Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-15 / 38. szám
ö Hogyan jobban? Párttitkárokkal a munkamódszerről Észrevehető volt, látszott az egész napos megbeszélés során, hogy nem először esik szó a munkamódszerről. Szembetűnően érződött, hogy a már korábban megvitatott, tisztázott fontos résztémák is érlelték: itt az idő, hogy közösen, a pártmunka egészét felölelve, tüzetes vizsgálat alá vonják a vezetésük alatt álló pártszervezetek munkastílusát és munka- módszerét. Nemcsak, hogy nem kezdet, hanem állandó folyamat a pártmunka módszereinek csiszolása, — ez is kiderült a Bátaszéken egybegyűlt 15 párttitkár szavaiból. Ott voltak a még sok nehézséggel küszködő kisipari termelőszövetkezetek, a nagyobb tapasztalattal rendelkező vasúti pártszervezetek, a jó eredményekkel büszkélkedő állami gazdaság, a Várdombi Gépjavító Állomás, a De esi Ktsz és a sajátosan nehéz munka- körülmények között működő erdőgazdaságok pártszervezeteinek titkárai. Mindannyian közéleti emberek, akik a párttagság bizalmából, társadalmi munkában végzik a párttitké ri teendőket, s erejük javát adva, Igyekeznek úgy irányítani a pártszervezeteket, hogy a kommunisták magasabb szinten tudjanak megfelelni a mai élet bonyolultabb, növekvő követelményeinek. A célokat és a metódust elválaszthatatlan, szoros kapcsolatban vizsgálva, azt tervezték az értekezlettel. — el is érték —, hogy sokoldalúan tisztázzák, hol van ma az alapszervezetek helye, az új helyzetben mi a szerepük, hogyan, és mennyiben változzon, igazodjék és gazdagodjon a pártmunka. Lakásépítés — vállalati tánagatással Elemző eligazítás Hogy mennyire nem sémaszerű ma a politikai munka, igazolták Bátaszéken, a közel ötszáz párttag képviseletében szólott párttitkárok. A felettes pártszerv nevében Tóth József, a járási pártbizottság első titkára, a vita bevezetése során gondolatgazdag, alapot adó, sokoldalú, elvi-politikai áttekintést nyújtott. „Az alapszervezeteken keresztül valósul meg a párt politikája, a gyakorlatban ott realizálódnak az elvek, ahol a termelési döntések születnek. Megvan a párttagságban és a pórtvezetőságekben a készség, az akarat, a felelősség és az a képesség, hogy a párt politikáját elfogadtassák, hogy kedvezően befolyásolni tudják a helyi döntéseket”. A fogyatékosságok nagyrészt a növekedés nehézségeinek tudhatok be. Kiemelték azt a gyengeséget, hogy még nem minden pártszervezetnek erőssége az adott helyzet mélyebb politikai elemzése. Ki miért felelős? Világos elhatárolással tisztázták, hogy az új gazdasági politika alkalmazásának idején a gazdasági vezető joga és kötelessége a döntés, személyileg, politikailag, jogilag őt terheli a felelősség az üzem sorsának alakulásáért. De nem csökken a pártszervezetek szerepe és felelőssége sem. Az üzemi pártszervezet magasabb fokon mozgósít, szervez, nevel, ellenőriz és politikai felelősséget visel azért, hogy az adott területen maximális mértékben gyorsuljon a fejlődés, hogy a gazdasági vezetők tevékenysége és magatartása ennek megfelelő legyen. A különböző nézetek és félreértések eloszlatására nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a párt- szervezet nem egyszerű kritikus, külső szemlélő, kiegészítő pótlék, vagy csupán partner. Sokkal több ennél a pártszervezet, ő az üzem politikai-mozgalmi irányítója, szerepét mindenütt így is kell felfogni. Mikor köteles beavatkozni a pártszervezet? Ha azt észleli, hogy megsértik a párt politikáját. (Egyenlősdiség, durva hangnem, szervezetlenség, a hármas követelménynek meg nem felelő káderpolitika). Ezekben az esetekben küzdelmei mellett be is kell avatkozzon, jelezze a visszásságokat a felsőbb páit- szervnek. Mind a bevezetőben, mind a vitában megfogalmazták, hogy mindenekelőtt politikai eszközökkel irányít, a politika oldaláról ösztökél és mozgósít a pártszervezet. Észrevételek — intelmek Többségük arról adott számot, hogy jó a politikai közérzet, de az erősebbek és a nemrég alakult kisebb pártszervezetek titkárai egyaránt jócskán szólották nehézségeikről is. Többen szóvá tették, hogy a pártszervezetek gazdaságpolitikájának helyes értelmezése még nem minden gazdasági vezetőnél került a helyére. Nagyra értékelik e téren a járási párt- bizottság módszertani útmutatóját, melyben gyakorlati eligazítással szolgáltak. Különösen kiemelték a javaslatok közül a 19 pontban megjelölt konkrét helyű gazdaságpolitikai feladatokat, ezek közül kiválaszthatók, melyek az adott időben a legfőbb teendők. A különböző érdekek (népgazdasági, csoport, üzemi, egyéni) összehangolása dolgában sokat tettek, több párttitkár elmondotta, sikerült a többséggel megértetni: „ha többet adunk a népgazdaságnak, többet is kaphatunk”. Néhányan segítséget kértek, hogy a párthatározatok szellemében mindenütt vonják be a pártszervezeteket a tervezésbe, a káderügyek intézésébe, a döntés előtti tanácskozásokba. Kimondták néhány, a gyakorlatban nagyon fontos elvet és intelmet. Idézünk néhányat közülük, melyek jellemzik a sokrétűséget, a nyílt légkört és másutt is hasznosíthatók. „Sose feledjük, most is szükség van a meggyőzésre... A mérnök gondolkodását egyesítsük a munkás elképzelésével.. . A politikai munkának tíz év múlva is megmutatkozik a jó, vagy rossz kihatása. .. Osztálytartalommal bír a szocialista demokrácia, tudatos célja van, ezért sem helyettesítheti a munkát a beszélgetés, és a cselekvést a vita. . . Nem magánügy a vallás a párton belül, a pedagógusoknál és a vezető beosztású egyéneknél... Ma már nem lehet rutinból, önképzés nélkül politizálni,.. A párttagság nem jelent előnyt, de sehol nem jelenthet hátrányt sem. .. Meg kell zabolázni azt az embert, aki hatalmával visszaélve, megtorolja a kritikát...” E sokatmondó, jelentős megállapítások szorosan a témához, gyakorlati problémáikhoz kapcsolódva hangzottak el. „Sok jó tanácsot kaptunk” Értékesnek, hasznosnak ítélték meg a szekszárdi járás déli részében tanácskozó üzemi párttitkárok az egész napos összejövetelt. Néhányan ugyan megjegyezték, hogy még messze vannak a követelmények teljesítésétől, de mozgósító a perspektíva, s nagy segítséget kaptak konkrét, mindennapi gondjaik megoldásához, a helyes álláspont kialakításához és megfelelő kép- viseléséhez. Zentai István, a MÁV Báta- szék-forgalom párttitkára: — Nagyra értékelem ezt az összejövetelt. Nálunk a vezetőségben sántít a munkamegosztás, pedig úgy látom, nagy szükség van rá. Karászi András, a várdombi gépjavító párttitkára: — A járástól kapott útmutató jól áttekinthető segédeszközt nyújt a munkamódszer javításához. Gépjavító állomásunk munkaterületei átalakulóban voltak, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a sok jó módszer mellett nem egészen így végeztük a munkát. Végh Józsefné, a Bátaszéki Vegyes Ktsz titkárhelyettese: — Jól haladunk, de még fel kell nőni a pártvezetőségnek a jó módszerekhez, főként e feladatokhoz. Én köszönöm a sok jó politikai tanácsot, amit itt kaptam. Varga György, a MÁV pályafenntartás bátaszéki titkára: — Nélkülözhetetlen, jó elvekről és módszerekről hallottunk ma itt. Sajnos, nálunk ezektől még messze állunk. A mi párt- szervezetünk nem szólhat bele a tervezésbe, a kaderügvekbe. mert erős a főnökségnél a szakmai irányítottság. Szeretnénk elérni, hogy mi is megvalósíthassuk, amit itt hallottunk. Sántha József, a MÁV bátaszéki fűtőházának titkára: — Sokat tanultam, jó módszereket és elképzeléseket hallottam ezen az összejövetelen. Nagy György, a bátaszéki erdészet titkára: — Felötlött bennem: hogyan, mi mindig rosszabbul dolgozunk? Dehogyis, csak egyre nagyobbak a követelmények, s ahhoz mérjük. Bennünket pedig azzal mérnek, hogy mennyit tudunk belőlük megvalósítani. Bóna Árpádné, a Decsi Htsz titkárhelyettese:' — Örülök, hogy a titkárunk engem küldött. Rengeteg tapasztalattal gazdagabban indulok haza. A vitaindító őszinte alaphangja nyíltságra, beható önvizsgálatra késztette a közhasznú tanácskozáson részt vevő párttitkárokat. Hasznosítsák, kamatoztassák a tapasztalatokat. a közelmúltban jelent meg rendelet, s az új lakás- koncepciók is ismertek. E kettő mindenképpen összefügg, a lakásépítés vállalati támogatása szerves része az általános lakáshelyzet javításának. A vállalatok ilyen jellegű áldozatvállalása tulajdonképpen nem új, az előző években már megkezdődött. Hegyi Ferenc városi főmérnöktől megtudtuk, hogy a város területén eddig mintegy 15 lakás már el is készült ilyen alapon. A többi közt a Közúti Igazgatóság, az AKÖV, a Faipari Vállalat, a Gépjavító Vállalat, a Vasipari Vállalat épített, illetve építtetett lakást saját erőből. A lakókat a vállalat jelölte ki, így megtörténtek az első gyakorlati lépések a népgazdasági célkitűzés és a yállalati érdek összehangolására. A mostani rendelkezés ennek a lehetőségnek a kiszélesítését jelenti. A legújabb rendelkezések szerint a vállalatok nemcsak építhetnek lakásokat, nemcsak hozzájárulhatnak az állami lakásépítkezésekhez, hanem a dolgozóiknak hitelt is biztosíthatnak. A vállalati fejlesztési alap egy része ilyen célra felhasználható. A rendelkezés részletesen szabályozza, hogy mi'ven arányban, milyen feltételek közt lehet hozzájárulni a lakásépítkezésekhez. Ha a vál* lalat valamelyik dolgozójának hitelt biztosít, akkor az OTP- nél szokásos törlesztési feltételek az irányadók. Az anyagi se- g ít s ég m el let t • a • vál 1 a le t »Ft t ec h- nikai támogatást is biztosíthatnak: felhasználhatják ilyen .cél-, ra saját építőipari kapacitásukat. Ez is nagyon jelentős, hiszen legtöbb vállalat rendelkezik bizonyos házilagos építőipari kapacitással. A rendelkezés kiterjed az állami vállalatokra, ktsz-ekre, általános fo- _ gyasztási és értékesítő szövetkezetekre, de az állami gazdaságokra nem, mert az állami gazdasági dolgozók lakásépítési kedvezményeit már korábban szabályozták. Megkérdeztük az egyik vállalat, a Tolna megyei Vasipari Vállalat igazgatóját, Németh Antalt. A vele folytatott beszélgetésből az derült ki, hogy a hozzájárulás még kiforratlan állapotban van. Most készült el két olyan lakás, amelyet vállalati erőből építettek, s amelynek lakóit a vállalat jelöli ki. Az OTP már megkereste a vállalatot, hogy tárgyaljanak az idei vállalati hozzájárulásról. Egyelőre arról van szó, hogy hozzájárulnának egy lakás megépítéséhez, érdemi döntés azonban még nem született. Más vállalatoktól is hasonló hírek érkeztek. Uem szabad azonban azt ™ sem elfelejteni, hogy meg kell majd küzdeni ennek az ellentmondásaival is. Egy részről rendkívül jó ez a lehetőség, kifejeződik benne a nép- gazdasági és a vállalati érdek egyaránt. Más részről azonban nehéz lesz eldönteni, hogy személy szerint ki is élvezze ezt a vállalati támogatást. A fejlesztési alap nagysága az egész dolgozó kollektíva munkáján múlik, de a támogatás — bármelyik formáját is vesszük alapul — csak a dolgozók, egy kis töredékét érintheti közvetlenül. Vigyázni kell, hogy a támogatás semmiképpen se sértse a többség igazságérzetét. Éppen ezért a személykijelölést meg kell fontolni, szükséges, hogy meghal lgássák a legkülönfélébb társadalmi szervezetek véleményét. Mindenesetre ezzel a lehetőséggel áthidalhatók az olyan lakásproblémák, amelyek korábban nem egy esetben gátolták magát a termelést. Népgazdasági szinten is nagy reményeket fűznek e lehetőséghez. Ügy vélik, hogy ez évben legalább 2000, a következő években pedig mintegy 5000 lakás épül az országban vállalati támogatással.-a -c SOMI BENJAMINNÉ nagyra méretezett tér forgalmát. a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja I960, február 18-án de. 9 órakor tartja ÉVI RENDES KÖZ- (KÜEDÖTT) GYŰLÉSÉT Szekszárdon a BM-klub nagytermében (Széchenyi u. 66. sz. alatt). Napirend: 1. Az igazgatóság beszámolója. 2 A felügyelőbizottság jelentése. 3. Hozzászólások. 4. Határozat. — az 1968. évi mérleg- és eredménykimutatás elfogadásáról — az 1969. évi feladatokról. Egyéb bejelentések, javaslatok és indítványok. Ezúton hívjuk fel központunk valamennyi tagszövetkezetét termelőszövetkezeteket és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket, hogy a küldöttgyűlés munkájában tevékenyen vegyenek részt. Kérjük, hogy tagszövetkezetet a vezetőség megfelelő szin- 'en képviselje (elnök, főkönyvelő, főagronómus). A mérleg és eredménykimutatás a mai naptól a köz- (kül- ’ott) gyűlés napjáig a MÉK Széchenyi u. 62. sz. alatti elyiságében hivatalos órák alatt megtekinthető. A küldöttek útiköltségét központunk megtéríti. MÉK IGAZGATÓSÁGA (136) •i
