Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-12 / 291. szám

ifiiiiilliiliillliillililliilliliililifiifiiifltiiiiüliiiilfilllfHHíiiilllliilfilillliiilillllti — A Károlyi-kormányon belül — mint ez minden koalícióra jel­lemző — az első pillanattól kezd­Utat keres a forradalom ve jellobbantak az ellentétek, s ezek később olyan méretekben növekedtek, amennyire a helyzet nehezebbé, a kielégítetlen töme­gek türelmetlenebbé, a burzsoázia pedig elégedetlenebbé vált. De­cemberben a gazdasági helyzet romlása és a kormány magatar­tása miatt országszerte fellobban­tak s egyre inkább erősödtek a gyárfoglaló mozgalmak, s a pa­rasztság megmozdulásai. Ország­szerte több helységben elkerget­ték az igazgatókat, gyárvezetőket, a községek vezetőit — s új veze­tőségeket alakítottak. A kormány a kiélezett helyzetet a földreform­javaslattal akarta konszolidálni, s azzal, hogy a hónap végén gróf Festetich Sándort nevezte ki had­ügyminiszternek. Festetich ott próbálta folytatni az ellenforra­dalmi szervezkedést, ahol elődje, Bartha Albert abbahagyta, de amíg Bartha ellen inkább a szo­ciáldemokraták vezették a forra­dalmi katonák fellépését, Feste­tich és a körülötte csoportosuló katonatisztek elleni harcban már S a kommunisták jártak az élen. Tiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiimmiiiimiiiimiiimimiiiiimiiiiiiiiiiiiiii Fekete nap Tolnában Mindenfelől szaporodnak a hí­rek: a magyar proletariátus és falusi szegénység feltámad urai ellen. Csak egypár jellemzőbb esetet sorolunk fel: Debrecenben a munkások minden forma mel­lőzésével elcsapták a polgármes­tert; Szegeden szuronyos kato­nákkal kergették el a közélel­mezési hivatal vezetőjét és a munkáebiztosftó pénztár igazga­tóját; több vidéki városban a munkástanácsok 25 százalékos árleszállításra kényszerítették a kereskedőket; a brennbergi bá­nyászok fegyveresen űzték el Bázsián bányaigazgatöt; a Wolf- ner-gyár, Thék-gyár, a csepeli gyár munkásai munkásellenőr­zés alá vették az üzemeket, mert a tőkések nem termeltek, noha bőven volt termelőanyag; az Ál­lamnyomda és a Ganz-Danubius- gyár munkásai elkergették igaz­gatóikat. A falusi szegénység ki­töréseit pedig egyenként felsorol­ni nem is lehet, oly számosak. Ezzel szemben a népkormány statáriumot akar kihirdetni, több helyütt, Somogy megyében ki is hirdette már. A proletáriátus és a paraszt­szegénység e mozgalmait mi nem tudjuk úgy elhallgatással mel­lőzni, mint azt a Népszava s a szociáldemokrata párt teszi. „For­radalmi rázkódások között — mondotta Marx — társadalmi szükségleteknek kell lappanga- niok, amelyeknek kielégítését el­évült intézmények gátolják.” Ez az elévült intézmény: a kapi­talizmus. A proletáriátus érez­vén, hogy a kapitalizmus csőd­je itt van és érezvén erejét és történelmi hivatását, hogy a ter­melés vezetését átvegye, forra­dalmi tettekre vágyik és a vá­gyakozása kirobban. (Vörös Újság, 1918. december 2U Eseménynaptár DECEMBERBEN TÖRTÉNT VILÁGTÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK. 1-én: A Szerb, Horvát, Szlovén királyság prokíamálása. 23-án: Románia bekebelezi Beszará- biát. 30-án—január 1-én: A Német Kom­munista Párt alakuló kongresszusa. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 1- én: Az erdélyi románok nagy­gyűlése Gyulafehérváron. 2- án: A KMP agitátortaníolyamot indít a régi képviselőházban. 2-án—3-án: Az antant engedélyt ad a románoknak a Maros átlépésére és Szlovákia kiürítését követeli. 7- én: A Vörös Újság megjelenése. 8- án: A földreformjavaslat minisz­tertanácsi vitája. 12- én: A budapesti helyőrség tün­tetése Bartha honvédelmi miniszter ellen. 13- án: A Budapesti Munkástanács ülésén Vágó Béla felvázolja a kom­munisták agrárprogramját. 14- én: A Vörös Újság elemzi a munkásosztály feladatait, 17-én: Az aszódi repülőgyár mun­kásai gyűlésükön határozatot fogad­nak el a proletárdiktatúra szüksé­gességéről. l*-én: Budapesti katonatüntetés. 23-án: Vezetőségi ülést tart az If­júmunkások Országos Szövetsége. 1918. december másodika (szombat) fekete nap volt a fő­jegyzők, jegyzők és közjegyzők számára. Pálfáról ekkor volt kénytelen távozni a jegyző, Hő- gyészen ezen a napon a szónokló Ritter Béla községi főjegyzőre rálőttek, aki a’ fején megsebesült, s ezt követőleg az elégedetlenke­dő tömeg megrohanta — első ízben — a tőkések üzleteit, áru­raktárait. Gyönkön, december 2-án betörték a főjegyző abla­kait, és egyúttal megígérték, hogy másnap, vasárnap folytat­ják a megmozdulást. Az ígéretet valóra váltották, sőt hétfőn a községben lévő valamennyi bol­tot feltörték. Várkonyi Imre fő­jegyző ugyancsak elmenekült. Hétfőn megalakult a községben a katonatanács, amely átvette a rendfenntartó szerepét. A tény­leges hatalom tehát Gyönkön a katonatanács kezébe került, de a közigazgatást továbbra is a köz­ségi elöljáróság végezte. Természetesen megtorló intéz­kedéseket foganatosított a me­gye. Ozorán még a statáriumot is kihirdették, és 50 főnyi kato­naság érkezett Budapestről, hogy „fenntartsa” a rendet. Hőgyészre egy századnyi fegyveres erő ér­kezett, Simontornyára pedig 20 főnyi határrendőrség ment a „rend védelmére”. A főispán a Belügyminiszté­riumnak küldött, 1918. december 22-én .kelt levelében foglalko­zik a menekülni kényszerült köz­ségi alkalmazottak ügyével: „Jelentem — írja a főispán —, hogy a kormányzatomra bízott vármegyében a községi jegyzők, kör- és segédjegyzők közül a kö­vetkezők voltak kénytelenek a lakosság fenyegető magatartása miatt székhelyeikről eltávozni. a) A központi járásból (jelen­leg szekszárdi járás) Virányi Károly tolnai községi jegyző és Kliegl Béla önálló hatáskörrel bíró tolnai községi jegyző. Unka Ottmár simonmajori jegyző, Ha­lasi Andor deoei segédjegyző ... b) A völgységi járásból (jelen­leg bonyhádi járás) Szepessy Kálmán bonyhádi községi fő­jegyző... , c) A dunaföldvári járásból (je­lenleg paksi járás) Niefelgall Nándor dunaföldvári községi fő­jegyző... Huber Ferenc, Duna- f öld vár II. főjegyzője ... Bauer Károly dunakömlődi vezető jegy­ző... Popovics Gyula paksi köz­ségi főjegyző ... Szomár Lajos madocsai községi jegyző ... Var­ga János XI. főjegyző Nagydoro- gon, ki távozását nem jelentette be, e ismeretlen helyen tartóz­kodik. d) A dombóvári járásból: Va- nyek Béla kurdi közjegyző. e) A simontomyai járásból (a volt gyönki járás) Várkonyi Im­re gyönki községi főjegyző ... Ritter Béla hőgyészi községi fő­jegyző ... Grélinger József kis­székely! községi főjegyző ... Ruppert Henrik miszlai községi főjegyző... f) A tamási járásból; Keszler Károly nagykónyi, Réber Ferenc szakályi községi főjegyző ... Általában az tapasztalható, hogy a menekült jegyzőket a helyettesítési hely lakossága el­lenséges indulattal fogadja, s több esetben oly fenyegető ma­gatartást tanúsított, hogy a ki­rendelt jegyző helyettesi állását el sem foglalhatta. Ezért célszerű lenne, ha a meg­fogyatkozott községi jegyzői lét­szám idegen vármegye területé­ről menekült községi jegyzők ki­rendelése által pótoltatnék”. (Részlet K. Balog János: Tol­na megye a Magyar Tanácsköz­társaság idő6zakában című köny­véből.) Hadügyminiszter Úrnak Jelentem, hogy kormányzatomra bízott vármegyének ta­mási és simontomyai járásaiban a rendzavarásokat a ki­küldött karhatalmi erők igénybevételével sikerült elfojtani. Központi és dunaföldvári járások területén ellenben, mivel a tolnai ulánus kaszárnya egész muníció és fegyverkészle­te, bombák és kézigránátok a csőcselék kezébe került, s a közbiztonságot bandák veszélyeztetik, a rend helyreállítása csupán a rögtönbíráskodás életbeléptetésével volna biztosít­ható. Annál is inkább kérem ezirányban mánisztdt úr azon­nali intézkedését, mert ezen területen fontos kincstári érde­kek védelméről kell gondoskodni. Főispán 'MMT Archívum, Eredeti távirat.) ?.tí?mRVJOv. A képviselőtestület intézkedik A Tolna megyei parasztok és munkások elé­gedetlensége, megmozdulásai intézkedéseket kö­veteltek a képviselőtestületektől. A körülmé­nyek kényszerítő hatására a rendet megszilárdí­tani akaró intézkedések születtek elsősorban. 7- én Tamási: A közbiztonság érdekében 12 tag­gal megerősítik a rendőrséget 3 havi időtartam­ra. Éjjeli szolgálatra pedig 16—20 férfiból álló pótőrséget jelölnek ki. A pótőrség tagjait a köz­ség családjai kötelesek adni. 8- án Tolna: Közszükségleti cikkek vásárlására 100 000 korona kölcsönt vesznek fel. A cikkek árát a kamatok és egyéb kiadások összegének arányában megemelik. Ugyanezen a napon kerül szóba 360 000 korona kölcsön felvétele is, mert „a nyugtalan és rendzavarásra hajlandó érde­keltek követelő fellépése az elöljáróságra nézve már tűrhetetlen”. Ezt az előterjesztést azonban nem szavazzák meg. 9-én Bonyhád: Elhatározzák, hogy 16-ától minden 18—60 év közötti férfi köteles éjjeli őr­szolgálatot teljesíteni addig, amíg a községi rendőrség létszáma nem lesz teljes. 14-én Ujdombóvár: Itt is, mint más községek­ben is, ebben a hónapban megalakítják a nép­kormány által tervezett földosztáshoz a földet igénylőket összeíró bizottságot. Ebben a község­ben Dőry Hugó bíró, Czéh Ferenc főjegyző, Vé­szeiéi Zsigmond és Halmos Henrik lettek a bi­zottság tagjai. 23-án Dunaföldvár: Egy vagon cukor érkezését várják. Felkérik a főszolgabírót, hogy a liszt- szükséglet enyhítésére 100 mázsa lisztet, s az őrléshez 20—25 vagon szenet adjon. Ezenkívül kérik meg 400 pár cipő és 30 mázsa petróleum kiutalását. Gabonagondok A lakosságnak 1918-ban néhány hónappal az aratás után úgy­szólván már semmi kenyere nem volt. Az ellátási nehézségekre jellemző, hogy a mezőgazdasági jellegű megyében az ellátatlanok száma 94 264 fő volt. Ehhez a számhoz hozzájön még a több mint 10 000 leszerelt katona is — jelenti az alispán 1918. december 27- én. Ez a szám igen magas, hiszen a megye összlakossága ebben az időben mintegy 265 000 volt. A számok összevetése eredménye­ként kiderül, hogy a mezőgazdasági jellegű megyében a lakosság több mint 30 százalékának már decemberben egyáltalán nem volt kenyere. Az alispáni jelentés beszámol a gabonakészletekről is. Ezek szerint az ellátatlanok szükségletének fedezésére 1918. októ­ber 1-től 1919. augusztus 15-ig 123 883 mázsa gabonára lett vol­na szükség, de a megye mindössze 56 310 mázsával rendelkezett — vagyis még a gabonaszükséglet felét sem tudták biztosítani. Azért, hogy a szükséges gabonát előteremtsék, állandóan napiren­den voltak a rekvirálások, amiket a főjegyzők irányítottak. Ezek a rekvirálások túlnyomó részben a kis- és középparasztokat súj­tották. Ugyanakkor, amikor a gabonát, sokszor kényszert alkal­mazva összegyűjtötték, a községek részére olykor azt a minimá­lis mennyiségű lisztet sem utalták át kellő időben, ami az ellátat­lan lakosság kenyérszükségletét fedezte volna. Égy-egy ilyen mu­lasztásnak rendszerint komoly következményei voltak. (Részlet K. Balog' János: Tol­na megye a Magyar Tanácsköz­társaság időszakában c. könyvé­ből.) KÖVESSÜK OROSZ TESTVÉREINK PÉLDÁJÁT TESTVÉRI SZÖVETSÉG SZOVJET-OROSZ- ORSZÁGGAL LEFEGVVEREZNI Á BURZSOÁZIÁT, FELFECYVEREZNI Á PROLETARIÁTUST Eszmélés A nőbizottság soraiban is hó­dított a kommunizmus. Egy napon Miákits Ferenc, a vasasok titká­ra dühösen jött a nőtitkárságra. — Maguk küldték azt a Filipo- vics Katicát a Lipták-gyári gyű­lésre? — Igen, miért? — Hát kérem, az egy olyan bolseviki beszédet tartott, ami­lyent még nem hallottam. Ne küldjék őt máskor gyűlésre. Most nem hecceim, hanem türelemre kell inteni a népet. — Azt könnyű mondani, Miá­kits elvtárs! — válaszoltam. Mi­ért nem csinálnak végre valamit, ami megkönnyítené o rrrolik hely­zetét? Egyesülési jog, sajtószabad­ság, választójog, az semmi? — De abba nem lehet beleha­rapni. — Mi? Már magát is megméte­lyezték? — A tények beszélnek! Es ha igy megy tovább, nem tudom mi lesz. Ha én nem is tudtam. Buchin- ger már sejtette. (Részlet Müller Emőné Eszmé­lés c. művéből.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents