Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

Nyugtalanító arány I Egészségesen, folyamatosan növekszik ° ’ a megye fejlődő üze­meinek pártszervezeteiben a fizikai dolgozók, különösen a szakmunkások száma. „A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály forradalmi élcsapata...” — ol­vasható az MSZMP Szervezeti Szabályzatában. Felidézésének aktualitásáról meggyőznek ben­nünket a párttaggyűlések tapasztalatai. Vissza­térően igényeli, kritikailag szóvá teszi a párttag­ság, hogy erőteljesebben javuljon a fizikai munkások aránya, tpbben kerüljenek be közü­lük a párttagok soraiba és a pártvezetőségekbe. Ez az igény nem egyszerűen statisztikai szem­léletből ered, hanem annak felismeréséből szü­letik, hogy a munkások szavára, véleményére, tetteire szükség van, jelenlétük nélkülözhetetlen a helyi politika kialakítása és megvalósítása terén. E felismerésből is fakad, megyénkben mind­inkább kialakul, fokozódik az üzemekben az a törekvés hogy az arra alkalmas, a munkában és közéleti tevékenységben élenjáró munkások­kal, kétkezi dolgozókkal erősödjenek a kommu­nista kollektívák. Különösen a tagjelöltség meg­szűnése óta kísérik fokozottabban figyelemmel a legjobb munkásokat, többet törődnek társa­dalmi aktivitásukkal, politikai képzésükkel. Al­kalmas kerete, jó iskolája ennek a szocialista brigádmozgalom. Jó néhány pártszervezet tag­gyűlésén éppen a párttag munkások bíráskod­nak szigorúan, ha azt észlelik, hogy erről el­feledkeznek. Küzdve az egyoldalúság veszélyé­vel, emelték a mércét, mert most már nem tartják elegendőnek a kiemelkedő termelési si­kereket, hanem követelményeket állítanak a po­litikai meggyőződés és a társadalmi tevékeny­ség dolgában is. Mindezek együttvéve eredményezték, hogy Tolna megyében az 1968-ban felvett új párt­tagoknak valamivel több mint fele a fizikai dolgozók kategóriájából került ki. I f fry helves, fsy egészséges. Még örvende- tesebb lenne, ha a fejlődési folyamat mindenütt töretlenül, a felvételt kö­vető időszakban is tartana. Az előbbivel ellen­tétes tendenciájú, kedvezőtlen jelenség, hogy a kizárt, kilépett, vagy törölt párttagok között ná­lunk meglehetősen sok a munkás, s a termelő­szövetkezeti tag. Nem kell persze meghúzgálni a vészharang kötelét, mivel a munkásosztály él­csapatához híven a párttagság fele kétkezi dol­gozó és az 1968-ban közülük kikerültek aránya alig több az egész párttagság fél százalékánál. Minimális, de a jelenség mégis figyelemre méltó. Elgondolkoztató tény, hogy tavaly a pártból kizárt, kilépett, vagy törölt párttagok három­negyede a fizikai dolgozókból tevődött. Még akkor is elgondolkoztató, ha tudjuk, számuk szerint nincsenek sokan a kiesők. Mi lehet ennek oka? Akiket illet, érdemes és szükséges,, Ők maguk végezzék el e vizsgá­latot. Helyileg változó lehet. Néha alacsonyra tartják a felvételnél a mércét. De az esetek többségében inkább arról feledkeznek meg, hogy az új (vagy akár régi) párttagot bekapcsolják a politikai véráramba. Forrása igen sokszor a kötődés, a stólák gyengeségében található. Nem elég az új párttagot bevezetni a nyilvántartásba, vagy a régi kommunista munkásnak eladni a tagbélyeget. Minden egyes embernél érjük el, hogy energiájának bekapcsolásával mélyen gyö­kerezzék a kommunista kollektívában. Fájdal­mas veszteség, ha feledékenységből, felületesség­ből, vagy éppen a sokféle teendő miatt gyengül, vagy elmarad. I OdaadÓbban,nagy°bb figyelemmel kellene _____ _____ kísérni minden alapszervezet­ben a munkásosztály fiait, a tsz-parasztságot. Érezzék ezt egyénenként és együttesen is. Ha mind a régebben, mind az újabban párttaggá érett munkások szavára, véleményére, akara­tára, cselekvőképességére jobban apellálunk (ezt nem árt nekik is megmondani), megszüntethető, megelőzhető lesz a jelenleg nyugtalanító három­negyedes arány. Előbbiek elérése is a pártépí­téshez tartozik. Tegyünk eleget a sokat hangoz­tatott, jogos igénynek: Fussa az energiából, egyénileg, emberileg is többet törődjünk velük és egymással.,. H. E. Visszhang Tartós hideg esetén is lesz gázolaj „A Tolna megyei Népújság múlt év december 12-én, majd ez év január 5-én foglalkozott a szekszárdi háztartási tüzelőolaj- ellátásnál mutatkozó hiányossá­gokkal. Bírálatuk nyomán a területileg illetékes, III. sz. tájegységi tele­pünkkel karöltve intézkedtünk az ellátás egyenletessé tételére. A szekszárdi, háztartási tüzelőolajat kiszolgáló kút utánpótlásáról gon­doskodó kirendeltségnek utasítás­ban adtuk, hogy munkanapokon és munkaszüneti napokon folya­matosan biztosítsa a kút ellátá­sát. E szerint ma már a szek­szárdi töltőállomáshoz — a min­denkori igénynek megfelelően — két-három esetben szállítanak háztartási tüzelőolajat. Az elmúlt napokban, amikor az időjárás indokolta, előfordult, hogy négy alkalommal is fel­kereste az utánpótlást szállító tankautó a benzinkutat. Egyéb­ként a város tüzelőolaj-ellátásá­nak gyorsítására a helyi AKÖV is házhoz szállítja a fűtőanyagot. A házhoz szállításhoz szükséges mennyiséget — a nagy forgalom­ra való tekintettel — a szekszár­di ÁFOR-kirendeltségen töltjük, hogy ezzel se terheljük az amúgy is nagy forgalmú töltőállomást. Egyidejűleg megtiltottuk a szek­szárdi kút kiszolgáló-személyze­tének, hogy a töltőállomásnál na­gyobb tételben, hordóban szol­gáljanak ki gázolajat. Egyébként a töltőállomás föld alatti tároló tartálya csupán 5000 literes, és ezzel a havi, mintegy 250 ezer liter háztartási tüzelő­olaj-forgalmat igen nehéz zavar­mentesen lebonyolítani. Cikkükben félvetik, hogy cél­szerűtlen lépés volt az illetékes vezetőség részéről ebben a nagy forgalmú időszakban a kiszolgáló személyzet elbocsátása. Ezúton szeretnénk közölni a tisztelt szerkesztőséggel, hogy nem elég­telen munkavégzés miatt került sor az említett személyek elbocsá­tására, hanem azért, mert a nagy forgalmat kihasználva, visszaélé­seket követtek el. Természetesen ezzel cgyidőben intézkedtünk < kútkezelők felvételéről is, akik folyó hó 15-én munkába is áll­tak. Cikkük nyomán tájegységi te­lepünk kapcsolatba lépett a me­gyei tanács kereskedelmi osztá­lyával és a közös konzultáció eredményeként intézkedtek, hogy karbantartó műhelyünk az ellátás további javítására a szekszárdi kirendeltségen is állítson fel egy kimérő kútoszlopot, ami elsősor­ban a környékbeli lakosok ház­tartási tüzelőolaj-kiszolgálását gyorsítja majd. Egyébként számítva a további tartós hidegre, intézkedtünk, hogy január 10-től Pécsről két kise" * kútkezelő és egy nyugdíjas dol­gozónk is munkába álljon. A mozgó benzinkút átmeneti beállítása, — amit a Tolna me­gyei Népújság január 5-én java­solt —, sajnos nem oldható meg, mert a töltőállomás környékén ez a nagyméretű berendezés rend­kívüli módon gátolná a forgal­mat, amihez az illetékes hatósá­gok nem járulnának hozzá. Ettől függetlenül meg vagyok győződve arról, hogy a me;' intézkedések megoldják a szek­szárdi tüzelőolaj-ellátási gondo­kat és az eddigi sorbanállások megszűnnek. Ternyák Benő igazgató” Bujtatott emberek?’ Nyereségrészesedés munka nélkül ff A Tolna megyei Népújság ‘ december 31-i számában a fenti cím alatt megjelent cikk félre­értéseken alapult, miért is szük­ségesnek tartom az alábbiak köz­lését: Mindenekelőtt egyértelműen meg kell állapítani, hogy a szövet­kezetek által létrehozott jogi, va­lamint Információs és Műszaki Fejlesztési Iroda a szövetkezetek érdekében eredményesen tevé­kenykedik. Ezt a megállapítást megerősíti a múlt év novemberé­ben tartott elnöki-főkönyvelői ér­tekezleten az irodák működésé­vel kapcsolatban egy kivételével valamennyi felszólaló az irodák működését pozitívnak — a jövő­ben szükségesnek — tartotta és éppen ezért határozott állást fog­laltak további fenntartásuk mel­lett. A már említett cikk félreért­hető, alkalmas volt az irodák működésének szabályosságát, lét- jogosultságát kétségbe vonni, pe­dig, ahogy később kiderült, eze­ket az irodákat az OKISZ és a KISZÖV hozta létre abban a szer­vezeti formában, ahogy jelenleg működnek és amit az említett cikk sajnálatos módon kifogásolt. Azok a szövetkezeti vezető’- akik ezen irodák működését hosszú időre visszamenően is is­merték, akik a jelenlegi tevé­kenységüket állandóan figyelem­mel kísérték, igen elismerően nyilatkoztak tevékenységüket il­letően. Például dr. Samu Lajos, a Dombóvári Járási Építőipari Ktsz elnöke a következőket mon­dotta : „Az irodák működésével szövetkezetünk elégedett. A jogi iroda hasznosan segítette a szö­vetkezetét vitás ügyeiben, míg a műszaki iroda a profiltelepítés- beh nyújtott nagy segítséget. Gyakoribb segítséget kérünk a közgazdászoktól, különféle köz- gazdasági kérdések megoldására gondolok, például egy-egy szö­vetkezetben, az iroda közgazdá­sza töltsön el öt-hat napot, s az elnökkél együttműködve adjo i segítséget. Sok manuális műnk; kell a szövetkezetek elnökeinek kezéből kivenni, és ezt megfelelő embereknek kell adni. Nincs idő arra, hogy a szövetkezetben gyártsanak különféle szabályza­tokat és, hogy elemző m végezzenek. Az irodák sok ter­het levesznek vállunkról, s in­tőbb idő jut más vezetési fel­adatok ellátására”. Szabó Imre, a Szakály Testvé­rek Építőipari Ktsz elnöke így vélekedett az irodák munkái, ról: „Az irodák hasznára vanna!’ szövetkezetünknek, a továbbiak­ban is hozzájárulunk fenntartó sukhoz, hisz az irodák működ' sének eredményességéhez nem fér kétség. A textilszakmát p<" dán! a műszaki iroda közremű ködésével tudtuk beindítani*». Bumbnlusz Györey, a Dombó­vári Vasipari Szövetkezet elnöke ugyancsak hasznosnak, szüksé­gesnek tartja az irodák működé­sét. Juhász István, a „Földvár” Gumiipari Ktsz elnöke pedig ki­jelentette; „Ha ma szólunk va­lamilyen ügyben bármelyik iro­da dolgozóinak, hogy segítsenek, másnap már itt vannak a szövet­kezetünkben”. Beck András, a Bátaszéki Ká­dár- és Fatömegcikk Ktsz elnöke pedig ezket mondotta: „Mindkét iroda dolgozói sokat segítettek a szövetkezet problémáinak meg­oldásában”. Szükségesnek tartottuk ezeket a megnyilatkozásokat az olvasó elé tárni, annál Is inkább, mert a már említett, december 31-i cik­kem félreértéseken alapult, és ezért nem lehetett tárgyilagos. A vonatkozó jogszabályok is­meretében meg kell állapítani, hogy bújtatásról beszélni nem le­het. Az irodák a jogszabályok előírásai szerint működnek — » gi iroda 9 éve, a műszaki iroda pedig 5 év óta. OKISZ-vezetőségi határozat teszi lehetővé azt, hogy a szövetkezetek az említett iroda dolgozóit önkéntes elhatározás-’ í. alapján nyereségrészesedésben és prémiumban részesítsék. Miután a szövetkezetek az irodák működé­sét pozitívan értékelték, éltek a lehetőséggel, jó munkájuk elisme­réseként nyereségrészesedésben és prémiumban részesítették az irodák dolgozóit. Tudomásunk van arról, hogy a mázai, volt erőmű átvétele és hasznosítása, a Bonyhádi Ruhá­zati Ktsz részére töbl/ új profil kidolgozása a műszaki iroda ér­deme, mint ahogy a több száz milliós termelés mellett sok jogi probléma merült fel, amit a jo.- gi iroda sikeresen oldott meg, és az irodák segítségnyújtása a szö­vetkezetek érdekeit szolgálja. Előző cikkemben a felvetet* problémát magam is úgy értéke’ tem, hogy nem egyszerű és r kérdés megoldása bonyolult. ő tárgyilagos bírálathoz feltétlenül szükséges lett volna a vonatkozó rendelkezések, az irodák műkö­désének alaposabb ismerete; ígv történhetett meg;, hogy több szövetkezeti vezetőnek az irodák működését kifejezetten pozitívnak értékelő nyilatkozatát sajnálatos módon ellenkező előjellel vettem figyelembe cikkem megírásáná1. összegezve fentiekben közölt helyesbítő cikkemet: nem lehet vitatni a kisinari szövetkezetek irodáinak létjogosultságát, mert az élet bizonyítja, hogy szükség van rá ink. A fenntartásukra to~ futott összeg a szövetkezetek"' bőségesn megtérül, hisz a mű­szaki fejlesztés, a jogi ügvl° minden esetben forinttal mérhet" és nem utolsó sorban azzal, hop-'- a szövetkezetek elégedet­tek az irodák működésével.- PJ ~ tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiuiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinii. Próbatétel E — A vizsgával járó, gyakran z mesterségesen is szított izgalom s nem az érettségi lényegéből fa­rkad, hanem rendszerint egyes ta- : nárok vagy szülők helytelen ne- E velési gyakorlatának eredménye. E Minden vizsga kétségkívül pró- E batétel. Ez azonban nem jelenti E azt, hogy a vizsgára való fel- 5 készülés egy, vagy több éves perió- i dúsában akár a tanár, akár a : szülő az érettségi vizsgát szinte z mumusként használja. : Az idei érettségi vizsgák le­ibonyolítása teljesen megegyezik =az elmúlt két év gyakorlatával. lAz írásbeli dolgozatok egysége- =sebb elbírálása érdekében tovább -bővítjük azt az 1968-ban beve­szetett gyakorlatot, amely a mate- imatika dolgozatok osztályozását iaz egyes részmegoldásokat érté- |kelő pontok összegezésével ala- jjkította ki. Ebben a tanévben ha- Ssonló módon, központi útmutató salapján kerül sor a magyar dol- sgozat osztályzatának és az ide- sgen nyelvi dolgozat érdemjegyé­inek megállapítására is. A szó- jjbeli vizsgák tételeinek megfo- — galmatósában a Művelődésügyi s Minisztériumnak az az igénye, »hogy a tanulókat „bemagolt” lismeretek reprodukálása helyett ikonkrét feladatok elvégzésére, ^problémák megoldására kész­ítessék. Nem kötelező j£ Az érettségi vizsga jelenlegi -gyakorlatának esetleges kisebb -változtatásairól — amelyekre a ^következő években sor kerül — ^legalább egy évvel előbb tájé­koztatni fogjuk a pedagógusokat lés diákokat egyaránt. Lényeges -változtatást nem tervezünk. Vál- stozatlanul fenntartjuk: az érett- ttségi vizsga jogilag nem kötele- iző, de minden középiskolás sza­lmára ajánlatos. Az 1969—70-es £ tanévben az érettségi vizsga el­ánokéi és a vizsgabizottság tag­ijai számára módszertani kézí- Skönyv megjelentetését tervezzük. = — Reméljük, hogy az említett ^intézkedések és tervek végleg §nyugvópontra hozzák az érettségi “vita során felkavart érzéseket — fejeződött be a tájékoztatás. •• On is véleményt mondhat Sőt számítunk is minden ked­ves olvasónk véleményére, hisz új sorozatunknak pontosan az a célja, hogy a legszélesebb körben vitassuk meg egyes árucikkek minőségét. Lapunk az elkövet­kezendő hat hónapban rendsze­resen, minden hónapban más- más árucikk minőségét vizsgálja. Munkatársaink megkérdeznek szakembereket, vásárlókat, keres­kedőket: kinek, mi a véleménye erről, vagy arról az árucikkről, ennek, vagy annak a gyárnak, ktsz-nek a gyártmányáról. Január közepétől február kö­zepéig a cipők minőségét vizs­gáljuk. Hogy minél reáüsabb képet al­kothassunk: kérjük olvasóinkat, akiknek jó, vagy rossz tapaszta­lataik vannak az ország bár­mely gyára, vagy ktsz-e által készített cipővel kapcsolatban, szíveskedjenek erről levélben tá­jékoztatni szerkesztőségünket Célunk nem egy-egy termék, vagy kollektíva lebunkózása, ha­nem éppen a közvélemény el­marasztaló. vagy éppen dicsérő véleményét szeretnénk eljuttatni mindazokhoz, akik felelősek a gyengébb minőségért illetve azokhoz, akik a közvélemény szerint is rászolgáltak a dicsé­retre. Lezárult a vita Marad az érettségi Az érettségi körül kialakult többéves vita lezárult — közöl­te a művelődésügyi minisztéri­um gimnáziumi osztályának il­letékese az MTI-vel. Az érettségi mint téma, nem új keletű. Legutóbb 1965-ben az or­szággyűlésen elhangzott felszóla­lások hívták fel a figyelmünket az érettségivel kapcsolatos prob­lémák alapos vizsgálatának szük­ségességé^ A Művelődésügyi Mi­nisztérium e kötelezettségének eleget tett. Tantestületek, szülők kollektívái, tanácsok művelődés- ügyi osztályai, tudományos tár­saságok. a szaksajtó és a napi sajtó egyaránt részt vett a vitá­ban. Szükséges — A vizsgálatok és viták elem­zése alapján a Művelődésügyi Mi­nisztérium vezető testületé arra a döntésre jutott, hogy az érett­ségi vizsga közoktatáspolitikailag pedagógiailag és pszichológiailag jelentős tényező. Az érettségi vizsgára szükség van, a letérők jogosultságáról szóló vitákat le­zártnak kell tekinteni. Ugyan­akkor azonban indokolt az érett­ségi lebonyolításának továbbfej­lesztése, javítása, finomítása. Az érettségi vizsga szükségességét és továbbfejlesztését a vitákon a hozzászólók túlnyomó többsége hangsúlyozta. Az érettségi vizsga fenntartá­sát indokoüja, hogy fontos funk­ciói vannak. így például képet ad a tanulók ismereteiről, gon­dolkodóképességükről. Ezen túl­menően nevelési funkciókat is betölt. Hat az érettségit megelő­ző évek munkájára, serkenti a tanulókat a rendszeres, hatékony ismeretszerzésre befolyásolja a pe­dagógiai munka egészét, s jobb, szinvonalasabb tanári munkára '<a ösztönöz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents