Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-14 / 293. szám
nMIHItfiflifillllillfliiiilliiiiiiiifiiitiii Kommentár Egy új rendelet | megújítása • A z elmúlt héten részt vet- E tem egy kisipari ter- E melőszövetkezet termelési ta- E nácskozásán. feltűnő •módon E sokat vitatkoztak az újítási E rendeletről. Kifogásolták a E dolgozók, hogy részesedési ka- E tegóriájuk rovására megy az 5j újítási díj kifizetése, holott az — újítás eredményéből az I. és a s II. kategória is részesül... A E kisipari szövetkezet tagsága, és x minden bizonnyal Tolna me- E gyében minden újító megelé- E gedéssel vette tudomásul, hogy E a minisztertanács legutóbbi E ülésén foglalkozott az 1967-ben E alkotott kormányrendelettel. E A rendelet, amelv addia sok — vitát kiváltó régi gyakorlatot 2 az újítómozgalmat kívánta § megreformálni, alakítani a E mostani viszonyainkhoz, saj- X nos nem teljes mértékben si- E került — állapítja meg a mi- E nisztertanács. Az újítási ren- E delet reformálása nyomán vár- E ható, hogy most már valóban E növekszik az újítások száma, E értéke. Az idén nem egy Tol- *■ na megyei gyárban szinte nem E is hallattak magukról az újí- x tők. A kormányrendelet módo- § sítása révén azokban a kérdé- E sekben van változás, amelyek E eddig Tolna megyében is vi- x tátották voltak. így a munka- E ügyi miniszter intézkedése E nyomán növelhetik a vállala- E tok bázis-bérszínvonalukat az E elmúlt években kifizetétt újí- E táti díjak átlagának megfele- E lóén. Másik jelentős változás: E az újítások díja, tekintet nel- S kül az értékhatárra, a teljes E részesedési alapot, nem pedig E egyes kategóriákat terhel. Te- E hát nemcsak a dolgozó kate- x páriáját, amelybe az újítót be- E sorolták, hanem más kategó- E riák dolgozóit is érinti a díj E összege, teljesen logikusan, E hisz az újítás eredményességé- E bői más kategóriák is részesül- E nek. Érdekes az az állásfog- = lalas is, amely szerint a sza- E badalmaztatás alatt álló mű- § szaki alkotások díjazását a vál- E lalatok termelési költségekként = számolhatják el. Nyílván ez a " módosítás különösképpen a “ műszakiak körében talált kedvező visszhangra és kiváltképpen a jelentős újítások, találmányok alkotását segíti elő. E llisz_ nem egy alkalommal je- E lentös találmány esetén 50—100 E ezer forintot is kitett az újí- E tási díj, a találmány összege. E A minisztertanács ajánl- E ja a SZOT-nak, utasít- E ja a továbbiakban az OTH-t E hogy dolgozzák ki, az újítási = szabályzatokban nagyobb gon- E dot fordítsanak az újítások E anyagi elismerésével kapcso- E latos kérdésekre. Egyszóval a S minisztertanács az újítómoz- E gnlom fellendítésének útját a E fokozottabb anyagi megbecsü- E lés, a szervezett, gondosabb E ügyintézésben látja. —Pj— | 111111111111111111111111111111111111111« Győzzön a jobb DRÁMAI HANGVÉTELŰ riportsorozatban leplezte le a közelmúltban egyik központi napila- Pupk, miért kellett bezárni, megszüntetni egy tanácsi vállalat Diesel-adagolókat javító üzemét. Azért, mert a tsz elcsábította a munkásokat. Nem az írással akarok vitatkozni, értelme sem volna. A sorozat nem volt rosszindulatú, azt pedig én is elismerem, hogy a tez-mel- léküzemágak lombosodé fáján akadhatnak vadhajtások. Egyébként is nevetséges volna a tsz-ek „egyéb” tevékenységétől népgazdasági méretekben félteni milíiár- d okkal dolgozó állami, tanácsi és ktsz-üzemek kenyerét. Ebben az anyagban azonban már felcsillant valami, aminek később jelentősége lehet. A szerző ugyanis megemlíti, hogy a részleget, többek között azért is szüntették meg, mert nem volt munkája. A tsz kezdetlegesebb üzemében pedig van megrendelő, nincs panasz a kijavított alkatrészekre. Ez már nem lehet a csábítás következménye. A megrendelőt ugyanis nem a cégtábla érdekli, hanem a munka minősége. Vagyis a tanácsi vállalat a versenyben a konkurrenciaharcban maradt alul. Furán cseng még fülünkben egy ilyen mondat. A gondolatot azonban meg kell szoknunk. _Van verseny a régebben működő cégek és az új tsz-vállalkozá- sok között? Van bizony! Jómagam például nagyon szeretem a birkapörköltet. Ha az ország egy bizonyos részén járok, mindig gondosan elkerülöm a fogyasztási szövetkezet birkacsárdáját és 15 kilométerrel odébb, a tsz kisvendéglőjébe megyek. Mert ott jobban főzik és nagyobb kanállal adagolják kedvenc ételemet * a hasonló példákat ma még szűk területről válogathatjuk, de már találunk. Nem kevés az olyan városi háziasszony, aki háromszor végignézi az önkiszolgáló bolt gondoláit, amíg a keresett — tsz márkájú — savanyúságot, tarhonyát, vagy sajtot megtalálja. Mert az jobb. Azután akadnak helyzetek, amikor a nagyság hátrány, a kicsiség előny. Sóder kell például egy építkezéshez. Kétségtelen, az állami bánya ezt modern gépsorokkal és kisebb önköltséggel termeli. Lehet azonban, hogy a primitív kis tsz-murvagödör közelebb van. Tehát a szállítási költségeket, a sok utánjárást és várakozást is számítva, az építkezés akkor kerül kevesebbe, ha a tsz-től vásárolnak. És onnan rendelnek akkor is, ha a nagy bánya megsértődik. Gyakran fordul elő, hogy bútort kell szállítani egyik faluból a másikra. Az AKÖV-nek erre a célra kiépített hálózata, olajozott gépezete van. Csakhogy mire az állami teherautó a városból a rakodás helyére ér, a számla már több, mintha a tsz szállítóeszköze bonyolítja az egész fuvart. Nyilván, aki költözik, ilyen esetben a tsz- hez fordul. Érvényes ugyanez fordítva is. Biztos bukás elé néz az a tsz melléküzemág, amely a nagyvállalatokkal olyan területeken akar versenyezni, ahol azok igazán otthon vannak. Nyilván senki sem fog az istállóban szövőszékeket felállítani, vagy a pajtában kerékpárt gyártani, mert a versenybe« irgalmatlanul alul maradna. Maga a verseny ténye,, megjelenése azonban örvendetes. Néhány területen túljutottunk már a hiánygazdálkodáson, akadnak cikkek, amelyek eladása során a vevő kegyeit kell keresni. Keressük tehát minőséggel, új megoldásokkal, ötletekkel, új típusokkal. Ne teremtsünk erőszakolt nyugalmat monopolhelyzetek osztogatásával. Mert az „eszi, nem eszi” szemlélet nem csupán a fogyasztóra káros. Árt a népgazdaságnak, sőt magának az elkényelmesedés veszélyének kitett monopol-vállalatnak is. A tsz-melléküzemágak hivatása, hogy segítségükkel növeljék a tagság foglalkoztatottságát, egyébként kárba vesző terményeket dolgozzanak fel, hasznukból mező- gazdasági beruházásokat valósítsanak meg és rossz adottságú körzetekben emeljék a parasztság életszínvonalát. Miközben azonban ezt teszik, áldásos hatással lehetnek a piac élénkülésére is. A Minisztertanács éppen a közelmúltban állapította meg, hogy egyes területeken „még igen lassú a gazdasági verseny — a konkur- rencia kibontakozása”. Mivel ez a jelenség elképzeléseinkre káros, üdvözölnünk kell minden apró moccanást is, amely a merevséget feloldja. NEM A TSZ-EK és a vállalatok versengése lesz itt a fő erő, amely a mozgást hozza. De a tsz-ek is tehetnek valamicskét ennek érdekében. Élvezve az ebből származó hasznot, vállalva a reájuk is vonatkozó kockázatot, versenyezzenek csak, ahol tudnak. És akkor: győzzön a jobb! F. B. Közéletünk Tegnap délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a tanács vb-elnö- kének Szabópál Antalnak a vezetésével. A tanácsülésen részt vett és felszólalt Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának. titkára. A végrehajtó bizottság előszűr az építési, közlekedési és vízügyi osztály irányítási tevékenységéről szóló beszámolót vitatta meg, amelyet Fábián Imre, az osztály vezetője terjesztett elő. Ezután a megbetegedett Somorjai Sándor osztályvezető helyett Horváth József, a megyei tanács vb-elnök- helyettese terjesztette elő a következő napirendi pontot, amely a megyei szarvasmarha-tenyésztés eredményeiről és feladatairól, valamint a sertéstenyészté» terv és program végrehajtásának tapasztalatairól szólott. E téma megvitatásán részt vett és felszólalt Nőd Boldizsár, a MÉM osztályvezető-helyettese és Krisztián László, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség csoport- vezetője Végül a vb különböző bejelentések dolgában hozott határozatokat és jóváhagyta a jövő évi tanács- és vb-ülések tematikájának tervezetét fl tsz-mozgalom jubileuma alkalmából Munkájuk elismeréseként „A mezőgazdaság kiváló dolgozója” címmel tüntette ki a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter Böhm Gáspárnét, a bonyhádi Petőfi Tsz kertészeti dolgozóját, Merkl István növénytermesztőt, Breining József fogatost, Hoffmann Jánost, a lengyeli Búzakalász éjjeliőrét, ömböli Lajos- né növénytermesztőt, Apaceller Józsefet, a kurdi Uj Élet sertésgondozóját, Németh Györgyöt, a kölesdi Egyetértés kőművesét, Bodor Miklós nyugdíjast, Béré nyi István nyugdíjast, Vaszari Ferencet, a miszlai Búzakalász állatgondozóját, Szalai Istvánt, a diósberényi Rákóczi növénytermesztőjét, Hajnal Gábor állat- gondozót, id. Finta Lajos növénytermesztőt, Séta Józsefet, a gyönki Petőfi éjjeliőrét, Tolmács Antalt, az újiregi Béke állatgondozóját. Harc a vevőért A Tolnai Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetői a vevők jobb kielégítése érdekében olyan árubeszerzésekre is rákényszerülnek, amilyet a múltban nem végeztek. így például a hordozható cserépkályha a legkeresettebb cikkek közé tartozik, így érthető, hogy az igényeket nem minden esetben tudják kielégíteni. Mint a tolnai fmsz-vezetök elmondták, a Vasés Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat szállítása akadozik, ebből a típusú cserépkályhából nem tud eleget szállítani. Ezért az fmsz tehergépkocsijával közvetlen a gyártó vállalattól, Kiskunhalasról szállított csütörtökön 14 kályhát. A szállítmányra a vevők már előre bejelentették igényüket, ezért a közeli napokban ismét hoznak Kiskunhalasról egy teherautó cserépkályhát. Anti-antialkoholismu» — avagy a jó bornak is keil cégér Benkő Bélának, a Biritói Állami Gazdaság főkertészénék a munkaköre kibővült az idén: kereskedő lett az elismert szőlészborász szakember. A közelmúltban három napon keresztül utazgatott a Dunántúl északi felé- oen. piacot, vevőt keresni arra a borra, amelyet megtermelt. Útja sikeres volt, sok helyén megkedvelték, elfogadták a paksi bort. — Abban a cipőben járunk, mint most tulajdonképpen mindenki más: eladni azt az árut, amelyet megtermeltünk. De nem is egyszerűen csak eladni — olyan állandó vevőpartnert keresni, akire mindenkor lehet számítani. Bár eladni is nehéz, nagy a konkurrencia, Magyarországon évek óta jó a bortermés. — Hogyan tudnak versenyezni más, nevesebb borvidékekkel, amikor az állami borászat, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek jelenleg több száz féle bort kínálnak? — Úgy, hogy felkutattuk az aránylag ellátatlan területeket — a bányavidékeket, Ajkát, Tatabányát, de betörtünk olyan városokba is, mint Veszprém, Győr, Mosonmagyaróvár. Veszprémből tavaly kétszáz hektó hordós borra -kaptunk' megrendelést, jövőre már nyolcszázra. A győri vendégiátóvállalátnak a korábbi .200 hektó-hordós,. 200 hektó palackozott' bor' után most ezer hektót szállítunk. A győri földművesszövetkezet egyik vendéglőjében állandóan mér paksi bort, hasonlóképpen Budapesten, a Bartók Béla úton a Dél-budai Vendéglátó Vállalat is. Most már elmondhatom, hogy . kialakult az állandó vevőkörünk. — Mostanában sokat beszélünk az alkoholizmusról... — Más az alkoholizmus, és más a bor fogyasztása.- Igaz, sok van, a termelőnek hasznot hoz — ezért is termeljük — de attól még nem lesz valaki alkoholista, ha valaki esetenként elfogyaszt egy-két pohár bort, vagy a vasárnapi ebédhez hazavisz egy üveggel. Termésünk nagy részét éppen ezért palackozzuk. A közelmúltban a szekszárdi mezőgazdasági boltban is megjelentek a paksi borok. Külön meglepetést okozott az érdekes, kétliteres palackokba töltött pecsenye fehér. A címkét — ízléses kivitelben — a gyomai Kner-nyomda, a palackot az orosházai üveggyár készítette. n- Arra törekedtünk, hogy szakítsunk a hagyománnyal — mondja a főkertész —, mert eddig csak hétdecis és literes palackok voltak forgalomban. Ezért rendeltük meg a gyártól a kétlitereset s ebben az üvegben kizárólagosan csak mi hozunk forgalomba bort Elmondhatom, rövid idő alatt megkedvelték a vásárlók. Az üveggyártól az idei évre 50 000 palackot rendeltünk, és már csupán néhány ezer vár töltésre. Jövőre mintegy hétszázezer palac bort hozunk forgalomba, hétdecis, egyliteres és kétliteres üvegekben. Vásároltunk egy automata töltőgépet, amelynek teljesítménye 1000 palack óránként. A hordós borral együtt tízezer hektolitert hozunk forgalomba. Tekintélyes mennyiség... Három Tolna megyei állami gazdaság termése: a biritóié, a tanácsié, a hőgyészié. A termés legnagyobb részét Biritó adja, mintegy 700 holdról. Az év elején alakult meg a három gazdag ság értékesítési társulása. — Meg kell jegyeznem, hogy nemcsak bort hozunk forgalomba, hanem mustot is, paksi szőlőlé néven — de ezt már az elmúlt évben te megismerhették a fogyasztók. A régi, négy és fét decis söröspalackokba töltjük, mintegy 4—5000 üveggel szállítunk a kereskedelemnek. Gon dolunk azokra is, akik a szőlő levét, csak mint mustot szeretik ... — Egyébként, az# tartjuk, a Jó bornak is kell cégér. Hogy áll- juk a versenyt, olcsón kell Jé minőséget produkálnunk. — A paksi pecsenye tehér mélyen szőlő bora? — Ezerjó és kövidinka... Da van rizling borunk, és kisebb tételben Cabernet te. BL K ötöttárut í arácson\jra / Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár szintetikus finom kötöttárui csak nálunk ! < Keresse fel szaküzletünket, olcsó árak nagy választékban. Nyitás: december 16>án, hétfőn. •• Szekszárd, Rákóczi u. 1. sz. FMSZ, Szekszárd 03é>
