Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-15 / 38. szám

EZ TÖRTÉNT Nyolc esztendeje alakult meg a DNFF hadserege Ez az ízig- vérig népi, szabadságharcos had­sereg kényszerítette — a haladó világ segítségével, erkölcsi és anyagi támogatásával — a tár­gyalóasztalhoz a tőkés világ leg­erősebb hadseregét. Ennél a tárgyalóasztalnál az amerikaiak a legkülönbözőbb eszközökkel igyekeznek maguknak jobb pozí­ciót szerezni. Ezzel magyaráz­ható az a hír is, hogy a hírhedt B—52-es óriásbombázók csak a legutóbbi 48 órában és csak Sai­gon körül kétezer tonna bombát szórtak le, a szabadságharcosok feltételezett állásaira. Washing­ton nyilvánvalóan attól tart, hogy egy, a tavalyi tét-támadás évfordulója körül a dél-vietnami főváros ellen indított újabb DNFF-offenzíva még nehezebbé tenné Párizsban tárgyaló delegá­ciójának amúgy sem könnyű helyzetét. Harold Wilson, Nagy-Britan­nia miniszterelnöke, aki hivata­los látogatáson Bonnban tartóz­kodott, sok kritikát kiváltott, és a nemzetközi feszültséget élező bonni gesztusai után pénteken ..megkoronázta1’ tevékenységét: mintegy hétórás provokatív lá­togatást tett Nyugat-Berlinben. Mint ismeretes, az NSZK ebben a területéhez nem tartozó város­ban akarja március 5-én jogtalan módon megválasztani köztársa­sági elnökét és Wilson látogatá­sa itt annyit jelent: a hivatalos London fenntar­tás nélkül támogatja ezt a súlyos provokációt. Hogy Bonn részéről milyen nagyságrendű kihívásról van szó. arra jellemző, hogy Carapkin, a Szovjetunió bonni nagykövete felkereste Kiesinger kancellárt és átadta a szovjet kormány til­takozó nyilatkozatát. További komoly tiltakozások hangzanak el a provokáció által a legköz­vetlenebbül sértett Német De­mokratikus Köztársaságban is: Hermann Matern, a Német Szo­cialista Egységpárt Politikai Bi­zottságának tagja drezdai beszé­dében élesen elítélte a nyugat­német politika irányítóit. A legutóbbi órákban egyszer­re több, rendkívül érdekes jelzés érkezett arról, hogy a kínai kül­politikában esetleg változás vár­ható. Pekingben japán—kínai ke­reskedelmi, Stockholmban ka­nadai—kínai tárgyalások folynak a diplomáciai kapcsolatok felvé­teléről és Varsóban február 20- án kerül sor a 135. kínai—ame­rikai nagyköveti konferenciára. Kanada NATO-ország és az at­lanti tömbön belül Kína iránt megnyilvánuló újkeletű érdek­lődés ' nem képzelhető el Wa­shington legalább hallgatólagos beleegyezése nélkül. A Mezsdunarodnaja Zsizny cí­mű szovjet folyóirat nem tartja kizártnak, hogy a pekingi veze­tők nemzetközi tevékenységében új időszak kezdődik. A Nyugat felé tett gesztusok mellett ugyanakkor folytatódnak a Szov­jetunió ellen, foganatosított tá­madások, így érthető, ha a te­kintélyes szovjet folyóirat így foglalja össze ^kibontakozni lát­szó pekingi új szakaszt: „Mér­séklet a Nyugat irányában — el­lenségesség a szocialista közös­séggel szemben”. Kölcsönös udvariassági gesztusok a 135. találkozó előtt Varsó (MTI). A lengyel kirá­lyok egykori varsói vadászkas­télyában, a Myslewicki-palotában február 20-án 135.-szőr találkoz- ' nak az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság nagyköve­tei. Ezúttal 412 napos szünet után ülnek le ismét a tárgyaló- asztalhoz, hogy véleményt cse­réljenek a kínai külügyminisz­térium 1968. november 25-i öt­pontos javaslatáról. A varsói nagyköveti találkozó közeledtével mindkét fél kölcsö­nös udvariassági gesztusokat tesz. Az Uj-Kína hírügynökség elis­meréssel említette Nixon elnök realizmusát, s a kínai sajtó az utóbbi időben nem támadja az amerikaiak dél-koreai „tevékeny­ségét". Washington a maga ré­széről felajánlotta, hogy rendezi a két ország közti telefonössze­köttetés fenntartásából származó, 16 év alatt összegyűlt 600 mil­lió dolláros adósságot, néhány hét­tel ezelőtt pedig azonnal bejelen­tette az amerikai hajók által megmentett kínai halászok haza- telepítését. A lengyel lapok ugyanakkor idézik a New York Times-nak azt a véleményét, amely kifejti, hogy „az Egyesült Államoknak most ki kell használnia a szov­jet—kínai kapcsolatokban levő feszültséget”. Ennek tudata a pe­kingi kezdeményezésben is sze repet játszik. A feszültség enyhítését, a kü lönböző társadalmi rendszerű or­szágok békés együttélését, a nem zetközi együttműködés erősítését szolgáló tárgyalások feltétlenül hasznosait. De megfelel-e ezek­nek a célkitűzéseknek a 135 amerikai—kínai nagyköveti talál­kozó? Sevilla illegalitásban működő munkásbizottságai felhívással for­dultak a város dolgozóihoz. A fel­hívás hangsúlyozza, hogy a kor­mány által hozott, az emberi jo­gok és emberi tnéitóság megsérté­sét jelentő intézkedésekre a meg­felelő válasz csak a munkásság és az értelmiség együttes, határozott fellépése lehet. A rendőri terror ellenére, országszerte sztrájkol a munkásság. * Valóságos szervezett rahszolga- kereskedelmet fedezett fel a bra­zíliai ' rendőrség Minas Gerais szövetségi államban. Mint a rendőrség megállapította, Montes Claros-ban 350 kilométerre északra Belő Horizonte-tól ügy­nökök különböző ajánlatokkal csábítottak el nyomorban tengő- dőket és hat angol fontnak meg­felelő összegért a farmereknek adták el őket rabszolgamunkára. * Nyikolaj Bajbakov szovjet mi­niszterelnök-helyettest, a szovjet állami tervbizottság elnökét, aki hivatalos látogatáson Algériában tartózkodik, fogadta Bumedien, az Algériai Népi Demokratikus Köz­társaság forradalmi tanácsának elnöke. Véleménycserét folytattak a Szovjetunió és Algéria gazdasá­gi együttműködésének kérdéseiről, a kapcsolatok fejlesztéséről. * ötödik napja folyik a mun­kásság ülősztrájkja a General Motors ér: a Ford gépkocsi-össze­szerelő műhelyeiben, Portugália két legnagyobb autóipari vállala­tánál. A sztrájk hétfőn kezdő­dött és bár Portugáliában tilos a sztrájk, a rendőrség mindeddig nem avatkozott be. * A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése egyhangúlag elhatározta, felszólít­ja az összes francia állampolgá­rokat, hogy szavazzanak „nem’ - mel a közelgő népszavazáson. A határozat megállapítja: a nép­szavazás csupán egyetlen választ tesz lehetővé a legkülönbözőbb bonyolult kérdések komplexumá­ra, s ezért egyáltalán nem te­kinthető valóságos népi vélemény- nyilvánításnak. * Harold Wilson brit miniszter- elnök pénteken repülőgéppel hét- órás villámlátogatásra Nvugat- Berlinbe érkezett * Befejezte a vádirat szerkeszté­sét Los Angelesben a vád kép­viselője. Sirhan B. Sírban, akit Robert Kennedy szenátor meg­gyilkolásával vádolnak, a szoká­sos, derült nyugalommal hallgat­ta végig, míg az ügyész részle­tesen beszámolt az elmúlt év júniu/s 4-i és $-i napjának ese­ményeiről. Keretszerződés az Egyesült Izzó és a Fiat-cég között Az Egyesült Izzó és az olasz Fiat-cég képviselői Budapesten keretszerződést írtak alá arról, hogy a magyar gyár ez év ápri­lisa és a jövő év márciusa között 700 000 dollár értékű autófény­szórót, autó-segédvilágító lám­pát és halogén lámpát szállít a Fiatnak. Az áruk pontos össze­tételéről és a szállítás üteméről ezután döntenek. Az Egyesült Izzó a sajátos műszaki előírások­nak is kész eleget tenni. A mostani keretszerződés egy ellenvásárlási szerződés alapján jött létre, amelyet 1966. szep­temberében a Magyar Külkeres­kedelmi Bank és a Fiat-cég veze­tői írtak alá. Az 1970. végéig ér­vényes szerződés lehetővé teszi, hogy a Fiat-cég és a- magyar vállalatok között növekedjenek a kereskedelmi kapcsolatok, még­pedig oly módon, hogy a kölcsö­nös szállítások értéke egyen­súlyban maradjon. Az ellenvá­sárlási szerződés aláírása óta 3100 gépkocsit szállított Magyar- országra a Fiat, s a kocsik árá­nak nagyjából megfelelő ér­tékben műbőröket, szerszámgé­peket, autóemelőket, visszapil­lantó-tükröket, s néhány más, a gépkocsik gyártásához és fel szereléséhez szükséges árut vá­sárolt, magyar vállalatoktól. A DNFF fegyveres erőinek születésnapién Február 15-én van nyolc éve, hogy Dél-Vietnamban megalakult a korszerű hadtudomány szellemében szervezett, egységes nem­zeti felszabadító hadsereg. E hadsereg azóta már úgy vonult be a történelembe, mint az első olyan népi fegyveres erő, amely kato­nai vereséget mért az Egyesült Államok haderejére. A DNFF hadserege vívta ki, hogy ma a párizsi tárgyaló- asztalnál Cabot-Lodge, amerikai delegátus elsősorban a dél-viet­nami nép képviselőivel kénytelen tárgyalni. Dél-Vietnam népének szervezett hadserege nyolcéves, maga a fegyveres küzdelem azonban éppen egy évtizede indult meg, ami­kor a Diem-rendszer elleni általános népfelkelésben minden tar­tomány és község megszervezte önvédelmi osztagát és fegyveres propagandabrigádjait. Három esztendőn át csupán arra szorítkoz­tak a partizánok, hogy megtorolják a Diem-rendszer terrorcselek­ményeit, 1961-ben azonban már elérkezett az ideje, hogy a fegy­veres harc aktív szakaszba lépjen, s ekkor született a népi hábo- .. rúra szervezett fegyveres erő. A hadsereg tulajdonképpen tovább­fejlesztett, korszerűsített változata annak a Viet-Minh hadsereg­nek, amely a franciák ellen győzött. A háborúnak ebben a szakaszában a DNFF fegyveres erői első stratégiai méretű győzelmeiket 1963-ban aratták. Megsemmi­sítették az amerikaiak szervezte „stratégiai falvak” rendszerét és elindították a gerillaharcot a városokban is. Diem generális a há­ború kellős közepén megbukott, sőt életével fizetett politikai pályafutásáért. A saigoni hadsereg szétzüllött és az amerikaiak kénytelenek voltak áttérni a korlátozott helyi háborúra. 1965. márciusában Da Nang-nál partra szálltak a „bőrnyakúak”, a tengerészgyalogosok, és évek folyamán összesen félmillió ame­rikai katona követte őket. Az Egyesült Államok a nyílt hadbalépés pillanatában inár részletesen kidolgozott eszkalációs tervvel is rendelkezett. A konkrét hadműveleti tervek 1966-ra készültek el, miközben persze a háború már javában folyt, sőt immár nemcsak dél-, hanem észak ellen is, hiszen 1965. elejétől bombázták, rakétával lőtték a VDK-t. A minőségi fordulat éppen egy esztendeje következett be. Westmoreland már azt ígérte, hogy 1968-ban teljesen „pacifikálja” Dél-Vietnamot, amikor 1968. január 31-én a DNFF erői egyidejű és összehangolt, általános offenzívat indítottak az egész amerikai expedíciós hadsereg és a bábhadsereg legfontosabb erői ellen. Ennek az offenzívának az irányítása és a célkitűzései is bi­zonyítják, hogy a DNFF hadseregének egyik legfőbb ereje az elérhető, lehetséges eredmények nagyon pontos meghatározásában rejlik. Az általános offenzíva idején sem tűzték ki célul az ame­rikai expedíciós hadsereg megsemmisítését és kiverését Vietnam­ból, úgy, ahogy azt a hadviselés régi doktrínái megkövetelték. A cél az volt, hogy az amerikai hadvezetőség felismerje: ezt a háborút nem tudja megnyerni. Ez be is következett. Ha pedig egy hadsereg többé „hivatalosan” sem hisz saját győzelmi esé­lyeiben, akkor ez az eredmény felér egy „hagyományos” győze­lemmel. Valóban, ha ma reálisan tekintünk a vietnami háborúra, ak­kor meg kell állapítanunk, hogy a VDK ellen lényegében abba­hagyott légiháború után az Egyesült Államok a párizsi tárgyaló- asztalhoz is elküldte képviselőjét. Ma már ők beszélnek arról, hogy a háborút abba kellene hagyni. A háborút természetesen csak akkor tudják befejezni, ha okait is megszüntetik s ez azt jelenti, hogy távozniok kell Vietnamból. Jóllehet ettől a felisme­réstől még messze vannak, ma mégis a tárgyalások szakaszába érkezett el a küzdelem. Ez indokolja, hogy a DNFF fegyveres erőinek születésnapján e hadsereget korunk legsikeresebb felszabadító erejeként kö szöntsülc. Sztrájk Pakisztánban A szolidaritás jele : fekete zászló Mohamed Ajub Khán pakisz­táni elnök politikája elleni til­takozásul, a haladó szervezetek felhívására péntek reggel or­szágos méretű sztrájk bénítot­ta meg Pakisztán nagyobb vá­rosainak közlekedését. Az üz­letek zárva vannak, a tüntetők csak orvosok és újságírók szá­mára engedélyezik a gépkocsi­közlekedést, de csak akkor, ha a sztrájkotokkal való szolidaritás jeléül a kocsin fekete zászló van. A riadokészültségbe helye­zett rendőrség Karachiban kö­rülvette a rádió épületét és más, stratégiai szempontból fontos in­tézményt. A sztrájk első órái békésen teltek el, bár a tüntetők megdo­báltak néhány fekete zászló nél­kül közlekedő gépkocsit. Ali Bhutto volt külügyminiszter be­jelentette, hogy pénteken éhség­sztrájkot kezd, hogy a kormányt a három éve bevezetett rendkí­vüli állapotok felfüggesztésére kényszerítse. Csütörtökön, a sztrájk előes­téjén a demokratikus nőszövet­ség több ezer tagja tüntetett az utcákon. A rendőrség könnygáz­bombákat használt a tömeg szét- oszlatására, több mint tíz ko­molyabb sérülés történt. Tünte­tő fiatalok „halál Ajubra” jel­szóval vonultak végig Karachi utcáin. Népfrontpolitikánk fő irányai történelmileg is igazolódtak (Folytatás az. 1. cicáiról.) rült előtérbe. Azóta azt tapasz­talhatjuk, hogy ezek a népfront mozgalmi gyakorlatában is fő témákká váltak, — mondotta Er­dei Ferenc, majd rámutatott: a tanácsok gyakorlati mun­kájára irányul a legnagyobb figyelem, arra, hogy ezekben a testületekben hogyan ala­kul a szocialista demokrá­cia gyakorlata. Számos új kezdeményezés ta­pasztalható, szélesebb és gazda­gabb az együttműködés, illetve a munkamegosztás a tanácsok és a népfront bizottságok között. Ezután arról beszélt, hogy a községpolitika kérdései közül a fejlesztés gondjai állnak min­denütt előtérben, majd kitért ar­ra, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek is fontos te­rületét jelentik a demokratiz­mus szélesítését célzó törekvé­seknek. A kongresszus óta tar­tott különféle tanácskozáson egyebek között rámutattak, hogy a termelőszövetkezetek emberi­társadalmi viszonyainak nincs gazdája, pedig éppen elég prob­léma és tennivaló van ezek kö­rében is. A legjobban működő népfrontbizottságok azért most arra törekszenek, hogy — együtt­működést keresve a termelőszö­vetkezeti szövetségekkel — be­kapcsolódjanak a tsz-ek társa­dalmi tevékenységébe. Erdei Ferenc szólt arról, hogy a földtörvény végrehajtásával kapcsolatban is számos feladat megoldásából vállal részt a nép­front. Végül a szocialista hazafiság néhány kérdésével és a törté­nelmi évfordulóhoz fűződő meg­emlékezésekkel foglalkozott. Ezt követően Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára tartott referá­tumot a Hazafias Népfront nem­zetközi tevékenységéről és a ma­gyar békemozgatom akcióiról. Egyebek között beszámolt ar­ról, hogy -a Hazafias Népfront 21 ország 24 mozgalmával állt kap­csolatban a múlt évben. Bejelen­tette, hogy a közeli hetekben Magyarországra látogat a Cseh­szlovák Nemzeti Front küldött­sége és néhány nap múlva nép­front-delegáció utazik Jugoszlá­viába. Mátyás László referátuma után vita következett, majd Erdei Fe­renc és Mátyás László válaszolt az elhangzott észrevételekre, ja- ' r’Ír.tökre. Az ülést Kállai Gyu­la zárta be. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents