Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-28 / 49. szám

Ez történt TT TG PBOLETAfilAJ, EGYE3ÜUETEI < TOLNA MEGYEI# m m NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 49. szám ÄRA: 80 FILLÉR Péntek, 1969. február 28. Kádár János a Győr megyei Pártbizottság és Tanács együttes ülésén Kádár János, a Magyar Szocia- • lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára csütör­tökön — győri tartózkodásának harmadik napján — a délelőtti órákban látogatást tett a Győr- Sopron megyei Pártbizottság székházában. Társaságában volt Pullai Árpád, a Központi Bizott­ság titkára, Tóth Mátyás a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Az ebből az alkalomból rende­zett összejövetelen Pataki László, a megyei pártbizottság első tit­kára üdvözölte és tájékoztatta a vendégeket a megye életéről, a pártszervezetek munkájáról. Ez­után Kádár János baráti hangu­latú eszmecserét folytatott a me­gyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival, a pártbizottság osztály- vezetőivel, a járási és városi pártbizottság titkáraival, továbbá a tanácsi szervek vezetőivel. A találkozót követően együt­tes ülést tartott az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága és a megyei tanács abból az al­kalomból, hogy a megyében tíz esztendővel ezelőtt fejeződött be a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, Pullai Árpád, Tóth Mátyás és Katona István is. Ott voltak a megye és a város üze­meinek, hivatalainak, intézmé­nyeinek, termelőszövetkezetei­nek, a társadalom különböző ré­tegeinek képviselői, a termelő­szövetkezeti mozgalom veterán­jai, akik élenjáró harcosai vol­tak a szocialista mezőgazdaság megteremtésének s azok a mun­kások, akik az egy évtizeddel ez­előtti nagy átalakulás napjaiban a párt felvilágosító szavát tol­mácsolták a falvak népének. Pataki László nyitotta meg a tanácskozást. Üdvözölte a vendé­geket, s egyebek között elmond­ta: Győr-Sopron megye lakói ma már arról adhatnak számot pártunknak, népünknek, hogy a jó ipar mellett jó mezőgazdaságot is teremtet­tek. Ezután Szaló Lajos, a Győr- Sopron megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottságának elnökhelyettese számolt be arról a történelmi je­lentőségű, forradalmi átalakulás­ról, gyors ütemű fejlődésről, amelyet az elmúlt évtized hozott a megye mezőgazdaságában. El­ismeréssel adózott a parasztság életét gyökeresen megváltoztató fordulat kezdeményezőinek, szer­vezőinek és azoknak a paraszt- embereknek, akik nemegyszer szorongva, aggódva, de ráléptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára, szakítottak a régivel, mert hit­tek és bíztak a párt szavában, politikájában. Felszólalt az ülésen Kovács Ferenc, a mihályi Táncsics Tsz elnöke is, aki két évtized szemé­lyes tapasztalatai nyomán tett hitet a szocialista nagyüzemi gazdálkodás mellett. Komondi András, a Győri Textilipari Vállalat művezetője, a tsz-szervezők egyike arról be­szélt, hogy a munkások, akik a nagy átalakulás napjaiban mély meggyőződéssel népszerűsítették a falvakban a szocialista mező­gazdaság, a szövetkezés eszmé­jét, most örömmel látják: a dol­gozó parasztok Győr-Sopron me­gyében is megtalálták helyüket, boldogulásukat a tsz-ekben. Ezután az ülés részvevőinek nagy tapsa közben Kádár János emelkedett szólásra. ra lépett, történelmi jelen­tőségű esemény. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése a munkás-paraszt szö­vetség nagy győzelme. Ez a szö­vetség nem újkeletű, a nép sza­badságáért, a teljes társadalmi, politikai, gazdasági felszabadulá­sért vívott sok évtizedes harcban kovácsblódott ki, és szorosan összefonódott történelmünk előző sorsfordulóival. A Horthy-fasiz- mus negyedszázados korszakában a fasizmus elleni harc jelentette egyik legfőbb tartalmát, és cél­ját ennek a szövetségnek. Kádár elvtárs ezután megemlé­kezett a vésztői találkozó évfor­dulójáról, majd így folytatta: (Folytatás a 2. oldalon) A közvélemény változatlan ér­deklődéssel tekint a nyugat- berlini helyzet fejleményeire. Az NDK és Nyugat-Berlin képvise­lői között lefolyt tárgyaláson az NDK megbízottja érzékeltette: szó lehet a megbeszélések foly­tatásáról, ha a nyugat-berlini szenátus képviselője a legköze­lebbi ülésre azzal a hírrel érke­zik, hogy a nyugatnémet elnök- választást mégsem Nyugat-Ber­lin, hanem az NSZK területén tartják. Bonnban ugyanakkor ag­gasztóan sok az olyan hang, amelyből az derül ki: a Rajna partján sokan valamiféle szimp­la csereügyletnek tekintik az NDK javaslatait és nem ismerik fel — illetve nem akarják felismerni — hogy az elnökválasztás áthe­lyezése komolyan megköny- nyíthetné a rendezést. Egy ilyen döntés ugyanis annak közvetett elismerése lenne, hogy Nyugat-Berlin nem tartozik Nyu- gat-Németországhoz. Ilyen ala­pon már lehetne tárgyalni a két Berlin közötti látogatásokról és — legalábbis perspektívában — esetleg egyéb, régóta húzódó problémákról is. A jelenlegi alap viszont Bonn­ban ennek éppen az ellenkezője, az a fikció, hogy Nyugat-Berlin az NSZK része. Ilyen alapra nem lehet megállapodást építeni. Ezért kulcskérdés a nyugat-berlini szenátus, pontosabban a bom- ni kormány válasza. Nixon egyébként — éppen a jelenlegi bonni politikát meg­támogatandó — nyugat-európai körútja során villámlátogatást tett Nyugat-Berlinben is. Az elnöki kocsisor útvonalát különleges osztagok biztosították, mert a parlamenten kívüli ellenzék a ti­lalom ellenére is tüntetést hir­detett az Egyesült Államok el­nöke ellen. Az útvonalon meg is jelent mintegy kétezer diák, azonban a karaván sebessége miatt komolyabb incidensre nem is kerülhetett sor. Kádár János: A termelőszövetkezetek létrejötte elsősorban a munkásosztály érdeme — Történelmi évfordulóra em- dét Kádár János. — Nem túlzás, lékezünk, olyan eseményre, amely ha akt mondjuk, hogy sorsforduló volt a megye, orszá- a mezőgazdaság szocialista gunk parasztsága és egész né- átszervezése, az a tény, hogy pünk életében, — kezdte beszé- parasztságunk szocialista út­Kommunista asszonyok tanácskozása Pakson Csütörtökön délelőtt Pakson, a járási tanács nagytermében kom­munista asszonyok és lányok ta­nácskozására került sor. A járás­ban' évente megszervezett talál­kozók jó alkalmat nyújtanak ar­ra, hogy értékeljék a járásban dolgozó, ott élő nők társadalmi helyzetét, a változásokat és meg­jelöljék a közös teendőket. A járás községeiből mintegy 120 kommunista nő — túlnyomó többségük asszony — vett részt az MSZMP Paksi Járási Bizott­sága és a nőtanács által szerve­zett aktívaülésen. A vitaindító előadást Gazdag István, a járási pártbizottság osztályvezetője tartotta. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Rigóczky István, a járási pártbi­zottság első titkára és Takács Mihályné, a nőtanács megyei tit­kára. Az összejövetelen az előadó széles körű áttekintést nyújtott a társadalmi haladás ügyéért küzdeni kész asszonyok örömeiről, gondjairól. A nők társadalmi sze­repéről és tevékenységéről Gaz­dag István többek között a kö­vetkezőket mondotta: „Szertefosz­lott az a régi, elavult felfogás, hogy a nő helyzete a családban és a társadalomban örök és meg­változtathatatlan. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy a paksi járásban a haladásért, a szocializmusért küzdő nők elitje — számszerint kétszáz- nyolcvanan — csatlakozott a párthoz, részt vállalt a har­cokból.” Nyomatékosan hangsúlyozta, bi­zonyította az előadó, — ezt a hozzászólók is megerősítették —, hogy jó a járásban a nőknek a munkában való helytállása, de még nem kielégítő a vezetésben elfoglalt helyük. Ennek okait is elemezték. Ezek: elzárkózás a férfiaknál, bátortalanság és húzó- dozás a nőknél, de esetenként hozzájárul egy-egy vezető tiszt­ségben levő nő gyengébb mun­kája is. A vitában az aktívaülés min­den tizedik résztvevője szólalt fel. Többen sürgették, hogy hatéko­nyabb harcot folytassanak a ma is ható konzervativizmus ellen, hogy érdemeik szerint kapjanak nagyobb bizalmat a nők és teremtsenek több munkalehe­tőséget számukra. „Nem a férfiak ellen, hanem a nők érdekében mondom. Hogy elismerjék tevékenységét, ma még ötszörösét kell nyújtania a nőnek, mint a férfinak” — hang­zott el, élénk helyeslés közepet­te. Míg Bölcskén nagyon sok az olyan asszony, aki nem talál mun­kalehetőséget (erre a Paksi Kon­zervgyártól mindjárt válaszoltak is, mondván, várja a gyár a női munkaerőt), a Pálfáról jött fel­szólaló örömmel közölte, hogy náluk felveszi a tsz tagnak is az asszonyokat és biztosítja foglal­koztatásukat. Rigóczky István, a járási párt- bizottság első titkára először ér­tékelte a tanácskozás jelentőségét és kihatásait, majd az egyenjogú­ság alapelvéről szólott. Elégedet­ten hallották az aktivaülés részt­vevői. hogy a járási első titkár jogosnak tartja a teljesebb egyen­jogúság biztosításának reklamá­lását, a nőnek a vezetésbe tör­ténő bevonását, valamint a fo­kozottabb megbecsülés sürgetését. Ajánlotta a kommunista asszo­nyoknak a járási első titkár, hogy az eddiginél jobban kérjék a helybeli problémák megoldá­sához a párttagság, s a helyi vezetők segítségét és a párt­taggyűlések fórumán is élje­nek ezen jogaikkal. A jól sikerült kommunista nőak­tíva tanácskozásán erősödtek, elő­renéztek az asszonyok. A rende­ző szervek, a járási pártbizott­ság és a nőtanács felhívása biz­tosan közhasznú erőfeszítések forrásává válik: „A nehézségek leküzdéséhez, a szocialista építés meggyorsításához kérjük az egész járásban az asszonyok, a lányok, de elsősorban a kommunista nők lelkes segítő munkáját.” H. E. Az eredetileg' három és fél­órásra tervezett, de a valóság­ban ennél 45 perccel hosszabb látogatás végén az elnöki gép ismét a levegőbe emelkedett és Rómába indult. Nixon látogatása az olasz fővárosban is rendkívül rövid lesz és — legalábbis a tárgyalóasztalnál — aligha bő­velkedik különösebb események­ben. Annál nagyobb érdeklődés­sel tekint a világ a körút kö­vetkező állomására, Párizsra. Nixon eltökélt szándéka volt, hogy újra kiemeli hullámsírjá­ból a francia—amerikai jó vi­szony hídját és ezt a szándékát már több megjegyzésben érzé­keltette. Nem tudni, mi lesz a pénteken kezdődő De Gaulle— Nixon-tanácskozásokon, de annyi bizonyos: a francia elnököt eddig nem hatotta meg amerikai kollé­gája közeledési szándéka, Nixon ugyanis az „atlanti egy­ség” megerősítésének szándéká­val utazott Európába, de Párizs olyan francia—angol válsággal várta a Fehér Ház gazdáját, amit nem is lehetett volna kellemet­lenebből időzíteni. Or. Dimény Imre miniszter Szekszárdon és Bátaszéken Dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter tegnap, a kora reggeli órákban Szekszárdra látogatott. A vendé­get elkísérte dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese. Dr. Di­mény Imrét Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára és Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke fogadta. Ezt követően a miniszter részt vett a megyei tanács vb-ülésén, ahol az a je­lentés szerepelt, amelyet a mi­nisztérium által tartott komplex vizsgálat alapján készítettek el és terjesztettek a vb. elé. (A vb- ülés részletes ismertetésére la­punk holnapi számában vissza­térünk). Dr. Dimény Imre és dr. Seós Gábor, a megyei vezetők társaságában délután megtekin­tette a Szekszárdi Állami Gazda­ság épülő, korszerű állattenyész­tési telepét. Ezt követően a ven­dégek a bátaszéki Búzakalász Tsz-t keresték fel, ahol a közös gazdaság vezetőivel és gazdáival tanácskoztak a mezőgazdaságot és a termelőszövetkezeteket érin­tő kérdésekről.

Next

/
Thumbnails
Contents