Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-23 / 45. szám
Mnnkaerőmérleg az Gr ionban Több jelentkezőre számítottak — Nagymérvű a vándorlás — Megszűnt az ostrom — Számba vették a környéket — Krónikus az anyavállalat munkáshiánya Minden új üzem vonzza a munkaerőt. Különösen érthető ez az olyan jónevű, nagyjövőjü, a piacon nemcsak kelendő, de kapós cikkeket gyártó üzemnél, mint az Orion. Alig két esztendővel ezelőtt, 1967. első felében — akkor épült, még nem kezdték meg az új tamási üzemben a termelést — lapunk ezt írta: „Nincs hol elhelyezkedni az asszonyoknak, közülük Tamásiban több százan várnak munkára." Ma is van vonzás, de erősen megcsappant a jelentkezők száma, mert kiapadóban vannak a munkaerő pótlásának hagyományos helyt forrásai. A nagy tumultus, a munkalehetőségért vívott ostrom Tamásiban ma már a múlté. Ezzel egyidejűleg megszűnt az üzem nagy válogatási lehetősége. A távozókat még pótolni tudják, de az üzem közeli fejlesztése mindenképpen a könyéken ajánlkozók számbavételét is igényli. A változások alapján a munkaerővándorlást és okait, az utánpótlás lehetőségeit tudakoljuk Kálmán Károly elvtárstól, az Orion tamási gyáregységének munkaügyi-személyzeti osztályvezetőjétől. ?ÍiiHiI1iiiimii!!iiHtiillllIIIUIIIlllilir Jegyzet Napirenden a burgonya N éhány évvel ezelőtt Tolna 55 megyében a mezőgazdasági E üzemek évente mintegy 2000 va- 55 gon burgonyát értékesítettek. Ez 2 körülbelül annyit jelent, hogy a 5 megye önellátó volt, és azonki- Z vül tekintélyes mennyiséget adott 52 az országos árualapba is, az or- E szág más vidékeinek ellátásához Z is hozzájárult. A 2000 vagon 2 mennyiséget igazán úgy lehet ér- E tékelni, ha összehasonlítjuk az Z ország évi 24—26 ezer vagonos 2 szükségletével. E Ez volt a helyzet néhány év- E vei ezelőtt... Jelenleg viszont ott tartunk, 2 hogy jelenleg alig 250 vagon bur- Z gonya értékesítésére kötöttek — szerződést a megye közös gaz- E daságai. Ez tehát annyit jelent, Z hogy nem csupán az ország ellátá- 2 sához nem tud hozzájárulni Tolna, Z hanem maga is behozatalra szó- 55 rul. A behozatal alkalmasint kül- E földi behozatalt, importot jelent, Z tehát valutát kell érte kifizetni. — A visszaesés okait közgazdasá- 2 gi tényezőkben kel! keresnünk, E mégpedig a termelőüzemek ál- Z tál adott magyarázatban; nem 2 fizetődik ki a burgonyatermesz- E tés. 2 Hogy miért nem fizetődik ki? z Nagyön jól emlékezünk arra, z hogy két-három évvel ezelőtt az 22 aránylag nagy burgonyatermés — milyen tehertételt jelentett a me- 55 zőgazdaságnak. A termés na- 2 gyobb részét nekik kellett tá- — rolniok — az már nem is ér- Z dekés, milyen feltételek mellett -2 — és végül a feleslegen fillére- 22 kért kellett túladniok. D e nem csupán ez volt az z egyedüli ok, mert azóta — 2 a lényegesen kedvezőbb értékesí- 22 tési feltételek ellenére is — to- z vább csökkent a megyében a 2 burgonya vetésterülete. Széki János, az őcsényi Kossuth 2 Tsz elnöke a napokban elmondot- “ ta, miért igyekeznek szabadulni Z a burgonyától. E — Korábban 170 holdon ter- E meltünk, tavaly már csak nyolc- — van holdon, az idén viszont már Z 20 holdra csökkentettük a búr- 2 gonya területét. Hogy miért? Mert z egyáltalán nincs meg a termelési 2 biztonság. A múlt évben — sár- 22 közi talajon — csak 36 mázsás — holdankénti termést tudtunk pro- 55 dukálni. És ez a termés nem csu- 2 pán rajtunk, és nem is csak az z időjáráson múlott. A helyzet az, Z hogy nehezen lehet hozzájutni 22 megfelelő vetőgumóhoz, de még * nagyobb baj, hogy a burgonya- Z betegségek, de különösen a búr- 25 gonyabogár eUen nincs megfelelő E védekezőszer. Másutt, más szövetkezetekben E ismét a gazdaságtalanságra hivat- Z koznak. — A cukorrépa tavaly is meg- 25 adta a kétszáz—kétszázötven má- — zsát. De a burgonya. ..? Hát me- Z lyiket érdemes termelni akkor? 22 Szóval, a mezőgazdasági üze- 55 meknck igazat kell adnunk ab- 2 ban, hogy a gazdaságos terme- ~ lést helyezik előtérbe. A MÉK indított olyan kezde- 22 ményezést, hogy a kisvár- = dai kutatóintézet közremüködé- 55 sével elit vetőgumóval látják el 2 az üzemeket, a szokvánv. fém- ~ zárolt vetőgumóhoz hasonló áron, Z sőt, a vetőgumó árát meg is elő- 22 tegezik. A termelők azt mondják: a ve- — tőmag önmagában kevés, ha fenn- Z maradnak a többi kifogások; z fennmarad a hatásos vegyszerek z hiánya. 52 Ahhoz, hogy a burgonyaterme- E lés visszakapja a régi rangját, E olyan intézkedésekre van szűk- 25 ség, amelyek túlnőnek a termelő 25 üzemek és a felvásárló vállala- 2 tok hatáskörének keretein« BI. = llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll FELVESZÜNK gyakorlattal rendelkező KOVÁCSMESTERT termelőszövetkezetünk javító műhelyébe. Lakás van, fizetés megegyezés szerint. „Völgység Népe” Mg. Tsz Mőcsény. (276) — Érdeklődünk Kálmán elvtárstól. hogy mekkora a mozgás, a ki- és beáramlás a dolgozók körében? Előveszi a gondosan, pontosan készített kimutatásokat. — Sajnos, elég nagy a mozgás, különösen 1968-ban. Jelenleg 203 főnyi áz üzem összlét- száma, ebből 146 a nő, 1967-től eddig 302 volt a belépők és ösz- szesen 84 a kilépők száma. Bizony ebből komoly hátrányai vannak az üzemnek. Négy hét a betanítási idő, de ha távozik, a pótlás sem megy azonnal. — Amint látom, tavaly hat- vanketten távoztak. Nagy szám. Hova és milyen okból mentek el ennyien? Gondolom, vizsgálták. A termelőszövetkezeti törvény külön kifejezésre juttatja a háztáji gazdaság jelentőségét, éspedig úgy, hogy az a közös gazdasággal szerves egészet képez. De a törvény megfogalmazásán túl is, általános népgazdasági érdek a tsz-tagok háztáji gazdaságának megfelelő szinten tartása, fejlesztése. Egy előadásában nagyon találóan jegyezte meg Erdei Ferenc: „A közös és a háztáji szerves egész, még akkor is, ha nem tetszik néhány termelőszövetkezeti vezetőnek". A háztáji gazdaság jelentőségét külön is kiemelik a támogatás módjáról, mikéntjéről hozott állami intézkedések. Éppen a közelmúlt napokban jelent meg a mező- gazdasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyminiszter közös rendelete a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok szarvasmarha-tenyésztésének állami támogatásáról. A rendelet értelmében az állattartók a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságuk állatállományának fejlesztése érdekében kedvezményes áron vásárolhatnak vemhes üszőt az állatforgalmi vállalatoktól. A kedvezményes ár a kereskedelmi árréssel növelt tényleges felvásárlási árnál 5000 forinttal kevesebb. Lényegében tehát a vásárló ötezer forint — Elemeztük okait, hiszen a •gyárnak kára származik belőle. Több oka van a kilépésnek. Sokan találnak könnyebb és jobban fizető munkakört. A Zsolnai házaspár a téglagyárhoz ment, sajnáljuk, mert jó munkaerők voltak mindketten. Van olyan, aki másként képzelte az üzemi fegyelmet, mások elköltöztek, vagy időközben férjhezmentek. Gyulairól járt be két leány, kiléptek amikor megházasodtak. Két bejárónk nem tudta megszokni a gépet, féltek tőle, így három nap után kiléptek. — Akadt-e olyan, aki viszszakéredzkedett? — Ritkaság, de eddig nem vettük vissza őket. Az igazgató elvtársnak az volt az álláspontja, nem fogadjuk őket, mert cserbenhagytak bennünket. Lehet, hogy később mégis rájuk szorulunk, de eddig ezt tettük. Az imént említett Zsolnai házaspár engedményt kap vemhesüsző- vásárláskor. Az ötezer forintos támogatást megkapják azok az állattartók is, akik korábban — a rendelet hatályba lépése előtt — vemhesüsző-nevelésre, avagy üszőhizlalásra kötöttek szerződést; ha ezt a szerződést felbontják, majd pedig elletési szerződést kötnek. Ebben az esetben 1500 forintot az elletési szerződés megkötésekor, 3500 forintot az elletés megtörténte után fizetik ki az állattartónak. Elletési szerződést 1969-ben olyan feltétellel is lehet kötni, hogy tenyésztési célra az állatforgalmitól nem vemhes üszőt vásárolnak és arra elletési szerződést kötnek. Az ötezer forintos állami támogatást ebben az esetben is megkapják az állattartók. Amennyiben az állat az állattartó hibáján kívül tenyésztésre alkalmatlanná válik, és a vállalatnak adja el, a kedvezményt — kamatok felszámítása nélkül — a vételárból le kell vonni. Az állattartókat, amennyiben szarvasmarha-állományukat mentesítik a tbc-től, a korábbi rendelkezések alapján továbbra is megilleti az állami kedvezmény. Bl. visszajött volna, bár azóta a téglagyárból átmentek a gépjavító állomásra. — Eltanácsolás? Voltak-e vándormadaraik? — Két év alatt tízen voltak azok, akikkel a próbaidő elteltével megszüntettük a munka- viszonyt. Ha azt látjuk, akar az illető dolgozni, de nem megy neki, akkor máshova helyezzük az üzemben, próbálkozunk és többnyire be is válik. Vándormadarunk aránylag nem sok volt, a kilépők nyolc százaléka ilyen. Pécsről, Székesfehérvárról, az ország különböző részéből jöttek, egyiknek ez volt a tizenötödik munkahelye. Odébb- álltak. — Úgy tudjuk, augusztustól kezdve sok új munkaerőre lesz szükségük az üzem fejlesztéséhez. Mik a kilátásaik? Honnan tervezik biztosítani a munkaerőt? Az utóbbi időszak felismerése, hogy Tamási képtelen egyedül megoldani munkaerő-szükségletünket. 1970. végéig bezárólag, fokozatosan kétszáz új munkásra lesz szükségünk. Nemrégiben sürgősen kellett három nőt keresnem a kilépettek pótlásáré. Felkerestem az előjegyzésbe vett jelentkezőket és éppen hat helyre kellet elmennem, mire ketten vállalták. Másutt találtak állást ketten, a harmadik még várni akart. Két éve még 250, tavaly év végén, már csak 25 név szerepelt a Tamásiban munkára váró emberek listáján. Látja, az előjegyzetteket nagyjából így nézhetjük. — Kilátásaink? Eddig nem volt aggasztó a munkaerő- helyzetünk, bár néhány szakmunkást hirdetéssel is keresünk. Inkább a holnapok gondja, a kellő számú betanított munkások biztosítása. A ktsz kávaüzemet létesít itt mellettünk, idekerül a közúti gépjavító vállalat. Más munkalehetőség is adódik, így a jövőben nem lesz nehéz elhelyezkedniök a Tamásiban munkát keresőknek. Gyakorlatilag csak az marad, aki továbbra is a háztartásban szándékozik dolgozni. Számításaink szerint a kétszáz új munkásnak mintegy negyedrésze kerül ki Tamásiból, a többit a környékről kell toboroznunk. Jc pár községben a helyszínen vettük számba a jelentkezőket. Felsőnyék, Magyarkeszi, Nagy- szokoly, Iregszemcse és a másik vonalon Értény, Koppány- szántó, Nagykónyi, Pári jönnek számításba. — Végül megkérem, viszonyítson. Jobb, vagy rosszabb a munkaerőmérlegük, mint a hasonló üzemeké, vagy az anyavállalaté? — Hasonló a helyzetünk a többi vidéki új üzemhez. Megítélésem szerint viszont nálunk kevésbé súlyosak a gondok, mint a fővárosi anyavállalatnál. Náluk régóta tart, krónikussá vált mind a szakemberek, mind a betanított munkások hiánya — fejezte be válaszait Kálmán Károly, az Orion tamási gyáregysége munkaügyi-személyzeti osztályának vezetője. Sajátos nehézségeik tükrözik a fejlődést, gondjaik részben a munkaerőhelyzet változásaiból fakadnak. SOMI BENJAMINNÉ Közéletünk t Folyik a szerződéskötés a tamási járásban A Tamási Járási Tanács VB (Szombaton délelőtt ülést tartott. Vidóczy László vb-elnök, a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló beszámolója után Nyirati Bálint, a járási mezőgazdasági és élelmezési csoport vezetője adott ismertetést: Beszámoló az 1968. évi felvásárlási tervek teljesítéséről, valamint az 1969. évi áruértékesítés várható alakulásáról címmel. — Az 1968. évi felvásárlás — mondja a beszámoló — a főbb cikkek tekintetében — kenyérgabona, burgonya, hízott sertés, vágómarha, baromfi, tojás, tej mind az előirányzatnál, mind a bázisnál több volt. A felvásárlás volumene 1966. évhez viszonyítva 4,9 1967. évhez viszonyítva 4.8’százalékkal emelkedett. Hangsúlyozza a beszámoló: minthogy az állam a mezőgazdaságban termelt áruk többségét szervezetten továbbítja a legnagyobb fogyasztó helyekre és exportra, tapasztalataink és a tsz-ek véleménye szerint nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termékértékesítés szerződéses rendszere. Ez adja a legnagyobb biztonságot az üzemeknek épp úgy, mint az országnak. A szerződések kötése még folyik a járásban. Eddig kenyérgabonából 270, napraforgóból 28 vagon áru szerződése várható. Az ülés befejezéseként egyéb ügyeket tárgyaltak. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniua Z A Tolna megyei Népújság feb- 52 ruár 20-i számában Boda Ferenc 55 cikket írt a „Gáz: új energia- E forrás, új baleseti veszély” cím- 2 mel. Közli, hogy körülbelül 40 E ezer gázfogyasztó van a megyé- Z ben. Az írás megszívlelendő, és Z teljesen nyilvánvaló, hogy hely- E te,en kezelés esetén tragédiát Z okozhat. A mi háztartásunkban Z is van már gáztűzhely három 22 éve. A községünkben, Tengeli- E cen sok másik házban is hasz- 2 nálnak már gázt. Nagyon meg- E szívlelendő az is, amit. a gáz- Z kirendeltség vezetőjo, Wirth Jó- 22 zsef mond. Nos, it1r van, amit én ■2 is, de több más gázfogyasztó is Z elvárna a gázkirendeltségtől. Há- Z r°ni éve használjuk a gáztüz- E helyet, igaz, szabályosan, még- Z csak nem is perzselünk vele, Z bőrtömítést is minden alkalom- 22 mai újat tesznek. A hiba azon- E ban az, hogy már szóltam a gáz- Z kirendeltség szerelőjének, hogy 25 jó lenne, ha legalább évente el- E lenőriznék a megyében a gáztűz- Z helyeket. Mert lehet, hogy ép- Z pen elavul, elrozsdásodik vala- 55 melyik alkatrész, s az bizony Z bármikor vezethet balesethez. Azt 25 mondták, hogy nincs elég ember Z ebhez, ezért hívásra is csak kés- 55 ve jutnak el a fogyasztókhoz. Mi Z fogyasztók megfizetnénk, ha événél te kötelező ellenőrzést tartanára. nak, és ha hibát észlelnek, azt E ázonnal ki is javítanák. Úgy 2 mint ahogyan a kéményseprő vál- E lalat teszi. Ök is eljönnek, ha nem is kell kéményt tisztítani, 55 persze nekik is fizetni kelL Pe- Z dig a kémények használata éppen a gáztűzhelyek terjedésével •2 párhuzamosan csökken. E Várjuk a gázkirendeltség nyíl«» K vános válaszát. STIER ISTVÁN Tengelic, Petőfi u. 109 iiiiimmiiHsmmnjiiirnzHs^nmiiir Népújság 3 1969. február 38. Hírmagyarázónk írja: Újabb kedvezmények a háztáji szarvasmarha-tenyésztéshez Visszhang Rendszeres ellenőrzést
