Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-16 / 39. szám
Bővül-e az üzlethálózat Dombóváron ? 4 konkurrenciáról A városiasodó község nagy területen élő, növekvő lakosságét ellátni nem kis feladatot, nehézséget jelent. Feszültségek előidézője, hogy elégtelenek és centralizáltak boltjaik, minőségi és meny- nyiségi kifogásaik vannak a vásárlóknak. Izgalommal latolgatják, hogy — hírnevéhez híven — a dombóvári fmsz meg tudja-e majd javítani munkáját a zöldség-gyümölcs ellátás, a húsféleségek biztosítása terén, meg tud-e birkózni ezekkel a feladatokkal úgy, miként az iparcikkek sokféleségének megteremtésével sikerült.' Mindezek maholnap politikai kérdéssé válnak Dombóváron. Jobban meg kell felelni a mai követelményeknek. Útja lehet ennek a nemrégiben fmsz-i és sütőipari kooperációval, a Patyolat eddigi, megüresedett helyiségében megnyitott mintabolthoz hasonló megoldás, de a más szervek által önállóan létesítendő üzletekről, az effajta megoldástól sem szabad elzárkózni. Ilyen törekvések tapasztalhatók Dombóváron. Fél esztendeje folynak a tárgyalások a MÉK és á helyi szervek között, a MÉK hajlandó 4—5 gyümölcs-és zöldségüzletet létesíteni Dombóváron. A községgel határos Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója nyilatkozott, mely szerint a gazdaság az idei év első felében építene Dombóváron egy korszerű hús- és halüzletet, melyben folyamatosan biztosítanák az ellátást, az áruválasztékot. El-elakadnak, majd újrakezdődnek a tárgyalások. Sürgetések reklamációk Az elmúlt esztendőben sokszor lehetett látni Dombóvár központjában, hogy egy-egy teherkocsi- rakománnyal megálltak és kiárusítottak. Kifizetődő üzletnek bizonyult a kurdi tsz, a Bikali Állami Gazdaság számára, hogy a maguk termelte zöldséget, őszibarackot, almát kocsiról, közvetlenül mérték, adták. De még így is egyre több azoknak a dombóvári lakosoknak a száma — főként vasutasok — akik Kaposvárról, meg Pécsről szerzik be ezeket a mindennapi cikkeket. Felismerve a változtatás fontosságát, a járási tanács január 29-i ülésén napirendre tűzték a hálózatfejlesztés és áruellátás problémáit. Kormos László és Takács József tanácstagok szóvá tették a zöldség-gyümölcs ellátás sürgős megjavítását, mivel tanácstagi fogadóórákon és beszámolóik alkalmából, de máskor is, reklamáltak náluk a választópolgárok. Az állandó bizottság elnökének írásos előterjesztése szintén tartalmazta az egyes területek bolthiánvának kifogásolását. (Időt, fáradságot, utánjárást igényel.) Ezen a tanácsülésen hangzott el az fmsz képviselőjétől, hogy ők nem tudják fejleszteni- az üzlet- hálózatot, mert beruházási lehetőségeiket tíz esztendőre le kell kötniük az áruház- és szállodaépítés miatt. Nem sokkal jutottak előbbre a tanácsülésen. „Várható, hogy a termelőszövetkezetek árusítanak majd az idén is primőr árut” — állapították meg végül. Ezzel ugyan nem oldják meg az ellátás jelentősebb javítását. Nemcsak a járási tanácsülésen, hanem egyéb értekezleteken, szakemberek tanácskozásán is szóba kerülnek mostanában ezek a gondok és egyre többen igénylik a konkurrenciát. „Jöjjenek, több árura van szükség“ Az fmsz igazgató elnöke tagja annak a testületnek, amely a leg- messzebbmenően szívén viseli a kereskedelem korszerűsítésének, a hálózat fejlesztésének az ügyét. Bertus Ferenc elvtárs tagja az MSZMP járási végrehajtó bizottságának, és ő az igazgatósági elnöke annak az fmsz-nek, amely eddig monopolhelyzetben volt és most tíz esztendős távlatban nem tudja bővíteni üzlethálózatát. Megfogalmazom ezt a gondolatot, mit szól hozzá. Bertus elvtárs azt feleli, hogy szerinte ösz- szeegyeztethető, mert mint a vb. tagja és mint igazgatósági elnök, egyaránt ugyanazt az ügyet képviseli. — Akadna vállalkozó a gyümölcs-zöldség boltok, a hús-, halüzlet létesítésére. Miért halad ilyen lassan a megvalósításuk? — érdeklődöm. — Először a mi helyzetünkről. Éves szinten mintegy 2 milliónyi a fejlesztési alapunk. Dombóvárnak nagy szüksége van áruházra és szállodára. Mindehhez 9 milliónyi .hitel kell. saját eszközeink felhasználása mellett. Érthető, jogos és indokolt a lakosság panasza, tényleg kevés a zöldséggyümölcs üzlet, nem kifogástalan a húsellátás. Tavaly az fmsz két zöldség-gyümölcs boltja mellett a kocsolai tsz „szállt be” ugyancsak két pavilonnal, ősszel — mivel a tsz nem termel mindent — átvette a pavilonokat egy Somogy megyei tsz-közi társulás. A MÉK hajlandó lenne ugyan boltokat létesíteni, de a perifériái üzletek mellett ragaszkodik a központi helyiséghez, azt pedig nem tudnak nekik adni. — Elnézését kérem a közbeszólás miatt, de én eddig úgy tudtam — nyilvánosság előtt, felelős ember szájából hangzott el —, hogy azért nem megy a dolog, mert a MÉK egyeduralmat akar és garanciát kért arra, hogy más szerv ne kapjon engedélyt. Mi az igazság? — Nem az egyeduralomhoz, hanem a központi helyiséghez ragaszkodnak. Kérték tőlünk meglévő két üzletünket, átvették volna, de újakat is létesítenének. Mi ezeket nem adhatjuk át. mert kötelességünknek tartjuk, hogy mi is gondoskodjunk a lakosságról. A napokban jártunk Somogybán, hogy előre lekössük egész évre az árut, tárgyalásaink eredménnyel jártak. — Nincs még a nézetazonosság, hiányzik a teljes összhang a MÉK ügyben. Mi a helyzet az állami gazdasági mintabolttal? — Kétszer is tárgyaltam Vass elvtárssal, az igazgatóval. Ők minden áron egyedül akarják megcsinálni, nem akarnak velünk osztozkodni az árrésen. Mi pedig megbeszéltük a szomszédos kapos- szekcsőí tsz-szel, hogy átvesszük tőlük a húst és töltelékeiket. De még azt is elmondanám, hogy a zöldség-gyümölcs dolgában a fő kifogás a magas árakat éri. Ezek a cikkek az úgynevezett szabad áras kategóriába tartoznak, értékesítési áruk a piacon dől el — indokol Bertus elvtárs. —• Mindenképpen eljutottunk a kényes kérdéshez. Többen úgy vélik, azért mennek ilyen lassan ezek a dolgok, mert az fmsz-nél félnek a konkurrenciától. Kérem, .fejtse ki erről a véleményét. — Szerintünk is szükség van a konkurrenciára. mert a hajtóerő mindenkit — minket is — jobb munkára serkent. Természetesen nem zárkózunk el előle — nem is tehetjük, azon vagyunk, hogy csökkenjenek a panaszok, javuljon az ellátás. Jöjjenek az egyéb szervek, létesítsenek új boltokat, több árura van szükség; Velünk közösen, vagy önállóan/az a f Altos. hogy legyen. — Kifogásolják, hogy nehézkesen, lassan haladnak ezzel. Önök szerint megnyugtató lesz-e Dombóvár község ellátása? — Javulni fog az előbb vázoltak szerint, ha nem is jön több cég — fejezi be válaszát Bertus Ferenc elvtárs. Legyen feltétel a szakmai végzettség Azt hisszük, nem sértődnek meg a népi ellenőrök, ha a fentiekhez hozzátesszük: ez az elképzelés már felvetődött magukban a termelőszövetkezetekben is. Elsősorban ott, ahol már megteremtődtek a modem, nagyüzemi gazdálkodás feltételei, vagy már „beállt” a gazdaság az adottságoknak legjobban megfelelő profilokra. A kérdés úgy is felvetődik: milyen irányú legyen a szakember- igény, a szakemberellátás. Az adott területen dolgozó, tagok szakma; ismereteit gyarapítsák-e, szakmunkás-, illetve technikumi oktatás keretében, vagy pedig az üzemág élére állítsanak főiskolai, egyetemi képzettségű szakembert? A leginkább kézenfekvő megoldásnak az látszik, ha a kettő között alakítanak ki megfelelő, helyes arányokat. Bár nem egy helyen — éppen a tagok mentalitása miatt — ez a legnehezebb. A szakmunkásképzést még csak sikerül megoldani, de a szakembert már úgy fogadják: ismét eggyel több, akit nekünk kell fizetni. Sok helyütt úgy érzik; már nem hiányzik más, csak az orvos. Pedig legalább annyira a hiányát kellene érezni a jól képzett kertész-, gépész-, vagy öntözőmérnöknek is. Azt mondják: valamikor az uradalmak gazdálkodásának irányítására elég volt egy intéző és két-három segédtiszt. Igaz, akkor elég volt. De ha csak Tolna megyét vizsgáljuk; hány uradalomban volt több száz holdas gyümölcsös, öntözőtelep? A gépesítés fokáról, a felhasznált vegyszerekről ne is beszéljünk. „Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban nyolc megye négyszáz termelőszövetkezetében vizsgálta a szakember- ellatoítságot. A népi ellenőrök rámutattak: nagymértékben elősegítené a fiatal szakemberek üzemekben történő elhelyezkedését, ha az illetékesek megfelelő végzettséghez kötnék a termelőszövetkezetek szakvezetői — nem elnöki és elnökhelyettesi — munkakörének betöltését. De nézzük, hogyan sűrűsödik össze mindez egyetlen mezőgazdasági üzemben? Egy hónappal ezelőtt írtunk egv bogyiszlói fiatalemberről, aki a tolnai selyemgyárban keresett munkát, mondván, hogy a szövetkezetben nem találja meg a számítását, annak ellenére, hogy jelenleg a bajai kertészeti technikumban tanul. A napokban visszatértünk a fiatalember ügyére, oly módon, hogy a szövetkezet vezetőit kerestük fel; mondják el véleményüket ők is. A beszélgetés során eljutottunk odáig, amit a bevezetőben a népi ellenőrzés megállapításairól már elmondot-. tunk. író Lajos főagronómus úgy tette fel a kérdést: — Építhetünk-e olyan, mező- gazdasági szakmát tanuló tagokra, akik a közös munkából csak tessék-lássék veszik ki a részüket? Állíthatunk-e brigádvezetői és egyéb beosztásba olyanokat, akik csak arra számítanak, hogy a bizonyítványhoz nyomban vezetői beosztás is jár? Mi legyen a vezetői beosztás alapja: az előlegezett bizalom, vagy az előlegezett munka? Pályázhat-e vezetői munkaköi-be aZ a technikumot végzett tag, aki 1968-ban ténylegesen csak '56 munkanapot teljesített? Vagy hogyan támogassuk a tanulását annak, aki 124 munkanapot dolgozott és október óta egyáltalán nem jelentkezett munkára? Szakmunkásra, szak- technikusra, szakmérnökre egyformán szükségünk van.' A szakemberre elsősorban a szövetkezetnek van szüksége, saját, jól felfogott érdekében —, de az egyetemes népgazdaság érdekében is. A bogyiszlói szövetkezetben állami hozzájárulással telepítettek kétszázholdas gyümölcsöst Ugyancsak állami támogatással létesült 1200 holdra kiterjedő öntözőtelep. A beruházási programot, a költségvetést jóváhagyták különböző felügyeleti szervek. De miért nincs egyetlen, jóváhagyó felügyeleti szervnek jogköre áhhoz, hogy kimondja: ilyen és ilyen területű, vagy ilyen és ilyen termelési értéket előállító üzemág élére főiskolai, egyetemi képzettségű szakembert kell állítani? Az állami hozzájárulást szigorú kötöttségek szabályozzák. Egy-egy mezőgazdasági üzembe fektetett, több milliós összeg várható hatékonysága indokolja a szerpélyi feltételhez kapcsolódó, hivatalosan meghatározott kötöttséget is. A megokolások=*: oldalakon keresztül lehetne indokolni. U" ahogyan a népi c’UrVzés feltárta, az iizen-p'-bcn is érzik p megfelelő rendezés hiányát. BI. Valósítsák meg Legyen több üzlet, több, s jobb áru és bővüljön a választék. Versenyezzenek. Ha az fmsz nem tudja bővíteni, bolthálózatát, csinálják meg mások. Ma már nem kötelező akceptálni egyetlen szerv területi monopolhelyzetét sem, feloldották a települési tilalmat. Miért ne építhetne az állami gazdaság és a MÉK új üzletet a központban, a mozi jnellett lévő telken ? E Felkészülhetnek, most még van — rá idő, bár figyelmeztetnek a la- s kósság türelmetlenségének foko- ~ zódó jelei. Indokolt és szükséges E lenne az érdekelt felek mielőbbi E összehívása, hogy közös akarat- jjj tál, s erővel hárítsák el a jó ~ szándékok megvalósítása útjában = álló akadályokat. SOMI BENJAMINNÉ § GRAFIKUST azonnali belépéssel felveszünk Jelentkezés személyesen A NÉPBOLT dekorációs műhelyében: Szekszárd. Széchenyi u. 20. sz. (225) iiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiHiiiiiK Már erre is gondolnak 2 gy termelőszövetkezeti köZ zösség, élén az elnökkel E főikéit, hogy segítségére siessen Z egy olyan asszonynak, aki nem S volt a tsz tagja. Egyfelől naív, 2 a törvényes lehetőségeket nem 2 ismerő az a folyamodvány, ame- Z lyet a kisszékelyi Április 4. Tsz 2 elnöke Czinkon György, a megye 2 társadalombiztosítási igazgatósá- Z gának küldött 1969. január 3-án. 2 Másfelől imponáló. A termelo- Z szövetkezet elnöke méltányos el- 2 bírálást kér egy olyan asszony 2 ügyében, aki mint említettem, Z nem volt tagja a termelőszövet- E kezeinek, de a nemrég elhunyt 2 Schiszier Ferencné termelőszö- Z vetkezeti tag tartotta el. A kivé- E telesnek nevezett nyugdíj megál- 2 lapítását azért kérik az elhunyt Z eltartottja részére, men Schiszier E Ferencné rendszeres jó munkájára val hozzájárult a termelőszövet- Z kezet megerősödéséhez. A rendis szeres munkában pedig azért tu- Z nőtt olyan kiválóan helytállni. S mert eltartottja tökéletesen men- Z tesítette őt minden otthoni teen- Z dő alól! E Mint ezt n termelőszövetke- Z zet elnöke írta, a község lakói Z feszülten figyelik, mi lesz a ki- E vételes nyugdíjjal, megállapítja -e S a fennhatóság, hogy adható ilyen Z a magára maradottnak? Az asz- Z szonynak, akiért egy egész köz- Z ség drukkol most, nincsenek el- E tartásra kötelezhető hozzátarto- Z zói, se jövedelme, se semmije az Z egy lakóházon kívül, amiben laE kikE V alóban, ml lesz Czinkon Tó* 2 ’ zefnével, akinek legföljebb névrokonai vannak Kisszé- — kelyben? Az aggodalom, együti- E érzés hiába szorítja úgy össze 2 a szívünket, az érvényben lévő Z társadalombiztosítási rendelkezési sek szerint nem nyugdíijogosult, Z az, aki eltartójának otthon vég- 2 zett munkájával tette lehetővé 2 a közösségért való intenzívebb 2 tevékenységet. Még csak testvér- Z jogon járó árvaeltartásra sincs Z lehetőség, holott a címzett, a 2 Társadalombiztosítási Igazgatóság 2 alaposan végig vizsgálta a rendcl- Z kezéseket, megérezve, hogy való- Z ban tenni kellene valamit. Hogy E mit? Fölhívták a term elősző vet- 2 kezet vezetőinek figyelmét arra, 2 hogy amennyiben valóban meg- m oszlik a helytállás érdeme az el- Z hunyt termelőszövetkezeti tag és E eltartottja között a tsz megerő- 2 sítésében, a közösség a közgyű- Z lés jóváhagyásával vállalhatja Z Czinkon Józsefné szociális ellátá- E sát. Erre van jogszabályok-adta 2 lehetőség, kérdés, hogy az ér- Z deklődésen, kíváncsiságon túl te- Z lik-e a kisszékelyieknek a tettek- Z re is?! Z Amit az ügy kapcsán még ér- 2 deines papírra vetni, az a követ- 2 kező: Kisszékelyben is van bizo- 2 nyára jó néhány televíziótulajdo- Z nos, így számosán láthatták azt Z a televíziós riportot, amely a Z szomszédos Baranya megyében, 2 Gerdán készült, ahol a termeln- 2 szövetkezet köt eltartási szerző- Z dést a támasz nélkül maradott Z öregekkel, elsősorban nyugdíjas Z tagjaival. E szerződés lényege, 2 hogy a termelőszövetkezet az eltartási szerződésnek megfelelően gondoskodik egy idős emberről, akinek ingatlana az eltartás fejében a termelőszövetkezetre száll valamikori halála esetén. Z Miért ne tudnák követni ezt a példát a Kisszékelyen, ahol a 2 jelek szerint nem hiányzik az 2 emberekből, a termelőszövetke- 2 zet vezetőiből sem a szív, sem E a segíteni akarás? Z \T égül, előre megfontoltan * plágiumra vetemedem es Z visszafordítom a szót. Czinkon 2 György, a tsz elnöke azt jelez- 2 te, hogy a község egész lakossá- Z ga figyelemmel kíséri mit tesz a 2 Társadalombiztosítási Igazgatóság 2 a kért, de meg nem adható „ki- 2 vételes” nyugdíj ügyében. Én a 2 következőt mondhatom: az egész Z megye figyelemmel fogja kísér- S ni, hogy Kisszékelyen saját erő- 2 ből-emberségből mit tudnak ten- Z ni egy gondviselő nélkül ma- 2 radt embertársukért az emberek, imiiiiimimiiimiiimiiiiisiimmiiii Fonott bútor készítésére Dombóvár Ady Emire u 22. sz. alatt lévő telephelyünkre tagokat felveszünk Betanítási Időre (>00,— Ft-ot fizetünk. Ipari tanulónak kosárfonásra és fonott bútor készítésére 8 általános iskolát végzett fiúkat felveszünk. Jelentkezés Kaposvár Május 1. utca 23. sz. alatt. (171)
