Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-26 / 21. szám
A bizalom értéke A címben szereplő bizalom-r*- értékét, például a lakosság tulajdonába kerülő új fogyasztási cikkeknél, kétségtelenül az árucikk használat során megmutatkozó minőségi tulajdonságai szabják meg. Ettől függ az is, hogy a vásárlók dicsérőleg vagy elítélőleg vélekednek az árucikket gyártó üzemről, vállalatról, szövetkezetről. A minőség tehát bizalom kérdése. Ilyenkor, az új esztendő heteiben nagyon is indokolt arról is elgondolkozni, vajon 1968-ban, a gazdaságiráriyítási reform első esztendejében hogy alakult a helyzet a minőség körül. Természetesen olyanfajta felmérés, amely „globálisan”, summásan ítélné meg az árucikkek minőségének alakulását, nincsen, nem is létezhet. Ha azonban különféle fogyasztási és termelőcikkek körében vizsgálódunk a minőségi színvonal növekedéséről, vagy csökkenéséről, megközelítőleg képet alkothatunk erről a fontos kérdésről. Itt van például a fogyasztási cikkek széles köre. Bár az elmúlt esztendőben, különösen az év második felében több jó minőségű belföldi új termék került forgalomba és tapasztalható volt a választék bővítésére, a korszerűbb áruválaszték kialakítására mutató tendencia is, nagy általánosságban bizony baj volt a minőséggel. Mindazok a vizsgálatok, amelyeket például a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet hivatalból elvégzett, mind a kereskedelmi hálózatban felmerült vásárlói és kereskedelmi kifogások azt mutatták, hogy a korábbi évekhez képest megnőtt a reklamációk száma. A húsipari készítmények, a sütőipari úgynevezett fehér termékek, egyes gyorsfagyasztott árucikkek, konzervek gyakran nem szabványos minőségben kerültek forgalomba. Továbbra is jogosan kifogásolták a lábbelik és a bútorok minőségét. 1968. harmadik negyedévében például a minőségileg ellenőrzött bútorok között a KERMI egyetlen egy hibátlan darabot sem talált. A minőség romlása volt tapasztalható számos forgalomban lévő belföldi és import háztartás-vegyipari terméknél, a sajtó annak idején hírt is adott arról, hogy néhány gyártmány értékesítését meg kellett tiltani. Ugyancsak az elmúlt év harmadik negyedében növekedtek a kereskedelmi és váHírmagyarázónk írja: A mapánépítkezések állami árkiegészítése A napokban jelent meg az építésügyi és városfejlesztési és a pénzügyminiszter 2/1969/L18/ÉVP—PM—AH számú együttes rendelete, amely módosítja a lakosság részére végzett építőipari munkák áráról és állami árkiegészítéséről szóló 2/1961-es rendeletet. Egy évvel ezelőtt az építőipari árak emelkedése tette indokolttá, hogy a lakosság változatlan áron építhessen családi és társasházat. Az áremelkedést egyenlítette ki az az állami árkiegészítés, amit az építkezés befejezésekor az Országos Takarékpénztár utalt át a kivitelező állami vállalatnak, vagy szövetkezetnek. A lakás fajtájától, méretétől függően 15 000-töl 49 000 forintig terjedő árkiegészítést kaptak az építtetők. Most az idén bekövetkezett áremelkedések, illetve a többszintes épületek építése tette szükségessé a módosítást. A múlt évben a családi ház építési költségeihez 15—35 ezer forinttal járult hozzá az állam, a hagyományos építési móddal készült társasházaknál 18 és 41 ezer forint között volt a dotáció, panclházaknál pedig 22-től 49 ezer forintig terjedő árkiegészítést kaptak az építtetők. Az idén a családi házakhoz adott támogatás változatlan a paneíházakhoz lakásonként 26-tól 59 ezer forintig terjedő összeget utalnak át a kivitelezőnek az építkezés befe jczésekor. A hagyományos építtetési móddal készülő há zaknál két kategória van. Ha a társasház legfeljebb 3 szín tes, akkor 20 és 45 ezer forint közötti összeggel járul hozzá az állam az építkezéshez, a négy, vagy többszintes házak költségeihez lakásonként 22-től 49 ezer forintig terjed az árkiegészítés. Változást hozott a rendelet más tekintetben is. Tavaly a vegyes kivitelezésben épülő lakásoknál csak a vállalat, vagy szövetkezet által végzett hat fő munkanemre — földmunka és alapozás, beton- és vasbetonmunka, kőművesmunka, vízvezeték szerelés, ragasztott tetőfedés, kályhás munka — terjedhetett ki az árkiegészítés. Itt is csak a számla szerinti összeg egyötödét — maximálisan a kategóriának megfelelő összeg 45 százalékát tehette ki a támogatás. Az idén már ez esetben is elérheti az árkiegészítés a kategória szerint járó összeg száz százalékát. Tehát, ha valaki háromszobás családi házat épít, a végszámla összege 250 ezer forint, az OTP 35 ezer forint állami árkiegészítést utal át a kivitelezőnek. Az esetben, ha a kivitelező vállalat, vagy szövetkezet csak 180 ezer forint értékű munkát végez, a további hetvenezer forintot magánkisiparossal végezteti el. vagy saját maga végzi a tulajdonos, ugyancsak 35 ezer forint az árkiegészítés. Hasonló a helyzet — csak az árkiegészítés összege magasabb — a többszintes társasházaknál is. Az OTP már a kölcsönigénylésnél is figyelcm- beveszi a saját erő mellett az építtetőknek járó árkiegészítést. Egyébként a múlt évben az állam Tolna megyében 150 magánépíttetőnek két- és '' •(millió forinttal járult hoz- á a lakásépítési költségéhez. Az új rendelkezés érvénes a tavaly megkezdett, de az idén befejeződő magánlakóház építkezésekre is. (J) sárlási kifogások a Lehel hűtő- szekrények egyes típusainak minőségére, a hűtőszekrények garanciális javítására. itt mindjárt, éppen ennél *"* az utóbbi példánál álljunk meg néhány további gondolatkapcsolásra. A minőség- vizsgáló szakemberek ugyanis felelősséggel állítják, hogy a minőségi hibák feltárása után a szóban forgó készülékeket előállító giyár, jelen esetben a Hűtőgépgyár, hathatós intézkedéseket tett a gyártási hibák megszüntetésére. a Lehel hűtőgépek minőségének stabilizálására. Vagy egy másik példa: a 705 típusjelű tolósúlyos háztartási mérlegek esetéről. Minőségi kifogások, (gondatlan szerelés, kivitelezés, festési hibák) miatt a kereskedelem korábban beszüntette a mérlegek értékesítését. A gyártó vállalat a hibás minőségű mérlegeket megjavította, gyártási technológiáját módosította. Ezután az ellenőrzött mérlegminták már kielégítették a követelményeket, következésképpen a kereskedelem újra rendelte és árusította azokat. 'T’ulán mondani sem kell, hogy hasonló példákat sorolhatnánk a termelőeszközgyártás és a kereskedelem világából is. Úgy véljük azonban, hogy az olvasókat elsősorban a mindennapi élet során használt árucikkek érdeklik, megmaradhatunk tehát ezúttal a fentebbi példáknál. S kanyarodjunk is mindjárt vissza oda, hogy a gyártók korrigálták a kifogásokat, intézkedtek a minőség megjavítására, illetve biztosítására. De milyen áron? Nyilvánvaló presztízsveszteség árán. Mind a kereskedelemnél, mind — ami még rosz- szabb — a fogyasztóknál csökkent a bizalom nemcsak a szó- banforgó termékek, de a gyártó vállalat iránt is általában. Márpedig az elvesztett' bizalmat nagyon nehéz visszaszerezni és épen az új gazdasági környezetben semmiképpen sem lehet ezt megtenni a vállalat számára hátrányos anyagi következmények nélkül. Mindennek bárki ellene vethetné, hogy még napjainkban is vannak monopolhelyzetet élvező ipari és kereskedelmi vállalatok, amelyek alig titkolt üzleti mottója még mindig az „eszi. nem eszi, nem kap mást” rossz emlékű elve. Ezeknek a vállalatoknak is tisztában kell azonban azzal lenniök, hogy könnyebb a bizalmat, — a vevő, a minden rendű és rangú üzleti partner bizalmát — egyszeri alkalommal felébreszteni, mint hosszú időn keresztül megtartani. S a monopolhelyzet sem tart örökké, hiszen éppen a gazdaságirányítási reform hozta egyik alapvető változás, a többféle forrásból történő beszerzés lehetősége (a többcsatornás termékforgalom) előbb-utóbb megnyirbálja a monopolisztikus kinövéseket is. Minden vállalat számára eljön, ha még valamilyen oknál fogva nem érkezett el az az idő, amikor a bizalmat, a bizalom értékét, a minőséget forintban lehet mérni. Ezt pedig csak egyenletesen jó minőségű, vagy a tegnapinál még jobb minőségű termékekkel lehet elérni. (h-gy) Népújság 1968 a megye mezőgazdaságában Az elmúlt évben a megye mezőgazdasága a technikai ellátottságban is előrelépett. Bár a bem házási összegek nagyobb részét építkezésre fordították, sok millió forintot fordítottak az erő- és munkagéppark korszerűsítésére is. Újszerű kapcsolat alakult ki a mezőgazdasági üzemek, a gépe két gyártó üzemek és az értékesítést végző kereskedelmi szerve k között. Hazai és külföldi mező- gazdasági gépgyárak, kereskedelmi szervek több gépbemutatót tartottak — a mezőgazdasági üzemek több géptípusból választhatták ki a legmegfelelőbbeket. Francia gyártmányú BRAUD- adapter egy SZIv-kombájnon a Fomádi Állami Gazdaságban... Az elmúlt évben hatványozottabban jelentkezett az igény a kukorica gépi betakarításának megoldására, a termelés komplex gépesítésére. IilóiMaJ-lepároló berendezés a Kanacsai Állami Gazdaságban... A megyé mezőgazdaságában olyan új növények is meghonosodtak. amelyek eddig úgyszólván ismeretlenek voltak — mint az illóolajos növények. A MÉK tolna-mözsi hűtőtárolója. A mezőgazdaság termékeinek — elsősorban a zöldségféléknek — jobb értékesítési lehetőségét teremtette meg a korszerű hűtőtároló. BL Foto; Bakó. 1969. január 26.
