Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-15 / 38. szám

TOLNA MEGYE!. CT.Ä« P90t3EfMsm EeVESIJUEfB'» NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 38. szám ARA: 80 FILLÉR Szombat, 1969. február 15. Népfrontpolitikánk fii irányai történelmileg is igazolódtak Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa MAI SZAMUNKBAN Párttitkárokkal a munkamódszerről 3. o. Rádiómelléklet 5. *. Beszámoló a szakcsi bűnszövetség tárgyalásáról Pénteken a Parlament vadász­termében ülést tartott a Haza­fias Népfront Országos Tanácsé. Részt vett a tanácskozásom és az elnökségben foglalt helyet Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, dr. Harrer Ferenc, dr. Or- tutay Gyula és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának alelnökei, továbbá Ra­gár Jánosné, az Országos Tanács főtitkárhelyettese. Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke megnyitójában megemlékezett arról a súlyos veszteségről, amely Dobi Ist­ván elhunytéval érte a magyar politikai életet és a népfront­mozgalmat. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa jegyzőkönyv­ben örökítette meg Dobi István érdeméit, 's az ülés résztvevői néma felállással tisztelegtek a kiváló politikus és államférfi, a magyar nép hű fiának emléke előtt. Ezután Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára számolt be a Hazafias Népfront 4. kongresszu­sa óta végzett munkáról. Erdei Ferenc elöljáróban hang­súlyozta: jogosnak bizonyult az a várakozás, hogy fellendülés követi a Hazafias • Népfront kongresszusát. Nagy elismerést és érdeklődést váltott ki és po­litikai bátorítást adott a kong­resszus állásfoglalásának az az útmutatása, hogy a helyi bizott­ságok bátran kezdeményezzenek, lépjenek fel a helyi politika min­den fontos kérdésében, hallas­sák szavukat nemzeti politikánk nagy ügyeiben és a nemzetközi politika kérdéseiben is. A mozgalmi munka politikai kérdéseiről szólva hangsúlyozta: — Népfrontpolitikánk fő irá­nyai nemcsak határozottan ki­alakultak, hanem történelmileg is igazolódtak és elnyerték társadalmunk nagy többségének helyeslé­sét. A szocialista nemzeti egység erő­sítése és fejlesztése, az 1956. utáni konszolidáció időszakában kialakított és bevált elvi poli­tika következetes továbbvitele érvényesül a párt és az állam po­litikájában, a népfront mozgal­mi tevékenységében. A mostani időszakban is vezérelvünk, hogy ezen az alapon oldjuk meg a napirendre kerülő problémákat. — Hazánk belső életében ma a gazdasági fejlődés a fő poli­tikai frontunk, s a gazdaságirá­nyítás reformja és ennek társa­dalmi hatásai állanak az érdek­lődés középpontjában. Ez veti fel a legtöbb problémát is. A legnagyobb probléma az élet- színvonal alakulása, általában és az egyes rétegek körében. A munkás- és paraszti jövedel­mek alakulása, a nyugdíjasok helyzete, továbbá egyes szociális juttatások sorsa okozza a leg­több gondot. A reform iránt megvan a szükséges bizalom, de növekvő a türelmetlenség ate- kintetben, hogy a legsürgetőbb gazdasági és szociális kérdések — lakásprobléma, egyes rétegek keresetének lemaradása stb. — mielőbb megoldódjanak. Ebből adódik a népfront tennivalója is. A reform sikeres bevezetése után most már arra kell fordí­tani a közfigyelmet és a társa­dalmi ösztönzést, hogy gyorsab­ban fejlődjék a termelés, növe­kedjék a gazdasági hatékonyság és a külkereskedelem teljesítmé­nye. Ez a forrósa általában is az életszínvonal emelkedésének, és az egyes szociális kérdések meg­oldásának. Különösen fontos tár­sadalmi-mozgalmi feladat, hogy a magunk eszközeivel is küzdjünk az egyenlősdi megcsontosodott szemlélete ellen, azért, hogy a jobb, a gyümölcsözőbb munkát megillető személyi jövede­lem társadalmi elismerést nyerjen. — A kongresszuson a szocia­lista demokrácia .és a szocialis­ta hazafiság volt az a két fő gondolát, amely a nemzeti egy­ség legfőbb tényezőjeként ke­(Folytatás a 2. oldalon.) R kód miatt késtek a vonalak A K-PM közúti főosztálya je­lenti: péntek délelőtt valamennyi elsőrendű főútvonal járható volt, csupán a 455-ös úton volt hóaka­dály Kiskunfélegyháza és Gátér között, ahol a gépek s az em­berek nehezen birkóztak meg az útra hordott „hóheggyel”. Bács- Kiskun megyében még kilenc be­kötő és összekötő út járhatatlan. A MÁV főmenetirányító szol­gálatának tájékoztatása szerint péntekre virradó éjjel nem a hó, hanem a köd tette próbára a vasutas dolgozókat, elsősorban Budapest térségében. A sűrű köd miatt a vonatok 15—30 perceket késtek. Minden budapesti s na­gyobb vidéki rendező pályaudva­ron készenlétben állnak a pálya­munkások esetleges újabb hófú­vás okozta fennakadás elhárítá­sára, a Váltók takarítására. (MTI) Izrael súlyosan veszélyezfeil a békét Mahmud Riad levele a Biztonsági Tanács elnökéhez Mahmud Riad, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisz­tere levelet intézett Armand Be- rardhoz, a Biztonsági Tanács e havi elnökéhez. Levelében hang­súlyozza, hogy Izrael nyíltan szembeszáll a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatá­val, és ha az ilyen helyzet to­vább tart, ez súlyosan veszélyez­teti a békét és a nemzetközi biztonságot. Az egyiptomi külügyminiszter leszögezi: a nemzetközi közvé­lemény elvárja a Biztonsági Ta­nácstól, hogy a megfelelő lépé­sekkel megfékezi az izraeli ag- resszort. A külügyminiszter emlékeztet arra a nyilatkozatra, amelyet Eskol izraeli miniszterelnök a napokban a New Sweek című hetilapnak adott. Eskol, vala­mint Abba Eban külügyminiszter és Mose Dajan hadügyminiszter legutóbbi nyilatkozatai alapján a következőkben lehet összefog­lalni Izrael expanziós terveit: 1. Jeruzsálem annektálása; 2. A Szíriához tartozó Golan magaslatok megszállásának fenn­tartása; 3. A Jordán-folyó jobbpartján fekvő területek folytatódó meg­szállása, teljes izraeli uralom és ezzel a jordániai szuverenitás teljes likvidálása e területen; 4. A gazai övezet gazdasági és adminisztratív integrálása Izra­elbe; 5. Sarm El Sejk és az Akabai- öböl térségének folytatódó meg­szállása és az izraeli katonai jelenlét fenntartása a Sinai- félszigeten; 6. Izraeli települések létrehozá­sa a megszállt területeken. Mahmud Riad hangsúlyozza, hogy mindez szöges ellentétben van a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatával. Az Egyesült Arab Köztársa­ság a maga részéről közölte Jar­ring nagykövettel, hogy kész el­fogadni a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát. Ezen túlmenően követeli, hogy a határozat teljesítését a Biz­tonsági Tanács ellenőrizze és garantálja. Viszont Izrael visz- szautasította az említett határo­zat és a csapatai visszavonásá­ra vonatkozó követelés végre­hajtását. Ilyen körülmények között ter­mészetes, hogy a nemzetközi közvélemény elvárja a Bizton­sági Tanácstól, különösen pedig annak állandó tagjaitól, hogy te­gyék meg a szükséges pozitív lé­péseket az agresszor megféke­zésére — fejeződik be a levél. Ki a legjobb szabász? Három megye legjobb szakembereinek versenye Szekszárdon Baranya, Somogy és Tolna megye ktsz-mértékszabóságainak harminc legjobb szabásza hozta el nagy gonddal és hozzáértéssel készített remekeit, hogy el le­hessen dönteni, ki a legjobb szakember. Hat évvel ezelőtt ren­dezte meg az OKISZ az első szövetkezeti szabászversenyt,, az­óta minden évben összemérik felkészültségüket, tudásukat a szabászok. A Garay-szálló nagytermében rendezték a versenyt. Gyerő András, a Tolna megyei KISZÖV elnöke köszöntötte a verseny résztvevőit. Elmondta többek közt, hogy az évről évre meg­rendezett szabászversenyek cél­ja: bemutatni, hogyan fejlődnek a szövetkezeti méretesrészlegek, ösztönözni a szakembereket, hogy állandóan fejlesszék tudásukat, a lakosság ruházati ellátásának javítása érdekében. A verseny egyben tapasztalatcsere is, a zsűritől is, egymástól is tanul­nak a szabászok. Három szakágban bonyolítot­ták le a versenyt. Külön verse­nyeztek a női angol és a női francia szabók, valamint a férfi­szabók. A zsűri tüzetesen meg­vizsgált minden versenymunkát. Először a maneken „mutatkozott be” a ruhával, majd átvizsgálták a „tervrajzokat” és a mintákat is. A 30 versenyző 32 ruhát mu­tatott be, — voltak, akik két szakágban is versenyeztek. Órákon át tartott a verseny, nagy gondot fordított a zsűri, — amely pártatlan szakemberekből állt —, arra, hogy a legapróbb részlet se maradjon ki az el­bírálásból. A verseny végén ki­-,r­mmm sgi §£j ... / , . I ty>. alakult az általános vélemény, magas színvonalú szakmai tudás­ról tettek tanúbizonyságot a ver­senyzők. Merészen alkalmazták a legmodernebb divatvonalakat, szép, ízléses ruhákat készítet­tek. Igen nehéz volt a helyezé­sekről dönteni, hiszen több eset­ben egy-két millimétemyi eltéré­sen múlt, hogy ki kapott jobb helyezést. A verseny „záróakkordjára” öt órakor került sor, kihirdették az eredményt, majd az első helye­zettek megkapták a díszokleve­let. Emléklappal jutalmazták azo­kat a résztvevőket is, akik nem jutottak a helyezettek közé. A női szakágakban viszonylag gyengén szerepeltek a Tolna megyei versenyzők. A női angol szabászok közül az első Rózsa József, a második Balatinecz Fe­renc lett, mindketten kaposvá­riak, a harmadik díjat a Szek­szárdi Szabó Ktsz dolgozója, Hunyadvári Mária kapta. A női francia szakágban mindhárom helyezést a Pécsi Minőségi Ru­házati Ktsz szabászai — Újvári Lászlóné, Szakállas Györgyné és Somogyvári Éva — nyerték el, különdíjban részesítette a zsűri Miskolczy Zoltánnét, á Tolna megyei Háziipari Tsz szabászát. A férfiszabászok közül az első Keller Miklós pécsi szakember lett, a második és a harmadik díjat szekszárdiak kapták: Blochinger András és Görföl Já­nos, a Szekszárdi Szabó Ktsz dolgozói. (J)

Next

/
Thumbnails
Contents