Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-12 / 291. szám
Gazdaságpolitikánk és a gazdasági mechanizmus reformja Nyers Rezső 34 tanulmányát, cikkét, előadói beszédét, ország- gyűlési felszólalását tartalmazza a „Gazdaságpolitikánk és a gazdasági mechanizmus reformja” című könyv, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. A gyűjteményt a Központi Bizottság 1963. májusi ülésén tartott beszámoló nyitja s az 1968. októberében publikált — a Társadalmi Szemle szövetkezeti vitájához hozzászóló — írás zárja; a könyv első és utolsó írását öt és fél esztendő választja el egymástól. De mi az, ami összekapcsolja, s ami a beszámolók, a tanulmányok és a beszédek gyűjteményes kiadásakor a címadás gondját jelenti a szerző számára? Úgy véljük, hogy jelen esetben ez a gond aligha merült fel, mert a választott cím a harminc egynéhány írás közös tartalmából, mondanivalójából önmagától adódott. A gyűjteményben lévő írások, beszédek, eltérő rendeltetéssel készültek; vannak közöttük napi aktualitáséi interjúk, megnyitó beszédek, hosszabb-rövidebb időszak gazdasági fejlődését elemző beszámolók, s olyan tanulmányok, referátumok, amelyek a marxista—leninista közgazdaságtudomány alapvető kérdéseit vizsgálják, a párt és a kormány gazdaságpolitikáját világítják meg. Időrendi sorrendbe csoportosítva, a cikkek, beszámolók és tanulmányok arról a nagy jelentőségű folyamatról adnak — gazdaság- történeti szempontból hiteles — képet, amelyben közgazdászok, műszakiak, pártmunkások és gazdasági vezetők közös erőfeszítése gyümölcseként kikristályosodott, majd bevezetésre került a gazdaságirányítás új rendszere. A gazdasági reform sikeres megvalósítása napjaink legfontosabb politikai, gazdasági és társadalmi feladata. Logikusan következik, hogy Nyers Rezső Nyers Rezső könyv« könyvének a mához és a holnaphoz is van mondanivalója. Nyers Rezső valamennyi — e témával foglalkozó — írásában és beszédében hangsúlyozza, hogy a gazdasági mechanizmus reformja a termelési eszközök szocialista tulajdona alapján kapcsolja ösz- sze a népgazdaság tervszerű központi irányítását a piac aktív szerepével, s hogy a gazdaság- irányítás új rendszerének szerves része a népgazdasági és vállalati tervezési rendszer, a pénzügyi, az ár- és hitelrendszer, a piaci mechanizmus, valamint az anyagi érdekeltség rendszere. Az új irányítási rendszer optimális hatékonyságához a képlet mindkét tényezőjét — a központi tervezést is és a piaci mechanizmust is — fejleszteni kell, s ennek időszerű teendőit — legalább is fő vonásaiban — ez év nyarán, a közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében körvonalazta. A mához szól az a hipotetikus — de reálisnak tűnő — prognózis is, amely a reform közgazdasági hatásainak kibontakozását vázolja. A reform rövid távon — egykét év alatt — lényeges javulást hozhat az álló- és forgóeszközök jobb kihasználásában, az üzemek belső szervezettségében', a technológiai folyamat fejlesztésében. Középtávon — öt-hat év alatt — a közgazdasági hatások már erősebben érvényesülnek, mert a folyó gazdálkodás mellett az ésszerűbb beruházások is a nagyobb hatékonyság tényezői lehetnek. Hosszú távon, — nyolctíz év alatt — számíthatunk arra, hogy a népgazdaság struktúrája — mind a termelésben, mind a fogyasztásban — kedvező lesz a gyorsabb gazdasági növekedés és a szilárd egyensúly szempontjából. Ez a 'prognózis a múlt és a jelen által determinált gazdasági tényezők figyelembevételével jelöli meg a fejlődési lehetőségeknek azokat a sávjait, amelyekbe rövid-, közép- és hosszútávon eljuthatunk. Nyers Rezső utal arra az objektív, de teljes bizonyossággal nehezen felmérhető tényezőre is, amelyet a kollektív emberi cselekvés energiája alkot, s amely egyaránt gyorsíthatja és lassíthatja a reform közgazdasági hatásainak kibontakozását, érvényesülését. Ezt az utalást mé- lyenszántó tanulmánnyá szélesíti „Az új gazdasági mechanizmus várható társadalmi és politikai kihatásai” című írása, amelyben a társadalom osztály- és csoportszerkezetét, érdekstruktúráját s a reform várható politikai, társadalmi következményeit elemzi. Egyik tanulmányában írja Nyers Rezső: „Hazánkban és a világon mindenütt a gazdasági fejlődés problémája képezi egyik fő tárgyát a politikának. A politikai gondolkodók és cselekvők szinte minden nap gazdasági jelenségekkel, gazdasági törvényekkel kerülnek szembe, amelyeket meg kell ismerniök, amelyekből politikai következtetéseket kell levonniuk”. Nyers Rezső nemcsak közgazdász, politikus is, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkára, aki — ebben a minőségében — a párt gazdaságpolitikájának egyik szószólója. Egy-egy cikkének, beszédének olvasásakor talán nem is tűnik szembe, annál inkább e gyűjteményes kötetből: beszédeiben, írásaiban nem közöl, vagy deklarál, sokkal inkább érvel, gondolkodik és következtet. Ez a stílus nem csupán rokonszenves és meggyőző, hanem másokat — jelen esetben az olvasót — is gondolkodásra, a köz- gazdasági kérdések elmélyült tanulmányozására serkenti. G ARAM VÖLGYI ISTVÁN te köv^f^Zel? blZt°S Vag>' abban> h°Sy a gyilkosságot nem — Na hallod, azt hiszed, hogy ... . 7“ ^el magad, Jim, hiszen tudom, hogy mi minden történhet az emberrel. Kitalál valami szép mesét az esküdtszék számára, s annyira beleéli magát, hogy végül maga is elhiszi. Velem is megtörtént már. És volt eev ismerősöm, aki... — Ne beszélj marhaságot! Nagyon jól tudom, hogy történt. Nancyval a Jefferson parkban voltunk, éjszaka. Egy ideig enyelegtünk a kocsiban. Akkoriban egy nyolchengeres Fordom volt. Egyszerre csak azt hallom, hogy valaki segítségért kiállozik. Bekapcsolom a fényszórót, s azt látom, hogy mintegy 300 méternyire tőlünk, ott, ahol az a kis patak folyik, valaki leszúr egy másik alakot. A szurkáló megriadt a fénytől és elfutott. Én ki akartam ugrani a kocsiból, de — 43 — viaszaiullou. Azt mondta fel, jobb lesz, ha elhajtunk onnan. valakit IgaZa ÍS Volt' Mi közöd ahhoz, hogy valaki leszúr ,.77 Olyan izgatott voltam, hogy a kocsit csak a harmadik gyújtásra sikerült elindítanom. Hazavittem Nancyt. Megállapodtunk abban, hogy nem láttunk és nem hallottunk semmit. Azt is megbeszéltük, hogy másnap reggel benézek hozza, mielőtt munkába megyek. — Te dolgoztál akkoriban? , ~ N° hallod? Méghozzá bankban. Egészen szolid polgár voltam. Szóval reggel Nancy lakása elé hajtottam, 6 mit latnak szemeim? Egy alak jön ki, valóságos gorilla. Valahogy ismerősnek látszott, s hamarosan rájöttem, honnan ismerem: Artie Snellnél láttam. Artie az a bukméker, akit ak- _or.., l®zaka, agyonszúrtak. Az ő fogadóirodájában láttam a gonllat. Szóval bementem Nancyhoz és kérdőre vontam. Csodálkozva nézett rám ártatlan szemével. Kiről beszélsz? kerdezte. Az újságos fiún kívül ma még senki sem járt nalam. . ~ Hátha igazat mondott. Hiszen az alak más lakásban is járhatott. — Dehogy is járhatott. Nancy egyedül lakik. Családi haza van, elvált férje engedte át neki. De akkor még nem sejtettem semmi rosszat. Elmentem a bankba, két óra hosszat nyugodtan dolgoztam, akkor két rendőr állt meg asztalom előtt. Az érdekelte őket, hogy voltam-e az éjszaka a Jefferson parkban. Természetesen azt mondtam, hogy a park közelében sem jártam. Akkor az egyik zsaru elmondta, hogy éjszaka meggyilkolták Artie Snellt, s megkérdezte ismertem-e. Óvatosságból újra tagadó választ adtam, holott néha napján jártam a fogadóirodájában. Jobbnak láttam, hogy letagadom, mert tudtam, hogy Artie fogadóirodája illegális. — 44 — Talajjavító munkák a Szovjetunióban — Az „ETR—122” típusú két forgórészes exkavátor feladata ön- tözőcsatornák ásása agyagos és laza homokos talajon. A gép ellenőrzését és irányítását fénysugárral, vagy ellenőrző léccel valósítják meg, amely a csatorna oldalainak megadott szögétől mindössze 3 cm-ig terjedő töréssel dolgozik. Az utóbbi két év alatt a talaj javító munkák egész komplexumát hajtották végre a Szovjetunióban. A kolhozoknak, szov- hozoknak kétmillió hektár javított földet adtak át, többek között 550 ezer hektár öntözött földet Több mint tizennégymillió hektár legelő öntözését biztosították. Az országban a régi öntözőrendszerek technikai tökéletesítésének munkálatai folynak: 400 ezer hektáron javult a vízellátás. A gyapotot és a rizst jelenleg kizárólag öntözött földeken termesztik. így termelik ezenkívül a zöldségáruk több mint felét, nagy mennyiségű gyümölcsöt es takarmányt. A talajjavítás után az egyes termékek előállított mennyisége a közeljövőben a következő módon növekszik: a rizsé kétszeresére, a gyapotcserjéé 6—8 millió tonnával, a gabonáé 34— 35 millió tonnával a takarmányoké 3—4-szeresére. Még nagyobb a szerepe azoknak a termékeknek, amelyeket a csapadékbő területek javított földjein termesztenek. A balti köztársaságokban, ahol jelentős területeken technikailag rü'-élete- sített módszerrel, zárt giaícsö- vezéssel csapolták le a földet, ezen földek hozama: Lettországban 70 százalékkal, Litvániában 40 százalékkal, és Észtországban 24 százalékkal nőtt. Az országban folytatják az új talajjavító létesítmények építését, új rizsültetvényeket létesítenek és folytatják a Poleszj (Belorusszia) lecsapolási munkálatait. Az idén 90 ezer hektár lecsapolt földet adnak át rendeltetésének, 1970-ben pedig 170 ezer hektárt. APN — Nagy ostobaság volt tőled, Jim. Gondolhattál volna arra, hogy a rendőrség talál majd tanúkat, akik az ellenkezőjét bizonyítják — Találtak is. A bankból előállítottak az őrszobára és hamarosan féltucat tanúval szembesítettek, akik láttak Snellnél. Ketten még azt is állították, hogy az előző napon is a fogadóirodában voltam és hevesen összeszólalkoztam Artieval valamilyen tartozás miatt. Persze, egy szó sem volt igaz belőle. Ekkor észbe kaptam: ezek a nyakamra , akarják varrni a gyilkosságot. — És Nancy? . Mi szerepe volt neki benne? Hiszen tudta, hogy... — Éppen ez az! Nancy volt az, aki feljelentett. Ő állította, hogy én gyilkoltam meg Snellt! Anderson füttyentett egyet a meglepetéstől. — Hiába, az ember sohase higgyen nőnek s ne bízzon benne! — Ma már én is tudom ezt, de akkor... Szóval láttam, hogy veszélyes fordulatot vett az ügy, és kipakoltam az igazsággal, ám a zsaruk nem hittek. Kocsiba ültettek, kivittek a parkba, s felszólítottak, mutassam meg, hogy hol láttam a szurkálást. Megmutattam a helyet. Azután odavezettek, ahol éjszaka a kocsimmal álltam. S mit godolsz, mi feküdt ott a fűben? Artie holtteste. És mellette a szerszám, amivel leszúrták. Mondhatom, a gyilkos alaposan helybenhagyta. Legalább harminc szúrás volt rajta. A zsaruk már előzőleg gipszlenyomatöt vettek a kocsikeréknyomokról és összehasonlították kocsim abroncsaival. Minden egyezett, s még fel sem ocsúdtam a meglepetéstől, máris bilincsben volt a kezem. — De hiszen nem találták meg az ujjlenyomatodat a késen! Nem találhatták meg. — Persze, hogy nem. De ez nem segített rajtam. Nancy ugyanis azt állította, hogy kesztyűt húztam. — S a rendőrség bevette ezt? Ki visz magával szemtanút, ha valakit el akar tenni láb alól? — 45 —
