Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-17 / 13. szám
Húszévesek az állami gazdaságok Hazánk felszabadulása után 1949-ben a párt útmutatása és a kormány határozata nyomán nagy munka indult meg a mező- gazdaságban. Megkezdődött a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakítása és ennek során létrehozták az állami gazdaságokat. Az országos céloknak és elveknek megfelelően megyénkben is 1949-ben szerveződtek az állami gazdaságok. Kialakulásuk a már üzemelő állami birtokokból és a nem hasznosított állami tartalék- területekből kezdetleges felszereléssel történt. A megyében az Ö-dalmandi és a Uögyészi Nemzeti Vállalat alakult meg, 9—9 üzemegységgel. A munkakezllet nehéz volt, de céltudatos. 1950-ben már önálló vállalatként 16 gazdaság dolgozott, melyek a két nemzeti vállalat üzemegységeiből alakultak ki. A következő években mind a gazdaságokban, mind a gazdaságok irányításában 'Sűrűn jelentkeztek szervezeti változások. Ezek a szervezeti kialakulás és megerősödés egy-egy állomását jelzik. Ezekre a változásokra azért volt szükség, mert a régi nagybirtokrendszer sem szervezetileg, sem módszerében nem alkalmas arra, hogy rájuk korszerű szocialista nagyüzemek épüljenek. Az első időszakban a szervezetet és módszert kellett megváltoztatni, illetve újat kialakítani. Emellett szükség volt a mezőgazdaságba is mind jobban betörő technikai fejlődés alapján a nagyüzemek anyagi, műszaki alapjait lerakni. Ki kellett alakítani a korszerű szemléletű és szocialista világnézetű szakember- gárdát, a cselédsorból öntudatos mezőgazdasági munkássá kellett nevelni a dolgozókat. Ezen, sok küzdelemmel teli évek során 1955-rc alakultak ki lényegében mai formájuknak megfelelően a megye állami gazdaságai. Ebben az időben mai szemmel nézve a termelési szint és eredményesség még alacsony volt ugyan, de az árutermelés megindításával és folyamatosságával az országos áruellátást már elősegítették. Mint új mezőgazda- sági nagyüzemek, megjelenésükkel és erősödésükkel forradalmi változást jelentettek a falu életében Is. A szabályozott munkaidő, társadalombiztosítás, nyugdíj, szociális juttatások, kulturális igények kielégítése mindmind a fejlődés jelentős tényezői voltak és egyben bizonyították a szocialista termelési viszonyok életképességét. 1955-ben 11 állami gazdaság 58 00U katasztrális hold területen 11 800 számosállattal gazdálkodott a megyében. A termésátlag búzából 12 mázsa, kukoricából 15 mazsa, lucernából 20 mázsa volt. Egy tehén éves tejtermelése 2730 litert tett ki és a gazdaságok 151 vagon marha- és sertéshúst adtak át a felvásárló szerveknek. Ezen időszaktól kezdve a további években egészen napjainkig a megye gazdaságai megfelelő ütemben fejlődtek. Állandóan növelték a termelést, megfelelően alkalmazták az új, korszerű eljárásokat, és mindezek mellett a jövedelmezőséget, illetve eredményességet is állandóan felfelé ívelő tendenciában biztosították. Ezt lehetővé tette az is, hogy a dolgozók körülményei, anyagi megbecsülése, szociális, kulturális ellátása állandóan javult. Kialakult az állami gazdaságok törzsgárdája, rendszeressé vált a szocialista munkaverseny. Jól képzett szakemberek irányították a munkát és a szakmunkások száma is állandóan növekedett. A növénytermelés területén az erő- és munkagépállomány ugrásszerű növekedésével párhuzamosan intenzíven me*:avult az agrotechnikai munka. Szakszerűvé és rendszeressé vált a talajerő-utánpótlás. A szántóterületre felhasznált vegyes műtrágya mennyisége napjainkban elérte az 5 mázsát holdanként I Minden gazdaságban elterjedt ős inegbonosodott a nagyüzemi vegyszeres gyomirtás a lógója* ’ kemizálási eredmények alapján. Bevezetésre került és ma már nagymértékben alkalmazzák az. intenzív, aagyhozamú áru- és takarmánynövény-fajtákat. Az új gazdasági rendszerre való fokozatos áttérés lehetővé tette a termelt növények számának csökkentését, az adottságoknak megfelelő termelési profil kialakítását. A legfontosabb növények közül a búza, kukorica, cukorrépa és takarmánynövények gépesítése megoldódott. Ma már a legmodernebb gépsorokkal dolgoznak a gazdaságok. Ennek eredményeképpen intenzíven emelkedett a munkatermelékenység és az eredményesség a növénytermelésben. A helyes gazdálkodási arányok következtében napjainkig az állatlétszámok lényegesen megnőttek. Az anyaállomány a tehenészetnél 100 százalékos, a te- nyészkocánál 127 százalékos, míg az anyajuhoknál 190 százalékos emelkedést mutat az eltelt időszakban. A létszámbeli növekedés mellett mind az össztermelés, mind az egy állatra eső termelési mutatók növekedése is számottevő. Ezen eredmények elérésében nagy szerepe volt a kialakult tenyésztői módszer alkalmazásának, a helyes fajtakiválasztásnak, a korszerű nagyüzemi állattartó telepek kialakítása, valamint a hagyományos rendszerű telepek rekonstrukciója elkezdésének. Különösen az utolsó 10 évben fejlődött sokat a takarmányozás szak- szerűsége, az állattartó telepek gépesítése és a dolgozók munkájának könnyítését célzó munka- szervezetek kialakítása. Az állat- állomány abrakszükségletét is maguk termelik meg a gazdaságok rnár több év óta. Napjainkig 1500 katasztrális hold új szőlőt, illetőleg 750 katasztrális hold gyümölcsöst telepítettek a gazdaságok. Ezen kívül a meglevő területeket is majdnem teljes egészében felújították. A termelési szint emelkedését, az eredményesség alakulását, valamint a megye gazdaságainak országos viszonylatban is elismert fejlődését és helyzetét jellemzi, hogy a 20. évfordulót megelőzően már búzából 20 mázsát, kukoricából 28,5 mázsát, lucernából 28 mázsát termeltek holdanként, az egy tehénre jutó tejtermelés 3260 liter volt és minden kataszteri holdon 1000 forint tiszta nyereséget értek el. A felvásárló szerveknek az 196S. évi termelvényeikből 3149 vagon kenyérgabonát, 923 vagon húst és 17 millió liter tejet adtak át. A jelenlegi ötéves terv kezdetén és ma is a megye 11 gazdasága 97 ezer katasztrális hold területen működik és 22 900 számosállattal rendelkezik. Az egy redukált szántóra 15 000 forint értékű állóeszköz jut, ami a műszaki anyagi felszereltség kedvező állapotát tükrözi. Megyei viszonylatra vetítve az összes szántóterület 18 százalékát foglalják el az állami gazdaságok, a megyei számosállat-létszám 20 százalékával gazdálkodnak és a kiemelt termékekből — kenyér- gabona. hús, tej — a megyei felvásárlás 26 százalékát adják. Az elért eredményekben nagy része van a kialakult törzsgárdának. Napjainkban 3000 szakmunkást foglalkoztatnak a megye gazdaságai, melyek kiképzéséről maguk gondoskodtak. A szakemberellátottságot tekintve jelenleg majdnem 200 egyetemi és felsőfokú technikumi végzettségű, valamint 120 technikumi végzettségű szakember vesz részt az irá- nyitásban. Emellett említésre méltó az is, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése során a megye gazdaságai a gépi munkával, vetőmaggal és tenyészállattal való ellátás mellett, valamint a rendszeres szakmai segítségen és tanácsadáson kívül megközelítően 250 szakember és ennél jóval több szakmunkás átadásával is segítették a termelőszövetkeze tekéit. A termel ésfej lesztést célzó beruházások mellett felszámolták a közös konyhás régi cselédlakásokat és helyükbe sok új, korszerű, közművesített lakás épült. Minden gazdaság biztosította dolgozói részére a megfelelő kulturális körülményeket és művelődési lehetőséget. Minden gazdasági központban, de nagyobb üzemrészekben is, esetenként modem kultúrotthonok létesültek, rendszeresek a mozi- és színielőadások és jól felszerelt könyvtárak állnak a dolgozók rendelkezésére. Biztosítva van a gazdaságban dolgozó fiatalok sportolási lehetősége is. A jól dolgozókat az erkölcsi megbecsülés mellett anyagi elismerésben is részesítik. Az átlagkeresetek évenkénti, megfelelő ütemő emelkedése mellett a legutolsó 3 évben már minden megyei állami gazdaságban az elért eredményiek alapján 10—2 G napi nyereségrészesedést fizettek ki. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaságok dolgozóinak életszínvonala lépcsőzetesen javult. Napjainkban már nem ritkaság egyik gazdaságban sem, hogy a dolgozók személygépkocsival, motorkerékpárral, televízióval, rádióval rendelkeznek és gépesítik háztartásukat. 1949-től napjainkig, mint rövid áttekintésünk is mutatja, az állami gazdaságok korszerű szocialista nagyüzemekké fejlődtek. Az eltelt két évtized alatt a létrehozott üzemeket sok útkeresés és küzdelem jellemezte — különösen az első években, — de emellett évről évre erősödtek, szilárdultak és a népgazdaság mező- gazdasági bázisaivá váltak. Egyre szorosabb kapcsolatot teremtettek a kialakuló, majd fejlődő termelőszövetkezetekkel. A korszerű technika segítségével megalakulásuk óta napjainkig példát mutattak arra, hogy az évszázados paraszti munka kötöttségeit hogyan kell és lehet felszámolni. Mindinkább részt vállaltak a népgazdaság mező- gazdasági áruigényének megtermeléséből, nagyban segítették a megye, az ország minőségi vetőmag- és tenyészállat-ellátását. Kialakult bennük a politikai és kulturális nevelő munka során egy öntudatos dolgozóréteg, egy szakmáját szerető és értő szakembergárda. A gazdaságok megalakulása óta az MSZMP megyei bizottsága évente legalább egyszer a megye középirányító szervén keresztül értékelte a megyei gazdaságok tevékenységét. Eközben sohasem feledkezett meg arról, hogy az eredményes munkáért elismerését fejezze ki, vagy megfelelő határozatot hozzon a gazdaságok életében időközönként jelentkező egészségtelen torzulások kikerülésére. Az állami gazdaságok nem nélkülözték az eltelt időszakban az MSZMP járási bizottságok segítségét sem. örömmel emlékezünk vissza mindezekre a támogatásokra .segítségekre, csakúgy, mint a megyei és járási tanácsok, a szakszervezetünk és minden megyei és járási szerv őszinte pártfogására. Ezek nélkül nehéz lett volna elérni azt, hogy a Tolna megyei állami gazdaságok most már 4 év óta valamennyien nyereséggel gazdálkodnak. 1 Gazdaságaink jól használták ki az új gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségeket is, miután 1968. évről elmondhatjuk, hogy a nyereségtömeget 10 százalékkal, a teljes termelési értéket pedig mintegy 5 százalékkal, a múlt évihez képest megemelték. Mindezek nagyban hozzájárultak az egész magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeréhez és napjainkban is tartó fokozott szilárdulásához, fejlődéséhez. Az eltelt 20 év az állami gazdaságok szempontjából nemcsak emlékekben, esetenként hétköznapi hőstettekben, hanem okulásra méltó tapasztalatokban is igen gazdag. Mindezt felhasználva és az újat tovább keresve kell állami gazdaságainknak munkájukat a jövőben is végezni. NAGY JANOS területi igazgató Kinek menedék a névtelenség? IVT anapság mind több ember kér szót közügyekben. A tény örvendetes, mert bármi kapcsán hallatják szavukat az okos szóval használni kívánók, mondandójuk intézkedésiek sorát váltja ki. Nem beszél fölöslegesen, aki közügyekben beszél, s minél többen éreznek indítékot arra, hogy a sokakat érintő kérdésekben nyilvánosságra hozzák észrevételeiket, annál gyorsabb és biztosítottabb az előrehaladás életünk megannyi területén. Sokan vannak a nyílt szavú, őszinteségükkel segíteni akaró emberek. Ám vannak szép számmal magukat névtelenségbe burkolók, akik érzik is, nem is emberi felelősségüket, vállalják is. nem is közügyet érintő állásfoglalásaikat. Az e kategóriába tartozók veszedel- messége hovatovább sokkal nagyobb, mint amekkora észrevételeik hordereje, mert a kényelmes névtelenség bástyái mögül felületi igazságokat hangoztatva nem rettennek vissza a rágalmazástól sem. Sz. J. éti K. I. aláírásokkal névtelen levél fekszik előttem. Tulajdonképpen nem érdemel figyelmet az írás, hiszen a panasztevők névtelensége eleve kizárja az érdembeni intézkedést. Ha a levél kapcsán mégis szükségét érezzük annak, hogy szóljunk, azt csupán azért tesszük, hogy lelkiismeretességre, meggondoltságra intsük azokat, akik bármi közösséget érintő dologban óhajtanának eljárni. N em tudom kiket rejt a fenti monogram. De szándékuk tisztaságában írásos bizonyíték alapján kételkedem. Amit olyan femekül „összeszedtek”, azért vált teljes egészében provokatívvá, rosszindulatú megnyilvánulássá, mert mindvégig ködösítve igyekeztek sérelmeik és problémáik tálalására. Igyekezetük teljes sikerrel járt. Elmondtak valamit elnagyolt utalásokkal és eleve kizárták az intézkedés lehetőségét. Felmerül bennünk a kérdés: nyugodtak most? Kinek használtak névtelen levelükkel? Egészségügyünk általuk „problematikusnak” nyilvánított ágaiban most elrendeződik valami? Rendeződik a csodát! Csupán a rossz szájíz marad. A gyógyításhoz mitsem értő laikus rosszindulatú vádaskodása miatt pedig szégyenkezéssel keveredő bosszúság. Meg nem nevezett szülők meg nem nevezett gyermekének ugyancsak névtelenné minősített orvosáról „szól” a két névtelen. De miért? Alkotásuk alapján ítélve csupán azért, hogy megingassák azt a közmegbecsülést^ amit egészségügyünk munkája révén élvez. Ha nem a laikus rémlátásai és a kétes szándék vezették volna őket, problémáik csokra alá nyugodtan odaírhatták volna a nevüket. Merhették volna vállalni a nyílt kiállást. Cajnos, bomlasztanak ezek az X-ek és Y-ok, mert van- nak, akik hajlandók hírharangokként tovább adni az ilyen felelőtlen fecsegőktől szedett értesüléseket. El tudom képzelni például, hogy körükben milyen acsarogva körülrágott, témát képvisel, amit le is írnak „sérelemként”, hogy a körzeti orvosok lázas betegeket rendelnek be injekeiőzásra és nem törődnek azzal, hogy a lázas beteg az utcán orra bukik. Honnan a bátorság a rágalmazáshoz? Szekszárd Városában hét orvosi körzet működik, mind a hét körzeti orvos mellett dolgozik körzeti ápolónő. Ez utóbbi rendeltetése az, hogy ahova az orvos nem jut el, mert rendelői munkája mellett lekötik a háznál lévő súlyosabb esetek, oda az ő utasítása szerint dolgozó ápolónő jár. Hogy a nem lázas, nem ágyban fekvő betegeket az orvos berendeli? Mi sem természetesebb ennél! Egy orvosi körzetre a megyében átlagosan 2693 lakos ellátása jut. A körzeti orvosok a beteg- ellátást csak nagyon szervezetten tudják végezni. Vajon tudja-e a két névtelen, vagy akár a velük rokongondolko- dásúak közül egy-kettő azt, hogy körzeti orvosi ellátottságunkat illetően országos viszonylatban a második helyen állunk? Aligha tudják, mert az áskálódó természetűek nem tisztelik a tényeket, nem isfnerik az igaza mellett nyíltan kiálló ember korszerű magatartását sem közügyekben, sem 6aját kis ügyeik bonyolításában! Vf égül még annyit gondolatébresztőnek, hogy aki hasz- ’ nálni kíván, az nem él a gyávák, rágalmazni készek menedékével a névtelenséggel, valós észrevételeit, problémáit névvel közli, mert fontos számára a tisztázás... LÁSZLÓ I. Rendelkezés szakosított tantervű osztályok szervezéséről A művelődésügyi miniszter szabályozta a szakosított tantervű (tagozatos) általános iskolai és gimnáziumi osztályok szervezését és működését. A rendelkezés kimondja, hogy a tanulók egyes tantárgyak iránti fokozottabb érdeklődésének kielégítésére, képességeik kibontakoztatására az általános iskolákban és a gimnáziumokban szakosított tantervű osztályok szervezhetők. Az általános iskolákban első osztálytól énekzene. harmadik osztálytól orosz, angol, francia, német, olasz és spanyol nyelvi tagozat indítható. Az orosz nyelv oktatását szakosított tanterv alapján az ötödik osztályban is lehet kezdeni, a matematikát pedig a hetedik osztálytól taníthatják szakosított rendszerben. A gimnáziumok I— IV. évfolyamaiban orosz, angol, francia, német, olasz, spanyol és nemzetiségi nyelv, továbbá fizika, kémia, biológia, matematika, ének-zene. rajz, valamint a testnevelés oktatható szakosított tanterv szerinl, vagyis magasabb heti óraszámban. A szakosított osztályok engedélyezéséről vagy megszüntetéséről általános iskolák esetében a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a gimnáziumokra vonatkozóan pedig a művelődésügyi miniszter dönt minden évben. A miniszter utasítása kimondjam gimnáziumokban szervezhető szakosított tantervű első osztályok száma egy-egy megyében az összes első osztályok számának legföljebb 40 százaléka lehet. A miniszteri utasításban foglaltak már az 1969—70-es tanévben is alkalmazhatók, az 1970—71-es oktatási évtői azonban mindenütt kötelező érvényűek.
