Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-26 / 21. szám
Napirenden az építőipari szakmunkásképzés 1. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat A forradalmak kora 1918-1919 A Tolna megyei Tanács VB Könyvtára és a Tolna megyei Levéltár „A forradalmak kora” címmel összeállítást adott ki, amely a jubileumi ünnepségek lebonyolításában kíván segítséget nyújtani. — Történelmi évfordulók küszöbéhez értünk. Október végén volt fél évszázada annak, hogy győzött hazánkban a polgári demokratikus forradalom, november 24-én ünnepeltük a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulóját, s 1969. március 21-e. az első magyar munkás-paraszt állam, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója. Amikor az évfordulókat ünnepeljük, célunk nemcsak az emlékezés. * hanem a helyes történelmi szemlélet kialakítása, a téves nézetek felszámolása, s a nagy idők kritikai értékelése. Az évfordulók rendezvényei alkalmasak nemzeti történelmünk e fontos szakaszának sokrétű ismertetésére, 1918— 1919 jelentőségének kiemelésére — írja a kiadvány előszavában Vadóc Kálmán, a megyei könyvtár igazgatója. A kötetben eseménynaptár, részletes, eseményekhez fűződő bibliográfia-jegyzék, a megyei levéltárban megtalálható 1914—1923 közötti iratanyag pontos és teljes jegyzéke, valamint a Tolna megyei munkásmozgalom mártírjainak adatai találhatók. A forradalmak kora — amely a dunaföldvári fmsz. sokszorosító üzemében készült —, című munkát K. Balog János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának munkatársa, dr. Puskás Attila, a megyei levéltár igazgatója és Sinter Gézáné, a menyei könyvtár munkatársa állította össze. A kiadvány nélkülözhetetlenül értékes anyagot szolgáltat mindazok részére, akik ebben az időszakban előadásokat tartanák e témakörben, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában vesznek részt, vagy akik helytörténeti kutatómunkát végeznek. Paksi bútor — csak a Centrum Áruházakban Tolna megyében, ha iparáganként vizsgálják a szakmunkás- képzést, első helyen az építőipart találjuk. Nem véletlenül. A megye két. nagy építőipari vállalata nagy gondot fordít a szakmunkás-utánpótlás biztosítására. A két vállalat előtt álló egyre nagyobb feladatok teljesítésének egyik alapvető feltétele, a szükséges munkaerő biztosítása. Ennek pedig egyetlen és kiapad- hatalan forrása a munkaképes korba lépő fiatalok képzése, szakmunkássá nevelése. Tervszerű képzés Bár a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál csak 1965. óta folyik rendszeres szakmunkásképzés, e viszonylag rövid idő alatt is jelentős fejlődésről adhatunk számot. A szakmunkás-utánpótlás biztosítása érdekében a vállalat évről évre felméri a várható szükségletet és ennek figyelembevételével tervezi meg a beiskolázni kívánt létszámot. S mivel ma még az építőipari szakmák nem tartoznak az úgynevezett „népszerű” szakmákhoz, ezért igen helyesen és előrelátóan az igényeknél nagyobb számú tanuló szerződését irányozzák elő. Különös tekintettel az építőmesteri — kőműves, ács, állványozó —, a szerelőipari — vízvezeték-, központifűtés-. villanyszerelő — és a szakipari szakmákban — víz- szigetelő, tetőfedő, üveges. Az idén 15 szakmában 495 tanulót szerződtetnek tájékoztató füzetek, amelyek részletesen foglalkoznak a szakmunkásképzés feltételeivel, az egyes szakmák részletes leírásával stb. Bár a szakmunkásképzés jelentős anyagi áldozatokkal jár, a vállalat biztosítja azokat. S hogy ez mennyire így van, azt jól érzékelteti az alábbi kis statisztika is. A vállalatnál 1965-ben 7 szakmában 159, 1968-ban már 13 szakmában 231 szakmunkástanulót szerződtettek. Ebben az évben pedig minden eddiginél nagyobb anyagi áldozatot vállal a vállalat, amikor a tervek szerint 15 szakmában 495 tanulót kíván szerződtetni. Sok a lemorzsolódás Mint már korábban említettük a vállalat igyekszik a szükséges igényeknél lényegesen nagyobb számú fiatal beiskolázását elérni, mivel év közben elég nagy arányú a lemorzsolódás, és a harmadik év végén a végzett tanulók közül igen sokan otthagyják a vállalatot. Mivel magyarázható ez a kedvezőtlen jelenség? Ami a létszám lemorzsolódását illeti, az elsősorban a meggondolatlan pályaválasztásnak, és a különböző családi problémáknak a következménye. Sokkal több gondot okoz a végzett tanulók eltávozása. A korábbi években gyakran előfordult. hogy a végzett 100—120 fiatalból mindössze 20—30 maradt a vállalatnál. Az elmúlt évben már javult az arány. Ezúttal'már mintegy 70 fiatal vállalt munkát. Nagy anyagi áldozatok foglalkoznak a fiatalokkal. Segítik őket, és önzetlenül átadják sok éves tapasztalataikat. A vállalat 1967. szeptemberétől kizárólag az ide beiskolázott 172 tanuló rendelkezésére bocsátotta a munkásszállást, ahol kulturált körülmények között készülhetnek fel a következő napi foglalkozásokra. Igaz, kezdetben a felügyelet biztosítása okozott gondot, de 1968. májusától egy, majd augusztustól kezdve még egy főhivatású nevelő tanárt biztosított a vállalat a fiatalok mellé. Sőt, a következő évek létszámnövekedésének arányában, ha szükséges, további tanárokat biztosítanak a fiataloknak. Érik a gyümölcs összegezve az elmúlt évek tapasztalatait, elmondhatjuk, hogy a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat illetékes vezetői jelentőségéhez mérten foglalkoztak és foglalkoznak ma is a szakmunkásképzéssel, az utánpótlás biztosításával. A vállalatnál helyesen és jól értékelik a korábbi évek tapasztalatait, ezt bizonyítja, hogy ma már egyre több fiatal dolgozik a vállalatnál. Azok a jelentős anyagi áldozatok, amelyeket a vállalat hoz a szakmunkás-utánpótlás biztosítása érdekében egyre nagyobb mértékben kezdenek megtérülni, ami egvben azt is ielenti, hogv a korábbi évek fáradságos és áldozatos munkájának gyümölcse kezd beérni. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ (Következik: A Tolna megyei Tanácsi Építő és Szerelő Vállalat) A paksi körzeti építőipari ktsz valóságos kis bútorgyárrá fejlesztette asztalosüzemét, különösen két év óta folyik élénk munka a kis üzemben. Fejlesztésére megkülönböztetett gondot fordítanak, mert az üzem termékei igen keresettek. Jó üzletet kötött a ktsz a Centrum Áruházakkal egyedi és varia bútorok szállítására. Ugyanis a szövetkezeti dolgozók készítette bútorokat csak a Centrum Áruházakba szállítják. Az idén is csakúgy, mint a múlt évben, egész évre szerződést kötött az áruház. A szövetkezet közvetlen szállítója az ország legnagyobb áruház-vállalatának. A szállítási idők betartása, a kiváló minőségű munka és nem utolsó sorban kedvező árai miatt lett „udvari' szállítója” a Centrum Áruházaknak a paksi ktsz asztalosüzeme.-Pj— 45 millió forint kártérítés a termelőszövetkezeteknek A mindenkori beiskoláztatási terv végrehajtása érdekében a vállalat széles körű propaganda- munkát folytat elsősorban a megye területén, de a vállalat propagandaanyagai eljutnak a szomszédos megyékbe is. Ebben az évben is megjelennek a vállalat által szerkesztett Különös látványt nyújt mosta Dunába torkolló, óbudai hajógyári öböl. Jégpáncél tartja rabságban a kényszerpihenőre ítélt hajókat, úszódarukat. A partfalnál és a sólyatéren azonban zajlik az élet. A külföldi megrendelésre épülő hajókon a szabadban végzik munkájukat a kovácsok, a szerelők, s végezték akkor is, amikor a hőmérő higanyszála mínusz 16 fokot mutatott. A hajók belső helyiségeit gőzzel fűtik, ott könnyebb elviselni a hideget, de a fedélzeten csak a védőital — tea, feketekávé —, s a vastag vattakabát nyújt némi vigaszt. Az itt épülő, de majd a szibériai vizeken közlekedő hajóknak „előtréning” csupán ez az időjárás. Az új típusú toló-vontató- hajó-család harmadik, negyedik tagja készül most, elődeik a múlt évben már bemutatkoztak Szibéria folyóin. 1970-ig összesen 32 ilyen hajó épül, s valamennyi 2000 lóerős lesz. A hajóipar eddigi gyártmányaitól eltérő, különleges kivitelben épülA tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ott, ahol foglalkoznak év közben a fiatalokkal, nincs probléma. így például az I. számú főépítésvezetőségen és a vastelepen. Ezeken a helyeken végzett szakmunkástanulók több mint a fele a három év után is a vállalatnál marad. Igaz, itt az idősebb szakmunkások szívesen nek. A szibériai folyók hajózási viszonyainak megfelelően, héja- zatukat vastag lemezből állítják össze, hogy jeges vízben is közlekedhessenek. A 44 méter hosz- szú, 11,60 méter széles hajók merülése két méter, s két, egyenként 5000—7000 tonnával megterhelt uszály vontatására, illetve tolására képesek. Az új típusú hajók első darabjai sikerrel tették meg a próba- útjukat Szibéria vizein. A szovjet szakemberek elégedettek a magyar konstrukcióval. Jól ismerik e hajótípus előző változatát. a dunai hajózásra készült. 2000 lóerős toló-vontatóhaiót, amely ugyancsak a Magyar Hajó- és Darugyárban készült, nagy sorozatban. Ennek továbbfejlesztett változataként szüleiéit meg a szibériai hajócsalád, nm'elvnnk tagíai nemcsak a Szov- ietunió leghidegebb részén, hanem a Volgán, a Donon, a Do- nvécén és a DnvesVeren is közlekednek majd a jövőben. (c. m.) Ismeretes, hogy 1968. január 1- től a termelőszövetkezetek részére új vagyonbiztosítási módozatot vezetett be az Állami Biztosító. Az új biztosítási módozat magasabb díjjal, szélesebb körű biztosítási fedezetet nyújt a termelőszövetkezeteknek. Erre utal az elmúlt év tapasztalata, ugyanis 1968-ban 45 millió forint kártérítést fizetett az Állami Biztosító a megye termelőszövetkezeteinek az 1967. évi 25 millió kártérítéssel szemben, jóllehet súlyosabb ellemi csapás a megyére kiterjedően nem is volt. Tolna megyei viszonylatban a kifizetett kártérítés több millió forinttal több, mint a befizetett biztosítási díj. Kockázatbővítések A biztosítási év befejezése előtt az Állami Biztosító megvizsgálta az új rendszerű termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás kockázati köreinek további bővítésének lehetőségeit és elhatározta — díjtételek emelése nélkül — 1969. évre újabb kockázatok bevonását. így a szántóföldi növények, palántázott szabadföldi zöldségnövények és a dohány tavaszi fagykára határidő megkötöttsége nélkül kerül elbírálásra. A fagykártérítéssel azonos térítést kapnak a termelőszövetkezetek a homokvenési károk esetében, amikor a növényzet homokfúvás vagy betemetés következtében teljesen kipusztul. , A viharkockázat olyképpen módosuR, hogy a szem- illetve magtermétsban érés idején bekövetkezett szemkiverési károk attól függetlenül kerülnek megtérítésre. hogy milyen erős szél idézte elő, eltérően az eddigi megkötésektől, amikor csak a 15 m mp-nél nagyobb erejű szél okozta károk kerültek megtérítésre. Kiterjed az új kockázat az üvegfelület, vagy fólia alatt termesztett zöldscgnövények jégverésből eredő terméskáraira. Nagyobb mérvű Kártalanítást nyújtanak az un. foltokban jelentkező (fagy, homokverés, víz által előidézett) állománykipusztulásokra. Bővül az állatkockázat köre is, törzskönyvezett tehenek és elő- hasi üszők vemhességének idő előtti megszakadásából eredő magzatelpusztulás esetén ezer forint kártérítést nyújtanak. Emelkedik a nővén déksertósek selejtezési kártalanítása *s. A módosítás még egyéb bővítéseket és a tsz-ekre nézve kedvező változásokat tartalmaz. Díjvisszatérítés Megállapodás jött létre a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az Állami Biztosító között a termelőszövetkezetek által kifizetett biztosítási díjak és a kifizetett kárösszeg különbözeiének felhasználására. Az Állami Biztosító a termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás díját átlagos évi 92 százalékos kárhányad feltételezésével számítja ki. A befizetett díj 8 százaléka fedezi a biztosítás lebonyolításával kapcsolatos összes költségeket (ez a külföldi biztosítók 15—25 százalékos költségfelszámításával szemben rendkí- vül kedvező arány). Annak érdekében. hogy a Biztosító vállalt kötelezettségének mindenkor eleget tudjon tenni, szüksége van — termelőszövetkezetek részére elkülönített — megfelelő összegű kockázati tartalékalapra. Ha valamely évben a kifizetett kártérítés összege alatta marad a befizetett díj 92 százalékának, a tartalékalap összegének eléréséig a különbözet felét kár- mentességi engedmény címén a termelőszövetkezetek kapják meg. díjvisszatérítésként, a másik fele a kockázati tartalékalap bővítését szolgálja. A díjvisszatérítés összegéből a termelőszövetkezetek előző évi kárhányaduk mértéke alapján részesülnek a tárgyévi díjuk azonos százaléka erejéig, beszámítva részükre kifizetett kártérítési összegeket is. A termelőszövetkezetnek nyújtott kármentességi engedményt a szövetkezet következő évi biztosításának díjába kell betudni. Díjvisszatérítésben csak azok a termelőszövetkezetek részesülhetnek, amelynek az új rendszerű vagyonbiztosítással rendelkeznek. Magyar hajók Szibériában Az új család sikere — Kétezer lóerő Uszályok, hétezer tonnával
