvasni. Sok száz ötletet írtak arra a kérdésre: mit javasolna megírásra, ha újságíróval talál­kozna? Ezeknek az ötleteknek egy részét már felhasználtuk, más részét viszont felhasználjuk. Ol­vasóink kérdései alapján felke­restük a vezetőket, interjúkat ké­szítettünk velük a legfontosabb kérdésekről. Rendszeresen jelent­letet minden hétfőn, amikor egy- egy újságíró telefonon felvette az olvasók kérdéseit, és azokra a lapban válaszoltunk. A közvélemény-kutatás igen sokat segített a lap szerkesz­tőinek, újságíróinak. Lemér­hettük munkánk eredményét, és feleletet kaptunk a hogyan továbbra is. Igen érdekes volt olvasóink véle­ménye a lap egyes rovatairól. Az állandó jellegű rovatainkat az ol­vasók 83 százaléka kedveli. Ezen belül: Egy hét a világpolitikában 93, a Hírek 94. a Tisztelt Szer­kesztő Ur (Vitéz Johannes Hári) 98,5, az Irodalmi melléklet 97, a folytatásos regények 96, a rend­őrségi hírek 97, a keresztrejtvény 54, a Szerkesztőség postája, Vissz­hang együttesen 98, a Sporthorgá­szavazatok arányának megfelelő­en csökkentettük, illetve sűrítet­tük az egyes rovatok megjelené­sét. Sok új rovat megnyitására is tettek javaslatot olvasóink. Ezek közül kéthetenkénti megjelenéssel megnyitottuk az Asszony—Család Hírlapkiadó V. KOZ— RT.E— MíJSTt , KUTATÁS TÓIM MifYfüm : NÉPÚJSÁG ‘ ~ "". -Vi - -v- v v .................. O lvasóink véleményét több hetes munkával Budapesten szakem­berek értékelték. A lapunkról alkotott olvasói véleményeket, javas­latokat mintegy ötven oldalas kötetbe gyűjtötték. A vélemények megvannak, és állandóan figyelembe vesszük azokat a lap szer­keszté sekor. szat 34, a Jogi Tanácsok 92, az Autó-Motor 31, a Sport 64 száza- keztünk a Hét interjúja-val, meg- lékos igen szavazatot kapott. A szerveztük a szerkesztőségi ügye­Bontótelepet létesít az AKÖ^ A megyei tűzrendészed pa­rancsnokság által készített össze­sítés után programot készítettek ~ a társadalmi szervek, üzemek, tsz-ek bevonásával. Elhatározták, hogy az április hónapot a gyermekjátékból eredő tüzek megelőzésének hónapjává avatják. Ebben a hónapban meg­felelő gyakorlati, propagandiszti- kus előadásokat, kiállításokat, foglalkozásokat rendeznek, szülők és gyermekek számára, a tűzvé­delemről. Az összehangolt, közösen vég­zett munkával remélhető, hogy csökken megyénkben a gyermek­játékból eredő tűzesetek száma (Sz—E) A szekszárdi 11. számú Autó- közlekedési Vállalat autóbontó telep létesítésére készül. A ter­vek szerint mintegy négymillió forintot fordítanak a beruházás­ra. Az Autóközlekedési Tröszt vál­lalatainál évente 3—400 használt, elöregedett autóbuszt selejteznek ki. Ezeket eddig az Autókemek adták át. A jövőben a szekszárdi vállalat végzi majd a kiselejtezett autóbuszok szétbontását. A bon­tásból kikerülő, alkatrészként I már nem használható anyagokat hulladékként értékesítik, azonban a selejtezéskor igen sok az olyan alkatrész, amely tisztítás, vagy felújítás után újra beépíthető a javítandó járművekbe. A bontott alkatrészek egy ré­szét a szekszárdi vállalat hasz­nálja fel, de ellátja ilyen alkat­részekkel a tröszt többi vállala­tait is. Az előzetes számítások szerint a négymilliós beruházás igen gazdaságos, a befektetés né­hány év alatt megtérül. Jelenleg a kivitelezési tervek készülnek — március közepére lesznek készen — utána megin­dul az építkezés. rovatot. Tudjuk, hogy ez kevés. Többször és nagyobb terjedelem­ben kellene ezt és még több más olvasónk által javasolt rovatot megjelentetni, de sajnos — kevés a helyünk. A beérkezett kérdő­ívekből kiderül, hogy ezt a hely­szűkét olvasóink is érzik, mert alig volt kérdőív, amelyen ne ja­vasolták volna az oldalterjedelem növelését még azon az áron is, hogy kerüljön valamivel többe Hogy milyen eredménnyel iért ez1 a javaslat, arról holnapi •ltunkban számolunk be. (Folytatjuk) «mninnmiimiminiímmiinmíMif 1 Kern árverseny 5 A Mezőgazdasági és Élelme* 2 ** zésügyi Minisztérium feb- 2 ruár 7-én Budapesten országos !Z sütőipari tanácskozást rendez. I- Megnyitót mond dr. Dimény lm re miniszter, előadó a miniszter — első helyettese.-jjj Ezen a tanácskozáson sokkal 2 többről lesz szó, mint a sütőipar 2 szűk szakmai kérdéseiről. Min­— dennapi kenyerünkről tanácskoz- S nak itt a szó teljes és nemes 2 értelmében. 2 Azoknak, akik bolti kenyeret j5 esznek — ez pedig afcaa már az S ország lakosságának túlnyomó — többsége —, a probléma gyöke- 2 rét nem kell magyarázni. Év* 2 tizedes panasz hazánkban, hogy S a kenyér rossz, sületlen, törő- 2 dött. Igaz, hogy maga a kenyér 2 táplálkozásunkban csökkenő sze- 2 repet játszik, hangulatunkban — azonban nem. A kenyér és kif- 5 li miatti panaszok túlnőttek a 2 szakma szőkébb határain. Erre való tekintettel tavaly öt — országos szerv, a MÉM, a Köz- —; ponti Népi Ellenőrzési Bizottság, 2 a szakmai szakszervezet, a Bel- 2 kereskedelmi Minisztérium, vala- Z» mint az Országos Tervhivatal igen széles körű vizsgálatot vég- 2 zett. A megállapításokat elküld* 2 ték a megyei tanácselnököknek. 2 megvitatta a párt gazdaságpoli- Ij tikai bizottsága és egy külön e célra létrehozott parlamenti bi- 2 zottság. Az ily módon valóságos 2 kis népszavazással kialakított IT véleményt a kormány elé ter- ijesztették. = A kormány pedig cselekedett. 2 Ä Elhatározta, hogy 1970-ig 2 890 millió forintot kell a sütőipar S fejlesztésére fordítani, .s ennek ™ százalékát az állami költség- 2 vetés vállalja. A határozat meg- 2 változtatta a sütőipar egész cd- 2 digi alapkoncepcióját. Korábban Ugyanis, a nagy kenyérgyáraktól I| Vártuk a megváltást. Most a fej- «I lesztés fő iránya a közép- és II kisüzemek széles hálózata lesz. 2 Felül kell vizsgálni a gépeket, a 2 berendezéseket, a technology 2 Nem igaz ugyanis, hogy gyárban 2 nem lehet jó kenyeret készíteni, 2 de igaz, hogy ehhez idehaza ké- 2 szült gépekre lesz szükség, hí* 2 szén az importgépeket nem ahn- Ij zai ízlés kiszolgálására szerkesz- •I tették. 2 A másik, gyökeresen új dolog. 2 hogy a kormány egy határozol* ■I tál megszüntette a sütőipari .mo­ll nopóliumot. Nemhogy engedélye- 2 zi, de kéri, bíztatja a földműves - 2 szövetkezeteket, a termelőszövet- 2 kezeteket, sőt, a magánpékeket 2 is, hogy dolgozzanak, süssenek 2 a táj, a vevők ízlésének meg- 2 felelő kenyeret, kalácsot, kiflit. 2« Kevesen tudják, hogy a sütőipicr «I nem rossz üzlet. A fogyasztó IT ug5'an áron alul veszi a kenyé­ri rét, de a termelő minden kilóra 2 1 forint állami hozzájárulást kap. 2 Ez igen kifizetődő, különösen 2 akkor, ha például a tsz-ek fel­— kutatnak régi, de még megindít- ■I ható kisüzemeket, ezeket át­ír veszik és így elkerülik a nagy ZZ beruházást. Kereshetnek a bol- 2 ton, és a fogyasztók is — kü­lönösen a saját tagjaik —, na* 2 gyón hálásak lesznek a jó ke* ~ nyárért, az ízletes péksütemé- = nyárt. 2 kJ os, ebben az ügyben ü! ösz- 2 sze az országos tanácsko* 2 zás. Számba veszi az eddigi tet- 5 teket, eredményeket és meghall- 2 gatja a kialakult véleményeket, ^ természetesen az ellenvéleménye- 2 két is. A magas szintű vita cél- IT ja, hogy valóban, immár töme- “I gesen megindíthassa hazánkban 2 a .»kenyérversenyt” és a régi 2 üzemek megújhodását a jobb el- 2 látás, az ízesebb magyar kenyér, 2 a fogyasztók érdekében: (KS) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiHiiiiiimmii Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat felvesz. gyors- és gépírót. • ••itkezés vállalat igaz.ga- osztály: vezetőjénél.--/ekszárd. Kesely ősi ál.

Next

/
Thumbnails
Contents