Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-14 / 10. szám
Visszhang A városi tanács elnökének levele gázolajiigyben - és a válasz Sajnos a fenti intézkedések a fennálló problémákat nem szüntetik meg, a sorban állást azért némileg csökkenteni fogja. A végleges megoldást a jövő évben üzembe helyezésre kerülő új töltőállomás fogja adni.” Lehmann Antal táj egységvezető Kammer István áruforg. vezető A fűtőolaj-ellátással kapcsolatban informálódtunk a 11-es AKÖV-nél is. Pech József igazgatóhelyettes úgy tájékoztatta munkatársunkat, hogy amennyiben megbízzák az AKÖV-öt a város gázolaj-ellátásával — akár egy kút működtetésével is — úgy garanciát vállalnak, nem lesz hiánycikk a városban a fűtőolaj ... A megyei pártbizottság ülésén hallottuk«. Számvetés a közoktatás és egészségügy terén Az elmúlt év során javultak Tolna megyében a közoktatás feltételei. A közelmúltban mintegy ötvenmillió forintot fordítottak a megyében az iskolai beruházásokra és a fejlesztést szolgáló felújításokra. Uj iskola épült Simon, tor- nyán, Bátaszéken és Bonyhádon. Uj tantermek és tanműhelyek készültek, bővítették a kollégiumokat. Az óvodai, iskolai ellátottság tekintetében a legjobban ellátott megyék közé tartozunk. Tovább fejlődött a megye művelődésügyi intézményi ellátottsága. Uj, korszerű művelődési otthon épült Tamásiban, Regölyben, Pálfán és Gyulajon. Uj közművelődési könytárat adtak át rendeltetésének Pakson és Bonyhádon. Jó ütemben halad a megyében a mozihálózat korszerűsítése, valamint a szekszárdi művelődési ház felépítése. Javultak megyénk egészségügyi feltételei, erősödtek, gyarapodtak az intézmények. 1968-ban az egészségügyi beruházásokra; a költségvetési felújításoikra, s fejlesztésekre valamivel több mint ötvenmillió forintot fordítottak Tolna megyében. A megyei kórház több osztálya teljes rekonstrukció!; nyert. Befejezés előtt áll a dombóvári kórház és a rendelő- intézet. ugyanitt folyamatban van a nővérszállás megépítése. Tervezik a paksi rend előintézetet), a szekszárdi 250 férőhelyes csecsemőotthont és egészségügyi szakiskolát, valamint a KÖJÁL bővítését, s a palánki 99 ágvas elmepavilont Napirendre került a bonyhádi járási kórház komplettirozásánák tervezése. Előbbieken kívül számos egyéb, az egészségügyi feltételeket javító kisebb-nagyobb felújítások, fejlesztések, orvosi lakások és műszervá sárlásolt valósultak meg. Mozgalmas vasárnap Komédia a klubban Az elmúlt hét végén talán már nem volt olyan keresett a gázolaj, mint a korábbi hetekben. Ennek több oka van: a fogyasztók várták az ármódosítást, és ezért az új év első napjaiban vásároltak nagyobb mennyiségű olajat, másrészt az ÁFOR kaposvári tájegységi telepén is intézkedtek. A gázolajellátás azonban még most sincs teljesen megoldva. A közelmúltban két írást is megjelentettünk a fűtőolaj- ellátás javítása érdekében. Legutóbbi cikkünkben megkérdeztük, hogy a városi tanács kereskedelmi osztálya fűtőolaj-ellátás ügyében mit tett. Szombaton felkereste szerkesztőségünket Svaj- da Gábor osztályvezető és elmondotta, hogy az osztálynak nincs jogköre az ÁFOR felé intézkedés kiadására. Az osztály csak olyan kereskedelmi egységeket utasíthat, amelynek működési engedélyét kiadta. így tehát előállott az a sajnálatos helyzet, hogy a város ellátásáért felelős kereskedelmi osztály nem hozhat hathatós intézkedést. Svjada Gábor viszont átadta szerkesztőségünknek annak a levélnek a másolatát, amelyet gázolajügyben dr. Nedók Pál mb. vb-elnök küldött az ÁFOR-nak. íme a levél: „Szekszárd város gázolajfűtésű kályha tulajdonosai részéről, amely városunkban több ezerre tehető, problémaként jelentkezik jelen fűtési szezon gázolaj- ellátása. A városközpontban lévő három kútból egyet üzemeltetnek gázolajra, ahol a közúti járművek, munkagépek tankolása mellett folyik a lakosság kiszolgálása is. Nehezíti a kiszolgálást az a körülmény, hogy a kút kézi szivattyúval üzemel és így állandó sorban állás van. Probléma az Is, hogy nagyobb tételek (200—400 liter) kiszolgálása is ennél a kútfogadták be őket. A gyermekek gondozásba vétele után nem sokkal a szülők nyomtalanul eltűntek. Keresésük is eredménytelennek bizonyult. Majd amikor visszatértek, akkor költöztek be — szintén szívesség engedéllyel — az Al- dunasor 25. szám alatt lévő házba. Kívülük még négy család él itt, összesen tizenhat fő. — Olyan emberekről van szó, akik nem tudnak megmaradni sokáig egy munkahelyen. Ismert vendégek a Gödörben, Tudjuk, hogy a férj beteg ember, szakképzettsége nincs. A tsz-ben dolgozott éjjeliőrként, rövid ideig. Elküldték és nem ok nélkül. Semmi esetre sem azért, mert beteg ember. Más differenciája volt. Hogy nem tud elhelyezkedni? Nem helytálló. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy tudunk munkát adni annak, aki dolgozni kíván. Persze, annak, aki alig melegszik meg valahol, már odébb kell állnia, annak nehéz. — Ha a családnak mások lennének a lakáskörülményei, a községi tanács javasolni merné az állami gondozás megszüntetését? — Nem. Amíg nem bizonyítanák a szülők, hogy csakugyan családi tűzhely köré kerülnének vissza a gyerekek, addig semmi esetre sem. Ezek a kicsik egészen le voltak gyöngülve, el voltak hanyagolva. Az óvoda, illetve a bölcsőde, az Iskola is beleszólna az intézkedésbe. A csalód életének veszélyességére kívülállók hívták fel a figyelmet. — Milyen lehetőséget lát a szükséglakásban lakók számának csökkentésére? nál történik, melyből eredően a sorban állás méginkább fokozódik, ami a lakosság részére az időjárást figyelembe véve nem a legkellemesebb. Javaslatunk az lenne, hogy a gázolajos kút nál egy személy állandó kiszolgálást végezzen, ne forduljon elő az, hogy több személyt összevárnak és csak akkor megy át a kútkezelő. Nagy tételek (hordós) kiszolgálását javasoljuk a vasút melletti ÄFOR-telepen megszervezni és ezt megfelelő szöveggel a kútnál kihirdetni. A jelenlegi kézi szivattyús kút kapacitása a jelentkező forgalmat lebonyolítani zökkenőmentesen nem képes, problémák, panaszbejelentések a Végrehajtó Bizottsághoz naponta érkeznek. Fentiek alapján, a lakosság érdekeit szem előtt tartva, kérjük szíves intézkedésüket a * téli időszak lakossági gázolajellátás megoldására és a kútkezelő személyzet, illetve a vasúti ÄFOR- telep felé történő rendelkezésük rövid határidejű megküldését.” A tanácselnök levelére a következő válasz érkezett: „Kérésüknek megfelelően utasítottuk a töltőállomás dolgozóit arra vonatkozóan, hogy hordós tételben gázolajat nem szolgálhatnak ki. A hordós ellátás gázolajból az új töltőállomás üzembe helyezéséig, kizárólag a vasútállomás mellett lévő kirendeltségünkről történik. Utasítottuk továbbá a töltő- állomás dolgozóit, hogy a gázolajoszlopnál állandó jelleggel egy kiszolgáló személyzet tartózkodjon, mely némileg gyorsítja a kiszolgálást. Január 2-án a töltőállomásnál létszámbővítést is csinálunk, de addig is kisegítésképpen egy nyugdíjas dolgozónkat beállítottunk. — Sajnos, nagyon szegényesek a lehetőségeink. Ha a cigánycsaládokat is számolom, körülbelül hatvan család lakik olyan körülmények között, amit jó lenne fölszámolni. Ebben az évben körülbelül csak 10 úgynevezett Cs-lakást tudunk felépíteni. Kik jutnak ehhez? Természetesen elsősorban azok, akik szorgalmas, dolgozó emberek. Akik egyszer dolgoznak, másszor nem, vagy, akik elhagyják a községet, majd később visszatérnek, a fontossági sorban nem állhatnak elöl. A közvélemény figyelemmel kíséri lakásügyben hozott döntéseinket. Fontos tényező, hogy ki hogyan szolgált rá a megsegítésre. Az üzemek, vállalatok is joggal várják tőlünk, hogy dolgozóinak lakásigényeit kielégítsük. Lakásügyek intézésében fontos szempont nálunk, hogy ki mit ad a társadalomnak dolgozó emberként. Klopcsik János panaszügyében több, mint féltucat emberrel beszéltem. Az első, amit le kell szögezni, hogy a panasz csak részben helytálló. Szó sincs hivatali • ridegségről, szó sincs arról, hogy az embereket közönyösséggel lehet vádolni. Szó sincs arról, hogy a községi tanács elsinkófázott egy lakás- '•érelmet és ajtót mutatott egy '■aládfőnek. Mi hát akkor a baj? A nyugtalanságnak az a változata, amely sorsának irá- "•’ításában passzivitásra kárhoztatja az embert, akinek legszebb sajátja a tennikészség. Persze volt ott nagyon komoly dolog is: vasárnap délután Szek- szárdon, a kisipari szövetkezetek Babits Mihály ifjúsági klubjában , rendezték meg a „Hősök nyomában” vetélkedő városi döntőjét. A megyei döntőbe jutásért a versengő négy csapat szereplését legalább száz „szurkoló” izgulta végig. Színvonalas, átfogó ismereteiket kívánó vetélkedő volt, s egyben emlékezés is, a Tanács- köztársaság, a kommunista párt hőseire, mártírjaira. A rendezést ezúttal nem érheti kifogás: sikerült úgy lebonyolítani a vetélkedőt — ami elég ritka az ilyen jellegű rendezvényeknél —, hogy a közönség sem unatkozott. Az A családfő, mint mondottuk, beteg ember, noha a felesége azt tanúsítja, hogy „hála istennek évek óta semmi baja”. 1956 után Franciaországban kezelték a férjet, szerencsepróbáló útjáról hazatérve még sem tudott megmaradni sehol sokáig A harminckét éves ember a harmadik munkakönyvét szaggatja. Jelenleg sem dolgozik, jóllehet Tolnán van munkalehetőség bőven. Asszonya otthagyta a selyemgyárat. Nem bántotta ott senki, sőt foglalkozni próbáltak vele. Eltűntek Tolnáról. 1968. júniusában ismét munkát vállalt az asszony a textilben. Meddig marad itt? Mikor jut eszükbe ismét fölkerekedni? Ki tudja! ők, úgy nehéz emberek, hogy életvitelükkel fiatal éveik ellenére a társadalom perifériájára sodródtak. Bár megfutottak Tolnáról a gyerekek állami gondozásba vétele után, mégis meg kellene próbálni a segítő kéz nyújtását. Talán, nem lenne eredménytelen, hiszen ha az elhatározás, hogy gyermekeiket maguk akarják nevelni komoly. akkor képesek változtatni életmódjukon is. Végül, de nem utolsó sorban ... A községi tanácsnak alaposan fel kellene mérnie azoknak a helyzetét, akik szükséglakásokban laknak. E szükséglakások közül számos községi tulajdonú! Egyik-másik épületet talán egész csekély befektetéssel rendbe lehetne hozni úgy, hogy az ha szükségképpen is, de emberibb módon legyen lakható. A Klopcsikék-lakta kamrába sokan még állatot sem szállásolnának . be szívesen. Ide, még látogatóba is bűn gyermeket hozni! — li — utolsó feladatok egyike például az volt, hogy a csapatok írjanak rövid védőbeszédet Kui Béla és társai felmentése érdekében. Érdekes és érdemes volt meghallgatni a botcsinálta fiatal „ügyvédeket”. .. A legjobban szereplő csapatok a szekszárdi közgazdasági technikum és a városi tanács képviselői könyveket kaptak jutalmul Szendi Ildikótól, a KISZ megyebizottság munkatársától, aki a bíráló bizottság elnöke volt. ők képviselik majd a város „színeit” a közeljövőben megrendezésre kerülő megyei vetélkedőn. Jól sikerült, valóban mozgalmas nap volt vasárnap a kisipari szövetkézetek klubjában. Egy kicsit szokatlanul is mozgalmas, hiszen eddig a szekszárdi vasárnapok egy-egy sokkal vérszegényebb rendezvényét is örömmel üdvözöltük, mondván: végre kezdődik valami. A hősök nyomában vetélkedőt követően vendégeket üdvözöltek a klub fiataljai. A Tolnai Kulturális Egyesülés színjátszóit hívták meg bemutatkozásra, akik tavaly Egerben kiemelkedő produkciójukkal országos elsők lettek, s megszerezték a „Kiváló Együttes” címet. A megye legrangosabb színjátszó csoportja beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Négy egyfelvonásQs népi komédiát adtak elő, olyan színvonalon, amely hivatásos együtteseknek is becsületére vállt volna. Természetesen, merészen és felszabadultan ko~ médiáztak, kitűnően kihasználva a műfaj adta összes lehetőségeket. A közönséggel mindvégig kontaktusban tudtak maradni, s Erdélyi Elemér, a stílushoz jól illő rögtönzései még csak fokozták a sikert. A tervek szerint a klubban színjátszó szakkör is alakul. Azt hiszem, a tolnaiak jó szolgálatot tettek az „ügynek” előadásukkal, bizonyára sok fiatalban ébresztettek vonzalmat az amatőr színjátszás iránt. De ezzel még korántsem értünk végére a programnak: a mopresz- szó keretében a Gusztáv filmeket kedvelők népes tábora derülhetett kedvencén, a két gitár- együttes pedig a táncosok szolgálatába szegődött. S akinek még ez sem volt elég, rendelkezésére álltak a kisterem játékai. .. A szekszárdi kisipari szövetkezetek klubja vasárnapi rendezvényének talán ezt címet lehetett volna adni: kettőtől—éjfélig, mindenki kedvére. Mert tartalmas, mozgalmas és változatos volt ez a hait óraid. konya) Szokatlan erősségű hideghullám borította el vasárnapra virradóra a Dél-Dunán- túlt, benne Tolna megyét. A megye egyes pontjain mínusz 20 fokot mértek, s még a szélvédett helyeken is mínusz 15—16 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. A hideg fokozottabb helytállást igényel a Szekszárdiba bejáró, korai vonatokkal beérkező dolgozóktól, erősen megviseli azokat az embereket is, akik a termelőszövetkezetekben ezekben a na- nákban sem mondhatják, hogy most nem bújunk ki a meleg Szobából. Az állattenyésztőkre, a ta- karmányosokra gondolunk, akiknek változatlanul el kell végezniük a munkájukat, helyt kell állmok, mert a jószág nem kérdezi, hogy milyen idő van, enni kér. S ebben a kíméletlen téli időben a szövetkezeti gazdák pél- dumutatóan helytállnak. Hétfőn reggel az üzletekben ugyanúgy árusították a tejet, mint máskor. Nem volt fennakadás sem a szállításban, sem az eladásban. S ilyenkor, ha csak rövid időre is, de elismeréssel kell adózni azoknak a szövetkezeti gazdáknak, akik vasárnap reggel is hajnali háromkor keltek, elvégezték az etetést, az itatást, a takarmányozást, a fe- jést, mert az időjárás legfeljebb nehezítheti, de nem gátolhatja munkájukat. A helytállás éppen ilyenkor telítődik sok-sok apró nemes emberi megnyilatkozással, éppen ezekben a napokban bizonyítják be ismét a szövetkezeti gazdák megyeszerte, hogy öntudatos emberek a szó valódi értelmében. S ezt néha olyan apró dolgok jelzik csupán, hogy változatlanul itt a tej, ugyanúgy, mint máskor. ITT A TEJ
