Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-26 / 47. szám
A pórtelet időszerű hordóséi Pártszeríí vita—szilárd egység változást várnak Cenki nem vonhatja kétség- be, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a párttagság vitakészsége. Ma már a kommunisták, pártszerű keretek között, bármilyen kényes kérdésről bátran elmondhatják véleményüket, sőt kétségüket vagy ellenvéleményüket is őszintén hangsúlyozhatják. Ma már ritka az olyan párttag, aki minden kérdésben előre, gondolkodás nélkül helyesel, s egyéni meggyőződését gépies fejbólogatással helyettesíti. Megnyugtató a párt belső életének ilyen jellegű demokratikus fejlődése, de nem lenne helyes, ha elfeledkeznénk arról, hogy milyen nagy munka, kitartó erőfeszítés rejlik e kétségtelenül jelentős változás mögött. Pedig nem volt könnyű eljutni idáig. Nem volt könnyű feloldani az emberekben a korábbi években kialakult belső szorongásokat és felszítani bennük azt a tudatot, hogy a kommunistáknak vitatkozni, bírálni nemcsak joguk, hanem elsőrendű kötelességük is. A viták, vélemények harca nélkül nehezen formálódhat ki a helyes álláspont és még nehezebben válhat uralkodóvá a szilárd kommunista fegyelem és nem bontakozhat ki az egységes cselekvés szilárd alapja, az egyéni meggyőződés sem. Akik tehát a viták szükségességét lebecsülik, vagy még inkább részlegesen korlátozni akarják, alapjában támadják a párt kommunista jellegét, történelmi küldetése teljesítésének nélkülözhetetlen vonásait. A kommunista pártok vitat- kozó pártok. Szervezetük, bels" életük nélkülözhetetlen alkotó eleme a különféle vélemények, nézetek, álláspontok összecsapása, illetve bírálata. De a párt marxi—lenini elveihez az is hozzátartozik, hogy a kommunisták nem helyeselhetnek mindenféle vitát; még kevésbé helyettesíthetik a közös fellépést általános vitázonyos tekintetben szükséghelyzetből kellett kiindulnunk az év elején. Egyszer abból, hogy nem volt pénzünk. Másrészt abból, hogy olyan vetésszerkezetet alakítsunk ki, amelynek alapján a" tagság végre tudja hajtani a termelési feladatokat. Ez részben sikerült, mert a termények termésátlaga — a kedvezőtlen időjárás ellenére is meghaladta, vagy elérte az előző évit. A növénytermesztés árbevétele az 1967. évi 4 869 600 forintról 6 100 000 forintra nőtt. Ehhez el kell még mondanom, hogy egy holdra átlagosan 2,93 mázsa vegyes műtrágyát használtunk fel — ez a mennyiség a pénzügyileg stabilabb gazdaságokban négy-öt mázsa, vagy több... A növény- termesztés végeredményben 108,7 százalékra teljesítette a tervét. — Az állattenyésztésben igyekeztünk felszámolni a nem gazdaságos tartást. A szerkezeti változtatásokkal sikerült elérni, hogy az állattenyésztés is túlteljesítse pénzbevételi tervét. Az erőfeszítések ugyan hoztak eredményeket, de mindez mégsem volt elég ahhoz, hogy a felsőnyéki Egyetértés az előző 1967-es év deficitjét kiheverje. 522 000 forint az 1968-as veszteség. A veszteség nem a tagok jövedelmét terheli, hanem a fejlesztési alapot. Az egy tagra jutó jövedelem átlaga 10 564 forint, amely 41,06 forintos napi keresetnek felel meg. Nem sok. de ; tagságon múlik, hogy mikor iesz több. Mindenesetre ezt az évet val. A pártélet lenini normái szerint a párton belüli vitáknak meghatározott szabályai vannak, ha úgy tetszik, pontos menetrendje. A pártszerű vita mindenekelőtt a döntés, a határozathozatal előtti különböző vélemények, álláspontok felszínre hozását, megtárgyalását szorgalmazza. A különböző pártszervek, pártvezetőségek fontos kötelessége, hogy ne csak eltűrjék, hanem ösztönözzék a különböző nézetek előzetes kifejtését, a többségi álláspont, a demokratikusan hozott határozatok kialakításának folyamatában. A párton balüli eszmecsere, a különböző nézetek közötti összecsapás a döntést megelőző szakaszban a leghelyesebb, a legcélravezetőbb álláspont megformálását, kialakítását hivatott elősegíteni. Ekkor még a viták bármiféle korlátozása, vagy még inkább az ellenvélemények elhallgatása, vagy elhallgattatása számít súlyos, pártellenes gyakorlatnak. A döntés megformálása idején mindenki bármiféle álláspontot kifejthet a tárgyalt kérdésről anélkül, hogy ennek káros következménye lehetne képviselőjével szemben. Alapvetően más a helyzet azonban a döntés, a határozathozatal után. Ekkor már megengedhetetlen bármiféle ellenzéki álláspont hirdetése; ilyenkor a kisebbség már köteles alávetni magát a többség álláspontjának. Es ez nem lehet valamiféle passzív beleegyezés, „fegyvernyugvás”, hanem minden párttag kivétel nélkül és függetlenül a korábbi álláspontjától köteles védelmezni, hirdetni a többség elhatározását, valamint tevékenyen részt venni az elfogadott határozatok végrehajtásában. A Szervezeti Szabályzat minden párttag számára elismeri természetesen az úgynevezett kisebbségi vélemény fenntartását. De a lehetőség nem azonos a kisebbségi álláspontok, az ellenzéki nézetek hirdetésével, vagy még minden tag tiszta lappal, adósság nélkül kezdheti, ugyanis 1968-at 250 000 forint túlelőleggel kezdték. Az elnököt megtapsolták a beszámoló után. Ami az előző évekre jellemző volt, ezúttal nem következett be. Józan tárgyilagossággal vitatkozás, hangoskodás nélkül tudomásul vették a tényeket, tudomásul vették, láthatóan elgondolkodva, komolyan megfon. tolva. Igen, a vitatkozás helyett ma már józanul számolni, és cselekedni kell. A felsőnyéki földek minősége semmivel sem rosszabb, mint másutt sok helyen, sok tsz- ben a megyében. Ahhoz, hogy a napi kereset hatvan, nyolcvan, száz forint legyen, mint másutt, a munka minőségén kell javítani. Ott, és úgy, ahogyan a beszámolóban elhangzott; a munkaidő jobb kihasználásé''—1 a traktorosok jobb munkamov”!ával. a vezetőség megfelelő mérlegelni tudásával. Felsőnyéken a korábbi években gyakran előfordult, hogy a vezetők nem feleltek meg a bizalomnál?: —, de megtörtént az is, hogy Dz-tagok éltek vissza a bizalommal. így, együtt, ez vezetett el ahhoz a csődhöz, amelyet az elmúlt egy év alatt nem .sikerült helyrehozni. 1968 — sok nehézsége mellett — csak egy fél lépés volt a gazdaságosság felé. Merjünk bízni; az idén már egy, vagy több lépés is történik? A 7prf?őmadó közgyűlés hangulatú- hól ítélve, remélni lehet... BI, kevésbé szolgálhat indokul a határozat végrehajtása megtagadásának. A kommunista pártok szer- vezeti elvei nem teszik lehetővé, hogy a párton belüli kérdések megvitatását, eldöntését, vagy folytatását illetéktelen szervek, csoportok vagy gyakran szűk baráti körök közé kivigyék. Erre nincs is szükség, mert a kérdések pártszerű keretek között történő megtárgyalására, egyéni vélemények elmondására, nagyon sok lehetőség és forma áll minden párttag rendelkezésére. így: a pártcsoportoktól, a taggyűléstől kezdve a különböző pártbizottságokon át egészen a Központi Bizottságig: Rendkívül ingatag tehát az olyan érvelés, amikor pártszerűtlen formák között folytatott viták felelősei megpróbálnak azzal védekezni, hogy „különvéleményük kifejtésére nem találtak más lehetőséget”. Találkozni — ha elvétve is — olyan jelenséggel, amikor egyes elvtársak azért helyezkednek ellenzéki álláspontra, mondván, hogy az „ő személyes nézeteik nem találtak meghallgatásra”, illetve a döntést megkérdezésük nélkül hozták, az esetek többségében — ffi ez lenne az ideális állapot — arra kellene törekedni, hogy ilyen gyakorlatra ne kerüljön sor, s lehetőleg minden fontosabb kérdésben előzetesen kikérjék a párttagság véleményét. Mégis a személyes vélemény kikérésének hiánya politikai kérdésekben senki számára nem szolgálhat mentségül a pártszerű tlenségéhez. (Más a helyzet, amikor személyi kérdésről van szó, itt minden egyes esetben az illetékes pártszerv köteles előzetesen meghallgatni az érintett személyek véleményét.) Azért is fontos ezt hangsúlyozni, mert a pártban nincs és sohasem lehet abszolút demokrácia. A felsőbb szervek döntéseinél gyakorlatilag lehetetlen minden eeves párttag szeméi vés véleményének meghallgatása. illetve figyelembevétele. Az ilyenfajta törekvés megbénítaná a nártot. lehetetlenné tenné a politikai veretest és eleve elavulttá degradálna minden döntést, különösen olvan esetekben. amikor a gyors cselekvés rendkívül fontos. Más oldalról megközelítve a helyzet a következő: a pártvezetés lenini elveihez az is hozzátartozik, hogy a felsőbb szervek döntései az alsóbb szervekre, illetve a párttagokra kötelező érvényűek. Ez sem mond ellent a párton belüli demokráciának. Hiszen kik hozták létre a párt vezető szerveit? A válasz kézenfekvő: közvetlenül, vagy közvetve maga a párttagság. Különben is, ha minden politikai kérdésben a párttagságnak személyesen kellene döntenie, mert másként nem érvényes a határozat akkor, mi szükség lenne gyakorlatilag a párt vezető szeneinek a létrehozására. A pártszerű vita és a párt- egység tehát a kommunista pártok életében szerves, ösz- szefüggő egészet képez. A vita nem lehet öncél, hanem a párt eredményes munkáját, szervezettségét elősegítő folyamat. A ''pártegység gyengül, vagy veszélybe kerül, ha a különböző döntésekben nem fejeződik ki — ha közvetve is — a párttagok többségének véleménye, akarata. Történelmi tapasztalat, hogv a pártélet különböző szabályainak mechanikus, merev értelmezése, esetleg egymással történő szembeállítása magának a pártnak okozna súlyosabb károkat. Ezért a vitát, mmt a pórtelet valamennyi törvényét. csakis a többi normákkal összefüggésben, kölcsönhatásában foghatjuk fel helyesen. V. L Egyesült a medinai Egyhangúlag kimondták az egyesülést a medinai Béke Tsz és a medina-szőlőhegyi Rákóczi Tsz közgyűlésén. Az egyesülési javaslat egyetértésre, és nagy helyeslésre talált mindkét közös gazdaságban. Medinán még olyan hangok is voltak, amelyek a szavazást fölöslegesnek tartották. A jó előkészítő munka, az okos érvelés eredménye elsősorban, hogy nemcsak a vezetők, de a tagok is látják, értik, mennyire szükséges, hogy megtörténjék^ az egyesülés. Először a két szövetkezet vezetőségi ülése tárgyalta meg a dolgot, természetesen kü- lön-külön, utána következtek a párttaggyűlések, majd az összevont vezetőségi ülések. Végül Me- dina-Szőlőhegyen külön is beszéltek a párttagok és a vezetőségi tagok az összes tsz-taggal, Medinán pedig, mivel itt jóval nagyobb a taglétszám, egyéni beszélgetések helyett brigádgyűléseken tárgyalták meg az egyesülés feltételeit, előnyeit Határozatot hoztak a közgyűlések arra, hogy azonnal kezdjék meg a vezetőség összetételére vonatkozó javaslat kidolgozását a két jelenlegi szövetkezet vezetői, tóvábbá készítsenek programot az idei év tervkészítéséhez. Hétfőn és a szőlőhegyi tsz már tanácskozott is a két vezetőgárda, az elnökök, a párttitkárok, a főkönyvelők és más tisztségviselők. Nemcsak a személyi kérdéseket akarják megnyugtatóan rendezni, hanem azt is célul tűzték ki, hogy a tervtárgyaló közgyűlés előtt, a vezetőségválasztó közgyűlésen már ismertetik főbb vonalakban, mire alapozzák az idei esztendő gazdálkodását. Miklós József, a Béke Tsz elnöke úgy véli, minőségi változásra van kilátás az egyesülés után a gazdálkodásukban. Beruházásra többet tudnak fordítani. nagyobb kertészetet alakíthatnak ki, javíthatják a munkadíjazás formáját, és megkezdhetik az állattenyésztés minőségi javítását is. Mindkét szövetkezetben többet tartalékoltak az idei évre, zárszámadás után, mint amennyi kötelező volt. Az előkészítés tehát alapos, előrelátó, és ami ugyancsak nagyon fontos, a két tagság között semmiféle ellentét nincs. Posztós György szőlőhegyi párttitkár olyan régi kapcsolatokra hivatkozik, mint a jő együttműködés feltételére, hogy ők is Medinára jártak iskolába, lényegében összekapcsolódott az életük a medinai emberekével eddig is. A századik A szöszi Robi - ka a századik olyan „cipőgyár! gyerek”, aki után édesanyja gyermekgondozási segélyt kap. A napokban került — századikként — a Bonyhádi Cipőgyár munkaügyi osztályán vezetett listára Baumgartner Lászlóné, a gyár statisztikusa. A szülési szabadság lejárt, megkapta a tavalyi és az idei fizetéses szabadságot is és a gyárban természetesnek vették, hogy to vábbra is otthon marad. De most már nem havi hatszáz, hanem ezerkétszáz forint a segély. A fiatalasszony ugyanis két' helyen szerepel a listán Első ízben másfél évvel ezelőtt jelentette be, hogv igénybe veszi a , . gyermekgondozási segélyt, ami- ™sszul. Férjemmel, aki a zo- kor Zolika született, aki ponto- máncgyárban dolgozik, már ak- san egy év és kilenc nappal kor megegyeztünk, amikor Zoli- idősebb az öcsinél. ka útban volt és hallottunk az Az ízlésesen berendezett szobában olajkályha duruzsol. Példás rend és tisztaság, a két kiságyat asztal választja el. A lakáson és az apróságokon is látszik, hogy itt az édesanya a legszebb hivatásra fordíthatja minden energiáját. A fél óra alatt, amit náluk töltöttem, nem hallottam gyereksírást. — Ezerhétszáz forint a fizetéúj kormányrendeletről, hogy itthon maradok arra a két és fél évre. Hát most meghosszabbítom a szabadságot. Nekem is jobb, de főképp a piciknek — mondja a fiatal édesanya, miközben megsimogatja a két apróság egyformán szőke hajú fejét. (J> sem a gyárban. Most ezerkétszáz a gyermekgondozási segély, háromszáz forint a családi pótlék. Talán sikerült volna bölcsődében elhelyezni őket, de az is lehet, hogy nem. Mindenképpen nagyon jó, hogy itthon lehetek velük. És anyagilag sem járunk Népiíjságj 3 1969. február 26,
