Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-17 / 13. szám
fi jövedelemadó-rendszer, a közületi elhelyezés és a járietei-ellátás a minisztertanács elitt A magánkisiparosok és kiskereskedők tevékenységéről szóló tavalyi kormányhatározatok — a többi között — előírták az általános jövedelemadó-rendelet felülvizsgálatát és módosítását. Az ennek alapján most kiadott rendelet egyrészt bővíti a lakosság ellátása szempontjából fontos tevékenységeknél a korábbi adó- mentességek és adókedvezmények körét, kiterjeszti a kedvezményes adóztatást jelentő adóátalányozást és mérsékli az alacsonyabb jövedelmű magánkisiparosok és kiskereskedők adóját, másrészt pedig felemeli a kimagasló jövedelmet élvezők adóterhét. A kormányrendelet — többek között — azok részére, akik 5000- nél kisebb lélekszámú községekben, valamint a községek és városok ellátatlan területein most kezdenek szolgáltató- vagy javítóipari tevékenységet végezni, ezután kétéves adómen. tességet biztosít; — a 5000-nél kisebb lélekszámú községekben működő és a helyi szükségletet kielégítő kisiparosokat és magánkereskedőket 60 százalékos adókedvezményben részesíti; — a szakmai tanulót foglalkoztató kisiparosok és magán- kereskedők részére tanulónként 15 százalékos, 1000 forintig terjedő adókedvezményt engedélyez; — az idős, vagy csökkent munkaképességű adózók kedvezményének felső határát az eddigi 1000 forintról 1500 forintra emeli. A rendelet fenntartja az egy, vagy több alkalmazottat tartóknál az ezek után járó külön általános jövedelemadó-fizetési kötelezettséget, azzal a módosítással, hogy annak mértéke — az eddigi havi 500 forint helyett — a munkabér 20 százaléka. A kormány rendelete kihirdetése napján lép hatályba: rendelkezéseit 1969. január hó 1. napjától keli alkalmazni. II közületi szervek elhelyezéséről szóló kormányrendelet, A közületi szervek elhelyezéséről szóló kormányrendelet úgy intézkedik, hogy a helyiségekkel és á telkekkel továbbra is az illetékes tanácsi szervek gazdálkodnak (igénybevételi, kiutalási rendszer), mert a közérdekű elhelyezések jelenleg másként nem biztosíthatók. Emellett azonban az új rendelet a közületi szervek egyre fokozódó önállóságára és anyagi érdekeltségére tekintettel lehető'.' > teszi, hogy felesleges helyisé'Piket és telkeiket más közületi szervek részére ellenérték fejében is hasznosíthassák. Ilyen megállapodás kötéséhez hatósági engedély szükséges. A rendelet továbbra is fenntartja azt a tilalmat, hogy lakást, vagy lakás céljára alkalmas helyiséget csak kivételesen indokolt esetben és megfelelő lakás pótlása mellett szabad igénybe venni. Az irodahelyiség-normák szintén érvényben maradnak. A kormányrendelet enyhíti a személyi tulajdonban álló telkek, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében az eddigi szigorú szabályokat, s növeli a tulajdonosok rendelkezési jogát. Személyi tulajdonban lévő telket a jövőben csak ideiglenes jelleggel szabad közületi elhelyezés céljára igénybe venni. Ha azon a tulajdonos építeni kíván, a közületi szerv köteles kiüríteni, vagy — ha azt az új rendelet hatályba lépése előtt utalták ki! és nélkülözni nem tudja — meg kell szereznie a telek tulajdonjogát. Van lehetőség a betegellátás javítására a rendelők, viszont délben és késő este szinte üresek. Helyes lenne — ennek megszüntetésére — több helyen bevezetni az időre történő előjegyzést Nagy megterhelést jelentenek ugyan a szakorvosi rendelők számára a korszerű betegségmegelőzés érdekében szükséges és hasznos alkalmassági és szűrővizsgálatok, ezeknek egy részét azonban átvehetik a folyamatosan kiépülő üzemi szakorvosi rendelőintézetek. Kétségkívül elősegítené — a jelentés szerint — a betegek jobb ellátását az egészségügyi dolgozók, mindenekelőtt az orvosok differenciáltabb bérezése. Az orvos fix fizetést kap, amely független a kezelt betegek számától, s ez annak az orvosnak kedvez, akinek kevesebb a munkája. Igen alacsony az ápolónők bére. Nem megnyugtatóak az egészségügyi dolgozók munkahelyi körülményei sem. A váró- és rendelőhelyiségek szükségszerű megna- gyobbítását sok esetben az egészségügyi személyzet szociális létesítményeinek terhére végezték el. A népi ellenőrök vizsgálatai ismételten alátámasztják a jelenlegi vényírási és gyógyszertérítési rendszer módosításának szükségességét. A tapasztalatok szerint az összes betegek 20 százaléka csak gyógyszerek felíratásáért megy az orvoshoz és elvonja munkaidejük egy részét a betegek vizsgálatától. Azt is megállapította a jelentés, hogy miután a társadalom- biztosításra jogosultak száma évről évre emelkedett, természetesen növekedett a táppénzes betegek száma. Mivel azonban a táppénzeknek csaknem egyhar- madát egy—három napos betegségekre fizetik ki, ez a táppénz- rendszer további kritika; elemzését igényli. (Vannak országok, amelyekben ilyen rövid időtartamra egyáltalán nem fizetnek táppénzt.) A Társadalombiztosítási Főigazgatóság és az Egészségügyi Minisztérium tavaly kilenc megyében tartott rendkívüli felülvizsgálatot és ennek során a betegek több mint húsz százalékát keresőképesnek nyilvánították. A jelentés megállapítja, hogy a betegellátás fejlesztésére hozott intézkedések megfelelőek voltak, de nem történtek meg az indokolatlan táppénzek csökkentéséhez szükséges lépések. (MTI) Hetvenmilliós emelkedés Ülést tartott Tolna megye Tanácsa lók javaslataikkal támogattak, ismertetve a körzetükben élők véleményét is. Kiss Ferenc dombóvári iskola - igazgató többek közt megemlítette a kurdi bejáró nevelők helyzetét. Békés Ferenc Bonyhádról, mint a művelődési állandó bizottság elnöke szólalt fel fontos kulturális kérdésekben és foglalkozott a két és fél éves gyermekek óvodai helyzetének távlati gondjaival. Egészségügyi problémákat és örömöket vizsgált példákon keresztül dr. Lukovics István Pincehelyről, az egészségügyi állandó bizottság elnökeként. Kiemelkedő jelentőségűnek tartja azt a változást, hogy a körzeti orvosok költségvetését az őket kinevező járási szakigazgatási szervekhez helyezték át. A negyedik ötéves terv megvalósítandó feladataihoz tartozhatna a megyei kórházban új elmepavilon és munkaterápiás intézet létesítése — mondotta. Vidóczy László, a tamási járási tanács vb-elnöke járásuk részéről mondta el észrevételeit. László Péter, megyei tanácstag, bonyhádi járási KISZ-titkár népművelési témakörű, Lépő László, a megyei TS elnöke a sporttal kapcsolatos kérdésekről beszélt. A bevételi források növelésénél a helyi tanácsok nagyobb lehetőségeire hívta fel a figyelmet Horváth István Dombóvárról, egyúttal ismertette a pénzügyi állandó bizottság észrevételeit a megye költségvetésével kapcsolatban. Hunyadi Károly országgyűlési képviselő hangsúlyozta a költségvetés szoros kapcsolatát gya-. korlati életünkkel. Paszler József, a megyei tervező vállalat vezetője fontos kérdéseket világított meg a fejlesztési terven belül, a lakásépítéssel és közművesítéssel kapcsolatban. Tolna megye Tanácsa a vita után mindkét fontos határozati javaslatot elfogadta, majd Szabó- pál Antal összefoglalója után néhány fontos kiegészítéssel látta el, a hozzászólások, javaslaTegnap délelőtt, a régi megyeháza nagytermében, a meghívott tanácstagok és országgyűlési képviselők részvételével ülést tartott Tolna megye Tanácsa. Sza- bópál Antal, a megyed tanács vb- elnöke megnyitotta a tanácskozást, majd sor került az ülés elnökségének megválasztására. Az elnökség tagjai: Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára. Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, Csapó Jánosné, országgyűlési képviselő, Mónus István, a megyei tanács pénzügyi állandó bizottságának elnöke. Szabópál Antal megvitatásra előterjesztette az ülés napirendjét, melynek előadója dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnöik- helyetbese. Napirendre került Tolna megye Tanácsa 1969. évi költségvetése, az 1970. évi pénzügyi terv, és az 1969—70. évi költségvetés szabályozói, valamint az erre az időszakra eső fejlesztési tervek, és a járási, városi tanácsok részére juttatandó megyei támogatás megállapítása. Tolna megye összesített költségvetése az előző évi eredeti előirányzatot 70 millió forinttal haladja meg. Az 1969. évre előirányzott 146,795 milliós részből a szociális és egészségügyi ágazat 92,661 milliós összeggel részesül, amelyből a Dombóváron megépülő új kórház beindulása 8,2 milliós tartalékkal szerepel. A kulturális ágazat 28,894 millió forintos előirányzatából 4,7 millió forint jut a megyei tanács alá tartozó kulturális és népművelési intézményeknek. Fontos és, hasznos intézkedés, hogy önálló felújítási jogkörrel ruházta fel a megyei kórházat a végrehajtó bizottság. Segíti a kórház higiéniai helyzetének javulását is a költségvetési terv 200 ezer forintos többlettel. Élénk érdeklődés fogadta a negye lakosságának érdekeit íépviselő fejlesztési, költségveSzombaton megkezdődnek a kibővített vietnami béketárgyalások A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megállapítja jelentésében, hogy az ország egészségügyi helyzete a három évvel ezelőtt végzett vizsgálat óta jelentősen .javult. Tovább csökkent a csecsemőhalandóság, kevesebb a járványos és a tbc-megbetegedés, növekedett az átlagos életkor. Az orvosi körzetek száma évente átlagosan hatvannal gyarapszik. Az egészségügyi intézményekben ma 2250-nel több orvos és 8555-tel több egészségügyi középkáder dolgozik, mint három évvel ezelőtt. A körzeti orvosi és szakorvosi rendelők mindezek ellenére sem tudják még a járóbetegek kezelésének megkívánt színvonalát biztosítani. A körzeti és a szakorvosi betegellátás — mivel ma már lényegében az ország egész lakosságára kiterjed — évről évre dinamikusan növekedett. Például 1964-ben 102, 1967-ben már 111 millió esetben történt vizsgálat, illetve gyógykezelés a körzeti és a szakorvosi rendelőintézetekben. Emiatt sok helyen nagy a zsúfoltság, ennek következménye: ideges légkör, helyenként rideg bánásmód. A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi körülmények között is van lehetőség a beteg- ellátás színvonalának javítására. egyik feltétele a jobb szervez-' A reggeli és a munkaidő utáni órákban például zsúfoltak A francia fővárosban már csütörtök délelőtt folyamán izgalmat keltett újságírókörökben az a bejelentés, hogy kora délután mind a VDK, mind pedig az Egyesült Államok delegációja sajtóértekezletet tart. Sajtókörökben bizonyosra vették, hogy fordulat következett be a vietnami háború békés rendezésére vonatkozó megbeszélések vontatott menetében. A VDK Párizsban tárgyaló küldöttsége nem sokkal 12 óra után az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra: 1969. január 16-án a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front küldötts-'g'- hozzájárulásával, a VDK ’ ' V-mk delegációja megegyezett az Egyesült Államok kormányának küldöttségével a párizsi tárgyalások első ülésének ügyrendi kérdéseiben : 1. A VDK kormányának küldöttsége, a DNFF delegációja, valamint az Egyesült Államok kormányának és a saigoni kormányzatnak a delegációja egy kerek asztal körül foglalnak majd helyet, a küldöttségeket semmiféle választóvonal nem különíti el. A négy küldöttséghez tartozó titkárok két kisméretű, négy- szögletes asztalnál fognak ülni, nemi távolságra a nagy tárgyalóasztaltól, annak két oldalán. 2. A vietnami rendezésről fo- Ivó párizsi értekezlet első ülését, molypn részt vesznek a VDK. i> DNFF, az Egyesült Államok és a saigoni rendszer képviselői, 1969. január 18-án 10 óra 30 perckor tartják a nemzetközi értekezletek központjában. A fentivel csaknem szó szerint megegyező közleményt hozott nyilvánosságra az Egyesült Államok delegációja is. Az amerikai sajtótájékoztatón elmondották még, hogy a tárgyalóasztalon sem zászlók, sem névtáblák nem lesznek. A szombati ülésen elsőnek az amerikai—dél-vietnami fél szólal fel. A továbbiakban kap szót a VDK és a DNFF delegációja. Ezen az első kibővített tanácskozáson döntenek majd további, egyelőre még nem tisztázott ügyrendi kérdésekről. A kormány tájékoztatási hivatala közli: A minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és elfogadta a kubai nemzeti ünnepen részt vett magyar kormány- delegáció útjáról szóló beszámolót. A pénzügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács módosi- totta az általános jövedelemadórendszert. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter a közületi elhelyezés újabb rendezésére tett javaslatot. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a felnőtt járóbeteg-ellátásról 1965- ben hozott kormányhatározat végrehajtásával kaocsolatban végzett vizsgálat megállapításairól. A minisztertanács a beszámolót tudomásul vette és határozatokat hozott. A nehézipari miniszter beszámolt a szénsavtermelő vállalat répcelaki üzemegységében bekövetkezett robbanással kapcsolatban indított vizsgálat eddigi megállapításairól. A kormány meghallgatta a tájékoztatót és utasította a nehézipari és a belügyminisztert, valamint a Bányaműszaki Főfelügyelőség vezetőjét, hogy a vizsgálat befejezése után tegyenek újabb jelentést. A minisztertanács titkárságának vezetője ismertette az országgyűlés december 18—19-i ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hosy ezek megvalósításának lehetőségeit vizsgálják meg, s — lehetőség szerint egv hónapon belül — tájékoztassák az országgyűlés elnökét és az érdekelt képviselőket. A jövedelemadó új szabályozása
