Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-28 / 49. szám

Versenyt hirdet a tsz-szövetség

Országos és szövetségi versenyek — Nagy jutalmak

Már hagyományossá vált, hogy jából történik ilyen baleset, a brigádok, illetve a címért dol- a termelőszövetkezetek részére tsz-t nem lehet a versenyből ki- gozó brigádok, valamint az egyé- versenyt hirdetnek, országos és zárni). 5: A tsz az alapszabály- nileg versenyző kombájnosok, megyei szinten egyaránt. A me- ban vállalt mértéknek megfele- traktorosok. szarvasmarha- és gyei szintet jelenleg a tsz-szövet- lóén gondoskodik a tagokról, kü- sertéshizlalók jutalmazására a ségek képviselik a versenymoz- Ionosképpen a beteg és öreg, területi szövetség elnöksége meg- galomban. A Szekszárd és Vi- munkaképtelen tagokról, vala- felelő anyagi alapot biztosít. Az déke Tsz-ek Területi Szövetsé- mint az egyedülálló kisgyerme- első három brigád hatezer négy- gének elnöksége már meghirdet- kés anyákról. ezer, illetve háromezer forint juA TOT által meghirdetett gaz- talmat kap, az egyénileg ver- versenyt a

te a bonyhádi, a paksi és a szekszárdi járás közös gazdasá- dálkodási gainak versenyét.

A szövetségen keresztül tesülnek a tsz-ek a TOT által sére a kormány

területi senyző tagok közül pedig az első szövetség szervezi és értékeli. A h„lv„7„tt 1J;on „ mSsorijk 1000 a

ér- legjobbakat a TOT előterjesztő- ”elyeZet, 1500’ a ™as, . 10°0’ a

Kiváló termelő- harmadik 750 forint jutalmat

meghirdetett gazdálkodási ver- szövetkezeti gazdaság” címmel kap.

senyrő1 is A Termelőszövetkeze- tünteti ki és pénzjutalmat ad A verseny részletes feltételeit tek Országos Tanacsa alapvető szamukra. A 3000 holdnál na- ,

feltételként a következőket hatá- gyobb területű tsz-ek közül ötöt es a lelentkezesi lapokat minden

rozta meg a versenyben: 1. Az száz-százezer forint, a 3000 hold- közös gazdaságba elküldi a szöegy szántóegységre előállított nál kisebb területű tsz-ek közül vétség versenybizottsága. Az

halmozatlan termelési érték és ugyancsak ötöt 80—80 ezer fo- eigzg év versenyének legjobbjait

bruttó jövedelem nagysága. 2. rint pénzjutalomban részesíti, , . ,, , . ,

____.,

Az egy hold termőterületre jutó oklevéllel és vándorzászlóval marcius 11_en jutalmazzak meg

halmozatlan termelési érték nö- együtt. Az országos értékelésben Szekszárdon, a szocialista brihelyezést el nem érő szövetkeze- gádvezetők tanácskozásán.

vekedése az utolsó három év át' lagához viszonyítva. 3. A versenyben részt vevő szövetkezet közül a legjobb hármat 15 dolgozó tagságának legalább 20 ezer forint, 10 ezer forint, illet- százaléka vegyen részt üzemen vet ötezer forint jutalomban réFehér Lajos látogatása a néphadsereg egyik alakulatánál

Csütörtökön a magyar néphad- tájékoztatta Fehér Lajost a ka- sereg egyik Bács-Kiskun megyei tonák életéről, harci-politikai felalakulatánál egész napos látoga- készültségéről. Ezt követően sza- tást tett Fehér Lajos, az MSZMP bad pártnapot rendeztek az ala- Politikai Bizottságának tagja, a kulat tisztjeinek és tiszthelyette- kormány elnökhelyettese. seinek részvételével. A gyűlésen

A tiszteletére felsorakozott dísz- beszédet mondott Fehér Lajos, 6zázad üdvözlése után Farkas amelyben főleg külpolitikai kér- Mihály, az alakulat parancsnoka désekről szólt.

Szirmai István a Lapkiadó Vállalatnál

Szirmai István, az MSZMP kárának társaságában megláto- Politikai Bizottságának tagja gáttá a Magyar Nemzet, a Macsütörtökön a Lapkiadó Válla- gyár Hírlap és a Film-Színház- lathoz látogatott. Kókai Imre, a Muzsika szerkesztőségét, majd lapkiadó pártszervezetének tit- találkozott a kiadó lapjainak kára tájékoztatta a vendégeket szerkesztőivel, munkatársaival és a szerkesztőségek kommunistái- a feltett kérdések alapján tájénak munkájáról. Ezután Szirmai koztatta az újságírókat az idő- István Komoróczi Sándornénak, szerű bel- és külpolitikai kérdé- a VII. kerületi pártbizottság tit- sekrőL

belüli munkaversenyben. 4. A balesetvédelmi szabályok megszegéséből nem történik halálos

szesíti a szövetség.

A termelési versenyben legbaleset (amennyiben a tag hibá- jobb eredményt elérő szocialista----------------------------------------------:L__

K

ádár János a Győr megyei Pártbizottság és Tanács együttes ülésén

Magyar—norvég gyártási és kereskedelmi együttműködési

szerződés

Thore Műnek, a norvégiai Műnek—Hamiem részvénytársaság elnöke és Kiss István, a Komplex vezérigazgatója, valamint Széki Ferenc, a Vörös Csillag Traktorgyár kereskedelmi igazgatója csütörtökön a Komplex Külkereskedelmi Vállalat székházában együttműködési szerződést írt alá. A megállapodás gyártási és kereskedelmi együttműködésre vonatkozik és az első ilyen szerződés, amelyet magyar vállalatok norvég céggel kötöttek, A szerződés tárgya, hogy egybeszerelik a norvég gyártmányú hidraulikus munkaeszközöket és a Dutra traktorokat, s ily módon különböző földmunkavégző és rakodó exkavátorokat állítanak elő.

Ä szerződést aláíró két magyar vállalat képviselői elmondották:

— A norvég partnerrel a múlt évben kezdtük meg a tárgyalásokat. Azóta megtörténtek a közös

gyártmány kísérletei Az együttműködés lehetőséget ad, hogy fokozzuk a Dutra traktorok több- célúságát és feltárjuk újabb alkalmazási területeit. így merőben új típusú erő- és munkagép számára tudunk szélesebb piacot találni. Az együttműködés lehetővé teszi továbbá, hogy más traktortípusokhoz is hozzáalakítsuk és felhasználjuk a norvég típusú munkagépeket. Fontosnak tartjuk, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező norvég cég az egész skandináv piacon vállalta a Dutra traktorok értékesítésének vezér- képviseletét. 1969-re első lépésként — 100 000 dollár értékű magyar traktort igényelt.

A norvég aláíró fél, a Munck- cég elnöke kijelentette, hogy az együttműködés mindkét fél számára előnyös, hasznos lesz, s reméli, hogy ezt az első megállapodást több hasonló kooperáció követi majd. (MTI)

Nixon Nyugat-Berlinben

Berlin, Győrffy Tibor, az MTI tudósítója jelenti:

Európai körútja során Nixon amerikai elnök csütörtökön Kié-, singer nyugatnémet kancellár és Brandt külügyminiszter kíséretében érkezett Nyugat-Berlinbe. A tempelhofi repülőtéren a nyugat-berlini amerikai megszálló csapatok parancsnoka, valamint Schütz kormányzó polgármester fogadta.

Az elnök kocsisorának útvonalát a városban végig erős rendőrkordon biztosította, mert a parlamenten kívüli ellenzék a rendőrfőnök tilalma ellenére tüntetést hirdetett Nixon ellen. Az útvonalon mintegy 1500—2000

tüntető diák csoportosult. A nagy rendőri készenlét és a kocsisor gyors elhaladása miatt súlyosabb incidensre nem került sor. Valamivel távolabb a Kurfürsten- dammon Nixon többször kiszállt a kocsijából és üdvözölte a nem túlságosan nagy számban összegyülekezett nézőket.

A Charlottenburg-i kastélyban Nixon rövid megbeszélést folytatott Schütz kormányzó polgár- mesterrel, majd a Siemens művek mintegy ötezer dolgozója előtt beszédet mondott. Ebben hangsúlyozta, hogy négy elődjéhez hasonlóan szilárdan fenntartja a várossal kapcsolatos „nemzetközi megállapodásokon alapuló amerikai felelősséget”. Hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak eltökélten fenntartják jogos státusukat a városban. Egyidejűleg rámutatott: ellenzi ugyan a status quo egyoldalú megváltoztatását, de egy megmerevedett helyzet senkinek sem használ, legkevésbé a város lakosságának. Ennek érdekében lépésről lépésre meg kell keresni a problémák megoldásának békés útját.

Nixon az eredetileg három és fél órásra tervezett látogatását mintegy 45 perccel megnyújtva, 14 óra 15 perckor a tegeli repülőtérről európai látogatásának legközelebbi állomáshelyére, Rómába repült.

(Folytatás az 1. oldalról)

— Népünknek — mint sok más népnek — a Szovjetunió, a világ első munkás-paraszt állama, saját honvédő háborúját folytatva nyújtott segítséget, hogy megszabaduljon a fasiszta „középkortól”. A szovjet hadsereg nagy áldozatok árán kiverte Magyarországról a német fasiszta megszállókat, s így elhárult nemzetünk végpusztulásának veszélye,

A felszabadulást követően, amikor az ország a szó szoros értelmében romokban hevert, — azonnal munkához láttak a kommunisták, népünk demokrata, haladó emberei, a hazafiak, akik megértették, hogy a történelem új lehetőségeket adott számukra, hogy új és szabad országot teremthessünk magunknak. Ennek a tömörülésnek is a munkás- osztály és a parasztság szoros összefogása és szövetsége volt az alapja. A kibontakozót}; forradalmi demokratikus mozgalom fő jelszava — s erre is érdemes emlékezni —, a nép kívánságát fejezte ki: „Föld, kenyér, szabadság”. Népünk a földreformmal nagy csapást mért a régi világra, a tőkések és földbirtokosok hatalmának alapját, a földet húzta ki a kizsákmányolok lába alól. A szocializmus alapjainak lerakásához a gyárakat, a bankokat is el kellett venni a tőkésektől, vagyis meg kellett fosztani őket a gazdasági élet fölötti hatalmuktól. E harc élén is a munkásosztály haladt, s az ipar, a bankok, a nagykereskedelem államosítását, egyszóval az anyagi élet hatalmi és kulcspozícióinak megszerzését hű szövetségesként és nagy erőként támogatta a parasztság. Ez immár a második nagy történelmi küzdelem volt néhány esztendőn belül, amikor a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, kölcsönösen egyeztette és összehangolta és teljes mértékben megvalósította a két nagy osztály követeléseit.

Bár komoly hibák is jelentkeztek az ország vezetésében, a döntő és a nép számára legfontosabb mégis az a hatalmas alkotómunka, erőfeszítés volt, amely hazánkból ipari országot, az iparosodás útján haladó szocialista országot teremtett. Ezek a hibák súlyosak voltak, s á legkülönbözőbb területeken — így a parasztsággal kapcsolatban is — jelentkeztek. Az agrárpolitikában azokban az években elkövetett hibák aláásták, meggyengítették a munkás-paraszt szövetséget. Ez kedvező lehetőséget teremtett a magyar népi demokrácia, népi demokratikus államunk minden ellenségének — a hazai és a nemzetközi ellenségnek egyaránt, —

hogy támadást szervezzenek és rohamot indítson a Népköztársaság megsemmisítéséért és a történelem kerekének visszafordításáért

1956-ban, amikor a történelem feltette a magyar parasztságnak a kérdést, hogy most hova, merre és kivel tartson, amikor arról volt szó, hogy a Népköztársaságot kell megmenteni és a szocialista fejlődés útját kell biztosítani népünk számára, a magyar parasztság a történelem előtt nagy vizsgát tett.

Nem az ellenforradalom, hanem a munkásosztály mellett lépett a küzdőporondra és támogatta a Magyar Népköztársaság belső rendjének helyreállítását, megszilárdítását, a szabadság, a szu- verénitás biztosítását. Nagyon bölcsen, okosan gondolkodott és döntött:

a népi hatalomra, a szocializmus ügyére szavazott.

Ez megint olyan időszak volt, amikor a munkás-paraszt szövetség ismét kiállta a történelmi próbát.

A Magyar Szocialista Munkáspárt 1956 után marxista—leninista párt módjára, elvi alapon járt el, dolgozta kí politikáját és határozta meg munkamódszerét. Ugyanilyen elvi alapon vizsgálta a munkás-paraszt szövetség, a falu, az agrárpolitika kérdéseit is. Teljesen világos volt, hogy a hibákkal gyökeresen szakítani kell. Ez volt az első, amit a párt elhatározott. Ezt olyan viszonyok között hajtottuk végre, amikor az anarchia és az ellenséges erők ellen egyidejűleg kellett harcolni. Pártunk és kormányunk minden kérdésre a dolog lényegének megfelelő, érthető, kommunista választ adott.

Pártunk politikája egyszersmind a munkásosztály, a parasztság, a nép politikája, amit köznapian szólva népfront-politikának nevezünk.

Engedjék meg, — s talán elfogadható — hogy először arról szóljak:

a termelőszövetkezetek létrejötte elsősorban a munkás- osztály nagy érdeme.

Ezt hármas értelemben is mondhatjuk. Először, hogy a párt, amely politikailag megfelelően kézbe vette és vezette a mező- gazdaság szocialista átszervezésének folyamatát, a munkásosztály forradalmi pártja. Másodszor: a munkásosztály, mint termelőerő és dolgozó osztály teremtette meg az átszervezés sikerének, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak anyagi feltételeit. Végül: nagy érdemeket szereztek azok a

tíz- és százezrek, akik a gyárban elvégezve rendes, mindennapi munkájukat, fáradságot nem ismerve évekig járták a falvakat, agitáltak, segítették a paraszt- embereket, hogy megtalálják a helyes utat.

Parasztságunk nagy történelmi érdeme, hogy

megértette a párt, az idők szavát és a mezőgazdaság szocialista útjára lépett.

A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a szocializmus alapjainak lerakása befejeződött és napirendre kerülhetett a szocialista társadalom teljes felépítése.

Pártunk azóta is elvi politikát folytat a mezőgazdaság és a munkás-paraszt szövetség kérdéseiben. Ez jutott kifejezésre a párt IX. kongresszusán is, ahol egyebek között az agrárpolitikával és a parasztság életét érintő néhány más, nagy horderejű kérdéssel foglalkoztunk. Megoldásukra különféle javaslatokat tettünk és azok nagy részét a gyakorlatban már végre is hajtottuk;

A párt általában és minden fő kérdésben a szocialista agrárpolitikának, a munkás-paraszt szövetségnek és a szövetségi politikánknak megfelelő vonalvezetést érvényesít. Megállapíthatjuk:

a párt helyes politikájának, egész népünk támogatásának köszönhetjük, hogy immár 12 éve nyugodt, egyenletes fejlődést tudtunk biztosítani az országnak.

s ez nagy eredményeket hozott.

Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy a szocialista átszervezés történelmi lépése nagy és jelentős eredményeket hozott, egész népünk, a parasztság számára is.

Beszélt a termelőszövetkezetek fejlődéséről, a parasztcsaládok jövedelmének emelkedéséről, s arról, hogy termelőszövetkezeteink parasztsága társadalmilag és polititkai öntudatban is sokat fejlődött.

Kádár János befejezésül hangoztatta, hogy a Központi Bizottság, a kormány az eddigiekhez hasonlóan, ezután is kellő figyelemmel és odaadással foglalkozik az agrárpolitika időszerű kérdéseivel, parasztságunk problémáival, az immár szocialista tartalmú munkás-paraszt szövetség további erősítésének kérdéseivel.

Az ünnepi üléssel befejeződött Kádár János háromnapos győri programja, s a párt Központi Bizottságának első titkára a délutáni órákban visszautazott Budapestre.