Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

DÉSI HUBER ISTVÁN: ÖNARCKÉP Negyed évszázada hunyt el a magyar szocialista képművészet és a hazai szocialista műkritika nagy alakja, Dési Hubcr István. megyénk ” “ 7 " A mezőgazdasági termelőszövetke- velen például olyan határozatot fő­zetek, a kisipari termelőszövetkeze- gadott el a takarékszövetkezet zár­tok és az fmsz-ek mellett a falu számadó küldöttgyűlése, hogy az áru- bankjai, a takarékszövetkezetek is vásárlási kölcsönök kamatját két szá- eizekben a napokban vonják meg el- zalékkal leszállítják, hunt évi tevékenységük mérlegét. A f , bailkok 7Ír. mintegy SO ezer Tolna megyei taka- sz4m'd4sin UDas^tamatú tz is hogy lap kpnvivpiptphpn a szamaaasan tapasziainato az is, nogy rék&zö.vetkezeti tag képviseletében a falusi bankok vezető testületéi a tagság a tulajdonos magabizton­M!í“ ,í; minttví; ságával szól bele a pénzintézet egész számok tukiében elemzik mennyit tevékenvséeébe Több helven például gazdagodott egy esztendfi alatt a mű- ‘7ra utasítotok a vezetőséget! hogy ködési területükön élő lakosság^ és tsz-ek illetékeseivel kooperálva SSTÄÄvt; e6éSZ eVrC V°na" szervezzék meg a tsz-tagok KST-Jét, kozó tennivalókat. Ilyen vonatkozásban a takarékszö s ennek minden adminisztrációját a ____Hfl bank végezze. Vagy: a háztáji és v etkezetek zárszámadása választ” "ad kisegítő gazdaságok által értékesített arra is, -hogy mennyire volt ered­ményes a többi szövetkezet zárszám­termékek árát fizesse a takarékszö­vetkezet. De felvetődött olyan javas­adása, mennyit növekedett a falusi lat is, hogy kezeljenek iskolai taka­emberek pénzbevétele. Ez a magya- rókbetétet, a kisiparosoknak és kis- í'ázata annak, hogy megyénk 21 ta- kereskedőknek nyissanak folyószám- karékszövetkezetének zárszámadását lát a takarékszövetkezetek, és így még. dsolia nem kísérte olyan nagy tovább... Ezeket a kezdeményezése­érdeklődés, mint napjainkban. két a vezetőség összegyűjti, s ille­tékes államhatósági szervekhez to­vábbítja, hogy hozzanak ezekre vo­natkozóan rendelkezéseket. A- tagság képviselői. előtt elhang­zott számadatokból megtudhattuk a következőket: az 1968. január 1-én bevezetett, gazdaságirányítási rend­szer első évének mérlege egy-egy elfogadták a szövetkezeti községben is megfelel a várakozás- gyuiesem * b A falusi bankok zárszámadó koz­nak. Átlagban ugyanis a falusi kis­kereskedelem mintegy 8 százalékos pénzintézetek 1969. évi programját is, aminek a megvalósításáért egyedül növekedés? mellett egy esztendő tagságnak tartozik felelősséggel a alatt közel 40 millió forintot takarí- x . . . ., tott meg és helyezett el a szövet- vezetőség. Ez mostantól mindenki kezeti bankokban a lakosság. Ezzel számára érthetően abban is kifeje- az év végére megyénk falvai lakossá- zésre jut, hogy minden takarékszö- gának a takarékszövetkezeteknél mint­egy 150 millió forint megtakarított vetkezetnél 0 tagú kulonbtzottságot pénze van, ami ötször annyi, mint választottak, amely a bank alkal- megyénk egész lakosságának 19S7. mazottainak fegyelmi hatósága lesz. év végi összes megtakarított pénze De uUsították arra is a vezetőséget, hogy fogjon hozzá az új alapszabály Az általános összefüggések mellett megalkotásához, természetesen arra is választ kér­nek a takarékszövetkezetek tagjainak képviselői a vezetőségtől, hogy a szö­vetkezés alapeszméjének, megfelelően hogyan segítették ki a nagy család átmenetileg megszorul tagjait? Mi­lyen feltételek mellett tették ezt és milyenek á jövőre vonatkozó tervek, elképzelések? A vezetőség mindenütt azt jelenthette a tagságnak, hogy gyakorlatilag valamennyi szövetkező jogos kölcsönigényét ki tudták elé­gíteni. Megyei vonatkozásban azt je­lenti <?z, hogy a takarékszövetkeze­tek által folyósított kölcsönállomány az elmúl* év végére meghaladta a í>0 millió forintot. A legtöbb taka­rékszövetkezeti tag termelése, épí­tésre és vásárlásra kért, kapott is kölcsönt saját bankjából. Méghozzá kedvező feltételek mellett; a szövet­kezetek vezetőségének ugyanis joga ván ahhoz, hogy a szerény nyereség terhére leszállítsa a kamatot. Több­ségben éltek is ezzel, hiszen megyei szinten a takarékszövetkezetek 1988- ban közel 1 százalékkal csökkentet­ték a kamatlábat, de a lehetőségek­hez mérten az idén tovább akarnak e vonatkozásban is előbbrelépni. Te­lt. £. Ez történt Bár a Közel- és a Távol-Kele­ten sincs csend, a közvélemény figyelmének középpontjában ezek­ben az órákban mégis Európa áll. Ennek két oka van: 1. Nixon körútja kontinensünk nyugati részén, 2. a Nyugat-Berlin körül fel­röppent új hírek. Az Egyesült Államok 36. elnö­ke alig egy hónappal hivatalos beiktatása után elindult nyolc­napos európai útjára. Bár hiva­talosan ő másképpen indokolta, aligha véletlen, hogy útja első állomásául azt a Belgiumot vá­lasztotta, amely a francia ki- tessékelés után otthont adott az atlanti szövetségnek. Nixon brüsszeli látogatásának második napját jórészt a NATO főhadi­szállásán töltötte, Rogers kül­ügyminiszter és más tanácsadói, valamint Manlio Broshio NATO- főtitkár és annak munkatársai körében. Az elnöki körút menetrendje tökéletesen beleillik a Nixon* féle koncepcióról legalábbis pil­lanatnyilag alkotható képbe. Nem vitás, hogy az új elnök tisztában van az­zal a külpolitikai csődtömeg­gel, amelyet elődje hagyott rá és minden jel szerint két fázis­ban próbál valamit tenni. Elő­ször is szeretné megerősíteni a meglehetősen zilált állapotban lévő atlanti tábort és ehhez nem habozik felhasználni a cseh* szlovák fejleményekkel kapcsola­tos nyugati aggályokat sem. Másodszor — állítása szerint — szeretne párbeszédbe kez­deni a szovjet vezetőkkel. Csak a tettek dönthetik el, mennyi ebből a találkozási szándékból az enyhülésre irá­nyuló őszinte óhaj, és mennyi az elnöki tevékenység kezdő- sebességéhez szükséges propa- gandisztikus elem. Nixon többek között azNSZK-t is meglátogatja és ennek során Nyugat-Berlint is felkeresi. Ez mindenképpen negatív gesztus, de lehetséges, hogy mire sor ke­rül rá, a nyugat-berlini „kiállás” jellege is módosul kissé. Arról van szó, hogy Danelius, a nyu­gat-berlini szocialista egységpárt elnöke kijelentette: ha nem tar­tanák a nyugatnémet elnökvá­lasztást Nyugat-Berlinben, ez le­hetővé tenne az NDK kormányá­val olyan tárgyalásokat, amelyek eredményeképpen a nyugat-ber­lini polgárok — esetleg már hús- vétkor — tömegesen átléphetnék az NDK fővárosának határát. Az NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland, teljes terjedelmé­ben helyt adott Danelius nyilat­kozatának, amelyet nyugati kö­rökben a legnagyobb figyelemmel elemeznek. Emlékezés Frankel Leóra Születésének 125. évfordulóján Frankel Leó a szocialista munkás- ság rázkódtatta meg az országot, mozgalom úttörőinek első nagy nem- Tisza Kálmán kormánya erőszakban, zedékéhez tartozott, egyike volt háborús kalandban keresett támaszt, azoknak a forradalmároknak, akik- és olyan retrográd politikai törek- nek az emlékét nemcsak a magyar, véseknek tárt kaput, amelyeket al- lianem az egész európai proletariá- kalmasnak ítélt a válság okozta fe* tus mélyen a szívébe zárta. szültség levezetésére. Frankel Leó, az ötvösmunkás, ta- A 70-es évek közepén a politikai nulóévei alatt ismerte meg a prole- reakcióval szinte egyedül állt szem­tárok határtalan nyomorát, társa- ben az öntudatban-szervezettségbea dalmi kitaszítottságát. Vándorévei gyenge, de harcra kész szocialista során Németországban, majd Fran- csoport, amelyet a kormány meg- ciaországban formálódott meg szó- gátolt abban, hogy legális szerveze- cialista tudatossága, amely arra kész- tét alkosson, és nyíltan küzdjön a tette, hogy egész életét a munkás- demokráciáért, a szocialista eszmék osztály ügyének szolgálatába állít- terjesztéséért. Frankel azonban mégis sa. töretlen hittel írta 1876. október 9­frankét Leót minden érdekelte, én Marxnak: „Én azonban mégis ami szépet, igazat, haladót a művé- megpróbálok akármilyen elnevezés- szelek és társadalomtudományok al- sel és akármilyen alapszabályokkal kotól a világról mondani tudtak, egyleteket alapítani'’. Először a francia felvilágosodás esz- Erőfeszítése nem volt hiábavaló. mVL'SmZ m,e!’ maJ<? m .60'aS e,k 1878. áprilisában - ha nem is szo- sokféle humanista-szocialista irodai- cialista elnevezéssel és programmal, mán keresztül eljutott Marx és En- _ létrejött a nárt a váln,7i/ik , aani;í^aÍ,,OZmrSZrm!rfe7,Mfv ^rUa ^mely nymán “ua V?ííírAiAl?»lk0r mÍ5 lsmerte Marx kormányterror ellen, a politikai sza- ,,Tőkéjét , s annak alapeszmeit ma- badságjogokért az emberibb életért gyarázta népszerűén, szellemesen az u*Ui>‘*iíJ0S0Keri, az emoeriDb életeit. egyik bécsi szocialista újságban. Még Frankel Leó magas színvonalú ei­nem tudott, nem is tudhatott sokat méletí-politikai nevelőmunkát fejtett a jövő társadalmáról, amikor a pá- ki. Megismertette a munkásokat a rizsi nép bizalmából 1871. márciusa- marxizmus alapvető tanításaival, le- ban a kommün vezérkarának tagja leplezte a kormány osztálypolitlká- lett. Hogy intézkedései a szocialista jáí, a parlamenti képviselők kor* jövőt készítették elő, arról tanúskod- ruptságát, a katolikus klérus hamis, nak Marxhoz írt sorai: „Ha sike- szocialistaellenes vádjait. Világos rülne megváltoztatnunk a társadalmi szavakkal magyarázta meg, miben rendszert, akkor március 18-a fórra- áll a szocialisták hazafisága: „Az dalma a legtermékenyebb lenne a igazi hazafiság — írta —, egyedül és mai napig lejátszódott forradalmak kizárólag az, ha dacolva minden ve- között”. széllyel, mindenünket kockáztatjuk Sokat tanult a kommün tapaszta- azért, hogy hazánkban a lehető leg- lataiból. Marx tanításaival, de kü- nagyobb szabadságot, szellemi és lönösen gondolkodásának módszerei- anyagi jólétet biztosíthassuk, hazán* vei azonban csak akkor ismerke- kát a kultúra olyan fokára segit- dett meg alaposabban, amikor az el- hessük, ahonnan minden vonatko- lenforradalom győzelme után Lón- zásban tündöklő példával világítja donba került. Marx és családja szí- be a többi országok útját. . . Ez je- vesen fogadta baráti körébe a sze- lenti a szocialista elvek megvalósu* rény, tudnivágyó fiatal forradalmárt, lását”. aki a szokásos szombat esti sétá- . , , , „ kon szomjasan itta magába mestere . korm£^szervek í?alí* szavait. Frankel a kevesek közé tar- kel.. áIdoza*°s - 20 bavi tozott, akik már Marx életében fel- börtönnel „jutalmazták”. A magyar­ismerték tanításainak világot for- ff52*?1 i2®ci?]isták Ihatott vezeto- máló erejét. Ezt tükrözik 1883-ban, kiszabadulása után arra kény­mestere halálakor írt szavai: „Marx *25rKüKU’ *°ly elha?*ja országot. Jelentőségét csak ama forradalom *>«?!> Bécsben, majd Párizsban küz- után fogják érdeme szerint méltá- úott tovább a marxi tanítások ter- nyolni, amely magával hozza azok- Jewteséért, egy uj nemzetközi szö- nak a tulajdonviszonyoknak az át- vetsej»> a *nternacionálé megte- alakulását, amelyek lehetővé teszik, remtéséért. 1896-ban bekövetkezett hogy a társadalom egy kis töredéke Jalálaig hű harcosa maradt a fórra- az összesség rovására meggazdagod- dalmi níunkasmozgalomnak. jék. És ez a forradalom annál ha- Frankel Leót, színes, sokoldalú ma rab b fog kitörni, minél hamarabb egyénisége, a hazai és a nemzetközi elterjesztjük a tömegek között Marx munkásmozgalomban végzett fárad- tudományos tanításait . hatatlan munkája alapján méltán Frankel hazatérésének idején — tartjuk az igazi forradalmár példa - 1876-ban — még le sem csillapodtak képének. S mint 1919-ben a Tanács- az 1867-es, kiegyezést követő vihar köztársaság harcosai, mi is bátran hullámverései, de már újabb politi- valljuk: „Ha élne, ma is az első kai és hosszan húzódó gazdasági vál- sorokban harcolna eszményeinkért”* Másodfokú készültség a Kapos mentén Szakszervezeti választások Tegnap délelőtt Tolnán, az épí- tanácsnak a kétéves tevékenység- tőmunkás-otthonban rendezték ről szóló beszámolóját Matesz Jó- meg a Tolna megyei Tanácsi zsef szb-titkár terjesztette a kül- Építő- és Szerelőipari Vállalat döttkonferencia elé. A számvizs- szakszervezeti küldöttkonferenci- gáló bizottság jelentését Németh áját. A vállalati szakszervezeti Imréné, a bizottság elnöke ismer- __________________________________tette. A beszámolókat vita kö­Elkészült az Esze Tamás utcai bolt és presszó Szekszárdon az előhegyi új la- el, hogy az földszinti legyen. A kótelep jelentős létesítménnyel terep itt erősen lejtős, s ez tette gyarapodott: elkészült az Esze lehetővé ezt a megoldást. A tá- Tamás utcai bolt és presszó. Ez- gas bolthelyiség a hozzá tartozó zel a környék lakosságának régi raktárakkal együtt nemcsak a je- vágya teljesült. Népes lakótelep lenlegi igényeket elégíti ki, ha­alakult ki ezen a részen, de a ke- nem perspektíváiban is megfelelő reskedelmi és vendéglátási prob- kapacitásúnak mutatkozik, lémát mind ez ideig nem sikerült A boltot és presszót a szek- megoldani. szárdi fmsz építtette, a kivitelező A bolt és presszó egy épület- a szekszárdi TÖVÁL volt. A be­ben van; a presszó az alsó, a ruházási költség mintegy másfél bolt a felső szinten, s mindkét millió forint, egység bejáratát úgy helyezték B. F. Az elmúlt napok olvadása és réből, a védekezési munkák esőzése Tolna megye területén is azonnal megkezdődtek és éjsza- megduzzasztotta a folyókat. A kára sikerült is megállítani a ki- Kaposnál másodfokú belvízvé- ömlést. Hétfőre viszont Kurd delmi készültséget tartanak. Va- térségében törte át a gátat a Ka- I sámap Csibráknál kitört a med- pos. Amikor Lumpek Ferenc víz­ügyeletestöl felvilágosítást kér­tünk, még nem sikerült megállí­tani a kiömlést. A legtöbb he­lyen hó van és pontosan nem lehet tudni, hogy mekkora terü­let áll víz alatt. A becslések sze­rint körülbelül ezer hold az el­öntött terület a Kapos völgyé­ben. A csurgói révhez hétfőn csó­nakot szállítottak, hogy biztosíta­ni tudják a közlekedést. A víz ugyanis elvágta az állami gaz­daság majorját a többi lakott településtől. A Sión Simontornya és Sió- agárd között elsőfokú árvízvédel­mi készültséget rendeltek el. A Nádornál elsőfokú belvízvédelmi készültség van. ■A lakott területeken Is figye­lik a belvízhelyzet alakulását. Több helyen kisebb beavatkozás­ra volt szükség. Szekszárdon a déli kertvárosban szombaton egy öreg házat körülvett a víz A vá­rosi tanács azonnal intézkedett, segítségül hívta a tűzoltóságot és néhány órás munkával sikerült eltávolítani a vizet. Amint Vili- novszky Ferenctől, a városi ta­nács illetékesétől megtudtuk, hétfőn ugyanitt ismét beavatko­zásra volt szükség. vette, melyben felszólalt Schrott- ner Károly, az SZMT vezető tit­kára. A vita lezárása és összefoglalá­sa után választották meg az új, 31 tagú vállalati szakszervezeti tanácsot, a szakszervezeti bizott­ságot, a számvizsgáló bizottságot, a társadalombiztosítási tanácsot, a társadalmi bíróság tagjait, va­lamint a kereskedelmi társadalmi ellenőröket. A Rákospalotai Bőr- és Mű­anyagfeldolgozó Vállalat szek­szárdi üzemének szakszervezeti alapszervezete vasárnap válasz­totta újjá a vezető szerveket, bi­zottságokat. Hétfőn délután a tol­nai pamutszövőgyárban, valamint a Paksi Konzervgyárban rendez­ték meg a szakszervezeti válasz­tásokat. 310201003101900232

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents