Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-28 / 22. szám

Napirenden az építőipari szakmunkásképzés 2. Tolna1 megyei Tanácsi Építő és Szerelő Vállalat Készül az óriás nordó A vállalat pontosan tíz éve folytat rendszeres szakmunkás­képzést, igaz a létszámot te­kintve lényegesen szűkebb kere­tek között, mint a testvér vál­lalat. Ennek ellenére, itt is je­lentős fejlődésről adhatunk szá­mot. lő oktatók — jó tanulók A vállalatnál jelenleg 11 füg­getlenített oktató dolgozik. Még­hozzá nem is akármilyen ered­ménnyel: a tanulók általános ta­nulmányi eredménye az . elmúlt tanév végén 3,1 volt, ami az építőipari szakmában kiemelke­dően jó eredménynek számít. S ha mindehhez még ezt is el­mondjuk, hogy az elmúlt évben az országos kőművesversenyen egy, míg a „Szakma kiváló ta­nulója” versenyen három fiatal szerezte meg a szakmunkás-bizo­nyítványt, akkor úgy érezzük, nem túlzás a megállapítás mi­szerint: ennél a vállalatnál kö­vetkezetesen előtérbe helyezik a minél képzettebb szakmunkás­utánpótlás biztosítását. Oktatás terv szerint A mindenkori oktatási terv ké­szítése az üzemi akadémia irányelvei alapján történik. Vagyis, egyrészt a vállalat igé­nyeinek, másrészt a dolgozók szakmai, politikai és általános igényeinek figyelembevételével. A terv mindenkor két alapvető célkitűzést tartalmaz. Az egyik szerint növelni kell a dolgozók szakmai, politikai és általános ismereti felkészültségét, a másik szerint a 'kidolgozott ká­derfejlesztési tervvel összhangban biztosítani kell a vállalat fokozot­tabb igényeit kielégítő jobb szak­mai felkészültségű szakmunkás­utánpótlást. Az elmúlt évtized eredményei azt igazolják, hogy a vállalat e két alapvető célkitűzést szem előtt tartva végzi a szakmunkás- képzést. Az elmúlt oktatási évben 26 szerződésbontásra került sor a vállalat kezdeményezésére első­sorban a nem kielégítő tanul­mányi eredmények miatt. Ezzel szemben örvendetes, hogy az el­múlt évben végzett 36 tanuló közül 34 a vállalatnál maradt. Mindössze ketten, egy kőműves és egy épületasztalos lépett ki a vállalattól. Akik maradtak, zöm­mel kérték, hogy azoknál a bri­gádoknál dolgozhassanak, ahol mint XII. éves tanulók is dol­goztak. A vállalat ezt egy-két esettől eltekintve biztosította Is a fiatal szakmunkásoknak. Az érintett brigádok dicsére­tére legyen mondva, az ifjú szak­munkások ragaszkodása, azt bi­zonyítja, hogy sokat törődtek a fiatalokkal, segítették szakmai és politikai fejlődésüket. A fiatal szakmunkások többsége elmon­dotta, hogy bízik a brigádban és jól érzi magát ott. 50000 forint társadalmi munkával A vállalati munkásszálláson ötvén tanuló lakik. A felszere­lések, a rendszeres TIT-előadások biztosítják a fiatalok kellemes tanulását, szórakozását. A vállalat szakmunkástanulói nem tartoztak — két évvel ez­előtt bevezetett gyakorlat értel­mében — a vállalat KlSZ-szer- vezetéhez. Ez ügyben a vállalat már több alkalommal is kifeje­zésre juttatta helytelenítő véle­ményét, mivel úgy érezték: a tanulóknak elsősorban ott kelle­ne, hogy KISZ-tagok legyenek, ahol munkaidejüket és szabad idejüket töltik. Éppen ezért a Vállalat úgy döntött, hogy visszaállítja a két évvel ezelőtti gyakorlatot és a szakmunkástanulókat a vállala­ton belüli KISZ-életbe vonta be. A vállalat KISZ-fiataljai az elmúlt évben mintegy 50 ezer forint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá a város szebb és jobb ellátásához. A Tolna megyei Tanácsi Épí­tő és Szerelő Vállalatnál lénye­gesen kisebb számban folyik szakmunKásKépzés. Ebben az évben is csak mintegy 95 fővel kötnek a különböző szakmákban szerződést. Talán ennek köszön­hető, hogy lényegesen kedvezőbb feltételeket tudnak biztosítani a tanulóknak. És ez az eredmé­nyekben is meglátszik. Az itt végzett fiatalok szak­mai és politikai képzettsége, mint ahogy korábban azt már egyszer megállapítottuk, jóval az országos átlag felett van. És ez mindenképpen örvendetes jelen­ség. Persze helytelen lenne a két vállalat szakmunkásképzését ér­tékelve egy olyan megállapításra jutni, hogy ezen a területen már minden a legnagyobb rendben van. Koránt sincs így. Feltétlen szükségesnek tartjuk például, hogy a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat vizs­gálat tárgyává tegye: miért megy el a vállalattól oly sok fiatal szakmunkás? Hiszen a vállalat elsősorban saját céljaira képezi ki ezeket a fiatalokat. összegezve a tapasztalatokat azonban mindenképpen arra a megállapításra jutunk, hogy a korábbi évekhez viszonyítva me­gyénkben jelentős mértékben emelkedett az építőipari szak­munkásképzés színvonala. Ez pedig örvendetes jelenség. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Foto: Bakó Jenő Szocialista munkaverseny 1969 Hírmagyarázónk írja: A szakosított tantervű osztályokról A Művelődésügyi Minisztérium rendelet*;, amely a szaKositott tantervűi osztályok szervezését sza­bályozza, néhány napja jelent meg. Ez a rendelet tulajdonkép­pen egy korábbi módosítása. Ki­mondja, hogy a szakosított tan­tervű oktatás bevezethető álta­lános iskolában és gimnáziumban egyaránt, de csak egy szaktárgy­ra terjedhet ki, a gimnáziumok­ban néhány évvel ezelőtt beveze­tett két szaktárgyas szakosítás helyett. Arról is szól, hogy a gimnáziumokban egy megyeben az induló első osztályok negyven százaléka lehet az a maximum, ahol szakosított rendszerű okta­tás folyhat. Miért volt a rendelet megszüle­tésére szükség? Az ország külön­böző vidékein a helyi adottságok­ból adódóan előfordult, hogy a gimnáziumi osztályok jelentős ré­sze ií^ít szaktárgyra szakosított osztály volt. Hogy ez milyen nagy elfoglaltságot jelentett a ta­nulóknak, ^annak megértéséhez tudni kell, hogy maga a szako­sítás annyit jelent: jelentősen több óraszámban tanítani és fo­kozottabb követelményt állítani a tanulók elé a szakosított tantárgy elsajátításánál. Ez nemcsak a ta­nulókra, de a pedagógusokra is nagyobb megterhelést ró. A sza­kosított osztályok tanulói első­sorban azokból a gyerekekből te­vődnek össze, akiknek képessége és bizonyos fokú készsége már korábban is megmutatkozott a kiemelt tárgy elsajátításában, s akik a középiskola után tovább tanulásukhoz is fel kívánják használni a kiemelt szaktárgyat Mi a helyzet a megyében a sza­kosított la n tervszerű osztályok szervezése körül? A rendelet it sem hatott újdonságként. Nem, mert a megyében négy — mate­matika és fizika, orosz, valamint olasz-francia — tagozatos osztály ­bah tanultak gimnáziumi hallga­tók eddig. Az új rendelet értel­mében ezután az országnak csu­pán néhány iskolájában műkö­dik majd matematika szakos kö­zépiskolai osztály, s ezek között nem szerepel Tolna megyei gim­názium. A megyében az új tan­évtől hat osztályban vezetik be a szakosított oktatást. Közülük három lesz fizika, kettő orosz, egy pedig francia szakos tanuló­csoport, az elképzelések szerint. Sokan kérdezik, szülök és gye­rekek egyaránt: miért éppen a fizika szakot helyezik előnybe? Egyszerű oka van. A fizika az a tudományág, amelyre a tovább­tanulóknak a legnagyobb szüksé­gük van. Az a tárgy, amely fel­vételi vizsgák egyik leggyakoribb követelménye, s amelyre sok szakma épül. Ezenkívül megvan az az előnye is, hogy magasabb fizikai felkészültség magasabb matematikai képzettséget is meg­kíván, feltételez. Az a kérdés maradt még, hogy miért csak hat osztályban lesz a megye területén szakosított ok­tatás, hiszen ez a mennyiség csu­pán az induló első osztályok egy­negyedét teszi ki? Erre feleletet a helyi adottságok, körülmények adnak. Szakosított osztály csak ott indítható, ahol valóban ta­lálható a kiemelt tárgyhoz külö­nösen vonzódó, egy osztálynyi tanuló, ahol megfelelő létszámú és képzettségű pedagógus áll tárgy oktatásához rendelkezésre, s ahol a továbbtanulási lehető­ségek biztosítják is a szakosítói oktatásban részt vevők bizonyos százalékának elhelyezkedését. A szakosított tantervszerű ok­tatás bevezetése, már az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, be­vált és előnyös a tanulók kép­zésében, bevezetését azonban kö­rültekintően kell elvégez?11. M. £. A Tolna megyei Tanács VB., az SZMT Elnöksége és a KISZ Tolna megyei Bizottsága elké­szítette a tanácsi vállalatok, üze­mek 1969. évi szocialista munka- versenyének irányelveit. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy az 1968-ban kialakult, jubi­leumi munkaverseny töretlenül folytatódjék 1969-ben a Magyar Tanácsköztársaság megalakulá­sának 50. évfordulója tiszteletére. Az irányelvek legfontosabb cél­kitűzései között szerepel többek között a rendelkezésre álló esz­közök, beruházások gazdaságos kihasználásával a vállalatok ka­pacitásának növelése. Ugyancsak felhívja a figyelmet a műszála fejlesztés az újítási tevékeny­ség fokozására, valamint a kor­szerű irányítási, . termelési és technológiai módszerek fokozot­tabb mérvű alkalmazására. A fogyasztók igényeinek jobb színvonalasabb kielégítése érde­kében bővíteni kell a termékek választékát, minőségük színvona­lát. Törekedni kell a dolgozók élet- és munkakörülményeinek tervszerű javítására, és itt az irányelvek elsődleges feladatként jelölik meg a csökkentett mun­kaidő bevezetését. A Tolna megyei Tanács VB,, az SZMT Elnöksége és a KISZ Tol­na megyei Bizottsága végezetül felhívja a gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetőket, hogy a legmesszebbmenőkig segítsék a szocialista brigádmozgalom to­vábbi fejlődését. Jól sikerült újságíró—olvasó találkozó Mázán Mintegy negyven régi és új előfizető és érdeklődő vett részt Mázán a kultúrház rendezésében megtartott újságíró—olvasó ta­lálkozón. Petrits Ferenc lapunk főszerkesztője ismertette a szer­kesztőség munkáját, a közvéle­mény-kutatás eredményét és tá­jékoztatta az olvasókat a javas­lataik felhasználásáról. A nagyon aktív találkozón számos községi probléma vetődött fel és •megyei, országos kérdésekre kaptak vá­laszt. Az évek óta itt megren­dezett találkozókon igen sok hasz­nos javaslat hangzott el a lap munkáját illetően, amit a szer­kesztőség igyekszik felhasználni mindennapi munkájában. . Népújság 3 1969. január 28. 1 szekszárdi benzinkutat kereste vasárnap dél­után a. Mártírok te­rén egy jugoszláv rendszámú Zastáva gazdája. Autótérké­pével bizonyította, hogy Ízeli lennie a városban üzemanyag- töltő állomásnak, hiszen a térképen ott a jel. A járó­kelők igazították út­ba magyarázva, hogy menjen csak nyu­godtan a Garay tér felé, dé ahol terelö- utat jelez a tábla, ne kövesse a nyilat, hanem forduljon el- — lenkező irányba. Majd így megta­lálja amit keres. Nem az első eset. Tavaly, amikor a Széchenyi utca észa­ki oldala és a Ga­ray tér volt lezárva, még nehezebben ta­lálta meg az idegen a szekszárdi benzin­kutat. Persze, aki idevalósi, vagy gyak­ran jár a városban, tudja, hol keresse. De mit csináljon az, aki először jár itt és már nagyon „szom­jas” a benzintartá­lya? , Bosszankodik és kérdezősködik. Pedig nem kerülne sokba az útbaigazítás. Szép és feltűnő terelőtáb­lákat állítottak fel a város észak—déli főútvonalán néhány héttel ezelőtt, amikor lezárták az 56-os út déli átmenő szaka­szát. Némelyiken még az érintett ut­cákat ábrázoló tér­kép is van. Csupán egy-egy nagy T be­tűvel kellene jelezni a benzinkút helyét. (J) Növényevő hal — exportra A paksi Vörös Csillag Halá­szati Termelőszövetkezet halas-, tavaiba évekkel ezelőtt, helyez-1 ték ki az első növényevő- — Pettyes busa. Fehér busa és Amur — ivadékokat. A Szov-; jetunióból származó halfajták jól alkalmazkodtak az itteni életfeltételekhez, á vártnál gyor­sabban gyarapodtak. Némely pél­dányuk a in—15 kilót is előlié. „Lakóhelyüket”, a halastavat megtisztították a hínártól. A szövetkezet a múlt évben külföldről kapott rendelést nö­vényevő halra. Az évvégén tel­jesítették az exportrendelést — egj'ébként a szövetkezet koráb­ban csak belföldi fogyasztásra szállított halat — ezúttal, Jugo­szláviába küldtek Paksról 30 mázsa egy—másfél kilós fehér és Pettyes busát, valamint Amurt.

Next

/
Thumbnails
Contents