Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
Nincs nagyobb dolog, aminél nagyobbat ne lehetne találni. Így jártam én is. A múltkori levelemben arról írtam, hogy van egy férfi, akinek tizenkét feleséget adott az isten, és ezt a tizenkét feleséget balett-táncosként kamatoztatja. Most, hogy nézegettem a jegyzeteimet, rábukkantam egy névre: R. Akuku Ogwela 49 éves kenyai kereskedő nevére. Nemrég beszélgettem vele, egy ismerősöm hívta fel rá a figyelmemet. Azt mondta: „Képzeld, harmincöt felesége van és még szaporítani akarja őket”. Gondoltam, meglátogatom, mert egy magyar ember, akinek néha az egy is sok, az efféle bolondot ki nem hagyhatja. Találkát beszéltünk meg és R. Akuku Ogwela úr volt szíves eljönni. Egyedül. A feleségeit otthon \agyta. Kérdéseimre szívesen és örömmel válaszolt: — 1940-ben nősültem először. Tíz év múlva már tizenkét feleségem van. Amint tudja, jelenleg már a harminc- ötödiknél tartok, ötvenhárom lányom és ötvenkét fiam van. De még több gyereket akarok, annyit, áment ifit csak lehetséges. . . Egyszer azzal vádoltak meg, hogy varázsló vagyok, és valamilyen varázsigével hódítom meg az asszonyokat Férfi vagyok, és ez az én büszkeségem... Ezt mondta. És én minden szavát elhittem. Azt is, hogy férfi. Elvégre a százöt gyerek is bizonyít valamit! Egy biztos, hogy ő, illetve a feleségei nem használták a fogamzás elleni órát, amit Knaus professzor, a világhírű bécsi nőgyógyász talált fel. Schwarzwaldban gyártják is rná ' ezt az órát, egyelőre fali, illetve álló változatban, de szó van arról is, hogy hamarosan megjelenik karóra alakban is. Az órát minden hónapban be kell állítani és akkor az óra különleges számlapján lévő, speciális ellenőrző blakocskákban vörös jelzés mutatja a veszélyt. A zöld itt is szabadot jelent. mint a gyalogos-átkelőhelyen. Egyszerű az egész. Egy óra — és kész. De mi van akkor, ha az óra véletlenül megáll, vagy késik, vagy siet? Ha siet, ha késik, ha pontosan megy, akkor is fütyül a vonat. így van ez mindenütt a világon, még a Német Szövetségi Köztársaságban is, ahol most családi díjszabással közlekednek a személyvonatok. Aki kettesben utazik, az olcsóbban utazik — hangzik a jelszó, mert a „társnő” az útiköltségnek csak a felét fizeti. A vasút vezetői egyszerűen abból a tényből indultak ki: az alapvető kiadások egyformák maradnak, teljesen mindegy, hogy a vonat üres-e, vagy sem. Ezenkívül a tapasztalatok alapján tudják, hogy mikor mennyi utasra számíthatnak. Narhármost, ha mindenki hoz magával egy utast, mégha féláron is, akkor ez tiszta nyereség a vasútnak, mert a kiadások egyébként a plusz-utas nélkül is azonosak lennének... Bonyolult er egy kicsit, az ilyen bonyolult ügyeket Magyarországon még <gyelöre nem. szeretik, ezért ezt a témát most be is fejezem. Mert mi még félünk. Sok mindentől félünk, Amerikában magyarázta nekem egy tanító az iskolák helyzetét. Így: A tanítók az igazgatótól félnek, az igazgatók a tanfelügyelőtől, a tanfelügyelő a városi tanács tagjaitól, a városi tanácstagok a feleségeiktől, a fel iségeik a gyermekeiktől, a gyermekek viszont senkitől. így van ez Amerikában. Bezzeg nálunk! A mi gyerekeink egészen mások. Azok már az anyatejjel magukba szívják a munkamegosztást. Ezt onnan tudom, hogy az unokám, a kis Pisorka babával játszott, a szomszédok Sárikájával. Nagyosan beszélgettek. Magásták egymást. Sárika megkérdezte a mi Pirik étiket: — Időnként megszoptatja a babát? Piriké gondolkodott egy pillanatig, majd így válaszolt: — Ö, persze. Csak ha sietős a dolgom, akkor a férjem veszi át ezt a munkát! Amint látja a szerkesztő úr, — a mi gyerekeink merőben mások, mint az amerikaiak. De a mi szokásaink is mások. Amerikában például találkoztam egy emberrel, aki 'a járda szélén ült és nyögött a fájdalomtól. Odamentem, megkérdeztem: Talán nincs jól? — Nincs semmi bajom, de a cipőm két számmal kisebb a lábamnál, — S miért vásárolt magának ilyen kis cipőt? — Meg kell értenie engem, uram. Unalmas a munkám n feleségem megcsal, a legidősebb Ifiam adósságokat csinál az anyósom pokollá teszi az életemet. Az egyetlen örömöm, na esténként leveszem a cipőmet és felve hetem a papucsomat. .. Megértettem. Sőt, azt is megértettem: ez az ember saját elhatározásából vehetett magának két számmal kisebb ci- oőt. Es ez a különbség köztünk és közte. Ö saját akaratából vásárolt ilyen cipőt, mi meg azért vásároltunk, olyan, amilyent, mert olyan van az üzletben. Mi nem sokra tartjuk az efféle szabadságot. Mint ahogy nem sokra tartotta magát Ethel Burrington angol zoológus sem, aki három napot töltött nemrég egy majomketrecben, annak állandó lakóival. Amikor beszéltem vele erről a dologról, kijelentette: — Óriási benyomást tett rám a majmok intelligenciája, őt, végül kisebbségi érzéseim is támadtak. .Neki igen. Nekem nem. Ezzel zárom soraimat, Tisztelettel: A konfliktus es forrása n házasságon belül AZ AGY I. Mottó: Alábbi cikksorozatunkban az emberi agy titkait fürkésszük : miért leszünk szerelmesek, miért kapunk idegösszeomlást, miért nem vagyunk egyformán „nagy koponyák”? James Wilkinson professzor a Daily Express tudományos szemleírója az orvostudomány legújabb eredményei alapján ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni. A házasság olyan állapot, amelybe a legtöbb ember igyekszik kerülni, pedig évről évre sok ezren menekülnek ki belőle — csalódottan. Elménknek ez a nem mindennapi képessége, amely oly nagyon ellentmondásossá és annyira változékonnyá tesz bennünket, mindmáig rejtély. Az ember érzelme, érzése, szerelme és gyűlölete változatlanul talány a tudosók számára, akik mindent a hormonokkal és a vegyszerekkel szeretnének megmagyarázni. Ha az emberi elmét teljes egészében értenénk, a lelki problémák orvoslása gyerekjáték lenne. Bár az orvosok évről évre mind mélyebbre hatolnak az emberi agy „feltárásában”, sok titka még mindig ugyanúgy rejtve van előlünk, mint a babona és a boszorkányság korában. A legtöbb ember a maga boldogságkeresésében igyekszik megfelelő élettársat találni magának. Az orvosok szerint a kiegyensúlyozott házastársi viszony elengedhetetlenül fontos, ha a házastársak szellemileg (a. szó eredeti értelmében) meg akarnak birkózni a házasélet elkerülhetetlen velejáróival — az idegösszeomlással, a kétségbeeséssel, az aggodalommal, a depresszióval és az ingerlékenységgel. A szerelem csak része annak az érzelmi komplexumnak, amely egy boldog házassághoz szükséges. A legtöbb házastárs számára a Gzerelem kezdő.i varázsa olyan szellemi állapottá silányul, amelyre a kölcsönös függés jellemző. A szerelmesek kezdeti önzése átadja helyét a tiszteletnek, amely szilárdabb alapja a stabil életnek. Mint dr. Charles Knickerbocker amerikai orvos írta legutóbbi könyvében: ,.A szerelem a szó legtágabb és legmélyebb értelmében (magyarul: szeretet) valószínűleg addig nem is alakul ki, amíg az imádottal nem éltél édes kettesben néhány evet.” És tanácsa az. vedd c' r’"'- kedvelsz, csak vigyázz, testi vonzalmat is érezz iránta. Egy olyan szoros és intim kapcsolat. mint a házasság, az ember számára a legsebezhetőbb, vagy a legvédettebb helyet jelentheti. A boldog házasság olyan szellemi állapotot teremt, amely gátat vethet az egyén személyét komolyan kompromittáló érzelmi kitöréséknek. Bár feltételezzük, hogy azok, akik házasságra lépnek, jól választanak, mégis vannak, alak természetükből kifolyólag tudat alatt küzdenek ez ellen az állítás ellen. S így mindazok, akikkel ezek összekötik az életüket, valamilyen érzelmi konfliktusuk gyújtópontjába kerülnek. Máskülönben mivel magyarázhatnánk az évi 39 000 válást és az érzelmileg üres házasságok még elképesztőbb számát? Egy csoport, amely Londonban az emberi kapcsolatok Tavistock Intézetének kebelén belül működik, behatóan foglalkozik a házastársi kapcsolatokkal. Az említett londoni intézet a szellemi egészség terén végzett kutatásairól híres. Tartós kapcsolat Douglas Woodhouse, az intézet elnöke nemrég ezt mondta: „A házasságnak akkor van legtöbb esélye a sikerre, ha két teljesen kiforrott egyéniség között köttetik”. „Mert ilyenkor — folytatta — a házastársak kapcsolatukat annak elismerésére építik, hogy mindketten önálló, sérthetetlen személyek. Más szavakkal, a kiforrott egyéniségtői el lehet várni, hogy partnerét, akivel felelősségteljes, tartós kapcsolatra lépett, önálló személyként ismerjél el. A késő serdülő korban, amikor az egyéniség még kialakulatlan és a szülőkkel kapcsolatos ellentétes érzések még jócskán éreztetik hatásukat, egyesek, akik házasságra lépnek, aligha választanak reálisan, de néhány felnőtt pontosan erre az ideális alapra építi jövendő házasságát. A legtöbb embernek a házasság kezdettől fogva a szoros fizikai érintkezés és a közvetlen testi kielégülés kizárólagos, két személyre korlátozódó, nagy ismétlődő alkalma. Ez nem azonos azzal, ami néha a szerelmesek kölcsönös becézgetésében nyilvánul meg.” Hogyan jöhet rá valaki tudatosan, hogy választása sikeres volt? Kalkulált döntés Dr. Knickerbocker úgy véli, hogy kalkulált döntés esetében a szerelem jóval kisebb szerepet játszik, mint azt sokan gondolják. Tanácsa: Ha tetszik valaki és személyed iránt érdeklődést tapasztalsz részéről is, ha megvár benned a kellő alkalmazkodás: képesség és a társ-.dalmi kompromisszumra való hajlandóság, nerr kell félned a házasságtól, kösd meg nyugodtan”. A házastársi kapcsolatokat tanulmányozó intézetnek ennél pontosabb meghatározása is van a szerelemre: kél különböző nemű személy kölcsönhatása, úgynevezett összejátszása. „Az összejátszás (nem tudató« együttműködés) a szerelmi állapotnak csupán negatív oldala — mondja Woodhouse elnök. — Például, ha egy szelíd, passzív fiú és egy agresszív lány házasságot köt, meglehet, úgy érzik, csodálatosan megtalálták egymást. Ebben az esetben két olyan személy fogadott egymásnak örök hűséget-, akik egymásban önnön tulajdonságaikat a legcsekélyebb mértékben sem fedezik fel: a lány a fiúban az agresszivitást, a fiú a lányban a szelídséget és a passzivitást. Hosszabb együtt- lét után ez a hiábavaló kutatás, keresés súlyos konfliktus forrásává válhatik”. A gyermekkor körülményei gyakran meghatározó szerepet játszanak a partner kiválasztásában. „Az a lány, aki folyton lázadozott erőszakos apja, vagy anyja ellen, talán olyan férfihoz megy nőül, aki által üldöztetve érzi magát és akivel — úgy gondolja — tovább folytathatja a szüleivel kapcsolatban már megszokott lázadást” — mondja Lily Pincus, az intézet említett csoportjának tagja. „Az a férfi pedig — teszi hozzá, —, aki zsémbes anyjára neheztelt, talán olyan feleséget választ magának, aki mellett szinr tén erőtlennek és függőnek érzi magát” A kérdés az, hogy a konfliktus, amely bizonyos mértékig minden, házasságban fellelhető, meddig erősíti a háztartási kapcsolatokat és mikor válik az ingerlékenység és a nyugtalanság forrásává? A boldogtalanság gyökerei „A legtöbb boldogtalan házasság gyökerét az a le nem vezethető nyugtalanság képezi, amelynek forrásai rendszerint eléggé ismeretlenek” — mondja Woodhouse. A nyugtalanságot kiváltó konfliktus a felnőtteknél ritkábban vezet a házasság felbomlására, mint a fiataloknál. A fiatal házasok éretlensége a válási statisztikában is megmutatkozik. Azok, akik fiatalon kötnek házasságot, háromszorta könnyebben válnak, mint azok, akik húszharminc éves korukban lépnek házasságra. A húsz éver. aluli lányoknál, akik idős férfiakhoz mennek nőül, kétszeres ez a kockázat., A nagykorúság előbbreho- zásával és a válás megkönnyítésével a válások száma valószínűleg emelkedni fog. A kor azonban nem az egyetlen szempont. A személv? ég fejlesztése Woodhouse ezt mondja: „A nagy elhatározás, amikor c”— életre szóló Intim kapcsolatra lépünk választottunkkal, s magunkra vállaljuk a családi élet minden terhét, jóval többtől függ, mint a kor. A házasság hatásfoka a személyek kölcsönhatásának formájától és minőségétől, valamint attól, függ, hogy mindez milyen mértékben segítheti elő és vezethet a két egyéniség teljes kiforrásához.” így az a nézet, miszerint a házastársak megőrzik egyéniségüket az együttlét alatt, nem fedi a valóságot, mert a egyéniség a házastársak kölcsönhatására tovább fejlődhet a házasságon belül is. („A konfliktus szükséges kelléke a boldog házasságnak’ címmel kővetkező vasárnapi számunkban közöljük a cikksorozat II. részét.) Irta: James Wilkinson
